Az EESZT és a gyógyszertár-működtetés aktuális kérdéseinek megvitatása is a Vándorgyűlés pénteki programjához tartozott.
Az EESZT és a gyógyszertár-működtetés aktuális kérdéseinek megvitatása is a Vándorgyűlés pénteki programjához tartozott.
Dr. Bertalan Lóránt „Az EESZT bevezetése és fejlesztési irányai” cÃmű elÅ‘adásában elmondta, gyógyszerészként vett részt az e-receptrendszer kifejlesztésében. „Nagy szükség volt arra a fejlesztés során, hogy a gyógyszerészi oldalt is képviselje valaki, ugyanis az informatikusok nem látták ezt az oldalt.” 
A rendszer kidolgozásával kapcsolatban emlÃtette, hogy elÅ‘ször a nemzetközi példákat tekintették át, a pozitÃv tapasztalatokat pedig átvették munkájuk során.
Az e-egészségügyi rendszer 12 moduljából csak egy az e-recept, de világszerte és itthon is ezt övezi a legnagyobb érdeklÅ‘dés, ez volt a legnagyobb érdeklésre számon tartott fejlesztés – emelte ki. ElÅ‘adásában kitért a fejlesztés nehézségeire és az indulás problémáira is. Mint mondta, az elsÅ‘ napok gondjai a pilotban még nem derültek ki, csak az éles indulásnál, ezekre nehéz volt felkészülni. Sorolta a rendszer elÅ‘nyeit: betegbiztonság fokozása, nyomon követés, képtovábbÃtás. De a beutaló rendszert is a korszerű szolgáltatásokhoz sorolta, elÅ‘jegyzéseket lehet kérni ennek segÃtségével.
Kitért a jövÅ‘beni tervekre is: például az e-profil kérdéskörére. Szeretnék elérni, hogy a gyógyszerészek is szerkesztési joggal rendelkezzenek, legyen hozzáférésük a profilokhoz. Ez a közeljövÅ‘ története – tette hozzá. Beszámolt a tapasztalatokról is: Mára már kb. napi egymillió tranzakció történik, ezek 60 százaléka elektronikus vény. Mint elmondta, az orvosok hozzáállása is változott, egyre többen Ãrnak elektronikus vényt.
Végezetül annak a reményének adott hangot, hogy a kezdeti nehézségek után minden közreműködő élvezni fogja ennek a XXI. századi szolgáltatásnak előnyeit. Az előadás sikerét mutatja, hogy annak végeztével számos érdeklő tette fel kérdéseit az előadónak.
„A vidék gyógyszerellátása” cÃmmel dr. NyÃri László tartott elÅ‘adást, amelybÅ‘l kiderült, hogy településeink száma valamivel 3150 felett van és ebbÅ‘l nagyon sok 5 ezer fÅ‘ alatti lakosságszámú. EbbÅ‘l és a kis forgalmú gyógyszertárak gazdálkodási körülményeinek ismeretébÅ‘l következik, hogy közforgalmú, de még fiókgyógyszertárral is ellátni a települések zömét nem könnyű feladat. Kiemelte, hogy  „a nehézségek ellenére az egy lakosra jutó gyógyszertárak száma hazánkban európai viszonylatban is magasnak tekinthetÅ‘”. Kormányzati és fontos kamarai cél, hogy ez a jövÅ‘ben ne romoljon, és minél kevesebb legyen azoknak a száma, akik olyan településen élnek, ahol nincs közvetlen lakossági gyógyszerellátás. Úgy látja, a cél elérése érdekében a kormányzati szerepvállalás továbbra is szükséges.
A továbbiakban az MGYK ezzel kapcsolatos szempontját ismertette: fontos alapelvnek tekintik, hogy az aprófalvak ellátása csak a környező gyógyszertárak szerepvállalása mellett lehetséges, azaz a már működő vidéki kis gyógyszertárak nem kerülhetnek azért nehéz gazdálkodási helyzetbe, mert az ellátási körzetükben lévő településeken távoli megoldásokat alkalmaznak.
Úgy látja, meg kell határozni és vizsgálni kell azokat a szempontokat, amelyek befolyásolják a vidéki kispatikák működését. Sorolta is ezeket: kiemelkedÅ‘ tényezÅ‘ az állami-önkormányzati szerepvállalás, a fiókpatika-működtetés és szociális otthon ellátás, a humán erÅ‘forrás helyzetbe hozása vidéken is, az egészségügyi intézményi szerepkör gyakorlati elismertetése, a marketing szabályozás szigorÃtása. De minden olyan egyéb segÃtség is szükséges, amely a kispatikák rentábilis gazdálkodását (generikus ösztönzÅ‘, árrés és magidÃj, nagykereskedelmi és gyártói kedvezmények, gyógyszertárak együttműködése stb.) javÃthatja. JelentÅ‘s segÃtség lehetne a jövÅ‘ben a gyógyszertárak által megelÅ‘legezett gyógyszertámogatás mielÅ‘bbi, a jelen technikai lehetÅ‘ségekre alapozott megtérÃtése. Fontos lenne a gazdálkodási stabilitás biztosÃtása mellett, a vidéki egy gyógyszerészes patikák gyógyszerészeinek életkörülményeit jelentÅ‘sen meghatározó helyettesÃtési kérdéssel is érdemben foglalkozni és a szintén régi idÅ‘kben jól működÅ‘ pendlizÅ‘ gyógyszerészi rendszerszerű, központi finanszÃrozást is magába foglaló intézményt működtetni.
Dr. Gutay Tibor „A fiatalok integrációjának aktuális kérdései” cÃmű beszámolóját is nagy érdeklÅ‘dés kÃsérte. A fiatalok integrációja érdekében egyrészt az országos elnökség, másrészt a területi szervezetek elnökségei és kamarai tisztséget nem vállaló fiatal kollégák tevékenysége nélkülözhetetlen. E cél elérése érdekében jónak tartja például a TáltosképzÅ‘t, a különbözÅ‘ megyei találkozók, összejövetelek szervezését. A közösségépÃtéssel néhány gondolatra hÃvta fel a figyelmet: „Már nem szükségszerű hogy patikus patikusnak farkasa legyen.” „Ha már nem az életben maradásunkért küzdünk hétfÅ‘tÅ‘l vasárnapig, akkor közös dolgainkra is tudunk szánni egy kis idÅ‘t.” Figyelmeztetett a generációs különbségekre is, ugyanakkor a tapasztaltabb kollégák felelÅ‘sségére is kitért az integrációval kapcsolatban.
ElÅ‘adása további részében a kamarai munkáról is szót ejtett. Mint elmondta, ehhez mindenki hozzá tud tenni, majd a munkában részvevÅ‘k és részt nem vevÅ‘k felelÅ‘sségét hangsúlyozta. Úgy látja, a kamara = érdekvédelem + önkormányzat. Szólt az új, a Kamara által kidolgozott lakossági gyógyszerellátási modellrÅ‘l. „A Kamara által felkÃnált jövÅ‘képet az ország felsÅ‘ vezetése elfogadta, annak kiépÃtéséhez minden segÃtséget megadott” – hangsúlyozta, majd részletezte ennek elemeit. A jól átgondolt, hosszú távra tervezett, a társadalom és a gyógyszerészek érdekeit egyaránt szolgáló modellt az ország vezetése is támogatja, de a rendszer működÅ‘képességérÅ‘l és működésérÅ‘l már minden egyes gyógyszerésznek kell gondoskodnia – hangzott el végezetül.
mgyk.gyh
Fotó: dr. Nagy Vilmos