Az elmúlt napokban az MGYK vezet?i több alkalommal hozták szóba sajtótájékoztatón és szakmai egyeztetéseken, hogy a 2008. évre vonatkozóan a Kamara olyan adatokkal rendelkezik, amelyek alkalmasak a lakossági gyógyszerellátásban zajló folyamatok mélyebb gazdasági összefüggéseinek az elemzésére.

Úgy gondoltuk, hogy PharmaNet olvasóit els? kézb?l tájékoztatjuk ezekr?l a felmerésekr?l. Az MGYK alelnöke a kamara közgazdasági szakért?jéhez irányított. Dr. Torma Árpád közgazdasági szakért? készséggel állt a rendelkezésemre.

- Milyen 2008-as "tényadatokkal" rendelkezik a Kamara?

- Az MGYK több év óta igyekszik különféle csatornákon hivatalos adatokat beszerezni és értékelni. Ennek a munkának az eredményeként sikerült megszereznünk a f?tevékenységük szerint gyógyszer-kiskereskedelemmel foglalkozó bt-k, Kft-k és egyéni vállalkozások összevont, egyedi azonosításra nem alkalmas 2008. évi pénzügyi adatait. Az adatokat a KSH bocsátotta a rendelkezésünkre. A pénzügyi adatok alatt a számviteli és adózási jogszabályokhoz tartozó adatszolgáltatási kötelezettségek (mérleg, eredmény kimutatás, stb.) teljesítéseinek dokumentumaiból készített KSH összesítéseket kell érteni.

Az összeállításban 2171 vállalkozás aggregált adatait juttatta el a kamarának a KSH. A 2171 vállalkozás mintegy 2280-2300 gyógyszertárat jelent. Vizsgáltuk a gyógyszertári vállalkozások értékesítési árbevétel szerinti kategóriáit és nyolc meghatározott árbevételi sávban értékeltük, illetve értékeljük még most is a vállalkozások pénzügyi – m?ködési paramétereit.

- Milyen szempontból vizsgálták a patikákat?

- Szeretném a kérdést pontosítani. Nem gyógyszertárakat, hanem gyógyszertára(ka)t m?ködtet? vállalkozásokat vizsgáltunk, mivel megalapozott pénzügyi értékelés csak ilyen megközelítésben lehetséges. Teljes felsorolás helyett, csak példaszer?en jelzek néhányat a vizsgálati szempontok közül. Ilyen a realizált árrés-tömeg értéke, a 2008. évi zárókészlet értéke, a szállítókkal szembeni kötelezettségek összege, a statisztikai állományi létszám és bérköltség, az adózott eredmény értéke (nyereség ill. veszteség), valamint a veszteséges vállalkozások száma és fontosabb pénzügyi paramétereik.

- Milyen eredményre jutottak? Hány patika volt kénytelen bezárni 2008-ban?

- Szeretnék ismét pontosítani. A "bezárt gyógyszertár" kifejezés a társalgási szóhasználat formájában nem kifogásolható, de a gazdasági értékelés "m?fajában" nagyon keveset mond. Hiszen jövedelmez? m?ködés esetén is dönthet úgy a tulajdonos, hogy megszünteti a vállalkozását. Az pedig a gazdálkodó szervezetek életében is elég gyakori, hogy 1-2 veszteséges üzleti év után is tovább m?ködnek, pl. a korábbi évek eredménye egy részéb?l tartalékolt források felhasználásával. De az is lehetséges, hogy pl. a tulajdonos pótolja a veszteséget, vagy küls? forrást vesznek igénybe. A nem kell?en gazdaságos vállalkozások tovább-m?ködtetése egyébként az olyan egzisztencia-vállalkozásoknál, mint amilyenek a családi vállalkozásban m?ködtetett gyógyszertárak is, szintén gyakoribb. A 2007. január óta véglegesen "bezárt" közforgalmú gyógyszertárak száma tudomásom szerint 50-60 között van, de a közforgalmú gyógyszertárból fiókgyógyszertárra visszamin?sített egységek tovább differenciálják a helyzetet. És nem szabad figyelmen kívül hagyni azokat az eseteket sem, amikor egy veszteségessé váló gyógyszertári vállalkozást új tulajdonos m?ködtet tovább. Szakmai álláspontom szerint tehát a gyógyszertárak pénzügyi–gazdasági helyzete romlásának több releváns és szabatos indikátora van, de ezek rangsorában nincs az els? három között a "bezárt" egységek száma.

Az el?bb említett 2008-as adóbevallási adatok szerint veszteséges évet zárt 557 olyan vállalkozás, amely a gyógyszer-kiskereskedelmi tevékenységet jelölte meg f? tevékenységi körként. Ezek között 337 betéti társaság és 48 egyéni vállalkozás volt, a többi vállalkozás kft.-ként m?ködött. Az 557 veszteséges vállalkozások veszteségének összértéke közelítette a hat milliárdot, ebb?l a betéti társaságok közel kétmilliárddal részesedtek. Az adatok és az összefüggések mélyebb elemzése a kamarai m?helyekben még folyik. Mihelyt befejeztük ezt a munkát, a kamara a gyógyszerészek számára fontos következtetéseket a szakmai fórumokon a kamarai tagság rendelkezésére bocsátja.

- Milyen tendenciát lát a következ? évben? Növekedni fog a veszteséges patikák száma, vagy megáll a folyamat?

- A közgazdasági szakért? nem veheti át a jósn? szerepét, hiszen a gyógyszerpiac történéseit a politikai, a gazdaságpolitikai és az egészségpolitikai döntések sora befolyásolja. Ezzel együtt, az eddigi folyamatok ismeretében a következ? években a lakossági gyógyszerforgalom nominálértéken vett stagnálása várható. A forgalom összetételének átrendez?dése miatt, az árrés degresszív jellege következtében a gyógyszertárak m?ködése fedezetéül szolgáló árrés-tömeg - a közfinanszírozott gyógyszerek körében - várhatóan csökkenni fog. Az árrés-tömeg csökkenése - vagy jobb esetben is a stagnálása - mellett további gyógyszertárak létesítése elkerülhetetlenül magával hozza a veszteséges tartományba sodródó vállalkozások számának növekedését, feltéve a szakmai, adózási stb. szempontból jogkövet? m?ködést. Int? jel, hogy az elmúlt években a gyógyszertári vállalkozások között folyamatosan n?tt a veszteségesek száma.

- A veszteséges m?ködésben hogyan játszottak szerepet a humáner?forrás tényez?k?

- Ha abból az aspektusból vizsgáljuk, hogy a személyi jelleg? ráfordítások jóval meghaladják a gyógyszertár m?ködési költségeinek az 50%-át, akkor megállapítható, hogy a létszám és a keresetek nagysága sok esetben szerepet játszhat a veszteséges m?ködésben. Részletes elemzések után minden bizonnyal számszer? arányok és összefüggések is fölvázolhatók. Annyi azonban már most is látható a 2008-as adóbevallások alapján, hogy az ágazat nem az ott dolgozók bér- és kereseti lehet?ségei miatt produkál egyre több veszteséges vállalkozást, s?t inkább az t?nik gyakorinak, hogy a bér- és kereseti értékek - más hasonló nemzetgazdasági ágazatok adatainak az ismeretében - inkább a veszteség minimalizálásához, vagy a vállalkozás nyereséges tartományban tartásához járulnak hozzá.

A kérdés elvileg persze arra is utalhat, hogy a szaklétszám tevékenysége, képzettsége, motívációja stb., befolyásolja-e a vállalkozások pénzügyi helyzetét. Erre a megközelítésre egy teoretikus igen a válaszom, de egy nagyon kedvez?tlen forgalmi pozíciót, ill. a forgalmi pozícióban nagy törést kiváltó fejleményt, pl. a közelben egy új gyógyszertár nyitását a humán er?forrás aligha tud dönt?en ellensúlyozni.

Álláspontom szerint a gyógyszer-kiskereskedelmi szakágazatban realizálható árrés-tömeg nem teszi lehet?vé 2460 közforgalmú gyógyszertár rentábilis m?ködését, ha a vállalkozások jogkövet?en járnak el a szakmai el?írások és a munkajogi, közteherviselési jogszabályok tekintetében. Az ellentmondás feloldását nem a humáner?forrás oldaláról, hanem a kapacitás-többlet oldaláról lenne célszer? közelíteni. De ez már nem a közgazdasági szakért? területe, hanem politikai mérlegelést és döntést igényl? kérdés.