Árképzéssel és marketinggel kapcsolatos miniszimpózium


A kecskeméti Vándorgyűlésen született elhatározásnak megfelelően a Kamara gyógyszer(tári) árképzéssel és marketinggel kapcsolatos álláspontjának kialakítása érdekében miniszimpóziumot tartott június 22-én a budapesti Benczúr Hotelben.

A miniszimpózium dr. Hankó Zoltán szavaival vette kezdetét, aki elmondta, az összejövetelre azért volt szükség, hogy választ találjanak a gyógyszertári árképzéssel és marketinggel kapcsolatos bizonyos kérdésekre. Ezek segítségével alakítja ki ugyanis a Kamara az álláspontját, amit a Kormányzat felé történő kommunikációban képviselni fog.

Árképzéssel és marketinggel kapcsolatos miniszimpóziumA vitaindítók sorát dr. Sohajda Attila kezdte A gyógyszertári árképzés kérdései című előadásával. A gyógyszertári árrés központi kérdés a magángyógyszertárak megjelenése óta – mondta, majd rövid történeti áttekintést adott ennek alakulásáról. Ezt követően rátért az árrés – árrés tömeg – fedezeti tömeg kérdéskörére, részletesen bemutatva a gyógyszertári működtetés fedezeti struktúráját 2013-2015 között, a gyógyszertári fedezeti elemek megoszlását, illetve a gyógyszertári vállalkozások megoszlását. A továbbiakban az árszabályozás kérdéskörét járta körbe, részletezve a közfinanszírozott gyógyszerek gyógyszertári árréseit, bemutatta a támogatott gyógyszerek átlagos nagy- és kiskereskedelmi árrésének alakulását az előző évtizedekben, illetve a kiskereskedelmi árrés tömegek árréseit sávonkénti bontásban.

Előadását a gyógyszertári árképzéssel kapcsolatos módosítási javaslathoz figyelembe veendő szempontokkal folytatta, majd kitért a gyógyszertári árképzés kérdéskörére, részletezve a nem támogatott gyógyszerek után felszámítható és a támogatott gyse-k témakörét. Végezetül sorolta a megválaszolásra váró kérdéseket, a teljesség igénye nélkül: A gyógyszerellátás jelenlegi rendszeréhez elegendő-e a forrás, megfelelő-e a megoszlása? Megfelelő-e a támogatott gyógyszerek nagy- és kiskereskedelmi árrésének megoszlása? A nem támogatott gyógyszerek esetében megtartandó-e a saját árképzés lehetősége? Támogatott gyógyászati segédeszközök esetén támogatandó-e a forgalmazói árrések garantálása? Megfelelő-e a „kiegészítő” díjak mértéke és elosztása?

Árképzéssel és marketinggel kapcsolatos miniszimpóziumA következő előadó dr. Nyíri László volt, aki az Árképzés, igen-nem című előadásában a következő kérdéseket járta körbe: Szükséges-e az árrés sáv alsó és felső kategóriáinak sürgős revíziója? Szükséges-e a magisztrális gyógyszerkészítési díjak emelése? Fontos lenne-e, hogy Magyarország területén minden gyógyszert, minden gyógyszertárban egyazon áron lehessen megvásárolni? Helyénvaló-e, hogy a gyógyszertárak a gyógyszerek értékesítése során versenyezzenek egymással? Vannak-e komoly veszélyei a nagyon alacsony gyógyszer áraknak?

Előadás második részében a gyógyszertári marketinggel foglalkozott, szintén az eldöntésre váró kérdések felsorolásával. Választ keresett arra, hogy például a legfontosabb operatív és stratégiai cél legyen-e a gyógyszertárba betérők és a társadalom bizalmának megtartása és erősítése? Segítené-e a cél elérését a korábban már tervezett kamarai szakmai-etikai audit bevezetése? Ugyanakkor kérdéseket fogalmazott meg azzal kapcsolatban is, hogy a gyógyszer árengedmények, akciós gyógyszerárak jelentősen rontják-e a megfogalmazott cél megvalósítását? Kitért az OTC gyógyszerek szabad árképzésére, a gyógyszereladást ösztönző marketing kérdésére és választ keresett arra is, hogy segítene-e, ha minden gyógyszert csak gyógyszertárban lehetne beszerezni, illetve csökkenthető lenne így a gyógyszerhasználat kockázata?

Dr. Hankó Zoltán harmadik és egyben utolsó előadóként szintén a marketing kérdéskörével foglalkozott. Azzal kezdte, hogy a kérdések megválaszolásában nem az alapoknál kell kezdenünk, mert vannak jogszabályi előírások, ismert a kamara etikai kódexe, 2013-ban és 2015-ben is született egy elnökségi ajánlás és a Vándorgyűlésen is sokat foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel. Vitaindítójában a klasszikus marketing-tipológia 7P szempontrendszerének figyelembe vételét javasolta. Árképzéssel és marketinggel kapcsolatos miniszimpóziumFontosnak tartotta kiemelni, alapkérdés, hogyan tekintünk a gyógyszertárra: általában a kereskedelemben szokásos marketingről lehet-e beszélni vagy az egészségügyi szolgáltató funkciónak megfelelő marketingre van-e szükség. Legitim marketing cél lehet-e a forgalom minden áron való növelése, vagy a betegek tájékozottságát és adherenciáját figyelembe vevő marketingre van inkább szükség? Előadása következő részében a 7P szempontjait sorba véve foglalkozott a termékpolitikával, az árpolitikával, az értékesítési politikával, a promócióval, a gyógyszertári személyzettel szembeni marketing-elvárásokkal, az értékesítési folyamattal és a fizikai környezet marketing jellemzőivel is. Ezek sorában olyan kérdéseket tett fel, mint például: Milyen termékekre és szolgáltatásokra kell kizárólagosság a gyógyszertárakban? Az árképzéssel, árpolitikával kapcsolatos témák is említésre kerültek, ahogy a kedvezmények adása, kapása is. Szóba kerültek az értékesítési utak és a franchise-zal kapcsolatos kérdések is. „Mit lehet reklámozni és mit lehet hirdetni?” – folytatódott a kérdések sora. Hogyan hirdethetőek a gyógyszertárak szolgáltatásai? Hogyan viszonyuljunk az intézményi ellátáshoz és az ajándékozáshoz? Mindezekkel kapcsolatban egyértelmű álláspontra van szükség – hangsúlyozta, valamint eldöntendő, hogy a szabályozás inkább tiltó vagy megengedő jellegű legyen. „Kamarai feladat, hogy ezek a kérdések megválaszolásra kerüljenek” – mondta végezetül.

Árképzéssel és marketinggel kapcsolatos miniszimpóziumA vitaindítók után fórum következett a részvevők aktív közreműködésével. A számos hozzászólásnak köszönhetően sikerült több témát is körbejárni. Volt, aki az árversenyt említette, megkérdezve, hogyan lehet a patikák közti verseny etikus? Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a betegnek az ország mindengyógyszertárában egyenlő esély jár. Szóba került az árakciók betiltásának lehetősége is. Az árakciók fogyasztásra ösztönzők, ez pedig nem lehet cél. Az egységes ár kérdéséhez több hozzászólás is született, voltak, akik mellette, voltak, akik ellene tették le a voksukat. A magisztrális gyógyszerkészítés díja, a helyi adók, az ügyelet is terítékre került, de említették azt is, hogy a kispatikák nem tudják felvenni a versenyt a láncokkal. Többen az árrés rendezésének szükségességét hangsúlyozták amellett, hogy az alacsony árú gyógyszerek árai is felülvizsgálatra szorulnak. A nagykereskedelmi visszatérítés, a nagy értékű gyógyszerek, a fixesítés is szóba került. Volt, aki hangsúlyozta, hosszú távon kell gondolkodni és a népegészségügyi szempontokat is figyelembe kell venni.

Árképzéssel és marketinggel kapcsolatos miniszimpóziumA fórum végeztével a három előadó röviden összefoglalta az elhangzottakat. Dr. Nyíri egyebek mellett kiemelte az egységes gyógyszerárakkal kapcsolatban, hogy nemcsak ezektől függ a gyógyszertárak jövedelmezhetősége. A franchise rendszerrel kapcsolatban pedig emlékeztetett a gyógyszerészek 2017. január 1-vel elnyert önállóságára, ami példa nélküli Európában. Dr. Sohajda úgy látta, sok kérdésre iránymutató választ kaptak, ami jó muníció arra, hogy munkabizottsági szinten folytassák a munkát. Dr. Hankó Zoltán is eredményesnek tartotta az összejövetelt. Mint mondta, az elhangzottak segítenek választ adni azokra a kérdésekre, amelyeket a gyógyszerellátás biztonsága érdekében kell megfogalmazni és kommunikálni a kormányzat felé. A megbeszélés a munkabizottsági vezetőkkel történt programegyeztetéssel zárult, az elhangzottak feldolgozása és javaslattá formálása a következő feladat.

mgyk.hu