Magyar Gyógyszerészi Kamara – értékvédő érdekvédelem
H-1068 Budapest
Dózsa György út 86/b
Tel.: (+36-1) 351-9483
(+36-1) 413-1924
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu
Keresés akadálymentes verzió
KezdőlapA KamarárólTovábbképzésekSzakmai fórumPályázati lehetőségekKamarai tagsági információkIrattár
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
 Elfelejtett jelszó
 Regisztráció
GYIK
2016. 11. 23.
Tudnivalók az étrend-kiegészítőkel kapcsolatos megállapodásról
2015. 02. 26.
Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar közleménye a továbbképzési időszak lezárásának rendjéről
2014. 09. 22.
Személyi jogosok pontszám igazolása – mgyk.hu
2014. 06. 10.
Ki állítja ki a gyakorlati pont igazolást? - MGYK Országos Hivatala
2017. 06. 20.
Az AEEK működési nyilvántartással kapcsolatos tájékoztató anyagai
Gyógyszerészi Hírlap
Hírlevelek
Sajtófigyelő
2017. 12. 13.
EESZT: a legfontosabb jogi kérdések - hazipatika.com
2017. 12. 12.
A brexit után is az EU szabályozná a brit gyógyszeripart - origo.hu
2017. 12. 11.
Túlszedett gyógyszerek, komoly mellékhatások - figyelo.hu
2017. 12. 11.
Újra kell gondolni a gyógyszeripar különadóit - portfolio.hu
Szolgáltatások
2017. 03. 10.
Együttműködési szerződést kötött az MGYK és a Global Payments Europe
2012. 07. 18.
Tájékoztató a Kamara és az MKB Biztosítók közötti megállapodásról
2015. 10. 20.
Az OTP Bank ajánlata MGYK tagok részére
2015. 10. 16.
Tájékoztató a Volvo és az MGYK közti megállapodásról
2014. 07. 17.
Tájékoztató a MOL és a Kamara között kötött megállapodásról

 

Bannerek

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek

Növényigyógyszer.hu

MOL-MGYK tájékoztató!

Bannerek

 

 Vodafone

Bannerek

Gyógyszerész Gondozási Bizottság

Elnöki beszámoló – 2016. november 19.
2016. november 21.
Nyomtatható változat

Kedves Kolléganők!

Tisztelt Kolléga Urak!

Tisztelt Küldöttközgyűlés!

 

Szeretettel köszöntöm Önöket és köszönöm, hogy szombat délutánjukat szakmai és kamarai ügyeink megbeszélésére szentelik!

Az elnöki beszámolóban az előző küldöttközgyűlés óta történt legfontosabb eseményekről szeretnék beszámolni. Ki fogok térni szervezeti életünk legfontosabb kérdéseire, a jogszabályokban bekövetkezett és várható változásokra, a kamara szakmai és érdekvédelmi kapcsolatépítésére, továbbá néhány olyan eseményre, amelyek az elmúlt hónapokban munkát adtak, illetve az elkövetkező időszakban feladatot jelenthetnek. 

Elnöki beszámoló – 2016. november 19.Az előző küldöttközgyűlésen egy 56 módosító javaslatból álló alapszabály-módosító javaslatot fogadott el a küldöttközgyűlés. A módosítások a kamara életének szinte minden területét érintették. Most csupán néhány területre szeretnék kitérni, elsősorban az azóta a kamara munkájában bekövetkezett változásokra fókuszálva.

A szakmai érdekvédelmi tevékenység mellett a kamara egyre dominánsabb feladat-vállalására van szükség a szakmai önkormányzatiságot illetően is. Elsősorban ezt célozták a szervezeti struktúrára, a kommunikáció átszervezésére és a tagdíjrendszer módosítására irányuló változások. Ez utóbbival kapcsolatban csupán egy mondat: a tagdíjrendszer változásának első hatásai jövőre várhatóak, ugyanakkor az egyik mai napirendi pontban egy finomkorrekcióra vonatkozó javaslatot terjesztünk a küldöttközgyűlés elé, remélve hogy ezzel a kamara egységét és a területi szervezetek zökkenőmentes működését egyaránt segíthetjük.

A szervezeti struktúrát és az ehhez kapcsolódó munkát illetően négy területen következett be jelentősebb változás.

Az Alapszabály Célok c. fejezetében új célként került rögzítésre a gyógyszerészet társadalmi presztízsének javítása, a gyógyszertár-működtetés szakmai és gazdasági támogatása, a gyógyszerészek szakmai és szakmapolitikai tájékozottságának elősegítése, valamint a gyógyszertárak népegészségügyi programokban való részvételének elősegítése. A munka ezeken a területeken elkezdődött, több ponton kezdeti eredményekről is be tudunk számolni.

A módosítások érintették a felügyelőbizottság jogkörét. Itt az alapvető szempont az volt, hogy az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a szervezeti integritás teljesülésének a kontrollját a felügyelő bizottsághoz rendeljük. A módosítások értelmében a felügyelő bizottság delegáltja – rendszerint az elnöke – az elnökségi üléseken tanácskozási joggal részt vesz. A döntéshozatal előtt – ha szükséges – a felügyelő bizottsági szempontokról tájékoztat, továbbá az elnökség döntéseit a felügyelő bizottság minden elnökségi ülést követően megvizsgálja. Határozattal foglalnak állást arról, hogy ezek a döntések (1) megfelelnek-e a jogszabályi előírásoknak, (2) megfelelnek-e az alapszabályban rögzített normáknak és (3) harmonizálnak-e a kamara deklarált szakmapolitikai céljaival. Az első hónapok tapasztalatai alapján az elnökség biztonsággal támaszkodhat a felügyelő bizottság munkájára.

Úgyszintén szeretnék tájékoztatni arról, hogy több egyeztetési fordulót követően tisztázódott: a kamarának megküldött, a gyógyszertárak létesítésére és működtetésére vonatkozó hatósági határozatok – elsősorban etikai szempontú – ügykezelése milyen eljárásrend szerint történhet. Külön is köszönöm, hogy az Etikai Kollégium és az Országos Etikai Bizottság elnökei komoly segítséget adtak az adatvédelmi, etikai és szakmapolitikai szempontból egyaránt fontos és kényes kérdések tisztázásához.

Az alapszabály-módosítást követően fajsúlyosabbá vált a területi elnökök értekezletének munkája a kamara országos jelentőségű ügyeinek bonyolításában. A területi elnökök értekezlete – dr. Brezanóczy Ferenc elnök és dr. Nyiri László alelnök vezetésével – komoly részt vállalt pl. a gyógyszerészek tájékoztatásában akár a tulajdonosi, akár az étrend-kiegészítő programmal kapcsolatos feladatok ellátásában.

Az alapszabály-módosítást követően került sor a kamara állandó bizottságainak felállítására és új munkabizottsági struktúrájának kialakítására. Az Ipari Állandó Bizottság eminens célul tűzte ki, hogy a gyógyszerészképzés az ipari igényeket minél jobban ki tudja elégíteni. Örömmel számolok be arról, hogy a bizottság szervezésében a négy dékánnal és a MAGYOSZ elnökével először november 25-én ülünk egy asztalhoz ennek a stratégiailag fontos célnak az érdekében. Az Oktatói Állandó Bizottság is megkezdte a munkáját; az egyetemi oktató gyógyszerészek helyzetének javítása mellett kiemelt célként fogalmazódott meg a gyógyszerészképzés szükséges reformjában való aktív szerepvállalás.

Az április 2-i küldöttközgyűlés felhatalmazását követően kezdődött el a munkabizottsági struktúra átalakítása. Az alapszabályban meghatározott fontosabb feladatok ellátására egy-egy munkabizottság jött létre. A munkabizottságok összetételéről és elnökség által elfogadott programjáról a Gyógyszerészi Hírlapban számoltunk be. Nagy feladat hárul mindegyik bizottságra, mert a sok új feladat megköveteli, hogy a döntés-előkészítő munkát és az elnökségi döntéshozatalt, illetve a döntéshozatalt és az operatív végrehajtást válasszuk el egymástól. Ez utóbbi a hivatal igazgatójára és magára a hivatalra az eddigiekhez képest is jelentős többlet-feladatot ró.

Külön is szeretnék egy-egy mondattal beszámolni a munkabizottságok megkezdett tevékenységéről.

A Tulajdonosi programot gondozó munkabizottság az elmúlt hónapokban – a területi elnökök hathatós közreműködésével – intenzív tájékoztató munkát végzett, amelynek eredményeként mindenki személyesen is megkapta a jogszabályi összegzést és a hitellehetőségekről szóló tájékoztatót, továbbá a jogszabálykerülő törekvések bemutatásával is igyekeztünk a gyógyszerészek ez irányú tájékozottságát növelni. A rendszert úgy építettük fel, hogy az egyéni problémák kezelésére is legyen lehetőség. Külön köszönet illeti az OGYÉI vezetőit, akik hozzájárultak, hogy a tájékoztatókat az érintett gyógyszertárak személyi jogos gyógyszerészei célzottan, névre szólóan is megkaphassák. A munkabizottság feladata ez év végén nem fejeződik be, mert januártól a rendszer kisimulásában, a gyógyszerészi tulajdonhányad további növelésében és a fiatal gyógyszerészek tulajdonszerzésének elősegítésében is komoly feladatai lesznek.

Az Adatfeldolgozó munkabizottság elemzéseit a Gyógyszerészi Hírlapban havonta olvashatják. A Gyógyszerész Köztestületi Napok minden résztvevője megkapta és reményeim szerint a küldöttek is hozzájutottak a regisztrációkor ahhoz a kis füzethez is, amelyben a 2015-ös mérleg- és pénzügyi beszámolók feldolgozása megtörtént.

A Kompetencia-fejlesztési munkabizottság bázisán készült el a patikanap szakmai programja – a házipatikák felülvizsgálata. Elkészült ennek a munkának a gyermekgyógyászati változata és a munkabizottság előkészítette a 2017 elején induló kamarai továbbképzéseket is.

A Szakmai munkabizottság elindította a Belső Minőségügyi Kézikönyv újabb kiadásának előkészítését. Delegáltjai bekapcsolódtak a FoNo VIII. előkészítő munkába. A munkabizottság decemberi határidővel készíti el az asszisztens-képzés jelenlegi rendszerének elemzését és javaslatot tesz a képzés szakmai és kamarai szempontoknak megfelelő módosítására. 

Az Integrációs munkabizottság – a táltosképzővel és a területi elnökökkel együttműködve – megkezdte a fiatalok szakmai és kamarai integrációját. A tegnapi rendezvényükön pedig – jelen voltam így hát tudom – 10-12 pontból álló programot állítottak össze, amelyet napokon belül véglegesítenek és utána átadnak az elnökségnek.

A Jogi munkabizottság – a napi feladatok mellett – elkészítette a kamara e-recept bevezetéséhez szükséges jogszabály-módosítási javaslatait.

Az Informatikai munkabizottság közreműködésével sikerült egy olyan, jogszabályban rögzített – és a gyógyszertárak, pontosabban a rendszergazdák által be nem tartható – határidő módosításában eredményesen közreműködnünk, amely a NAV-hoz bekötött pénztárgépek új követelményeit rögzíti.

A Kulturális munkabizottság megszervezte a kedvezményes opera-bérletet és megkezdte az előkészítő munkát a különböző művészeti ágakban tevékenykedő aktív gyógyszerészek összefogására.

Megindult – pontosabban újraindult – a Költségracionális gyógyszertár-működtetést támogató munkabizottsági munka és a Közgazdasági munkabizottságban is elkezdődött az ágazat stratégiai közgazdasági szempontú helyzetelemzése. Az előbbi munkabizottság témájához kapcsolódik egy olyan egységes online piactér létrehozása, ami a kis- és közepes forgalmú gyógyszertáraknak is lehetőséget nyújthat a jelenleginél kedvezőbb kondíciókkal történő termékbeszerzésre. A rendszer – reményeim szerint – jövő év április-májusban indulhat. A Közgazdasági munkabizottság eredményes működése pedig azért kulcsfontosságú, mert a lakossági gyógyszerellátás és a minket körülvevő gazdasági környezet eltérő közgazdasági cél- és eszközrendszerét úgy kell feltérképezniük, hogy a nem növekedésorientált keretrendszerben működő lakossági gyógyszerellátó rendszer önállóságát és stabilitását védő közgazdasági modell alapjait lerakjuk.

A Kommunikációs munkabizottság tevékenységéhez kapcsolódik a kamara – részben alapszabály-módosítással kezdeményezett – külső és belső kommunikációjának áthangolása. A honlapon kell a kamara kötelezően közzéteendő anyagait megjelentetni; ez a gyorsaságot és az információk széles körű ingyenes elérhetőségét biztosítja, egyben tehermentesítheti a területi szervezeteket az önálló honlap működtetés költségeitől. Ennek megfelelően módosítottuk a honlap szolgáltatásait: az országos szervezet dokumentumain túl a honlap július 1-től alkalmas a területi szervezetek hivatalos közlendőinek önálló megjelenítésére. Örömmel tapasztalom, hogy egyre több területi szervezet él a lehetőséggel. Ez – a költségtakarékossági szempontokon túl – nemcsak saját tagjaik tájékoztatását segíti, hanem a közzétett anyagokon keresztül bepillantást nyerhetünk a többi szervezet tevékenységébe és programjaiba is. A honlapon elindítottunk egy rendezvénynaptárt is, amely nemcsak a kamarai tagok tájékozódását szolgálhatja, hanem jövőre már a rendezvények és továbbképzések szervezésében is segítséget nyújthat.

Talán észrevették a tisztelt küldöttek, hogy az elmúlt hónapokban megváltozott a Gyógyszerészi Hírlap is: jelentős tartalmi és tipográfiai változásokat indítottunk el – úgyszintén az alapszabály-módosítás szellemiségének megfelelően.

A külső kommunikációban is igyekeztünk előre lépni. Erre egyrészt a patika-bezáratások miatt is szükség volt, de néhány területen – pl. tulajdonosi program, étrend-kiegészítő projekt – a korábban elindított programok a nagy nyilvánosságot is elérő fázisba kerültek. Komoly előrelépést jelenthet, hogy a Patika Magazin főszerkesztője, dr. Szarvasházi Judit és egy politológus barátunk is részt vesz a Kommunikációs munkabizottság munkájában.   

A Pályázatfigyelő munkabizottságban elindult munkáról a küldöttközgyűlést megelőző délelőtti programban kaphattak tájékoztatást a jelenlévők.

Nem titkolt szándékunk, hogy szakmai önkormányzati feladataink növekedésével párhuzamosan elindítsuk az előkészítő munkát egy módszertani intézet létrehozására, ahol az előbb említett feladatokhoz a megfelelő feltételeket biztosíthatjuk. Ez nyilván hosszabb – akár többéves – előkészítést igényel. Meggyőződésem, hogy ezt sem a szakma, sem a kamara nem spórolhatja meg, ha komolyan akarjuk venni a nemrég megfogalmazott elvárást: ha már elfogadottá vált, hogy rólunk többé soha ne döntsenek nélkülünk, tovább kell lépnünk, és a rólunk szóló kérdésekben mi magunknak kell döntenünk. Különösen fontos ez a szakmai progressziót és a gyógyszertári szolgáltatás-fejlesztést érintő ügyekben. Erre pedig alkalmassá kell válnunk.

Bízom abban, hogy a napi gyakorlat hosszabb távon is visszaigazolja az április 2-i alapszabály-módosítás minden lényeges elemét.

 

II.

Tisztelt Küldöttközgyűlés!

A legutóbbi küldöttközgyűlés után született döntés a 2017-es költségvetés gyógyszerkasszát és gyógyszertárakat közvetlenül érintő számairól, továbbá ez után fogadta el a parlament a tavaszi salátatörvény új rendelkezéseit. Ezekről a változásokról a honlapon, a hírlevélben és a Gyógyszerészi Hírlapban is beszámoltunk, így engedjék meg, hogy a részleteket illetően most csak egy-egy elemre utaljak.

A 2017-es költségvetési törvényben mindazok a célzott juttatások, amelyeket a gyógyszertárak eddig is megkaptak, változatlan összeggel jövőre is megmaradnak. Ilyen pl. a generikus ösztönző, a szolgáltatási díj, a működési célú támogatás, a kamatmentes támogatás-előleg, a patikaalap kamattámogatása, a Garantiqa készfizető kezességvállalása és a patika tőkeprogram is. Továbbá kb. 15 milliárd Ft-tal növekedett a gyógyszerkassza támogatási főösszege is.

A gyógyszer-gazdaságossági törvény módosítása egy új gyógyszerellátási formát, az ideiglenesen telepített fiókgyógyszertárat határozott meg. Azon a legalább három napig tartó, előreláthatólag 20.000 fő egyidejű részvételét meghaladó, megszakítás nélkül, folyamatosan üzemelő szabadtéri rendezvényen, ahol a rendezvény területén közforgalmú vagy fiókgyógyszertár nem működik, az egészségügyi államigazgatási szerv kérelemre egy ideiglenesen telepített fiókgyógyszertár működtetését engedélyezi a rendezvény időtartamára és helyszínére.

Úgyszintén új szabály, hogy kézigyógyszertár ellátására már csak a legfeljebb 30 km-en belül működő közforgalmú gyógyszertár kaphat engedélyt. A módosítás, a lehetséges jogviták megelőzése érdekében kimondja a gyógyszertárak létesítési és működési engedélyében szereplő jog forgalomképtelenségét, tehát ez a jogosultság nem kerülhet érvényesen értékesítésre. A módosítás pontosította a törvény szövegét a településrész meghatározása tekintetében. A földrajzilag elkülönült településrészen továbbra is lehetőség van fiókgyógyszertár létesítésére, ugyanakkor az érintett helyeken működő gyógyszertárat működtető vállalkozások – az egyéb feltételek megléte esetén – a 134/1999. Kormányrendelet alapján kamatmentes egészségbiztosítási hitelt, továbbá működési célú támogatást vehetnek igénybe.

A deregulációt és a bürokrácia-csökkentést célzó módosítások elérték a gyógyszer-gazdaságossági törvényt is: 2017-től a gyógyszertár-létesítési pályázatok részletszabályai az eddigi törvényi szint helyett kormányrendeletben kerülnek meghatározásra, lényegét illetően változatlan tartalommal. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések az államtitkárságon augusztus hónapban megkezdődtek.

Augusztusban jelent meg a Magyar Közlönyben az összes felsőoktatási szak új képzési és kimeneti követelményeit előíró rendelete. Ez foglalja magában a gyógyszerészképzés új követelményeit is. Az április 2-i küldöttközgyűlésen beszámoltam arról, hogy ennek előkészítése során a kamara a Magyar Gyógyszerésztudományi Társasággal összehangolt álláspontot képviselt. Ebben mindazokat a szempontokat figyelembe vettük, amelyek az elmúlt években a gyógyszerészképzéssel, szakképzéssel és továbbképzéssel kapcsolatos belső műhelymunkáinkban előkerültek, és amelyeket például az új 12 pontban is megfogalmaztunk. Tekintettel arra, hogy a Rektori Konferencia által felkért, egyetemi vezetőkből álló testület álláspontjától a mi általunk képviselt javaslat sok ponton eltért, Palkovics László oktatási államtitkár április 13-ra egyeztető megbeszélést kezdeményezett. Az ott született döntésnek megfelelő szöveggel jelent meg a rendelet, amelyben a végzett gyógyszerészekkel szemben támasztott tudásbeli, képességbeli, attitűdre, autonómiára és felelősségre vonatkozó elvárásokba a kezdeményezéseink döntő mértékben beépültek, azonban sem a kreditpontok egyes tantárgycsoportok közötti megosztására, sem az új tárgyak curriculumba történő beépítésére irányuló kezdeményezéseink nem kerültek befogadásra. Így nem maradt más hátra, mint a gyógyszerészképző helyek vezetőivel korábban már kezdeményezett egyeztetések folytatása. A curriculum ilyen irányú változtatása elkerülhetetlen. Amint már a beszámoló korábbi szakaszában jeleztem, az ipari gyógyszerészet speciális szempontjainak a curriculumba történő beépítésére az egyeztetések elindulnak. Úgyszintén előrelépésnek tekinthető, hogy a gyógyszerügyi ismeretek témakörrel kapcsolatban is megindultak az egyeztetések, a Semmelweis Egyetem dékán asszonya pedig a kamara vezetőjeként felkért a szakképzésben a gyógyszerellátási, a kórházi-klinikai és az ipari szakképesítésekben egyaránt a grémiumi feladatok ellátásában való részvételre. Ez a szakképzés tematikájától a szakképző hellyé minősítésen át a vizsgakövetelményeken keresztül a szakképzés teljes területén véleményezési, javaslattételi közreműködést igényel.   

Július 1-vel módosult a patika hitelprogram szabályozása is. Ennek részletei mindenki előtt ismertek. Az eddiginél kedvezőbb a kamattámogatás, a hitelt már nem a képlet, hanem üzleti terv alapján lehet folyósítani, és a felvehető hitelösszeg is a többszörösére nőtt. A hitelprogramhoz kapcsolódóan bővült a hitelprogramban részt vevő pénzintézetek köre és változott a készfizető kezességvállalási szabályzat is.  Engedjék meg, hogy ennek részletezésétől eltekintsek, de a tulajdonosi programhoz kapcsolódóan még egy lényeges momentumra ki kell térnem.

Talán emlékeznek rá, hogy a kormánnyal 2010-ben megkötött együttműködési megállapodást 2014-ben megújítottuk. Ekkor a kormány vállalta a gyógyszertárak gazdasági működőképességének javítását, a tulajdonosi program végig vitelét és a fiatal gyógyszerészek helyzetbe hozását. Ez utóbbi két vállaláshoz kapcsolódik, hogy a patika hitel program 2017. januártól is elérhető lesz, továbbá a patika tőkeprogram parlament előtt levő módosítása is azt a célt szolgálja, hogy 2017-től kezdődően is a gyógyszerészek rendelkezésére álljon egyfelől a többségi gyógyszerészi tulajdonhányad további növelésére, másfelől a fiatal gyógyszerészek tulajdonossá válásának elősegítésére.

 

Tisztelt Küldöttközgyűlés!

A küldöttek és a köztestületi napok résztvevői mind megkapták a 2015-ös mérleg- és pénzügyi beszámolókat feldolgozó füzetet és délelőtt előadást is hallgathattunk ugyanerről a témáról. Ezért ezzel a témával is csupán pár mondat erejéig szeretnék foglalkozni.

Az elemzések az előző években elindult kedvező változások folytatását igazolják. Az ágazat adózás utáni eredménye 2015-ben 24,5 Mrd Ft volt, ami nominálisan először haladja meg a liberalizáció előtti utolsó év (2006) 22,9 Mrd Ft-os eredményét. Külön is érdemes kiemelni, hogy bár a 2006-oshoz képest kb. 300-zal több gyógyszertár működik, 2015-ben az egy gyógyszertárra jutó adózott eredmény ágazati szinten nominális értéken elérte a liberalizáció előtti utolsó gazdasági év értékét.

Úgyszintén figyelemre méltó, hogy a 2010-től eltelt években nemcsak a veszteséges gyógyszertári vállalkozások száma csökkent a 2010-es év 500 fölötti értékéről 176-ra, hanem jól halad a vállalkozások feltőkésítése is: ez idő alatt a saját tőke ágazati értéke 40%-ot meghaladó mértékben, 71,5 Mrd Ft-ra nőtt. A gyógyszertárak fordulónapi készletértéke 2015-ben szintén nőtt – a 4,8% forgalomnövekedés mellett 8,8%-kal. Ez – az eredményes feltőkésítésen túl – azért vált lehetővé, mert ágazati szinten sikerült felszámolni a gyógyszertárak beszállítókkal szembeni eladósodottságát. Ez a nagykereskedőktől és a gyógyszertáraktól is komoly erőfeszítést igényelt. Így a készletállomány 2015 végén már meghaladta a kifizetetlen beszállítói számlák összértékét. Ennek a folyamatnak a további erősödésével javulhat az ellátás színvonala: a jövőben remélhetően kevesebbszer kell visszahívni a betegeket a később beszerzendő gyógyszerekért. Ez nemcsak nekünk fontos, hanem az egészségpolitika is igényli ezt a változást. A személyi javadalmazás növekedési üteme – ha csak kis mértékben is – de végre meghaladja a nemzetgazdasági átlagét, ugyanakkor az átlagbérek vonatkozásában még mindig igen jelentős az elmaradás, főleg a kórházi gyógyszerészek 2016-2017-es béremelését is figyelembe véve. Az ágazatban 2015-ben 218,4 ezer Ft/hó az egy alkalmazottra eső ágazati bruttó átlagbér. Külön elemzést és valószínűleg célzott beavatkozást igényel a legkisebb forgalmi sávokba tartozó veszteséges betéti társaságok helyzete, amely 2015-ben nem javult, sőt a veszteséges gyógyszertárak száma a gyógyszertárak ezen körében ismét növekedésnek indult.

Az Önök kezében lévő összefoglaló utolsó bekezdésében elemzést végző társaimmal úgy fogalmaztunk, hogy a 2015-ös adatok alapján a lakossági gyógyszerellátás helyzete tovább stabilizálódott. Az ágazat gazdaságilag alkalmas a tulajdonosi programmal járó feladatok ellátására és a készletgazdálkodás racionalizálása valamint a személyi javadalmazás további javítása mellett egyre több figyelmet fordíthat szakmai feladatai ellátására: a gyógyszer- és ellátásbiztonság erősítésére, a gyógyszertári szolgáltatások minőségére és bővítésére.

Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy még mindig megoldatlan az ügyelet rendeleti szintű szabályozása és finanszírozása – erre vonatkozóan államtitkár úr a tegnapi előadásában arra tett ígéretet, hogy jövő év első negyedévében azzal a kérdéssel érdemben foglalkozunk –, az alacsony és nagy árú gyógyszerek nem kielégítő árrése, a magisztrális tevékenység díjazása.

A kórházi gyógyszerészek kétlépcsős bérrendezése, ráadásul a gyógyszerészi bértábla orvosi bértáblába illesztése mindenképpen nagy előrelépés és komoly szakmapolitikai eredmény. Ez az eredmény nem jöhetett volna létre az EDDSZ-szel és az orvosi valamint a szakdolgozói kamarával történt összefogás nélkül. Ezúton is köszönöm dr. Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár úrnak, továbbá dr. Cser Ágnes elnök asszonynak, dr. Éger István és dr. Balogh Zoltán elnök uraknak ebben a kérdésben a kórházi gyógyszerészi igényeink maximális támogatását. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy az eddigiektől eltérő jellegű bérfeszültség került a rendszerbe. Ma az a helyzet, hogy a kórházi szakgyógyszerészek a bérrendezést követően nagyobb jövedelemre számíthatnak, mind a közforgalomban dolgozók többsége. A kórházi gyógyszerészek bérrendezése tehát a közforgalom bértermelő képességének javítását igényli. Ez az elkövetkező időszak egyik kiemelt szakmapolitikai célja kell legyen az Egészségügyért Felelős Államtitkársággal és a Nemzetgazdasági Minisztériummal folytatott egyeztetéseken.

 

III.

Tisztelt Küldöttközgyűlés!

Szólni kell arról, hogy a cafetéria-szabályozás a gyógyszertári vállalkozásokat a forgalmi lehetőségek szemszögéből hátrányosan érinti: 2017-től a munkaadói befizetések közterhei jelentősen emelkednek. Részben emiatt is megnőtt a fontossága az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével nyár elején megkötött együttműködési megállapodásunknak. A megállapodásnak három fő célkitűzése van. Egyrészt a gyógyszertárak és az egészségpénztárak kapcsolatának folyamatos monitorozása és kontrollja, a felmerülő problémák áttekintése, a Szövetség és a Kamara közvetítő tevékenysége az egészségpénztárak és gyógyszertárak közötti szerződéses kapcsolatok mind tökéletesebbé tételében. Megállapodtunk abban, hogy az egészségpénztárak gyógyszertárakkal kötött szerződéseinek módosítását megelőzően az egészségpénztárak a kamarával egyeztetni fognak. Úgyszintén deklarált cél a cafetéria rendszer 2017-es változása miatti negatív következmények csökkentése és ezzel kapcsolatban az államigazgatás felé történő fellépés összehangolása. Erre vonatkozóan nemcsak az étrend-kiegészítők egészségpénztári elszámolhatóságára vonatkozóan éltünk összehangolt kezdeményezéssel, hanem az egészségpénztári befizetések adókedvezményének korrekcióját, valamint az étrend-kiegészítők áfa mérséklését is kezdeményeztük. Az étrend-kiegészítők EP elszámolhatóságára vonatkozóan bírjuk a Nemzetgazdasági Minisztérium ígéretét a jogszabályi korrekcióra – természetesen a biztonságos forgalmazás feltételeinek megteremtését követően. Az adókedvezmény növelésére vonatkozóan is középtávon nyitott a Nemzetgazdasági Minisztérium, ugyanakkor az áfa-csökkentésről csupán távlati célként gondolkodhatunk. Az ÖPOSZ-szal kötött együttműködés további közös célja a lakosság egészségtudatos magatartásának erősítése, amelyet összehangolt programokkal és kommunikációval igyekszünk elősegíteni. Az együttműködési megállapodás aláírása óta is folyamatos a munkakapcsolat – és ez hosszabb távon is reményekre jogosít.

Az ÖPOSZ-szal kötött megállapodáshoz kapcsolódik logikailag, bár ettől függetlenül és jóval korábban kezdődött el az étrend-kiegészítők biztonságos patikai forgalmazását célzó együttműködés előkészítése. Az elmúlt években rendszeresen visszatérő téma volt, hogy az étrend-kiegészítők forgalmazása a gyógyszertáraknak szakmai és gazdasági szempontból is fontos, ugyanakkor sem a minőségük, sem a hamisítás-mentességük, sem a velük kapcsolatban rendelkezésünkre álló információk nem biztonságosak. A változásokat 2010 óta folyamatosan kezdeményeztük. Először az illetékes hatósággal, majd a MÉKISZ-szel, aztán a nagykereskedőkkel, végül a MAGYOSZ-szal és a HENT-tel, sőt a GVH-val is felvettük a kapcsolatot a rendezés érdekében. Minden jelenlévő értesülhetett arról, hogy május 6-án az érintett szervezetekkel megkötöttük az együttműködési megállapodást. Ezt és a csatlakozó dokumentumokat közzétettük a honlapon, megküldtük valamennyi gyógyszertárnak és tájékoztattunk a Gyógyszerészi Hírlapban is. Szeretném, ha minden gyógyszertár csatlakozna az együttműködéshez. Olyan megállapodást kötöttünk, ami a gyógyszertáraknak kedvező: semmi mást nem kell vállalniuk csak azt, hogy az együttműködésben részt vevő beszállítóktól és forgalmazóktól szerzik be az étrend-kiegészítőket. Minden más, termékbiztonságot garantáló feladat ellátását e termékek gyártói és forgalomba hozói, valamint a nagykereskedők vállalták. A program sikere nemcsak a gyógyszertár bizalmi hely jellegét erősíti és a szakmai lelkiismeretünknek megfelelő működést segíti, hanem az étrend-kiegészítő forgalom eddiginél is nagyobb hányadát terelheti a gyógyszertárakba és – ahogy imént említettem – hozzájárulhat ezen termékkör egészségpénztári kártyára történő beszerezhetőségének bevezetéséhez is.

Ha már az újonnan megkötött együttműködési megállapodások az egészségpénztárak és az étrend-kiegészítők kapcsán szóba kerültek, mindenképpen szólni kell az erdélyi magyar anyanyelvű gyógyszerészekkel való kapcsolatfelvételről, a szociális otthonok gyógyszerellátásáról, a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesületével – közismertebb nevén a MÁOTÉ-val – kötendő együttműködési megállapodásról, valamint a MAGYOSZ-szal kialakuló együttműködésről.

Szeptember 24-én újította meg a Pest Megyei Szervezet a Hargita Megyei Kamarával korábban kötött testvérmegyei megállapodását, és ugyanakkor került aláírásra a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezet hasonló megállapodása a Kovászna Megyei Kamarával. Erről a legutóbbi Gyógyszerészi Hírlapban olvashattak beszámolót. Ezt követően a Maros Megyei Kamara elnöke is jelezte együttműködési szándékukat, amit a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetünk az országos elnökségnek visszaigazolt. Ez utóbbi együttműködés megerősítésére valószínűleg a tavaszi hónapokban kerülhet sor. Túl a személyes baráti és a szakmai kapcsolatok erősítésének igényén, úgy ítéljük meg, hogy a válságból kikerülve, a Magyar Gyógyszerészi Kamara erkölcsi kötelessége a Kárpát-medencében élő magyar anyanyelvű gyógyszerészek közötti kapcsolatépítés. Ez az alapvető megfontolás az egyik motiváló tényező ezekben a kapcsolatokban, és ennek jegyében kezdődött meg a kapcsolatépítés a vajdasági gyógyszerészek felé, továbbá keressük a kapcsolatot a Szlovákiában élő magyar anyanyelvű gyógyszerészekkel is.

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal létrejött kapcsolattal, pontosabban az állami fenntartású szociális otthonok gyógyszerellátásának a kérdéseivel évek óta visszatérően foglalkozunk a küldöttközgyűléseken. A szociális otthonok működését és irányítását illetően az elmúlt évben jelentős átszervezésre került sor, ami néhány héttel ezelőtt, november 1-jén zárult. Eldőlt, hogy az eddigi 172 szociális otthont nem szervezik egy központi fenntartású, egységes intézménnyé, ugyanakkor arról is döntés született, hogy az eddigi 172 intézménnyel szemben kb. 100 intézménybe szervezve gondoskodnak az ott élőkről. Mindezeknek a döntéseknek az ismeretében újra megnyílt a lehetőség a főigazgatóság és a kamara között korábban megkezdett egyeztetések folytatására és lezárására. Az együttműködési megállapodás tervezetét megkaptuk, néhány pontosítást követően remélhetően még idén alá is írhatjuk. A tervezet szerint a területileg illetékes kamara a pályázatok kiírási folyamatába bekapcsolódhat, az országos kamara pedig az egységes szakmai követelményrendszer véglegesítésében vesz részt.

A MÁOTE elnöksége keresett meg minket a háziorvosok és a gyógyszerészek közötti szakmai kapcsolat erősítésének igényével. Az alapellátás erősítésének egészségpolitikai igénye és az előkészítés alatt álló átszervezés, valamint a kognitív gyógyszerészi szolgáltatások és a népegészségügyi programokban való szerepvállalásunk mindenképpen indokolja az eddiginél szervezettebb együttműködést. Közös cél a korábban oly sikeres orvos-gyógyszerész napok felélesztése is. Emiatt – együttműködő partnerként – számítunk a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság részvételére is. Az előkészítő megbeszéléseken minden részletkérdést tisztáztunk, a megállapodás aláírására a decemberi elnökségi ülésen kerül sor.

A MAGYOSZ tisztújítását követően több alkalommal volt lehetőségünk egyeztetni a MAGYOSZ új elnökével, aki a legutóbbi elnökségi ülésünkön is részt vett. Több olyan területet azonosítottunk, ahol a közös célok érdekében együttes fellépésre nyílik lehetőség. Ezekről ma délelőtt dr. Hodász István elnök úr részletesen beszámolt. Amiért ezt a kérdést az elnöki beszámoló részeként külön is szóba hozom az az, hogy itt is felhívjam a figyelmet a Magyar Gyógyszer programra, amelynek nemzetgazdasági és szakmai előnyei egyértelműek. Kérem a küldötteket az ezzel kapcsolatos törekvéseink támogatására.

 

IV.

Tisztelt Küldöttközgyűlés!

Az előző küldöttközgyűlés óta eltelt időben az e-recepttel kapcsolatos előkészítő munkában látványos eredményről nem tudok beszámolni. Több alkalommal volt egyeztetés – volt amit a fejlesztők, volt amit az államtitkárság és volt amit mi kezdeményeztünk. Ezek aktuális problémák feltárását és tisztázását célozták. A fejlesztőkkel való együttműködésünk keretei között kerestünk olyan gyógyszertárakat, amelyek a pilot vizsgálatban részt vesznek. Úgy tudom, hogy a jelentkezési folyamat lezárult, a pilot vizsgálat megkezdéséhez azonban néhány jogszabályi korrekcióra még szükség van. Az általunk ismert végső bevezetési időpont 2017. szeptember vége. A projekttel kapcsolatos kamarai álláspont világos: szeretnénk az e-recept előnyeit kihasználni és a kockázatokat elkerülni. Előny lehet, hogy megszűnhetnek az orvosok, gyógyszerészek és OEP közötti receptírási, kiadási és elszámolási viták, mert az e-rendszer csak olyan vény felírását hagyja jóvá, és olyan kiadását engedélyezi, amelynek felírása szabályosan történt és az elszámolhatóságot a rendszer az expediálás időpontjában kontrollálja. Ugyanakkor a kamara részéről ragaszkodunk ahhoz, hogy a beteg szabad gyógyszertár-választása megmaradjon és az orvos ne irányíthassa konkrét gyógyszertárba, továbbá a beteg kapjon valamilyen papírt arról, hogy mit írtak fel neki, mert ennek birtokában tud felkészülni a gyógyszer-kiváltásra. Úgyszintén fontos cél, hogy a rendszer fejlesztési költségeit ne a gyógyszertáraknak kelljen állni. Vannak persze egyéb igényeink is – pl. az interakciós adatbázis egységesítésére vonatkozóan – amelyek érvényesüléséért is, amit csak lehet, megteszünk.

 

Tisztelt Küldöttközgyűlés!

Szólnom kell arról, hogy az elmúlt küldöttközgyűlés óta két gyógyszertár működési engedélyét is visszavonta a hatóság és több gyógyszertár ellen kirívóan jogszabálysértő gyógyszer-forgalmazási gyakorlat gyanúja miatt hatósági vizsgálat folyik. Mindkét hatósági döntést követően azonnal egyértelművé tettük, hogy a tudatos jogszabálysértést a kamara nem védi és egyetértünk azzal, ha ilyen esetekben a hatóság él a szankcionálás eszközével. Ugyanakkor arra is igyekeztünk figyelmet fordítani, hogy a gyógyszerészet egésze ne kerüljön a bulvármédia célkeresztjébe. Fontos, hogy a gyógyszerellátásban a tisztulás egyben a gyógyszerészettel szembeni bizalom erősödését is hozza magával. Az OGYÉI felső vezetőivel ezekben a kérdésekben konszenzus van.

Fontosnak tartottuk – és ezekről a kérdésekről hónapokon át egyeztetések folytak – hogy a patika hitelprogram korrekcióján és az ügyfélbarát banki környezet megteremtésén túl, legyen egységes hatósági gyakorlat a gyógyszerészekkel és gyógyszertárakkal kapcsolatos jogi és egyéb előírások ellenőrzését illetően is. Egyetértünk azzal, ha a gyógyszertárak szakmai tevékenységének ellenőrzése megerősödik és elfogadjuk az elvet, hogy helytelen gyakorlat esetén – az elkövetett szabálysértés súlyának megfelelően – kötelezés vagy bírság, esetenként ennél is súlyosabb szankció szülessen. Ugyanakkor indokoltnak tartjuk, hogy ezen felül a gyógyszertárak tulajdonlásával és a menedzsment jogok érvényesíthetőségével kapcsolatban is legyen lehetősége a hatóságnak az ellenőrzésre, beleértve a gyógyszerészi tulajdonlást, a tiltott tulajdonszerzést, a négyes szabályt, az elővásárlási jog szabályszerű gyakorlását, a személyi joghoz tapadó szakmai és képviseleti jogosítványokat valamint a semmisségre vonatkozó rendelkezéseket. A most parlament előtt lévő törvénymódosítási javaslat ezt a kérdést átfogóan rendezheti. A törvénymódosítási javaslatot a kormány terjesztette be, a Népjóléti bizottság is támogatja és a Törvényalkotási bizottság is megtárgyalta. Félreértés ne essék, nem az a célunk, hogy a gyógyszertári vállalkozásokat hatósági vegzálásnak vessék alá. Ettől nem is kell félni, mert az OGYÉI a korábban más területre megkapott hasonló jogosítványaival is korrekt módon él. Azonban szükséges, hogy a szabályozott piaci körülmények között törekedjünk a szabályok betartására – ellenkező esetben semmi értelme a piacszabályozásnak, sőt meghasonlik a rendszer. Másfelől pedig tekintettel kell lenni azokra is, akikért a szabályokat meghozták, illetve akik a szabályokat betartják.

A rendszerváltás 26 évvel ezelőtt kezdődött el a gyógyszerellátásban: ekkor létesülhettek az első jogelőd nélküli magángyógyszertárak. Ne feledjük: ekkor már 40 éve államosított gyógyszerellátás működött, megfosztva a gyógyszerészeket gyógyszertáraiktól, szakmai és egzisztenciális függetlenségüktől. Most, 26 illetve 66 év után juthatunk el ismét oda, hogy szakmai és egzisztenciális függetlenségünket visszaszerezzük. A jogszabályok ehhez adottak. A gazdasági környezet javul. A szakmai kompetenciák rendeződnek. A politikai akarat ismert. A többi csak rajtunk múlik.

Köszönöm, hogy meghallgattak.

 

 

 

« Vissza
Betegsarok
2016. 03. 12.
Betegjogi képviselők elérhetőségei
2016. 05. 25.
Megszűnik a „diabetikus”, „cukorbetegek is fogyaszthatják” és a narancssárga kör jelölés ogyei.gov-hu
2016. 03. 11.
A tavaszi fáradtság okai – és amit ellenük tehetünk – tetplatform.hu
2015. 11. 17.
Egészséges életkezdet - Vitaminpótlás várandósság előtt, alatt és szoptatás idején I.
2015. 10. 26.
"Egészségszűrés termékbemutatóval" - prof. dr. Kata Mihály írása
Eseménynaptár

2017 december
hkszcspszv
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
konferencia  testületi esemény  továbbképzés  szabadidős esemény 
Hirdetőtábla
Állás
Helyettesítés
Egyéb
Közös dolgaink
2017. 12. 04.
A VII. Gyógyszerész Köztestületi Napokról
2017. 04. 10.
Beszámolók az MGYK IX. Vándorgyűléséről
2017. 03. 15.
A 2015-ös év gazdálkodási és pénzügyi szempontból
Gyógyszertár-működtetés
2017. 03. 09.
Pályázati lehetőségek gyógyszertárak számára
2016. 03. 03.
A gyógyszertári finanszírozási előleg alakulása 2010-től 2016. januárig
2016. 03. 03.
A gyógyszertári vállalkozások 2014. évi mérlegbeszámolóinak és pénzügyi helyzetének alakulása
Hasznos linkek
Jogszabálykereső
Kamarai tájékoztatók
2016. 01. 07.
Minőségügyi kézikönyv gyógyszertáraknak – II. kiadás
2014. 06. 26.
1/2014 (VI. 19.) MGYK ELNÖKSÉGI AJÁNLÁS GYÓGYSZERTÁRI UTAZÁSI TANÁCSADÁSHOZ - MGYK
2013. 10. 01.
Elnökségi Tájékoztató (2/2013.) - MEGFONTOLÁSOK ÉS AJÁNLÁSOK A GYÓGYSZERTÁRAK MARKETING TEVÉKENYSÉGÉHEZ - MGYK
Népegészségügyi programok
2017. 10. 04.
Az allergiás rhinitisz öngyógyításának irányításáról
2017. 10. 04.
A fényérzékenységről
2017. 10. 04.
A darázs- és méhcsípésről
Archívum
A honlapon található információk célja az egészségügyi ismeretek bővítése, de ez nem helyettesíti az orvos, gyógyszerész, vagy más szakember felkeresését.
© 2008–2017 Magyar Gyógyszerészi Kamara - Minden jog fenntartva - Impresszum, jogi nyilatkozat  -  Regisztráció a védett tartalmak eléréséhez! Hírlevélre történő le- és feliratkozás!  -  Webmaster - Utolsó módosítás: 2017. 12. 15 péntek