Közös érdekérvényesítés – Együttműködés az MGYK és az ÖPOSZ között


A cafeteriarendszer átalakítása a patikák bevételét is érzékenyen érinti, így nem véletlen, hogy a Magyar Gyógyszerészi Kamara együttműködési megállapodást kötött az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével (ÖPOSZ). Ennek részleteiről, a várható haszonról dr. Sohajda Attila alelnököt, a módszertani nagybizottság vezetőjét kérdeztük.

– A mostani megállapodásnak nyilván volt valamilyen előzménye.  Milyen kapcsolat van a gyógyszertárak és az egészségpénztárak között?

– A gyógyszertárak mintegy húsz éve állnak az egészségpénztárakkal szerződéses kapcsolatban. Eleinte kevés gyógyszertár vállalta az ezzel járó plusz adminisztrációt, de ma már alig van olyan gyógyszertár, ahol nem lehet egészségpénztári kártyával fizetni. A teljes patikai forgalom 5-8 százaléka (30-40 Mrd Ft) bonyolódik ezen az úton, ennek nagyobbik részét vényköteles gyógyszerek teszik ki, a másik rész egészségápolási, gyógyhatású készítmények, gyógyászati segédeszközök. Az elszámolás termékhez kötött, minden esetben számlát kell kiállítani, beküldeni, amit a pénztárak ellenőriznek, és ezt követően utalják át a tranzakció ellenértékét.Közös érdekérvényesítés – Együttműködés az MGYK és az ÖPOSZ között Ez az elszámoló rendszerek informatikai fejlesztése ellenére is hosszadalmas, bürokratikus, a gyógyszertárak néha csak hónapokkal később értesülnek róla, hogy egy-egy tranzakció sikertelen volt.

– Milyen forgalomkiesést jelenthet a cafetériarendszer változása?

– Jelenleg az évi 60 Mrd forintos egészségpénztári befizetés 2/3-a munkáltatói támogatás. Ez 40 Mrd forint, ennek közel 2/3-a kerül gyógyszertári felhasználásra. Ha ez a munkáltatói támogatás a felére csökken, az a gyógyszertáraknál kb. 13 milliárd forintos bevételkiesést jelenhet. Persze ez pusztán matematika, számos tényező befolyásolhatja a kiesés mértékét, amelyet hozzávetőleg 10-20 milliárd forint közzé tehetünk, reményeink szerint legkevésbé a gyógyszertárakban csapódik majd le mindez.

– Mi a mostani együttműködési megállapodás célja, pontosabban miért volt szükség rá?

– Az együttműködésnek három fő célkitűzése van. Egyrészt a gyógyszertárak és az egészségpénztárak kapcsolatának folyamatos monitorozása és kontrollja, az esetleg felmerülő problémák áttekintése. Látható ugyanis, hogy jelenleg jelentős szerződéses aszimmetria áll fenn a gyógyszertárak és az egészségpénztárak között. A gyógyszertárak vagy elfogadják az egyes egészségpénztárak egymástól is különböző szerződéses feltételeit, vagy lemondanak az egészségpénztári forgalomról. Több területről, több gyógyszertártól érkezett felkérés, hogy a Kamara közvetítsen e tekintetben.

Másrészt a cafeteriarendszer 2017-es átalakításával az egészségpénztári rendszer is alapvető változások előtt áll: csökkenni fog a munkáltatói támogatás mértéke, növekszik az egyéni befizetés jelentősége, az öngondoskodás súlya, ennek megfelelően kell mind a gyógyszertáraknak, mind a pénztáraknak átalakítani a saját gyakorlatukat. Erre közösen kell felkészülnünk. A kialakult helyzet okozta következmények csökkentése és ezzel kapcsolatban az államigazgatás felé történő fellépés összehangolása is a célok között szerepel. Ezen belül célul tűztük ki továbbá a gyógyszertárban forgalmazott termékek teljes körű elszámolhatóságát. A gyógyszertár az egyetlen szolgáltató ahol az egészségmegtartó termékekhez, étrend-kiegészítőkhöz szakmai kontroll, megfelelő alkalmazási ismeret, tájékoztatás, és nem utolsósorban logisztikai biztonság mellett lehet hozzá jutni. Ezt ősztől egy önszabályozó piaci rendszer szavatolja, amelyben a gyártók, a nagykereskedők, a gyógyszertárak a hamisítás elleni hatósággal (HENT) közösen vesznek részt, így a patikákban forgalmazott ezen termékeknél a lakosság biztos lehet abban, hogy a készítmény az adekvát összetevőket tartalmazza, a hozzá kapcsolódó alkalmazási tájékoztató szakmailag ellenőrzött, gyártása, tárolása, forgalmazása az előírásoknak megfelel, így szakmailag minden akadály elhárul az elől, hogy egészségpénztári elszámolással is forgalmazható legyen.

Úgyszintén közös cél a lakosság egészségtudatos magatartásának erősítése, amelyet összehangolt programokkal és kommunikációval igyekszünk elősegíteni. A Szövetség és a Kamara is tudatában van ez ezzel kapcsolatos társadalmi felelősségének.

– Mondhatjuk, hogy ez a megállapodás a gyógyszertárak, illetve a betegek közös érdekét szolgálja?

– Egyrészt a Szövetség és a Kamara közötti egyeztetési folyamatban olyan érdekérvényesítési lehetőséghez juthatnak a gyógyszertárak, amelyet egyedül, külön-külön nem tudnak elérni. A szolgáltatásbővítéssel kapcsolatban pedig: ma nagyon sok gyártótól, forgalmazótól számtalan készítmény van forgalomban, amely csak egy adminisztratív regisztráción esett át. A gyógyszertárak egyenként képtelenek arra, hogy ezek közül kiszűrjék a rossz minőségű, nem valid összetételű készítményeket, és ezen – gyógyszernek látszó – készítmények  forgalmazása jelentősen rombolja a lakosság gyógyszerbe, gyógyszertárba vetett hitét. Mindemellett az is valószínű, hogy a gyógyszertárak étrend-kiegészítő forgalma a fenti rendszer bevezetésével jelentősen növekedhet, miközben az adminisztrációs kötöttségek is megszűnhetnének. A lakosság pedig biztos lehet benne, hogy megfelelő minőségű készítményhez jut, pontos tájékoztatás mellett, ráadásul reményeink szerint mindezt egészségpénztári szolgáltatás keretében.

– …és mi a helyzet a pénztárakkal?

– Az egészségpénztári tagok a teljes befizetés közel 2/3-át gyógyszertárakban költik el. A szolgáltatási kör bővülésével várhatóan nagyobb hajlandóság mutatkozna a lakosságban, hogy az egyéni befizetésekkel pótolják a kieső munkáltatói támogatásokat, az adminisztráció lehetséges csökkenésével pedig jelentős megtakarításokat érhetnek el.

B. Zs