A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezet küldöttgyűlése 2017. április 20-án 17 órától tartotta ez évi I. Rendes Küldött-közgyűlését.
A jelenlévő 21 küldött elfogadta a 2016. évi költségvetést, illetve a 2017. évi gazdálkodási tervet. Beszámolót tartott dr. Nyíri László elnök, Gulyás Tiborné, az Etikai, és dr. Pesti Ferenc, a Felügyelő Bizottság elnöke, amelyeket szintén egyhangúlag elfogadtak. A küldöttek hozzászólásaiból, kérdéseiből kiderült, hogy milyen területeken vannak problémák, megoldandó feladatok.
Elnöki beszámoló
Dr. Nyíri László a 2016-os kamarai munkáról szóló beszámolójában egyebek mellett elmondta: a szakmai érdekvédelmi tevékenység mellett a Kamara egyre dominánsabb feladat-vállalására van szükség a szakmai önkormányzatiságot illetően is. Elsősorban ezt célozták a szervezeti struktúrára, a kommunikáció átszervezésére és a tagdíjrendszer módosítására irányuló változások. A szervezeti struktúrát és az ehhez kapcsolódó munkát illetően négy területen következett be jelentősebb változás: a gyógyszerészet társadalmi presztízsének javítása, a gyógyszertár-működtetés szakmai és gazdasági támogatása, a gyógyszerészek szakmai és szakmapolitikai tájékozottságának elősegítése, valamint a gyógyszertárak népegészségügyi programokban való részvételének elősegítése. A munka ezeken a területeken elkezdődött, több ponton kezdeti eredmények is születtek már. Az alapszabályban meghatározott fontosabb feladatok ellátására egy-egy állandó munkabizottság jött létre.
A módosítások érintették a felügyelőbizottság jogkörét. A módosítások értelmében a Felügyelő Bizottság delegáltja rendszerint az elnöke az elnökségi üléseken tanácskozási joggal részt vesz. A döntéshozatal előtt ha szükséges a felügyelő bizottsági szempontokról tájékoztat, továbbá az elnökség döntéseit a felügyelő bizottság minden elnökségi ülést követően megvizsgálja, hogy ezek a döntések megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak, megfelelnek-e az alapszabályban rögzített normáknak és harmonizálnak-e a Kamara deklarált szakmapolitikai céljaival. Az első hónapok tapasztalatai alapján az elnökség biztonsággal támaszkodhat a Felügyelő Bizottság munkájára.
A 2017-es költségvetési törvényben mindazok a célzott juttatások, amelyeket a gyógyszertárak eddig is megkaptak, változatlan összeggel jövőre is megmaradnak. Ilyen pl. a generikus ösztönző, a szolgáltatási díj, a működési célú támogatás, a kamatmentes támogatás-előleg, a patikaalap kamattámogatása, a Garantiqa készfizető kezességvállalása és a patika tőkeprogram is. Továbbá kb. 15 milliárd Ft-tal növekedett a gyógyszerkassza támogatási főösszege is.
A gyógyszertárak működtetésével kapcsolatos új szabály, hogy kézigyógyszertár ellátására már csak a legfeljebb 30 km-en belül működő közforgalmú gyógyszertár kaphat engedélyt. Ez a jogosultság nem kerülhet érvényesen értékesítésre. Módosult a jogszabály a településrész meghatározása tekintetében. A földrajzilag elkülönült településrészen továbbra is lehetőség van fiókgyógyszertár létesítésére, ugyanakkor az érintett helyeken működő gyógyszertárat működtető vállalkozások az egyéb feltételek megléte esetén a 134/1999. Kormányrendelet alapján kamatmentes egészségbiztosítási hitelt, továbbá működési célú támogatást vehetnek igénybe.
A Patikahitel program 2017. januártól is elérhető, továbbá a Patika tőkeprogram parlament előtt levő módosítása is azt a célt szolgálja, hogy 2017-től is a gyógyszerészek rendelkezésére álljon egyfelől a többségi gyógyszerészi tulajdonhányad további növelésére, másfelől a fiatal gyógyszerészek tulajdonossá válásának elősegítésére.
Még mindig megoldatlan az ügyelet rendeleti szintű szabályozása és finanszírozása erre vonatkozóan államtitkári ígéretet kapott a kamara, hogy ez évben ezzel érdemben foglalkoznak , az alacsony és nagy árú gyógyszerek nem kielégítő árrése, a magisztrális tevékenység megfelelő díjazása.
A kórházi gyógyszerészek kétlépcsős bérrendezése, ráadásul a gyógyszerészi bértábla orvosi bértáblába illesztése mindenképpen nagy előrelépés és komoly szakmapolitikai eredmény. Ugyanakkor az eddigiektől eltérő jellegű bérfeszültség került a rendszerbe. Ma az a helyzet, hogy a kórházi szakgyógyszerészek a bérrendezést követően nagyobb jövedelemre számíthatnak, mind a közforgalomban dolgozók többsége. A kórházi gyógyszerészek bérrendezése tehát a közforgalom bértermelő képességének javítását igényli. Ez az elkövetkező időszak egyik kiemelt szakmapolitikai célja kell, hogy legyen az Egészségügyért Felelős Államtitkársággal és a Nemzetgazdasági Minisztériummal folytatott egyeztetéseken.
Az elmúlt években rendszeresen visszatérő téma volt, hogy az étrend-kiegészítők forgalmazása a gyógyszertáraknak szakmai és gazdasági szempontból is fontos, ugyanakkor sem a minőségük, sem a hamisítás-mentességük, sem a velük kapcsolatban rendelkezésünkre álló információk nem biztonságosak. A változásokat 2010 óta folyamatosan kezdeményeztük. Először az illetékes hatósággal, majd a MÉKISZ-szel, aztán a nagykereskedőkkel, végül a MAGYOSZ-szal és a HENT-tel. A gyógyszertáraknak semmi mást nem kell vállalniuk csak azt, hogy az együttműködésben részt vevő beszállítóktól és forgalmazóktól szerzik be az étrend-kiegészítőket.
Mindenképpen szólni kell az erdélyi magyar anyanyelvű gyógyszerészekkel való kapcsolatfelvételről. Tavaly szeptember 24-én újította meg a Pest Megyei Szervezet a Hargita Megyei Kamarával korábban kötött testvérmegyei megállapodását, és ugyanakkor került aláírásra a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezet hasonló megállapodása a Kovászna Megyei Kamarával. Ezt követően a Maros Megyei Kamara elnöke is jelezte együttműködési szándékukat, amit a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetünk az országos elnökségnek visszaigazolt. Túl a személyes baráti és a szakmai kapcsolatok erősítésének igényén a Magyar Gyógyszerészi Kamara erkölcsi kötelessége a Kárpát-medencében élő magyar anyanyelvű gyógyszerészek közötti kapcsolatépítés. Ez az alapvető megfontolás az egyik motiváló tényező ezekben a kapcsolatokban, és ennek jegyében kezdődött meg a kapcsolatépítés a vajdasági gyógyszerészek felé.
Az e-recepttel kapcsolatos előkészítő munkában látványos eredmény még nem született. A projekttel kapcsolatos kamarai álláspont világos: szeretnénk az e-recept előnyeit kihasználni és a kockázatokat elkerülni. Előny lehet, hogy megszűnhetnek az orvosok, gyógyszerészek és OEP közötti receptírási, kiadási és elszámolási viták, mert az e-rendszer csak olyan vény felírását hagyja jóvá, és olyan kiadását engedélyezi, amelynek felírása szabályosan történt és az elszámolhatóságot a rendszer az expediálás időpontjában kontrollálja. Ugyanakkor a Kamara részéről ragaszkodunk ahhoz, hogy a beteg szabad gyógyszertár-választása megmaradjon és az orvos és senki más ne irányíthassa konkrét gyógyszertárba, továbbá a beteg kapjon valamilyen papírt arról, hogy mit írtak fel neki, mert ennek birtokában tud felkészülni a gyógyszer-kiváltásra. Úgyszintén fontos cél, hogy a rendszer fejlesztési költségeit ne a gyógyszertáraknak kelljen állni.
Nem mehetünk el szó nélkül a mellett mondta , hogy két gyógyszertár működési engedélyét is visszavonta a hatóság (egyikük a megyénkbeli vizsolyi), több gyógyszertár ellen kirívóan jogszabálysértő gyógyszer-forgalmazási gyakorlat gyanúja miatt hatósági vizsgálat folyik. A tudatos jogszabálysértést a Kamara nem védi, és egyetértünk azzal, ha ilyen esetekben a hatóság él a szankcionálás eszközével. Ugyanakkor arra is igyekszünk figyelmet fordítani, hogy a gyógyszerellátásban a tisztulás egyben a gyógyszerészettel szembeni bizalom erősödését is magával hozza.
A küldöttek hozzászólásaikban, felvetéseikben megerősítették, hogy a kialakult bérfeszültség miatt rendezni kell a hálózati gyógyszerészek bérét, növelni az árrést, kivívni az ügyelet állami finanszírozását. A kisebb települések ügyeleti problémája ezen túl is felmerült az orvosi ügyeletek kapcsán. Az orvoshiány miatt olyan, nem háziorvosok ügyelnek, akiknek receptjei gyakran használhatatlanok, mind szakmai, mind formai szempontból, ugyanakkor a korrigálásra tett gyógyszerészi észrevételeket nem tudják megkonzultálni az ügyelő orvossal, mert azok nem érhetők el. Kérdésként elhangzott: igaz-e, hogy gyógyszer-automatákat fognak felállítani, amelyeket ráadásul nem is a gyógyszerészek működtetnék?
Dr. Nyíri László válaszában elmondta: véleménye szerint árrés emelésre nincs sok esély, de a kamara forrást keres a finanszírozási gondok megoldására. A hozzászólásokból is kiderül, hogy bár az elvárt nyereség legalább 4%-os lenne ágazati szinten, a vidéki patikáknál ez nem realizálódik. Az orvoshiány sajnos ismert hazánkban, az említett ügyeleti eseteknél ezért a gyógyszerészeknek fokozottabban ébernek kell lenni a gyógyszerek kiadásánál. A gyógyszer automatákról szóbeszédek keringenek, de semmilyen hivatalos információ nem jutott erről a kamara tudomására mondta az elnök.
Gazdálkodás
A beszámoló után dr. Nyíri László ismertette a megyei kamara 2016. évi költségvetési teljesítését, a terv-tény számokat, majd a 2017. évi gazdálkodási tervet. A szavazásra bocsátás előtt dr. Pesti Ferenc, a Felügyelő Bizottság elnöke értékelte a kamara gazdálkodását, működését.
A Felügyelő Bizottság értékelése
A Felügyelő Bizottság elnöke értékelte a kamara munkáját. Elmondta: a Felügyelő Bizottság 2016-ban is rendszeresen ellenőrizte a Kamara gazdálkodását, a költségvetési terv időarányos megvalósulását. Mint minden évben, most is azt állapította meg, hogy megyei kamaránk gazdálkodása stabil, kiadásait mindig a bevételek függvényében határozza meg. Minden évben igyekszik úgy gazdálkodni, hogy a következő év elejére (a tagdíjfizetések beérkezéséig) is maradjon tartalék. Amennyiben nagyobb felújításra, beruházásra van szükség, az elnökség igyekszik azokat szponzorok bevonásával megoldani.
Amint látható, a költségvetési tételeknél szinte minden sorban az előző évihez, és a tervezetthez képest is megtakarítást értünk el, a rendezvényekre tervezett összegnél ugyan +100 ezer forint eltérés mutatkozott, de ez betudható annak, hogy kamaránk törekszik a tagok tájékoztatására egyre több összejövetelt, fórumot szervezni, amely a közösségépítés céljait is szolgálja.
A számvizsgálati ellenőrzés során a Magyar Gyógyszerészi Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezetének 2016. évi egyszerűsített éves mérlegbeszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását is felülvizsgálta a Bizottság, 
és ennek kapcsán elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztünk arról, hogy az egyszerűsített éves beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el, s az a szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad. Javasolta a költségvetés és a mérlegbeszámoló elfogadását a küldötteknek, amelyet azok egyhangúlag el is fogadtak a Felügyelő Bizottság beszámolójával együtt.
Az Etikai Bizottság munkájáról
Gulyás Tiborné, az Etikai Bizottság elnöke beszámolójában egyebek mellett elmondta: a tavalyi évben egyetlen vizsgálatot indított a Bizottság a vizsolyi Attila Patika személyi jogosa ügyében. Mint arról mindenki értesülhetett, a patika működési engedélyét visszavonta a hatóság a gyógyszerek forgalmazására vonatkozó szakmai szabályok és jogszabályok súlyos megsértése miatt. Rendőrségi, majd bírósági eljárás is folyt az ügyben. Ez időre, a jogerős bírósági végzés megszületéséig, az etikai eljárást felfüggesztették. Ez év márciusában azonban ennek birtokában folytatják a vizsgálatot, melynek etikai tárgyalását május 9-ére tűzték ki. A küldöttek a beszámolót egyhangúlag elfogadták. A küldöttgyűlés kötetlen beszélgetéssel zárult.
Kovács Judit
