Magyar Gyógyszerészi Kamara – értékvédő érdekvédelem H-1068 Budapest
Dózsa György út 86/b
Tel.: (+36-1) 351-9483
(+36-1) 413-1924
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu
Keresés
KezdőlapA KamarárólKözszolgálatSzakmai fórumPályázati lehetőségekKamarai tagsági információkIrattár
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
 Elfelejtett jelszó
 Regisztráció
GYIK
2016. 11. 23.
Tudnivalók az étrend-kiegészítőkel kapcsolatos megállapodásról
2015. 02. 26.
Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar közleménye a továbbképzési időszak lezárásának rendjéről
2014. 09. 22.
Személyi jogosok pontszám igazolása – mgyk.hu
2014. 06. 10.
Ki állítja ki a gyakorlati pont igazolást? - MGYK Országos Hivatala
2017. 06. 20.
Az AEEK működési nyilvántartással kapcsolatos tájékoztató anyagai
Gyógyszerészi Hírlap
Hírlevelek
Sajtófigyelő
2017. 06. 23.
Így dőlhet el, sikeres lesz-e a magyar kormány terve - napi.hu
2017. 06. 22.
Így működik majd az e-recept - inforadio.hu
2017. 06. 21.
Az egészségipar adja a GDP közel tizedét - Világgazdaság
2017. 06. 21.
Nem csak a beteg válthatja majd ki az e-receptet - Magyar Nemzet
Szolgáltatások
2017. 03. 10.
Együttműködési szerződést kötött az MGYK és a Global Payments Europe
2012. 07. 18.
Tájékoztató a Kamara és az MKB Biztosítók közötti megállapodásról
2015. 10. 20.
Az OTP Bank ajánlata MGYK tagok részére
2015. 10. 16.
Tájékoztató a Volvo és az MGYK közti megállapodásról
2014. 07. 17.
Tájékoztató a MOL és a Kamara között kötött megállapodásról

 Bannerek

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek

Növényigyógyszer.hu

MOL-MGYK tájékoztató!

Biztosítási ajánlatkérés!

 

 Vodafone

Bannerek

Gyógyszerész Gondozási Bizottság

Étrend-kiegészítők: áldás, vagy átok ?
2015. szeptember 29.
Szerző: Dr. Csapi Bence

2004 előtt szinte senki sem tudta, hogy mi fán terem az étrend-kiegészítő. Ma már ki sem tudjuk kerülni őket. A számuk jelenleg közel 17000. Ott vannak boltokban, drogériákban, és természetesen a gyógyszertárakban.

De biztos, hogy mindenki számára természetes, hogy a gyógyszertárban is ott vannak ?

Kollégáink hozzáállása változó ehhez a termékkörhöz. Az "Én ugyan nem foglalkozok az ilyen szemetekkel"-től, a "Csak amiben magam is bízok"-on át a "Teljesen mindegy, hogy mit, mert ha nem veszi meg nálam, megveszi másutt"-ig mindenféle véleménnyel találkozhatunk. 

Étrend-kiegészítők: áldás, vagy átok ?

Mielőtt a szubjektív véleményekbe belemennénk, érdemes megnézni a tényeket:

Először 2004-ben kerültek forgalomba, a számuk azóta rohamosan nő, még idén minden bizonnyal eléri a 17,000-t. Minden gyógyszerész számára közismert, hogy az étrend-kiegészítők piacra kerülése – összhangban az EU-s joggal – rendkívül egyszerű, csak bejelentés kötelesek. (Ennek tudható be nagy számuk is.) Mivel nem engedély-, csak bejelentés-kötelesek, kötelező minőségbiztosítás nincs, egyedül a gyártó magatartása határozza meg a termékbiztonságot. Továbbá annak ellenére, hogy a termékeknek nem lehet gyógyhatást tulajdonítani, az esetek nagy részében ezzel hirdetik, sőt ilyen céllal is értékesítik őket.

Ezek után következzenek a problémák, szubjektív szempontok!

Kezdjük a gyógyhatással! Eredetileg az étrend-kiegészítőket arra szánták, amire a nevük is utal, hogy kiegészítsék az étrendet, pótolják a szervezet számára szükséges vitaminokat, ásványi anyagokat, egyéb komponenseket. És amíg ilyen összetétellel találkozunk, ráadásul egy olyan gyártótól, amely más kategóriájú termékei miatt nem engedheti meg, hogy a neve lejáratódjon, és ezért el is végzi a szükséges minőségbiztosítást, addig nincs is probléma. A probléma bizonyos szempontból ott kezdődik, amikor például szabalpálma, ginkgo biloba, vagy tőzegáfonya tartalmú étrend-kiegészítőt expediálunk. Egyértelmű, hogy ezen növények egyike sem része a hazai étrendnek, továbbá az is egyértelmű, hogy terápiás céllal adjuk őket a betegeknek, hiszen ezen növények gyógyhatásait a bizonyítékokon alapuló orvoslás is igazolta. Persze, erre mondhatjuk, hogy ez már csak "jogászkodás", mert hát ha egy megbízható minőségű terméket adunk, aminek a hatóanyagáról bebizonyították, hogy hatásos, akkor miért is kellene ezen fennakadni. Mindenesetre azért ez némileg ellenmondásos helyzet.

A következő, hogy ebből a hatalmas kínálatból mit is tartsak ?

Ezt a kérdést szakmai és gazdasági szempontból egyaránt meg lehet közelíteni. Szakmailag talán egyszerűbb a kérdés: csak azt ami nem lépi túl a bizonyítékokon alapuló orvoslás kereteit: termék hirdetéseiben nincs semmi túlzó, a címkeszöveg összhangban van a komponensekről bizonyított hatásokkal, a gyártó utolérhető. Vagy mégsem ilyen egyszerű a helyzet? Hiszen a terméken feltűntetett és az "éterben" (különösen az interneten) megtalálható információ gyakran nem fedi egymást. Tartsak-e egy vitamin készítményt, ha az összetétele megfelelő, de a gyártó/forgalmazó közvetett vagy közvetlen módon hirdetési felületein lórúgástól fejfájásig mindenre javasolja? Vagy egy sokkal életközelibb példa: tartsunk-e egy egyszerű C-vitamint, amit mondjuk lúgosításra ajánl a gyártó? Erre persze lehet az a válasz, teljesen mindegy milyen C-vitamint tartok, ha az illető meg van győződve arról, hogy lúgosít vele. És hát rengetegszer tapasztalhattuk, hogy ha megpróbáljuk lebeszélni a tévhitekről az embereket, akkor a válasz az: "Nekem ne magyarázzon, majd átmegyek a másik patikába és megveszem ott".

Ezzel a válasszal a szakmai szemponton túl eljutottunk a gazdaságihoz is.

Tagadhatatlan, hogy a gyógyszertárak vény nélküli készítményekből eredő forgalma jelentősen nőtt az utóbbi években, évtizedben. Ez részben betudható a vény nélkül expediálható készítmények (ide értve az OTC gyógyszereket és az egyéb termékeket egyaránt) számának rohamos növekedésének, de a lakosság ilyen készítmények iránti egyre növekvő igényének is.

Ez az az igény, ami választás elé állít minket.

Vajon akkor járok-e el helyesen, ha a "vásárlói elégedettséget" tartom szem előtt, és az illetőre bízom, hogy mit szed, mondván felnőtt ember, el tudja dönteni? Vagy akkor, ha a gyógyszertár forgalma van az első helyen, és nem tagadom meg a kétes készítmények kiszolgálását, különben viszi a többi receptjét is, meg a patika rossz hírét is? Vagy akkor, ha következetesen a bizonyítékokon alapuló orvoslás mezsgyéjén maradok, és így ugyan nem 100%-os megelégedettséget érek el, de akihez eljut az üzenet, az biztosan tudni fogja, hogy itt az ő érdekében dolgoznak, és viszi a patika jó hírét is? Mindegyik magatartásnak számszerűsíthető következményei vannak. De vajon csak az számít?

Ami biztos, hogy az egyes gyógyszertáraknak közel sem ugyanaz a mozgásterük ebben a kérdésben.

Egy vidéki kis zsákfalu idős "Marinénijével" valószínűleg nem fog olyan szituációba kerülni a gyógyszerész, hogy a "hiperpulzatív mágneses térrel manipulált C-vitaminnal dúsított, homeopátiásan hígított articsókateáról" kelljen lebeszélnie. Ugyancsak könnyebben tesz eleget szakmai lelkiismeretének az a gyógyszerész, akinek nem "liheg a nyakában" 5 másik gyógyszertár.

Ugyancsak érdekes kérdés, hogy milyen magatartást tanúsítson az a gyógyszerész, aki szakmailag nem ért egyet a vezetőség által beszerzett és értékesíteni kívánt termékekkel?

Újabb probléma, hogy még ha túl is jutottunk azon a kérdésen, hogy a termékről állított információt értékeljük, még mindig ott marad a kérdés, hogy valójában mi van a termékben? Hogyan lehetne ezt ellenőrizni? A válasz röviden: Sehogy. Persze elvileg meglenne a lehetőség a minőségbiztosításra, de sem a jogszabályi környezet, sem a piaci történések nem ebbe az irányba terelik a termékkategóriát. Sokan éppen ezért nem hajlandóak foglalkozni az étrend-kiegészítőkkel, mert nem akarnak semmi kétes eredetűnek még csak a közelébe se kerülni. De vajon helyes-e ez a magatartás annak a fényében, hogy számos esetben igenis hasznos, biztonságos készítményről van szó, és valóban a beteg érdekét szolgálná, ha hozzájutna az adott termékhez.

Nagyon sok a megválaszolatlan kérdés.

Néha a sok kérdőjel között elkalandozik a gondolatom és egy olyan gyógyszertárat képzelek el, ahol minden termékben bizton az van, amit ráírnak, ahol pontos felvilágosítással tudok szolgálni az érdeklődőnek, és aki meg is fogadja a tanácsom, ám ha valaki mégis az internetnek hisz ellenemben, hiába megy át másik gyógyszertárba, ott is ugyanarról kap megerősítést, így a legtöbben mégis elfogadják a szaktudásunkat.

Aztán meghallom a benyitó páciens lépteit, és visszazökkenek a valóságba...

Hozzászólások:
Hozzászóló: Gutay Tibor István
Dátum: 2015. 09. 30. 00:28

" Néha egy álom csodát ígér, s az út melyen jársz végül célhoz is ér " Úgy legyen !



Hozzászóló: Berze Gábor
Dátum: 2015. 10. 13. 15:24

Az állatgyógyászatban ez volt, a PREMIX!



« Vissza
Betegsarok
2016. 03. 12.
Betegjogi képviselők elérhetőségei
2016. 05. 25.
Megszűnik a „diabetikus”, „cukorbetegek is fogyaszthatják” és a narancssárga kör jelölés ogyei.gov-hu
2016. 03. 11.
A tavaszi fáradtság okai – és amit ellenük tehetünk – tetplatform.hu
2015. 11. 17.
Egészséges életkezdet - Vitaminpótlás várandósság előtt, alatt és szoptatás idején I.
2015. 10. 26.
"Egészségszűrés termékbemutatóval" - prof. dr. Kata Mihály írása
Eseménynaptár

2017 június
hkszcspszv
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30
IME-META  konferencia  testületi esemény  továbbképzés  szabadidős esemény 
Közös dolgaink
2017. 04. 10.
Beszámolók az MGYK IX. Vándorgyűléséről
2017. 03. 15.
A 2015-ös év gazdálkodási és pénzügyi szempontból
2016. 11. 20.
Beszámolók a VI. Gyógyszerész Köztestületi Napokról
2016. 04. 07.
Beszámolók az MGYK VIII. Vándorgyűléséről
2016. 03. 02.
Az MGYT és a Kamara közös javaslata a Képzési és Kimeneti Követelmények módosítására
Gyógyszertár-működtetés
2017. 03. 09.
Pályázati lehetőségek gyógyszertárak számára
2016. 03. 03.
A gyógyszertári finanszírozási előleg alakulása 2010-től 2016. januárig
2016. 03. 03.
A gyógyszertári vállalkozások 2014. évi mérlegbeszámolóinak és pénzügyi helyzetének alakulása
2015. 05. 30.
Közfinanszírozott gyógyszer- és GYSE-forgalmi elemzés - 2015. I. negyedév
2015. 05. 21.
Az iparűzési adó számításáról - MGYK
Hasznos linkek
Jogszabálykereső
Kamarai tájékoztatók
2016. 01. 07.
Minőségügyi kézikönyv gyógyszertáraknak – II. kiadás
2014. 06. 26.
1/2014 (VI. 19.) MGYK ELNÖKSÉGI AJÁNLÁS GYÓGYSZERTÁRI UTAZÁSI TANÁCSADÁSHOZ - MGYK
2013. 10. 01.
Elnökségi Tájékoztató (2/2013.) - MEGFONTOLÁSOK ÉS AJÁNLÁSOK A GYÓGYSZERTÁRAK MARKETING TEVÉKENYSÉGÉHEZ - MGYK
2013. 04. 26.
Tájékoztató az alapszintű gyógyszerészi gondozás keretében végzett gyógyszerbiztonsági ellenőrzésről szóló szakmai irányelvről - MGYK
2013. 02. 21.
Elnökségi Tájékoztató (1/2013.) a GYÓGYSZERTÁRI SZOLGÁLTATÁSI DÍJRÓL - MGYK
Táltosblog
2016. 03. 12.
A generikus program anomáliái
2015. 11. 26.
MGYK választások a Táltosképző résztvevőinek szemszögéből
2015. 11. 04.
Változó önmeghatározásunk változó világunkban
2015. 09. 29.
Étrend-kiegészítők: áldás, vagy átok ?
2015. 09. 10.
A gyógyszertárak gazdasági megerősödésének lehetőségei
A honlapon található információk célja az egészségügyi ismeretek bővítése, de ez nem helyettesíti az orvos, gyógyszerész, vagy más szakember felkeresését.
© 2008 Magyar Gyógyszerészi Kamara - Minden jog fenntartva - Impresszum, jogi nyilatkozat  -  Regisztráció a védett tartalmak eléréséhez! Hírlevélre történő le- és feliratkozás!  -  Webmaster - Utolsó módosítás: 2017. 06. 26 hétfő