Az MGYK Budapesti Szervezete a január 13-i Gyógyszerész Fórumon ünnepelte megalakulásának 25. évfordulóját a budapesti Szent Imre Gimnázium Dísztermében.

 A megemlékezés dr. Hetényi László, a budapesti szervezet elnöke köszöntőjével kezdődött, majd a részvevők közösen elénekelték a Himnuszt. Első előadóként dr. Hetényi elmondta, az idei már VIII. Gyógyszerész Fórum, amelyet ünnepélyesé tesz, hogy 25 éve, 1990. január 13-án alakult meg a budapesti tagozat. „A múltnak tudása fényt vet a jelenre és sejteti velünk a jövőt!”  –  idézte Markusovszky Lajost, majd ennek szellemében áttekintést adott az MGYK, illetve a budapesti szervezet történetéről.

Mint mondta, Magyarországon az 1800-as évek elejére vezethető vissza a hagyományos polgári szabadfoglalkozások kialakulása, az első kamarák felállításáról az 1874-ben és 1923-ban született törvénycikkek szóltak. A gyógyszerészek első szakmai testületéről, a pest-budai gyógyszerész-grémium létezéséről,1809-ből van a legkorábbi adat, az országos érdekképviseleti szervezet létrehozása csak 1872-ben valósult meg. A kamara gondolata 1875-ben került szóba, az első törvénytervezetet 1876-ban készítették, következő hetven évben még 14 született, az utolsó 1943-ban. 1945. után azonban a visszaesés évei következtek, szakmai érdekvédelmi szervezetek gyakorlatilag elhaltak, majd a több évtizedes nehézségek után az egyesülésről szóló törvény alapján – 1989. július 15-én – megalapították a Magyar Gyógyszerészi Kamarát. A rendszerváltozást követően kedvező szabályozási környezetben indulhatott el újra e terület fejlődése, sorra alakultak az új szervezetek és alapítványok. Megjelent a köztestület fogalma és törvényi szabályozása, amikor az 1993. évi XCII. törvény három új szervezettípust épített be a Ptk-ba. A kiemelt fontosságú közfeladatnak ítélt tevékenységet folytató szervezetek jogilag is elkülönült formában jelentek meg a civil kezdeményezésű szervezetekhez képest. 1989-ben civil szerveződésként alakult meg a Kamara, 1994-ben pedig köztestületté válhatott.  Megalakulása után megkezdődött a szervezet országossá bővítése, mind a tagság, mind a helyi szerveződések tekintetében. A budapesti elnök visszatekintve az elmúlt 25 évre, említést tett patikák privatizációjáról, a 2006-os liberalizációról, illetve annak felszámolásáról is.

A továbbiakban visszaemlékezésében összegezte a Budapesti Szervezet Elnökségei valamint Számvizsgáló, Felügyelő- és Etikai Bizottságainak időrendi történetét. Az MGYK Budapesti Szervezete által elért eredményei közül kiemelte a nyugdíjas klubbot – köszönet, elismerés illeti szervezőit! Említésre került, hogy 1998 elején jelent meg a Budapesti Patikus című kiadványuk, amelyet évente négyszer adtak ki, és amely szerepét a 2006 decemberében létrejött honlapjuk vette át. „A pest-budai gyógyszerész-grémium óta megtett kétszáz év története kötelez minket arra, hogy őrizzük hagyományainkat!” – hangzott el a budapesti elnök zárógondolata, majd prof. dr. Knoll Imre szavaival fejezte be a megemlékezését: „Ésszel, hittel, akarattal és tisztességesen tudjuk céljainkat elérni!”

Az ünnepi rendezvény Dr. Bidló Judit, az OEP főosztályvezetője előadásával folytatódott, aki a „másik oldalról” idézett fel néhány eseményt az elmúlt 25 év történetéből.

Ilyen volt a számítógépek bevezetése, amelyet a gyógyszerészek sikeresen hajtottak végre. Nemzetközi szinten is példaértékű volt, ahogy elsők között náluk vezették be a rendszert. Előadása további részében példákat hozott a támogatási rendszerrel kapcsolatban: az egy főre jutó évi támogatások összege, a tíz legnagyobb gyógyszertár kilenc hónap alatt kapott támogatása, a havi vényszám a gyógyszertárakban, a gyógyszertári adatbetekintések száma kerültek említésre. A következőkben szó esett az idén január elsejétől bevezetett korrekció változásáról. Szóba kerültek a generikus készítmények is – mint elmondta, ha egy hatóanyagból többféle gyógyszer létezik, ott az egy betegre eső támogatás lecsökkent a vaklicit bevezetését követően.  Ma már a vaklicit hatására nincsenek olyan drasztikus árcsökkenések mint kezdetben. Kevés esetben fordul elő, hogy olyan leértékelés fordul elő, ami veszélyeztetné az ellátást.

A jövővel kapcsolatban, a generikus készítményeknél maradva, elmondta, van olyan hatóanyag, amelyből 68 fajta készítmény van forgalomban. Nem minősítette a helyzetet, de úgy látja, át kell gondolni, hogy lehet ezt a piacot működtetni. A jövővel kapcsolatban szót ejtett a biológiai gyógyszerek támogatásáról is, ahogy az OEP új informatikai fejlesztéseiről is. Elhangzott, hogy uniós pályázat keretében szeretnék informatikai rendszerüket megújítani. Alapvető céljuk, hogy könnyebb kegyen az elszámolás. Az új rendszer alkalmas lesz arra, hogy lerakja az e-recept alapjait is.

Ez után dr. Muskáth Zsolt fővárosi tisztifőgyógyszerész előadása következett, aki dr. Cseh Ildikó országos tisztifőgyógyszerészt helyettesítette, aki más jellegű elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni az összejövetelen.  

Dr. Muskáth dr. Cseh Ildikó nevében is köszöntötte a részvevőket, majd néhány szót ejtett az OTH személyi feltételeiről.

A továbbiakban beszámolt a gyógyszertár-létesítéssel kapcsolatos, illetve a tulajdonosi szerkezet átalakításáról szóló tapasztalataikról. AZ OTH szakmai feladatairól is említést tett: működési engedélyek kiadása/ visszavonása, helyszíni vizsgálat, szankcionálás, bírságolás, gyógyszer-mintavételezés stb.  Előadását az ellenőrzési szempontok ismertetésével folytatta, amelyek mindegyikére részletesen is kitért: gyógyszerkiadás orvosi vényre/ megrendelőlapra/külföldi vényre, betegjogok kérdése, magisztrális készítmények szignatúrája, fokozottan ellenőrzött szerekkel kapcsolatos tevékenység és adminisztráció. Részletesen foglalkozott például a mérlegekkel, a munkafüzettel, a funkcionális helyiségek használatával, a szakmai kiadványok meglétével, a reagens készletekkel kapcsolatos ellenőrzési tapasztalatokkal is.

Ez után az ünnepi rendezvény dr. Hankó Zoltán, az MGYK elnöke köszöntőjével folytatódott. „Isten éltesse sokáig a Budapesti Szervezetet, és persze az országos kamarát is!” – mondta.

Dr. Hankó se nem történelmi visszatekintést, se nem szakmapolitikai értékelés adott, hanem néhány tapasztalatot, gondolatot villantott föl a kamarával kapcsolatban. Elsőként a civil szervezet és a köztestület közti különbség témakörét járta körbe, hiszen a kamara mindkét formában működött. A lényegi különbség a kettő között, hogy míg az előbbit a tagsága és a tevékenysége legitimálja, addig az utóbbi működését törvény szabályozza. A köztestület jogi személy, amely önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkezik, valamint közérdekű feladatokat lát el. A kamara a demokratikus jogrend része – folytatta előadását. Az MGYK a közhatalmi rendszer része. Dr. Hankó fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a kamarának a híd szerepét kell betöltenie a szakma és az államigazgatás között. Milyen legyen a kamara viszonya politikához? – tette fel a kérdést. A válaszhoz szét kell választani a közpolitikát és a pártpolitikát. Az előbbi tekintetében együttműködésre kell törekedni, de nem lehet a pártpolitika erőterébe kerülni. Az elnök a kamara és a gyógyszerpiac szereplőinek viszonyára is kitért: a kamara elsődleges szempontja a gyógyszerészi érdekek képviselete. Miért kell a kötelező kamarai tagság? – kérdezte. Válaszában kifejtette, a politikának és a szakmának is szüksége van rá. Úgy látja, a kamarának nemcsak a a jogos szakmai igények kielégítésére kell törekedni, hanem a jogos társadalmi igényeket sem szabad figyelmen kívül hagyni.  A kamarai elnök a „normakövetés normája” kérdés megvitatásával zárta előadását. Mit is jelent ez? Azt, hogy alapvető norma kell legyen a normakövetés normája. Egy magát hivatásként definiáló szakmának szabályozott keretek között akar működni, alapvetően szabálykövetőnek kell lenni. A normakövetés feltételei alapvetően ma már adottak, de a kamara feladatai még ezen a területen sem  fejeződtek be.

Az elnök ezután átadta a szót dr. Horváth-Sziklai Attilának, az MGYK Országos Hivatala hivatalvezetőjének, akivel megosztva tartották előadásukat. Dr. Horváth-Sziklai egy kérdéssel kezdte: Miért is van az MGYK-nak országos hivatala?  25 év távlatából érdemes keresni a válaszokat, így elmondta, hogy a kamara 1989-ben mint civil szervezet alakult meg, 1994-ben pedig  köztestületi lett. A három kamarai törvény más-más elvárásokat fogalmazott meg a kamarákkal szemben. A hivatásrendi kamarák – mint a gyógyszerészeké is – önállóan, magukat igazgatva végezhetik tevékenységüket, amelynek keretét törvény rögzíti. A továbbiakban kitért arra, hogy azt, hogy a köztestületet megkülönböztetetten kezeli a jogalkotó, a parlament, azt is elismeri, hogy hogy a közhatalomi rendszer részének tekinti. Dr. Horváth-Sziklai Attila a továbbiakban részletesen bemutatta azokat a feladatokat, amelyeket a kamara országos hivatalának el kell látni a kamarai tagsággal kapcsolatos ügyektől kezdve a tagnyilvántartáson át például a személyi jog kérdéséig.

A méltó környezetben lezajló rendezvény dr. Hetényi László köszönő szavaival zárult, majd ez után lehetőség nyílt az előadók és a részvevők közötti kötetlen beszélgetésre.

 

 

vissza