Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369(fu)
Web: www.mgyk.hu
Nyomtatható változat
2010. december 22.
Kórházi gyógyszergazdálkodás

Kórházi gyógyszergazdálkodás

 

A kórházak évről-évre egyre kevesebb pénzből gazdálkodhatnak - különösen a 2007-ben bevezetett TVK óta - másrészt az intézményi költségvetésből egyre kisebb hányadából vásárolnak gyógyszereket. Míg tíz évvel ezelőtt ez a teljes kórházi költségvetés 12-15 %-át tette ki ez az összeg, ma már jó ha eléri az 5%-ot. Dr. Buchholcz Gyula a Magyar Gyógyszerészi Kamara  Intézeti Gyógyszerészi Állandó Bizottság elnöke válaszol kérdésünkre

-Milyen mértékben csökkent az elmúlt években a kórházakban a gyógyszerek költsége?

-Azt kell, hogy mondjam jelentősen. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a kórházak évről-évre egyre kevesebb pénzből gazdálkodhatnak - különösen a 2007-ben bevezetett TVK óta - másrészt az intézményi büdzsékből egyre kisebb hányad fordítódik gyógyszerek vásárlására. Míg tíz évvel ezelőtt ez a teljes kórházi költségvetés 12-15 %-át tette ki, ma ez legalább a felére csökkent. Így pl. a városi kórházak estében jó, ha eléri az 5%-t, de a kiemelt fekvőbeteg-ellátó intézmények esetében sem mindenütt éri el a 10%-ot.

-Milyen mértékben lehet még csökkenteni a gyógyszerek költségét az intézményekben, hogy ne veszélyeztesse a betegek ellátását? Hogyan lehetne még csökkenteni a gyógyszerek költségét?

-Véleményem szerint ma a kórházak többségének gyógyszerfelhasználása már közelíti azt a minimális határt, ami feltétlenül szükséges a biztonságos gyógyszerellátáshoz. Így jelen pillanatban a gyógyszerfelhasználás mértékének csökkentése már nem jöhet szóba, de a felhasználást optimalizálni természetesen lehetne, pl. a betegre szabott gyógyszerosztással. Ennek bevezetése estén a financiális előnyök mellé a gyógyszeres terápia biztonsága is társul. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy minden új rendszer kialakítása beruházást igényel, (szakember-létszám növelése, hardver, szoftver, stb.) de hosszú távon megtérül. Mivel jelenleg is minimum 150 fő gyógyszerész hiányzik a magyar kórházi-klinikai gyógyszerészi rendszerből, ezért a széles körben alkalmazott betegre szóló gyógyszerosztás egyelőre utópiának tűnik, de abban a néhány intézményben ahol már működik. jók a tapasztalatok.

A nyugat-európai kórházak a szükséges gyógyszereik 80%-át közvetlenül a gyógyszergyáraktól szerzik be, és csak mintegy 20%-át vásárolják gyógyszer- nagykereskedőktől. Nálunk ez az arány pont ennek a fordítottja, pedig a gyártói beszállítás sokkal rugalmasabb és költséghatékonyabb beszerzést tesz lehetővé. Amennyiben az átlagos 6%-os nagykereskedelmi árréssel és a tavalyi éves kórházi forgalommal számolunk, ami 106 Mrd Ft volt, jelentős költséget tudnánk megtakarítani országos szinten. (Ez minimum harminc kisvárosi kórház éves gyógyszerköltségét fedezné.)

A gyakran és nagy volumenben használt készítményekből (pl.: antibiotikumok, heparin-származékok, stb.) forgalomba kerülhetnének nagyobb ún. „kórházi kiszerelésűek”, amelyeknek az ára jóval kedvezőbb lehetne. Ennek feltétele a gyártók törzskönyvezési hajlandósága, és a kórházak belső gyógyszerlogisztikájának fejlesztése.

A kórházi kiszerelés gondolatától nem esik messze a speciális „kórházi ár”. Ez egy ún. kétlépcsős gyógyszerárat feltételezne, egy a közforgalom számára megállapított nagykereskedelmi árat, és a kórházaknak egy jóval az alattit (pl. fél ár). Ma a különböző adományoknak, mintáknak és rabattoknak köszönhetően átlagosan a kórházak a gyógyszerek „hivatalos” árának így is csak a 60-70%-át fizetik. Ez a mérték, kiemelt marketing stratégiai szempontok esetében és/vagy ügyesebben tárgyalóknál 50%-nál kevesebb is lehet. Úgy gondolom, hogy a különböző jogcímen beérkező grátisz gyógyszerek helyett ez a modell kiszámíthatóbb, kezelhetőbb és főleg igazságosabb lenne. Ma pl. egy kis ágyszámú kórház ugyanazt a gyógyszert esetlegesen drágábban szerzi be, mint egy nagyobb intézmény, mivel jóval kisebb gyógyszerfelhasználó és így kisebb árkedvezményt tud kialkudni. Úgy vélem, a kórházi gyógyszerárnak is szabályozottnak kellene lennie, ahogyan a közforgalom esetében is az. Ugye nagyon igazságtalannak éreznénk, ha pl. egy falusi patikában a vérnyomáscsökkentőnkért jóval többet fizetnénk, mint egy belvárosi nagy forgalmú gyógyszertárban? Ezzel szemben ma egy kisebb városi kórházban ugyanaz a gyógyszeres terápia valószínűleg többe kerül, mint egy egyetemi klinikán, ugyanolyan mértékű HBCS finanszírozás mellett.

A beszerzési csoportosulások is hozhatnak megtakarítást (bár a közös gyógyszer portfólió kialakítását a szakmai profilok különbözőségéből és a helyi terápiás szokásokból fakadó különbségek nagyon megnehezíthetik), de a beszerzés volumenénél még fontosabb lehet a megtakarítás szempontjából a beszerzést menedzselő intézeti főgyógyszerész gyógyszer-kereskedelmi tapasztalata és éleslátása. Ez akár kompenzálhatja is egy kevesebb gyógyszert vásárló kórház általában kisebb árkedvezményeit.

-Pontosan mit jelent a betegre szabott gyógyszerosztás?

-A betegre szabott gyógyszerosztás esetében a fekvőbeteg gyógyintézetekben a gyógyszerészek szakmailag felügyelik, nyomon követik a gyógyszer útját – az intézeti gyógyszertárból történő kiadást követően - az egyes betegekig. Tehát a hagyományos osztályos rendelés helyett az orvos egyedileg rendeli meg a gyógyszert minden beteg számára, amit az intézeti gyógyszertár betegre szóló gyógyszerosztással biztosít, mely során az intézeti gyógyszerész ellenőrzi a felírt gyógyszerek dózisát, adagolási intervallumát, javallat szerinti alkalmazását, interakcióit, és a szükséges helyettesítést is elvégzi. Ennek láthatóan szakmai, de gazdasági előnyei is vannak, azonban a megvalósításához megfelelő személyi és tárgyi feltételek szükségesek.

-Hogyan látja? Nálunk is megvalósítható lesz a jövőben, hogy a kórházak közvetlenül a gyártóktól szerezzék be a gyógyszereket?

-Ahogyan már említettem, ez jelenleg is működik, hiszen több nagy gyártónak is van itthon nagykereskedelmi joga, de arányait tekintve nem ez az elterjedt gyakorlat. Ennek több oka van, de talán hadd említsem meg az egyik legnyilvánvalóbbat. A kórházak hatalmas adósságállománya elriasztja a gyártókat a közvetlen kórházi beszállítástól, míg a nagykereskedők még fizetőképesek.

-Hogyan fogja érinteni az intézeti gyógyszertárak működését az új gyógyszertörvény?

-Tudomásom szerint közvetlenül nem, de közvetve érintheti. Arra gondolok, hogy amennyiben a kórházak finanszírozásában pozitív változás lesz, úgy megteremtődhetnek egy magasabb színvonalú kórházi-klinikai gyógyszerészet feltételei.

- Köszönöm.

2018-2024 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA
hírlevél