Magyar Gyógyszerészi Kamara – értékvédő érdekvédelem
H-1068 Budapest
Dózsa György út 86/b
Tel.: (+36-1) 351-9483
(+36-1) 413-1924
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu
Keresés akadálymentes verzió
KezdőlapA KamarárólTovábbképzésekSzakmai fórumPályázati lehetőségekKamarai tagsági információkIrattár
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
 Elfelejtett jelszó
 Regisztráció
GYIK
2016. 11. 23.
Tudnivalók az étrend-kiegészítőkel kapcsolatos megállapodásról
2015. 02. 26.
Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar közleménye a továbbképzési időszak lezárásának rendjéről
2014. 09. 22.
Személyi jogosok pontszám igazolása – mgyk.hu
2014. 06. 10.
Ki állítja ki a gyakorlati pont igazolást? - MGYK Országos Hivatala
2017. 06. 20.
Az AEEK működési nyilvántartással kapcsolatos tájékoztató anyagai
Gyógyszerészi Hírlap
Hírlevelek
Sajtófigyelő
2017. 12. 13.
EESZT: a legfontosabb jogi kérdések - hazipatika.com
2017. 12. 12.
A brexit után is az EU szabályozná a brit gyógyszeripart - origo.hu
2017. 12. 11.
Túlszedett gyógyszerek, komoly mellékhatások - figyelo.hu
2017. 12. 11.
Újra kell gondolni a gyógyszeripar különadóit - portfolio.hu
Szolgáltatások
2017. 03. 10.
Együttműködési szerződést kötött az MGYK és a Global Payments Europe
2012. 07. 18.
Tájékoztató a Kamara és az MKB Biztosítók közötti megállapodásról
2015. 10. 20.
Az OTP Bank ajánlata MGYK tagok részére
2015. 10. 16.
Tájékoztató a Volvo és az MGYK közti megállapodásról
2014. 07. 17.
Tájékoztató a MOL és a Kamara között kötött megállapodásról

 

Bannerek

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek

Növényigyógyszer.hu

MOL-MGYK tájékoztató!

Bannerek

 

 Vodafone

Bannerek

Gyógyszerész Gondozási Bizottság

Miniszimpózum a gyógyszertári ügyeletről - 2014. 09. 24. - mgyk.hu
2014. szeptember 29.
Nyomtatható változat

A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökségének augusztusi döntése nyomán a Kamara szeptember 24-én miniszimpóziumot tartott a gyógyszertári ügyelet témájában a Benczúr Hotelben.
A miniszimpóziumra a kamara elnökségének tagjai és a területi szervezetek vezetői voltak hivatalosak. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy több területi szervezetet több vezetőségi tag is képviselt.

Miniszimpózum a gyógyszertári ügyeletről - 2014. 09. 24. - mgyk.huDr. Horváth-Sziklai Attila hivatalvezető bevezetője után dr. Sohajda Attila alelnök vitaindítójában felhívta a figyelmet arra, a gyógyszertári ügyelet folyamatosan a társadalmi és szakmai érdeklődés középpontjában áll, jó megoldást csak társadalmi, politikai és szakmai közös akarat esetén lehet találni. A miniszimpóziumra szándékosan nem hívtak meg államigazgatási szakembereket, a cél az volt, hogy a szakmai véleményeket először a kamarai testületeken belül egyeztessék, majd ezt az egyeztetett javaslatot tárgyalják meg az OTH-val, és az Egészségügyért Felelős Államtitkársággal. Elmondta, a szakma közel húsz éve minden kormányzati ciklusban kezdeményezte a változásokat, de eddig nem sikerült. Úgy látja, jelenleg a kormányban megvan a nyitottság a kérdés megoldásához.

A vitaanyag a következő alapfelvetésekre helyezte a hangsúlyt:

- a folyamatos gyógyszerellátási kötelezettség fennáll,

- a folyamatos ellátásnak (mindig minden gyógyszertár álljon rendelkezésre) korlátjai vannak, ugyanakkor a folyamatos ellátás biztosítása minden működési engedéllyel rendelkező gyógyszertár felelőssége,

- szükséges az ügyelet, és a készenlét tartalmának, formáinak, területi eloszlásának, és a kijelölés eljárásrendjének - egyezségen alapuló - normatív szabályozása,

- szükséges az állami finanszírozás bevezetése és

- szükséges a szakmai önkormányzat (MGYK) részvétele az ügyeletek szabályozásában és szervezésében.

Miniszimpózum a gyógyszertári ügyeletről - 2014. 09. 24. - mgyk.huEzek után ismertette a gyógyszertári ügyelettel kapcsolatos jelenlegi helyzetet: Budapesten 18 állandó, zárástól-nyitásig tartó ügyelet biztosítja az ellátást, az ügyeletet mindig ugyanazok a gyógyszertárak adják. A belső kerületekben jelentős az átfedés.

Vidéken egyes településeken zárástól-nyitásig van ügyelet, máshol zárástól késő estig (általában 22 óráig) működik, majd telefonos készenléti szolgálat van. Ezen kívül néhány területen részleges hétvégi ügyelet van. A jelenlegi ügyeleteket figyelembe véve már 20 km-es sugarú kört feltételezve is jelentősek az átfedések, talán a Tisza-tó déli része az egyetlen lefedetlen terület.

A miniszimpózium első részében a folyamatos ellátás szükségességén, és a gyógyszertári ügyelet, illetve készenlét tartalmán és formáin volt a hangsúly. A megyei szervezetek delegáltjai ezzel, illetve más kérdésekkel kapcsolatban a következő véleményüknek adtak hangot.

Miniszimpózum a gyógyszertári ügyeletről - 2014. 09. 24. - mgyk.huA budapesti elnök úgy látta, jobb, ha Budapesten egy gyógyszertár ügyel rendszeresen, mint hogy mindig más, szerinte a lakosság jobban kedveli ezt. Úgy véli, elég lenne a fővárosban 5-10 állandó ügyeletes patika. Kiemelte, nem a legjobb megoldás, hogy négyzetkilométerek alapján osztják be az ügyelet alá eső területeket.


A Bács-Kiskun megyei elnök szerint külön kell választani a kisebb településeket és a, nagyvárosokat, esetükben Kecskemétet. A megyéjükben alig van zárástól-nyitásig tartó ügyelet, inkább jellemző a zárástól késő estig (általában 22 óráig) tartó ügyelet, majd telefonos készenlét. Ez a rendszer jól működik, a lakosság megszokta. Az a tapasztalat, hogy készenlétben már nem csöngetnek a betegek, ráadásul megváltozott az orvosi ügyelet rendszere is, így már az orvos se küldi őket a patikába. Hangsúlyozta az ügyeleti készlet kialakításának fontosságát, valamint, hogy nagyvárosokban csak egy ügyeletes patika legyen, ugyanis nehéz gyógyszerészt találni a feladatra.

Miniszimpózum a gyógyszertári ügyeletről - 2014. 09. 24. - mgyk.huEgyáltalán kell-e ügyelet? – tették fel a kérdést Pest megye delegáltjai. Ha igen, akkor azt a leggazdaságosabban kéne megoldani, és ha az rentábilis, minden bizonnyal lennének rá vállalkozók. „Nevelés”, kommunikáció és felvilágosító munka szükséges, hogy a lakosság elfogadóbb legyen a készenlét iránt. Mindenképpen reformot tartanának szükségesnek. Nehézséget okoz, hogy az üzletközpontokban sokáig nyitva vannak a gyógyszertárak, mégis a környező patikáknak kell ügyelni.

Kell az ügyelet – tartják Békés megyében is. Úgy látják, az önkormányzatokat mindenképpen be kell vonni a kérdés megoldásába, amelyek segíthetnének például az iparűzési adó csökkentésével. Az önkormányzatoknak hozzá kéne járulni a költségekhez, vagy például több önkormányzat is összeadhatná a szükséges összeget.

Miniszimpózum a gyógyszertári ügyeletről - 2014. 09. 24. - mgyk.huAz állam teremtse meg az ügyelet feltételeit – fejtette ki a Csongrád megyei elnök. Úgy látja, ha az orvosok kft.-ben, gazdasági vállalkozásként ügyelhetnek, és állami meg önkormányzati finanszírozásban részesülnek, akkor a gyógyszerészek vajon miért nem, hiszen ők alig tudják kigazdálkodni a költségeket. Ugyanakkor a patikák is ugyanúgy részei az egészségügyi ellátó rendszernek. Mindenképpen szükség van tehát az állami finanszírozásra. A gyógyszertárak szolidaritás elvű részvételével az ügyeletek finanszírozásában nem ért egyet.

Többnyire a tulajdonos ügyel, ugyanis nem tudja megfizetni az alkalmazottját – hangzott a Komárom-Esztergom megyei elnök asszony véleménye. Tatabányán egy gyógyszertár vállalta az ügyeletet, máshol nincs elég gyógyszerész a feladatra. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az időjárástól is függ, hányan veszik igénybe, ez pedig inkább arra utal, hogy az emberek kényelmi szolgáltatásnak tekintik.

Heves megye elnök asszonya is annak a véleményüknek adott hangot, hogy egyezséget kéne teremteni a kérdésben. Pozitív példaként említette, hogy míg korábban Egerben huszonnyolc évig egyetlen gyógyszertár volt az ügyeletes, az azóta a belvárosban létesített négy gyógyszertár meg tudott egyezni egymással a kérdésben.

Miniszimpózum a gyógyszertári ügyeletről - 2014. 09. 24. - mgyk.huA Zala megyei elnök egy élő konfliktusról számolt be a megyeszékhelyen kérték, hogy 22 óráig lehessen ügyelet, majd utána készenlét – de az OTH-val nem született egyezség, a tiszti főgyógyszerész nem engedélyezte. Amíg az önkormányzatok költségvetésében szerepel az orvosi kft.-k ügyeletfinanszírozása, a gyógyszertáraké nem. Igaz, a gyógyszerellátás nem önkormányzati feladat.

 

A Vas megyei delegált szerint Budapestet külön kell kezelni. Úgy látják továbbá, az ügyeleti kérdést az orvosi jogszabályokkal kéne egyesíteni. Definiálni kéne, hogy pontosan mit jelent a gyógyszertárakban a sürgősségi ellátás, illetve az életet veszélyeztető állapot, ahogy azt is, hogy az ügyelet az alapellátáshoz vagy a szakellátáshoz tartozik-e. Szerintük, mivel a kórházi gyógyszertár állami tulajdonban van, állandó ügyeletet vállalhatna. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az orvosokat nem kényszerítik szolidaritási díjra, valamint szükségesnek tartják az orvossal való készletegyeztetést.

Hajdú-Bihar megyében is – különösen Debrecenben – kezdeményezték az állandó ügyeletet és a zárástól nyitásig tartó állandó ügyelet helyett a vegyes ügyelet+készenlétet, amelyet a lakosság elfogadott. Úgy látják, az ügyelet nagy anyagi terhet jelent a gyógyszertáraknak: egy állandó, zárástól nyitásig tartó rend fenntartása éves szinten több mint tízmillió forintba kerül. Még nagyvárosban (Debrecen) sem tartják fontosnak a meglétét.

A tiszti főgyógyszerész személye meghatározó a kérdésben – mondta a Tolna megyei elnök asszony. Az egyik Tolna megyei egy-gyógyszerészes patikában például, ahol készenlét van, július hónapban csupán négy megkeresés volt. Ő is megjegyezte, hogy az orvosokat a diszpécser hívja, míg a gyógyszerészeket az utcáról bárki. Szerinte nincs sürgősségi gyógyszer. Ha az önkormányzat úgy látja, hogy szükség van a kb. évi tízmillió forintba kerülő ügyeletre, akkor hozzá kéne járulni a költségekhez, de többnyire mégsem teszik, noha az ügyeletet akarják. Nem tartja helyesnek továbbá, hogy a készenlétező gyógyszerészek mobilszáma szinte mindenhol elérhető. Ezen egy országos diszpécser szolgálat létrehozása segíthetne.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnök szerint az ügyelet állami feladat, így annak kéne finanszírozni, különösen, ha ez kényelmi szolgáltatásnak tekinthető. A gyógyszerész szempontjából majdnem mindegy, hogy a nyitva tartáson túl ügyeletre vagy készenlétre kötelezik. Jó ötletnek tartja, hogy valamifajta diszpécser, „automata” döntsön az egyes esetekben, ahogy az az orvosoknál is történik.

Ne hagyjuk magunkat! – fogalmazta meg a Jász-Nagykun-Szolnok megyei elnök. Ha elismerjük ugyanis, hogy nincs szükség ügyeletre, akkor gyógyszerészre se. Szintén a diszpécserszolgálat fontosságát hangsúlyozta, amelyet az államnak kéne létrehozni, és több pénzt szánni a kérdés megoldására. Említésre került, hogy nem minden statim, amiért becsöngetnek, például cumi a gyereknek, vagy az esemény utáni tabletta.

Több megye képviselője jelezte, hogy a testületi véleményt az elkövetkező napokban alakítják ki és elküldik a Kamara hivatalába.

Miniszimpózum a gyógyszertári ügyeletről - 2014. 09. 24. - mgyk.hu

Az egyes megyei kamarai vélemények ismertetése után a hozzászólások következtek. Volt, aki szerint problémás, hogy a tiszti főgyógyszerésszel kell alkudozni. Elgondolkodtató, mondta az egyik hozzászóló, hogy gyógyszertárában egy év alatt csupán 73 tétel fogyott ügyeletben. Mások szerint nem az ügyelet a gyógyszerészet csúcsa – Norvégiában például nincs ügyelet, Londonban pedig csupán két gyógyszertár látja el ezt a feladatot… Volt, aki szerint pedig ki kéne mondani, nincs szükség ügyeletre. Volt, aki egy fogorvosi példát hozott a helyzet jellemzésére: fogorvosokat hívtak össze egy településen, hogy ügyeletet kéne tartani. Ők feltették a kérdést: mekkora forrás áll rendelkezésre? Azt mondták, nincs forrás. Ha nincs forrás, nincs ügyelet – hangzott a válasz, illetve annyit ügyelnek, amennyi a keret.

Egyéni véleményt fogalmazott meg dr. Lukács Ádám, aki elmondása szerint létrehozott egy online közösséget. Tagjaik közös véleménye, hogy nincs szükség ügyeletre, amit 69 tagjuk írásos véleményével, valamint máshonnan származó 182 aláírással támasztott alá. Kérte, hogy a Kamarától valaki átvételi elismervénnyel vegye át az anyagot, amit aláírásával is igazoljon. Szerinte ez az első ilyen fórum, ahol e kérdéssel foglalkoznak. Dr. Hankó Zoltán természetesnek tartotta, hogy átvegye a dokumentumot, amit dr. Lukács Ádám kérésére aláírásával igazolt is. Azonban több olyan eseményt is felsorolt, ami cáfolta Lukács Ádám azon megállapítását, hogy ez lenne az első ilyen fórum. Az első ügyeleti szabályozással foglalkozó műhelymunka ugyanis már 1996-ban lezajlott, és ennek – csakúgy, mint több következő próbálkozásnak – vezetője illetve résztvevője volt. Az eddigi eredménytelenséget saját személyes kudarcának is tekinti.  Más hozzászóló is megerősítette, voltak már más fórumok is ezzel kapcsolatban. Dr. Lukács Ádám ezt követően távozott a fórumról.

A hozzászólásokat dr. Sohajda Attila foglalta össze. E szerint az elhangzottak többségéből kiderül, gyógyszertári ügyeletre, készenlétre szükség van, ugyanis az hogy az igénybevétel sokszor nem indokolt, és az igénybevétel nem fedezi a költségeket, még nem indokolja, hogy az ügyeletet/készenlétet szüntessük meg. Ha csak egy ember életét is veszélyezteti az ügyelet vagy készenlét hiánya, akkor már szükség van rá.  A vélemények többsége a normatív szabályozás, és az állami finanszírozás szükségességét emelte ki, többen pedig a szolidaritás elvű finanszírozás problémás voltára helyezték a hangsúlyt.

A miniszimpózium második része a finanszírozásról szólt. Az ezzel kapcsolatos hozzászólók közül volt, aki szerint az ügyelet finanszírozását alapítványon keresztül kellene megvalósítani. Említésre került, privatizáció során 1995-96-ban és utána politikai elvárás volt, hogy a gyógyszertárak ingyen ügyeljenek, azonban nem lehet ingyenes tevékenységre kényszeríteni senkit. Mi miért vagyunk ilyen szerények? – tette fel a kérdést az egyik hozzászóló. Mások szerint a készenlétre kéne helyezni a hangsúlyt, ez alacsonyabb költséggel járna. Felmerült az is, hogy a multinacionális cégek könnyen befizetnék a szolidaritási díjat, míg a gyógyszerészek nem. Volt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az orvosokat az önkormányzatok fejkvóta alapján finanszírozzák, és valami hasonló kéne a gyógyszerészeknél is. Több hozzászóló szerint a szolidaritási hozzájárulás helyett inkább más forrásokat, például az OEP bevonását tartanák szükségesnek. Volt, aki szerint munkaügyi oldalról kell körüljárni a kérdést, akár perközösséget alakítani az ingyenmunkával kapcsolatban. Ugyanakkor mások megjegyezték, megszorítások jönnek, így ne legyenek illúziói a gyógyszerészeknek. Többen megjegyezték, egy középutas kompromisszum, valamint az ÁNTSZ egységes gyakorlatának kialakítása előrelépés lenne.

Dr. Hankó Zoltán hozzászólásában kifejtette, optimális esetben is egy hosszú és nehéz folyamat elején állunk, mert a gyógyszertári ügyelet jelenlegi rendszere rendkívül bonyolult és sok eltérő érdek ütközik. Nem hisz abban, hogy pl. az alkotmánybíróság oldhatja meg a helyzetet, ugyanis a jelenlegi kormánnyal való konstruktív egyeztetés más esetekben is eredményes volt.

Miniszimpózum a gyógyszertári ügyeletről - 2014. 09. 24. - mgyk.hu

A hozzászólások után ismét dr. Sohajda Attila összefoglalója következett, aki miután megköszönte az aktív részvételt, a következő gondolatokat emelte ki: Az ügyeleti rendszerre továbbra is szükség van, a vidék és Budapest viszonylatában azonban a kérdést külön kell kezelni. Budapesten az állandó helyen működő, zárástól-nyitásig tartó ügyelet lehet a megoldás, míg vidéken a kis létszámú forgó rendszer, a zárástól késő estig (általában 22 óráig) tartó ügyelet, majd telefonos készenlét. A gyógyszertári készenléti rendszerrel kapcsolatban kiemelte, sürgősség esetén elsősorban az orvost kell elérnie a betegnek, és az orvos – amennyiben szükségesnek és indokoltnak tartja – elérheti a gyógyszertári készenlétet.  Kiemelt jelentőségű egy normatív szabályozás megalkotása, az ÁNTSZ egységes gyakorlatának a kialakítása. A finanszírozással kapcsolatban az állami szerepvállalás, egy állami finanszírozási alap létrehozása szükséges, a gyógyszertárak szolidaritás típusú hozzájárulását a többség nem támogatja. Lehet és kell is próbálkozni a kormányzatnál ...

 

mgyk.hu

 

Láthatatlan kéz vs. kötelem

Volt, akiben felvetődött, hogy a gyógyszertári ügyelet szabályozásának kérdését a „láthatatlan kézre” kéne bízni. De mi is ez? Adam Smith skót közgazdász az 1776-ban írt művében vezette be ezt a kifeje-zést. Szerinte a piacot egy „láthatatlan kéz” irányítja a következő módon: egyrészt a kereskedő minél nagyobb profitra szeretne szert tenni, ennek érdekében a lehető legjobb minőségű terméket próbálja előállítania, hiszen arra nagyobb a kereslet, másrészt minél kisebb árat kell kérnie értük, szintén a nagyobb kereslet érdekében – ezek a folyamatok szabályozzák a természetes árat. Nyilvánvaló azonban, hogy a „láthatatlan kéz” elve csak az úgynevezett tökéletes verseny feltételei között érvényesülhet, hiszen ha valamelyik piaci szereplő monopolhelyzetben van, akkor befolyásolni tudja az árakat. Egyértelmű ugyanakkor, hogy a társadalom számára az az ideális, ha zavartalanul folyik a különféle igények, így a lakosság gyógyszerellátás-igényének a kielégítése is. Erre azonban a szabad piac „láthatatlan keze” önmagában aligha lehet képes, mert egyáltalán nem biztos, hogy a piaci folyamatok adják a legjobb döntéseket a társadalmi igények kielégítésére. Sőt, Joseph Stiglitz Nobel-díjas amerikai közgazdász, a Világbank korábbi elnöke az argentin válsággal kapcsolatban 2011-ben úgy fogalmazott, hogy az „összes klasszikus modell egyszerűsítés, csak az a probléma velük, hogy té-ves egyszerűsítések. A piac láthatatlan keze pedig azért nem látható, mert nem is létezik.” Mindezek ismeretében könnyen belátható, hogy az említett elv aligha alkalmazható a gyógyszertári ügyeleti rendszerre. A lakosság gyógyszerrel való ellátása kötelem, amelyet a piaci mechanizmusoktól függetlenül is biztosítani kell. Arról nem is beszélve, hogy a piac „láthatatlan kezével” a gyógyszerészeknek is volt alkalmuk megismerkedni, amikor liberalizálták a gyógyszerellátást.  S ha a reggeli patikanyitástól az esti zárásig a szabályozott piacot tartjuk jónak és azt, hogy a lakossági gyógyszerellátás az egészségügy része, a zárástól nyitásig terjedő időszakban sem gondolkodhatunk másként.

(B. Zs.)

 

Kapcsolódó oldalak:
A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöksége 2015. január 22-én tartotta soron következő elnökségi ülését – mgyk.hu
Beszélgetés hangzott el a kisforgalmú gyógyszertárak támogatásával kapcsolatban az InfoRádióban – mgyk.hu
A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöksége 2014. december 11-én tartotta soron következő elnökségi ülését – mgyk.hu
Kedvezmények Volkswagen személyautók vásárlására – mgyk.hu
Számvetés – Véget ért a Köztestületi Napok rendezvénysorozata – mgyk.hu
« Vissza
Betegsarok
2016. 03. 12.
Betegjogi képviselők elérhetőségei
2016. 05. 25.
Megszűnik a „diabetikus”, „cukorbetegek is fogyaszthatják” és a narancssárga kör jelölés ogyei.gov-hu
2016. 03. 11.
A tavaszi fáradtság okai – és amit ellenük tehetünk – tetplatform.hu
2015. 11. 17.
Egészséges életkezdet - Vitaminpótlás várandósság előtt, alatt és szoptatás idején I.
2015. 10. 26.
"Egészségszűrés termékbemutatóval" - prof. dr. Kata Mihály írása
Eseménynaptár

2017 december
hkszcspszv
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
konferencia  testületi esemény  továbbképzés  szabadidős esemény 
Hirdetőtábla
Állás
Helyettesítés
Egyéb
Közös dolgaink
2017. 12. 04.
A VII. Gyógyszerész Köztestületi Napokról
2017. 04. 10.
Beszámolók az MGYK IX. Vándorgyűléséről
2017. 03. 15.
A 2015-ös év gazdálkodási és pénzügyi szempontból
Gyógyszertár-működtetés
2017. 03. 09.
Pályázati lehetőségek gyógyszertárak számára
2016. 03. 03.
A gyógyszertári finanszírozási előleg alakulása 2010-től 2016. januárig
2016. 03. 03.
A gyógyszertári vállalkozások 2014. évi mérlegbeszámolóinak és pénzügyi helyzetének alakulása
Hasznos linkek
Jogszabálykereső
Kamarai tájékoztatók
2016. 01. 07.
Minőségügyi kézikönyv gyógyszertáraknak – II. kiadás
2014. 06. 26.
1/2014 (VI. 19.) MGYK ELNÖKSÉGI AJÁNLÁS GYÓGYSZERTÁRI UTAZÁSI TANÁCSADÁSHOZ - MGYK
2013. 10. 01.
Elnökségi Tájékoztató (2/2013.) - MEGFONTOLÁSOK ÉS AJÁNLÁSOK A GYÓGYSZERTÁRAK MARKETING TEVÉKENYSÉGÉHEZ - MGYK
Népegészségügyi programok
2017. 10. 04.
Az allergiás rhinitisz öngyógyításának irányításáról
2017. 10. 04.
A fényérzékenységről
2017. 10. 04.
A darázs- és méhcsípésről
Archívum
A honlapon található információk célja az egészségügyi ismeretek bővítése, de ez nem helyettesíti az orvos, gyógyszerész, vagy más szakember felkeresését.
© 2008–2017 Magyar Gyógyszerészi Kamara - Minden jog fenntartva - Impresszum, jogi nyilatkozat  -  Regisztráció a védett tartalmak eléréséhez! Hírlevélre történő le- és feliratkozás!  -  Webmaster - Utolsó módosítás: 2017. 12. 15 péntek