Az MGYK elnöksége a január 19-i, a ráckevei Duna Relax Hotelben tartott kihelyezett ülése – a szokásostól eltérÅ‘en – a döntéshozatalt igénylÅ‘ napirendi pontok tárgyalása után nem ért véget, hanem a konzultációs napirendi pontok következtek.
Az elnökségi ülés az elsÅ‘ részét követÅ‘ rövid szünet után folytatódott. (A résztvevÅ‘k és az állandó meghÃvottak listáját az elÅ‘zÅ‘, „Beszámoló az elnökség januári ülésérÅ‘l – I.” cikkünkben találja – a szerk.)
A második részben, dr. Hankó Zoltán moderálásával, több szakmapolitikai szempontból fontos téma került megvitatására. A kamarai elnök hangsúlyozta, hogy a konzultáció célja egyfelÅ‘l az, hogy az új kamarai vezetÅ‘k is megismerjék a kamara által eddig képviselt szempontokat, másfelelÅ‘ az itt megvitatott kérdések, illetve a rájuk adott válaszok alapján alakÃtják ki a kamarai munka további irányvonalát. A számos kérdést felölelÅ‘ – például létszámhelyzet,kórházi gyógyszerészet, gyógyszertári ügyelet stb. – vitaindÃtók után lehetÅ‘ség nyÃlt hozzászólásokra, amelyekkel rendre éltek is részvevÅ‘k.
ElsÅ‘ként dr. Hankó Zoltán „Struktúravédelem, kompetenciafejlesztés – problémák, megoldási javaslatok” cÃmmel tartotta vitaindÃtó elÅ‘adását. Visszaemlékezéssel kezdett, 1990-tÅ‘l kezdÅ‘dÅ‘en bemutatta a jelentÅ‘sebb strukturális változással járó politikai döntéseket – hangsúlyozva a közpolitikával való együttműködés fontosságát. A gyógyszerész kompetenciák elvesztésével és megújÃtásával folytatta, ismertette a kompetenciarendezés programját is. „Mindegyik kompetenciánál van elÅ‘relépés, de ez nem örökre szól ez, el is lehet veszÃteni” – hÃvta fel a figyelmet, illetve példával is alátámasztotta mondandóját. A gyógyszerpiaci ellátási láncon belüli viszonyok bemutatása után a „tejfölárus” példáján is bemutatva hangsúlyozta az önértékelés fontosságát, ami nélkülözhetetlen önreflexiós képességünk és önvédelmi reflexeink kialakÃtásához. FelhÃvta a figyelmet arra, hogy a gyógyszertári láncok tulajdonosai mekkora pénzeket visznek ki az ágazatból. Szólt a tulajdonosi felelÅ‘sség kérdéseirÅ‘l, majd példákkal alátámasztva a személyi jogosok jogainak érvényesülésével, érvényesÃtésével folytatta. Végezetül feltette a kérdést: az új elnökség vállalja-e a struktúravédelemmel és kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos eddigi szakmapolitikai irányt? Egyhangú igen volt a válasz (és a jelenlévÅ‘ területi elnökök is hasonlóan nyilvánÃtottak véleményt).
Dr. Nagy Vilmos „Létszámhelyzet a gyógyszerellátásban - problémák, megoldási javaslatok” cÃmű vitaindÃtója következett ezután. „MÃg a korábbi vizsgálatok az összlétszámon belül az aktÃv szakemberek létszámának csökkentését mutatták, 2021-tÅ‘l némileg javult a helyzet. Mára kedvezÅ‘bb lett a korfa, kevesebben mentek külföldre, a szakdolgozóknál is jobb lett a helyzet” – kezdte mondandóját. Ezt követÅ‘en rátért a mai helyzet részletes elemzésére. Úgy látja, a létszámhelyzetet három szempontból kell vizsgálni: a „tanuló – szakember – munkavállaló” területeken lehet beavatkozni. Ezt követÅ‘en ismertette a gyógyszertárak és gyógyszerészek számának alakulását. Noha 1990 és 2022 között duplájára nÅ‘tt a közforgalomban dolgozó gyógyszerészek száma, azonban ez mégsem elég. Az össz-szám nem mutatja a területi aszimmetriákat – hÃvta fel a figyelmet. Egyre inkább nyÃlik az olló. Kitért az ellátatlan települések számára is. Úgy látja, a közforgalomból hiányzó gyógyszerészeket elsÅ‘sorban a képzés további átalakÃtásával lehetne pótolni. Végezetül a létszámhelyzettel kapcsolatos veszélyekre hÃvta fel a figyelmet.
„A gyógyszertárak szolgálati rendje, ügyelet, készenlét – problémák, megoldási javaslatok” cÃmű vitaindÃtójával dr. Sohajda Attila következett ezután. Az elÅ‘adó csatlakozva az elÅ‘zÅ‘ elÅ‘adáshoz, hangsúlyozta, hogy a gyógyszertári ügyelet kérdésénél is a létszám az egyik fÅ‘ gond. Mint mondta, „régi csont” ez a téma, most a háziorvosi ügyelet átalakÃtásával került újra elÅ‘térbe. Dr. Takács Péter államtitkár a háziorvosi ügyelet átalakÃtását sikertörténetnek nevezte. Ezt követÅ‘en dr. Sohajda ismertette a háziorvosi ügyelet felépÃtését, bemutatva annak három szintjét. Ezek a gyógyszertári ügyelet szempontjából is fontosak, ennek alapján dolgozta át a Kamara a korábban már elkészÃtett javaslatát a gyógyszertári ügyelettel kapcsolatban. A továbbiakban felhÃvta a figyelmet az új rendszer által felvetett kérdésekre, majd a finanszÃrozás kérdéseit járta körbe. Végezetül emlÃtést arról, hogy dr. Müller CecÃlia országos tisztifÅ‘orvos tavaly Å‘szi kamarai látogatása során felhatalmazást kapott a gyógyszertári ügyelettel kapcsolatos kérdések menedzselésére.
A kórházi gyógyszerellátás helyzetérÅ‘l, problémáiról, illetve a megoldási javaslatokról dr. Süle András adott tájékoztatást. A vitaindÃtó elején a kórházi gyógyszerészettel kapcsolatos fogalmakat, jelenségeket mutatta be. Körbejárta a költséghatékonyság és a betegbiztonság kérdéseit. A kórházak tartozására, illetve ennek a következményeire is kitért. Részletesen kifejtette a jelentÅ‘ségét annak, hogy a „beteg biztonság” – Ãgy, tudatosan különÃrva – nem helyesÃrási hiba, hanem lényegi különbséget mutat a „betegbiztonság” kifejezéstÅ‘l. A gyógyszerhiánnyal kapcsolatban megjegyezte, hogy ez nemcsak hazai probléma. Részletesen foglalkozott a kórházi gyógyszerészek változó szerepeivel, amelyekre egyre nagyobb és elengedhetetlen szerep hárul a biztonságos gyógyszerelésben. Különféle felmérések eredményeire hivatkozva mutatta be mit tud tenni a gyógyszerész a beteg biztonsága érdekében. Miután szót ejtett a kórházak kiszervezésének tervérÅ‘l, felhÃvta a figyelmet arra, hogy idén elÅ‘ször március 27-t a kórházi gyógyszerészek világnapjaként ünneplik meg.
„A gyógyszertárak / gyógyszerészek szerepe a vakcinációban, megoldási javaslatok” cÃmmel ismét dr. Süle András következett ezután. A COVID-pandémia alatt merült fel leginkább a gyógyszerészek vakcinációban való részvétele – kezdte mondandóját. A kórházi oltópontokon azt a koncepciót akarták alátámasztani, hogy a gyógyszerészek képesek a vakcinációra, amivel kapcsolatban korábban már kidolgoztak egy részletes tervezetet. Nemzetközi példákkal is alátámasztotta, hogy a gyógyszerészeknek szerepük lehet benne: 39 országban ez már megvalósult. „Természetesen ez nem egyik napról a másikra valósulhat meg, számos feltételnek teljesülnie kell” – hangzott el, például irányelveket kell fejleszteni, képzést megszervezni, infrastruktúrát kialakÃtani stb. Felvetette a finanszÃrozás kérdését is, majd végezetül idézett a különbözÅ‘ felületeken olvasható, a gyógyszerészek vakcinációban való részvételével kapcsolatos kommentekbÅ‘l…
Dr. NyÃri László a „Pilot az online gyógyszerkereskedelem újra szabályozása elÅ‘tt” cÃmmel számolt be arról a pilotról, ami 12 ellátatlan településen élÅ‘k gyógyszerellátását hivatott ellátni. Ismertetése elején emlékeztetett arra a kamarai sikerre, hogy 2022. január 1-tÅ‘l megtiltották a csomagküldést. Ekkor a Kamara vállalta, hogy kidolgoz egy olyan rendszert, ami a kistelepüléseken élÅ‘k gyógyszerellátást könnyÃtheti meg. E rendszert összekapcsolták a vidék gyógyszerellátásának programjával. Az emlÃtett 12 településen semmilyen lehetÅ‘ség nem volt a gyógyszerellátás biztosÃtására. Olyan rendszert kell kialakÃtani, ami nem borÃtja fel a gyógyszerellátás jelenlegi struktúráját, és jó a kispatikáknak is, valamint haladni kell a korral, tehát a telemedicina, telefarmacia irányába kell elmozdulni.
Dr. Sándor Csaba a kamarai szolgáltatásokat, flottaszerzÅ‘déseket, illetve az ezekkel kapcsolatban felmerülÅ‘ problémákat és megoldási javaslataikatmutatta be.Ismertette a már meglévÅ‘ szerzÅ‘déseket, valamint a velük kapcsolatos tudnivalókat. Kitért az új szerzÅ‘désekre is, részletezte a Hungarikum Alkusz BiztosÃtási Alkusz Zrt-vel kötött szerzÅ‘dés mellett az újabb lehetÅ‘ségeket is. Végezetül felajánlotta a Kamara segÃtségét más szolgáltatások létrejöttéhez is.
Végezetül dr. Horváth-Sziklai Attila következett, aki a Kamara szerzÅ‘déseirÅ‘l adott tájékoztatást.Beszámolóját a kamarai szerzÅ‘déseket tartalmazó mappák fotójának bemutatásával kezdte, illusztrálva, hogy hány szerzÅ‘désrÅ‘l is kéne beszélni. Ismertette, hogy milyen tÃpusú szerzÅ‘dések vannak, pl. klasszikus, munkavállalói, vállalkozói. Szólt a minisztériumi, a támogatói vagy például a bankokkal kötött szerzÅ‘désekrÅ‘l is, ahogy a flotta, illetve a társszervezetekkel kötött szerzÅ‘désekrÅ‘l is.
A vacsoraidÅ‘n túl tartó konzultációk miatt a tervezett 12 vitaindÃtó közül négyre nem került sor, ezeket következÅ‘ napon, szombat délelÅ‘tt hallhatták a résztvevÅ‘k.
mgyk.hu
Fotó: Dr. Nagy Vilmos
Â
Dr. Hankó Zoltán                        Dr. Sohajda Attila
 
Dr. Nagy Vilmos                      Dr. Süle András
 
 Dr. NyÃri László                            Dr. Sándor Csaba
Dr. Horváth Sziklai Attila