Az MGYK Budapesti Szervezete a január 13-i Gyógyszerész Fórumon ünnepelte megalakulásának 25. évfordulóját a budapesti Szent Imre Gimnázium DÃsztermében.
 A megemlékezés dr. Hetényi László, a budapesti szervezet elnöke köszöntőjével kezdődött, majd a részvevők közösen elénekelték a Himnuszt. Első előadóként dr. Hetényi elmondta, az idei már VIII. Gyógyszerész Fórum, amelyet ünnepélyesé tesz, hogy 25 éve, 1990. január 13-án alakult meg a budapesti tagozat. „A múltnak tudása fényt vet a jelenre és sejteti velünk a jövőt!” –  idézte Markusovszky Lajost, majd ennek szellemében áttekintést adott az MGYK, illetve a budapesti szervezet történetéről.
Mint mondta, Magyarországon az 1800-as évek elejére vezethetÅ‘ vissza a hagyományos polgári szabadfoglalkozások kialakulása, az elsÅ‘ kamarák felállÃtásáról az 1874-ben és 1923-ban született törvénycikkek szóltak. A gyógyszerészek elsÅ‘ szakmai testületérÅ‘l, a pest-budai gyógyszerész-grémium létezésérÅ‘l,1809-bÅ‘l van a legkorábbi adat, az országos érdekképviseleti szervezet létrehozása csak 1872-ben valósult meg. A kamara gondolata 1875-ben került szóba, az elsÅ‘ törvénytervezetet 1876-ban készÃtették, következÅ‘ hetven évben még 14 született, az utolsó 1943-ban. 1945. után azonban a visszaesés évei következtek, szakmai érdekvédelmi szervezetek gyakorlatilag elhaltak, majd a több évtizedes nehézségek után az egyesülésrÅ‘l szóló törvény alapján – 1989. július 15-én – megalapÃtották a Magyar Gyógyszerészi Kamarát. A rendszerváltozást követÅ‘en kedvezÅ‘ szabályozási környezetben indulhatott el újra e terület fejlÅ‘dése, sorra alakultak az új szervezetek és alapÃtványok. Megjelent a köztestület fogalma és törvényi szabályozása, amikor az 1993. évi XCII. törvény három új szervezettÃpust épÃtett be a Ptk-ba. A kiemelt fontosságú közfeladatnak Ãtélt tevékenységet folytató szervezetek jogilag is elkülönült formában jelentek meg a civil kezdeményezésű szervezetekhez képest. 1989-ben civil szervezÅ‘désként alakult meg a Kamara, 1994-ben pedig köztestületté válhatott. Megalakulása után megkezdÅ‘dött a szervezet országossá bÅ‘vÃtése, mind a tagság, mind a helyi szervezÅ‘dések tekintetében. A budapesti elnök visszatekintve az elmúlt 25 évre, emlÃtést tett patikák privatizációjáról, a 2006-os liberalizációról, illetve annak felszámolásáról is.
A továbbiakban visszaemlékezésében összegezte a Budapesti Szervezet Elnökségei valamint Számvizsgáló, FelügyelÅ‘- és Etikai Bizottságainak idÅ‘rendi történetét. Az MGYK Budapesti Szervezete által elért eredményei közül kiemelte a nyugdÃjas klubbot – köszönet, elismerés illeti szervezÅ‘it! EmlÃtésre került, hogy 1998 elején jelent meg a Budapesti Patikus cÃmű kiadványuk, amelyet évente négyszer adtak ki, és amely szerepét a 2006 decemberében létrejött honlapjuk vette át. „A pest-budai gyógyszerész-grémium óta megtett kétszáz év története kötelez minket arra, hogy Å‘rizzük hagyományainkat!” – hangzott el a budapesti elnök zárógondolata, majd prof. dr. Knoll Imre szavaival fejezte be a megemlékezését: „Ésszel, hittel, akarattal és tisztességesen tudjuk céljainkat elérni!”
Az ünnepi rendezvény Dr. Bidló Judit, az OEP főosztályvezetője előadásával folytatódott, aki a „másik oldalról” idézett fel néhány eseményt az elmúlt 25 év történetéből.
Ilyen volt a számÃtógépek bevezetése, amelyet a gyógyszerészek sikeresen hajtottak végre. Nemzetközi szinten is példaértékű volt, ahogy elsÅ‘k között náluk vezették be a rendszert. ElÅ‘adása további részében példákat hozott a támogatási rendszerrel kapcsolatban: az egy fÅ‘re jutó évi támogatások összege, a tÃz legnagyobb gyógyszertár kilenc hónap alatt kapott támogatása, a havi vényszám a gyógyszertárakban, a gyógyszertári adatbetekintések száma kerültek emlÃtésre. A következÅ‘kben szó esett az idén január elsejétÅ‘l bevezetett korrekció változásáról. Szóba kerültek a generikus készÃtmények is – mint elmondta, ha egy hatóanyagból többféle gyógyszer létezik, ott az egy betegre esÅ‘ támogatás lecsökkent a vaklicit bevezetését követÅ‘en.  Ma már a vaklicit hatására nincsenek olyan drasztikus árcsökkenések mint kezdetben. Kevés esetben fordul elÅ‘, hogy olyan leértékelés fordul elÅ‘, ami veszélyeztetné az ellátást.
A jövÅ‘vel kapcsolatban, a generikus készÃtményeknél maradva, elmondta, van olyan hatóanyag, amelybÅ‘l 68 fajta készÃtmény van forgalomban. Nem minÅ‘sÃtette a helyzetet, de úgy látja, át kell gondolni, hogy lehet ezt a piacot működtetni. A jövÅ‘vel kapcsolatban szót ejtett a biológiai gyógyszerek támogatásáról is, ahogy az OEP új informatikai fejlesztéseirÅ‘l is. Elhangzott, hogy uniós pályázat keretében szeretnék informatikai rendszerüket megújÃtani. AlapvetÅ‘ céljuk, hogy könnyebb kegyen az elszámolás. Az új rendszer alkalmas lesz arra, hogy lerakja az e-recept alapjait is.
Ez után dr. Muskáth Zsolt fÅ‘városi tisztifÅ‘gyógyszerész elÅ‘adása következett, aki dr. Cseh Ildikó országos tisztifÅ‘gyógyszerészt helyettesÃtette, aki más jellegű elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni az összejövetelen. Â
Dr. Muskáth dr. Cseh Ildikó nevében is köszöntötte a részvevőket, majd néhány szót ejtett az OTH személyi feltételeiről.
A továbbiakban beszámolt a gyógyszertár-létesÃtéssel kapcsolatos, illetve a tulajdonosi szerkezet átalakÃtásáról szóló tapasztalataikról. AZ OTH szakmai feladatairól is emlÃtést tett: működési engedélyek kiadása/ visszavonása, helyszÃni vizsgálat, szankcionálás, bÃrságolás, gyógyszer-mintavételezés stb.  ElÅ‘adását az ellenÅ‘rzési szempontok ismertetésével folytatta, amelyek mindegyikére részletesen is kitért: gyógyszerkiadás orvosi vényre/ megrendelÅ‘lapra/külföldi vényre, betegjogok kérdése, magisztrális készÃtmények szignatúrája, fokozottan ellenÅ‘rzött szerekkel kapcsolatos tevékenység és adminisztráció. Részletesen foglalkozott például a mérlegekkel, a munkafüzettel, a funkcionális helyiségek használatával, a szakmai kiadványok meglétével, a reagens készletekkel kapcsolatos ellenÅ‘rzési tapasztalatokkal is.
Ez után az ünnepi rendezvény dr. Hankó Zoltán, az MGYK elnöke köszöntőjével folytatódott. „Isten éltesse sokáig a Budapesti Szervezetet, és persze az országos kamarát is!” – mondta.
Dr. Hankó se nem történelmi visszatekintést, se nem szakmapolitikai értékelés adott, hanem néhány tapasztalatot, gondolatot villantott föl a kamarával kapcsolatban. ElsÅ‘ként a civil szervezet és a köztestület közti különbség témakörét járta körbe, hiszen a kamara mindkét formában működött. A lényegi különbség a kettÅ‘ között, hogy mÃg az elÅ‘bbit a tagsága és a tevékenysége legitimálja, addig az utóbbi működését törvény szabályozza. A köztestület jogi személy, amely önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkezik, valamint közérdekű feladatokat lát el. A kamara a demokratikus jogrend része – folytatta elÅ‘adását. Az MGYK a közhatalmi rendszer része. Dr. Hankó fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a kamarának a hÃd szerepét kell betöltenie a szakma és az államigazgatás között. Milyen legyen a kamara viszonya politikához? – tette fel a kérdést. A válaszhoz szét kell választani a közpolitikát és a pártpolitikát. Az elÅ‘bbi tekintetében együttműködésre kell törekedni, de nem lehet a pártpolitika erÅ‘terébe kerülni. Az elnök a kamara és a gyógyszerpiac szereplÅ‘inek viszonyára is kitért: a kamara elsÅ‘dleges szempontja a gyógyszerészi érdekek képviselete. Miért kell a kötelezÅ‘ kamarai tagság? – kérdezte. Válaszában kifejtette, a politikának és a szakmának is szüksége van rá. Úgy látja, a kamarának nemcsak a a jogos szakmai igények kielégÃtésére kell törekedni, hanem a jogos társadalmi igényeket sem szabad figyelmen kÃvül hagyni. A kamarai elnök a „normakövetés normája” kérdés megvitatásával zárta elÅ‘adását. Mit is jelent ez? Azt, hogy alapvetÅ‘ norma kell legyen a normakövetés normája. Egy magát hivatásként definiáló szakmának szabályozott keretek között akar működni, alapvetÅ‘en szabálykövetÅ‘nek kell lenni. A normakövetés feltételei alapvetÅ‘en ma már adottak, de a kamara feladatai még ezen a területen sem  fejezÅ‘dtek be.
Az elnök ezután átadta a szót dr. Horváth-Sziklai Attilának, az MGYK Országos Hivatala hivatalvezetÅ‘jének, akivel megosztva tartották elÅ‘adásukat. Dr. Horváth-Sziklai egy kérdéssel kezdte: Miért is van az MGYK-nak országos hivatala? 25 év távlatából érdemes keresni a válaszokat, Ãgy elmondta, hogy a kamara 1989-ben mint civil szervezet alakult meg, 1994-ben pedig  köztestületi lett. A három kamarai törvény más-más elvárásokat fogalmazott meg a kamarákkal szemben. A hivatásrendi kamarák – mint a gyógyszerészeké is – önállóan, magukat igazgatva végezhetik tevékenységüket, amelynek keretét törvény rögzÃti. A továbbiakban kitért arra, hogy azt, hogy a köztestületet megkülönböztetetten kezeli a jogalkotó, a parlament, azt is elismeri, hogy hogy a közhatalomi rendszer részének tekinti. Dr. Horváth-Sziklai Attila a továbbiakban részletesen bemutatta azokat a feladatokat, amelyeket a kamara országos hivatalának el kell látni a kamarai tagsággal kapcsolatos ügyektÅ‘l kezdve a tagnyilvántartáson át például a személyi jog kérdéséig.
A méltó környezetben lezajló rendezvény dr. Hetényi László köszönÅ‘ szavaival zárult, majd ez után lehetÅ‘ség nyÃlt az elÅ‘adók és a részvevÅ‘k közötti kötetlen beszélgetésre.
Â
Â