A GYKTN előtt – Beszélgetés dr. Hankó Zoltánnal


A közelgő Gyógyszerész Köztestületi Napok előtt a kamarai elnököt a programról és a közelmúlt egyik legfontosabb szakmai aktualitásáról, az e-recept rendszerről kérdeztük.

 

– Pénteken délelőtt kezdődik a VII. Gyógyszerész Köztestületi Napok, aminek a programjában az előzetesen közreadott tervhez képest egy jelentős változás állt be.

– Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár úrral és dr. Ladányi Márta helyettes államtitkár asszonnyal 13-án, hétfőn az esti órákban több aktuális témáról is egyeztettünk. Ezen a megbeszélésen sikerült tisztázni, hogy pénteken a rendezvény első napján, a kora délutáni órákban tud eljönni hozzánk államtitkár úr, mert a délután második felében a Medicina szokásos évenkénti miniszteri találkozóján kell részt vennie és a szombati napja is foglalt. Tavaly novemberben is a pénteki programban vett részt, ahol emlékezetes beszédet tartott, amit fórumbeszélgetés is követett. Bízom abban, hogy hasonlóan izgalmas előadást hallgathatunk meg és a tavalyi témák mellett újabbak is terítékre kerülnek.

– Hogyan halad a konferencia szakmai előkészítése és a szervezése?

A GYKTN előtt – Beszélgetés dr. Hankó Zoltánnal– Azt hiszem, időarányosan jól állunk. A rendezvény szakmai és szakmapolitikai céljairól a legutóbbi Gyógyszerészi Hírlapban interjú keretében már beszámoltam, így annak az ismételt részletezése nem indokolt. Mindegyik részprogram felelőse megkapta a felkérést és vissza is igazolta. Ahol előzetes konzultációra volt szükség, az is megtörtént. A résztvevők két kis füzetet is kapnak majd: az egyikben a munkabizottságok beszámolóit olvashatják, a másikban pedig a szokásos elemzés jelenik meg az előző év gazdálkodási és pénzügyi folyamatairól. Ez utóbbit a vállalkozások mérleg- és pénzügyi beszámolóinak feldolgozásával készítettük el. Mindkét füzet elkészült, jelenleg a nyomdai sokszorosítás folyik. Úgy tudom, hogy – kamarai viszonylatban – rekord számú regisztráció történt és ehhez igazítottuk a példányszámot is. A rendezvény záró programja a küldöttközgyűlés lesz. A meghívókat valamennyi küldöttnek kiküldtük és az előterjesztéseket is mindenki megkapta.

– Ha már a küldöttközgyűlést is szóba hozta, ott mi várható?

– Az őszi küldöttközgyűlésnek kötelező napirendi pontja a soron következő év költségvetésének az elfogadása, amihez nemcsak a jövő évi feladatokat, hanem a várható bevételeket is számba kell venni. Az előkészítő munka során egyértelművé vált, hogy hozzá kell nyúlni a tagdíjakhoz. A tagdíjak mértéke ugyanis a mindenkori minimálbér arányában került meghatározásra, ez viszont a kormány minimálbér-növelő intézkedései miatt jövőre jelentős tagdíjnövelést vonna maga után. Az elnökség konszenzussal terjeszt elő egy olyan módosítást, ami a jelenlegi szabályozáshoz képest mérsékelné a tagdíjakat és a költségvetési tervet azt remélve készítettük elő, hogy ezt a csökkentést el fogja fogadni a küldöttközgyűlés. Előterjesztünk egy olyan tervezetet is, ami a területi szervezetek korábban már jóváhagyott közös vis major alapjának a működését szabályozza. Úgyszintén fontos feladat, hogy megválasszuk az Oktatói Állandó Bizottság új elnökét, tekintettel arra, hogy Erős István professzor úr – az előző elnök – idén tavasszal elhunyt. Ki kell emelnem az alapszabály-módosítást is, aminek több elemét az Állami Számvevőszék megállapításai és a vizsgálat kamarai tapasztalatai alapján készítettük elő. És – természetesen – része a küldöttközgyűlésnek az előző félév történéseiről szóló elnöki tájékoztató is.

– Azzal együtt, hogy a GYKTN-t beharangozó interjút mindenki olvashatta a Gyógyszerészi Hírlapban és abban részletesen szóba került az e-recept is, mégis érdemes beszélgetni erről, tekintettel arra, hogy az az interjú október 29-én, három nappal a november 1-i éles indulást megelőzően készült. Azóta sok minden történt. Például az, hogy az indulás előtt csupán néhány órával jelent meg az azt szabályozó miniszteri rendelet. Nem lehetett volna egy kicsit korábban?

– De, biztosan. A rendszernek november 1-jén indulnia kellett, ugyanakkor sok olyan gyógyszertár volt, amelyik ugyan beregisztrált, de a bekapcsolása az EESZT-be akkorra még nem történt meg. Továbbá az is kérdéses volt, hogy a rendszer mennyire tud egyik pillanatról a másikra működőképes lenni. Emiatt október végére nyilvánvalóvá vált, hogy kell egy átmeneti időszak, amelyben két prioritásnak érvényesülnie kell. Az egyik, hogy a beteg mindenképpen kapja meg a gyógyszerét, függetlenül attól, hogy be van kötve a gyógyszertár a rendszerbe vagy nincs, illetve hogy papírvénnyel vagy már felírási igazolással rendelkezik. A másik, hogy a gyógyszertáraknak a társadalombiztosítási elszámolása az átmeneti időszakban is biztosított legyen, függetlenül attól, hogy a térbe fel tudja-e küldeni a recepteket vagy sem. Ezekről a prioritásokról és az átmeneti időszak hosszáról, valamint néhány általunk fontosnak tartott működési szabályról viszonylag egyszerűen sikerült elvi egyetértésre jutni az érintett kormányzati vezetőkkel, ezért ez úton is köszönetet kell mondanom. Azonban a megállapodás alapján korrigált rendeletek megjelentetése is időt vett igénybe. Ezért örülök annak, hogy a miniszteri rendeletmódosítások az indulás előtt megjelenhettek és az elszámoláshoz jogalapot biztosító kormányrendelet-módosítás is az első patikai elszámolások benyújtását megelőzően hatályba léphetett.  

– Ismerve több nemzetközi példát is, nyugodtan mondhatjuk, hogy minden ilyen rendszer indulása  zökkenőkkel jár…

– Ez igaz, de más az a zökkenő, amiről olvasunk és más az, amelyiket nekünk kell átélnünk. Nálunk másfél hónapot ad a jogszabály arra, hogy minden gyógyszertár kapcsolódjon a rendszerhez és a zökkenőmentes üzemszerű működés biztosítva legyen. Ez egyértelmű elvárás mindenkivel szemben. A december 15-i határidőt pedig úgy lehet biztonsággal teljesíteni, ha legkésőbb november 30-ig az össze gyógyszertárnak befejeződik a csatlakoztatása az EESZT-vel, hogy az esetleg még fennmaradó műszaki vagy program-problémák rendezésére maradjon két hét. A gyógyszertári rendszergazdák képviselői erre egy, november 15-i egyeztetésen, a projektért felelős miniszteri biztosnak kivétel nélkül garanciát adtak, ahol az ÁEEK munkatársai és a szerverek működtetéséért felelős vezetők is jelen voltak. Ez utóbbiak részvétele azért is fontos, mert a patikai szoftverek és az EESZT összehangolása sem fejeződött még be. Úgyszintén fontos, hogy az átmeneti időszakban mindenkinek, aki expediálási jogosultsággal rendelkezik, az e-személyit ki kell váltania. Amennyiben ezt nem csinálja meg, december 16-tól nem lesz képes a jogszabályszerű expediálásra.

Még annyit az elmúlt napok történéseiről, hogy az új jogszabályok ismertetésétől kezdve, minden fontos eseményről a Kamara honlapján és rendkívüli hírlevelekben, kamarai tájékoztatókkal vagy a miniszteri biztossal közös közleményekben, időben tájékoztattuk a gyógyszerészeket.

– Menjünk vissza október 26-ig, a Lurdy házban tartott konferenciáig. Úgy tűnik a politikai vezetők is szívügyüknek tekintik az EESZT működését, mert ezen a konferencián Balog Zoltán és Pintér Sándor miniszterek is előadást tartottak. Mi az üzenete annak, hogy ilyen magas rangú politikai vezetők is részt vettek és előadást tartottak a rendezvényen?

– A kormány elkötelezettségét az EESZT-vel kapcsolatban valóban igazolta a konferencia, ahol a két miniszter mellett a digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos és az egészségügyi államtitkár is nyilvánosan vállalta a rendszer elindulásával járó kihívást. Azt, hogy még ennél is komolyabban veszik az indulást, egy pár órával később megjelent kormányhatározat is jelezte, ami például felhatalmazta a belügyminisztert, hogy a gyógyszertárakba és az egészségügyi intézményekbe még el nem juttatott e-személyi olvasókat az állami futárszolgálattal szállíttassa ki. Úgy tudom, hogy ehhez a belügyminiszter úr 46 ezer óra pluszmunkát rendelt el a futárszolgálatnak. Pintér Sándor miniszter úr problémaérzékenysége és elkötelezettsége a rendszer zökkenőmentes működése érdekében azóta is megvan. Felajánlotta a segítségét, ugyanakkor a menet közben felmerülő problémákról és azok megoldási lehetőségeiről rendszeres tájékoztatást kér, többek között tőlem is.

– Az első napokban azok a gyógyszertárak, ahol a csatlakozás megtörtént, számtalan problémával találkoztak. Mi lehetett ennek az oka?

– Annak elsődleges okaként, hogy lassú volt a rendszer és több alkalommal leállt, sőt le is kellett állítani, a szakemberek a kapacitások összehangolását jelölték meg. A nagyszámú és a gyógyszerészek számára követhetetlen hibaüzenetekről szerintem a rendszergazdáknak és a fejlesztőknek kellett volna elsősorban kommunikálni, aminek van hatékonyabb felülete is egy officinai monitornál. Mára ez is megoldódni látszik. Vannak olyan adminisztrációs problémák, amelyek egyedi ügyintézést igényelnek, pl. a különböző igénylésekkel, visszaigazolásokkal és csatlakozással kapcsolatban. Többen jeleztek ilyen problémákat a Kamara felé, ezekben az egyedi ügyekben is igyekszünk a gyógyszerészeknek segíteni. Ugyanakkor az is igaz, hogy a kollégák egy része azokkal a tájékozódási lehetőségekkel, amelyeket a Kamara részéről is igyekeztünk biztosítani, nem igazán élt. Talán kevesebb gyógyszerész-beteg konfliktus lett volna az első napokban, ha egyes kollégák nem vég nélkül várakoznak az éppen lelassult térrel való kapcsolatteremtésre, hanem elfogadják azt a javaslatunkat, hogy ilyenkor – legalábbis december 15-ig – célszerű visszaállni a hagyományos üzemmódra.

– Az orvosok oldaláról milyen tapasztalatok vannak?

– Elég sok olyan jelzés jutott el hozzánk, hogy a vényíró programok precizitása, az orvosok bekapcsolása, illetve az aktivitása kívánni valót hagy maga után. Ezt a Kamara oldaláról többféleképpen próbáltuk és próbáljuk kezelni. Egyrészt még az előkészítés időszakában sikerült elfogadtatni egy olyan megoldást, hogy a papírvények felhőbe való felvitele a gyógyszertárnak ne jelentsen több feladatot, mint amikor e-receptet ad ki. Ezt igazolja vissza az október 31-én megjelent rendelet is. Másrészt tavaly év eleje óta következetesen kérjük, hogy a vényíró programok és az e-receptek validitását az EESZT biztosítsa. Sajnos olyan receptekkel is találkozunk, amelyeken olyan gyógyszereket rendelnek, amelyek nincsenek is a hivatalos törzsben. Ígéretünk van, hogy a fejlesztés következő fázisában ezek a problémák is megoldódnak. Ugyanakkor azt, hogy az orvosok írnak-e e-receptet, és ha igen milyen arányban, csak akkor tudjuk elkezdeni komolyabban feszegetni, ha már az összes gyógyszertár biztonságosan képes e-receptet fogadni. Bízom abban, hogy ez a kérdés önmegoldóvá válik, vagy ha nem, viszonylag rövid időn belül megoldódhat. Erre vonatkozó javaslatainkat informálisan már jeleztem a projektben és a szabályozásban érintett felsővezetőknek. Arról pedig már döntés született, hogy a kézigyógyszertárak elszámolása az őket ellátó közforgalmú gyógyszertárakkal, az első negyedév végéig nem változik.

– Biztos abban, hogy december közepére minden gyógyszertár bekapcsolódik az EESZT-be és probléma nélkül expediálhat?

– Ezt a rendszer minden szereplője vállalta, beleértve a rendszergazdákat és a fejlesztőket is. Ha pedig bármelyik gyógyszertárban a határidő teljesülésével kapcsolatban probléma lenne, kérem, jelezzék a Kamarában.

B. Zs.

Kép: Hankó Zoltán és Szabó Bálint EESZT projektfelelős főosztályvezető egy konferencián