Magyar Gyógyszerészi Kamara
értékteremtő érdekvédelem
akadálymentes verzió
Vissza az alapértelmezett verzióhoz H-1068 Budapest
Dózsa György út 86/b
Tel.: (+36-1) 351-9483
(+36-1) 413-1924
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu
Keresés RSS
Kezd?lapA KamarárólTovábbképzésekSzakmai fórumPályázati lehet?ségekKamarai tagsági információkIrattár
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó
Regisztráció
OK
GYIK
2018. 08. 30.
Tájékoztató az e-ügyintézésr?l
»
2016. 11. 23.
Tudnivalók az étrend-kiegészít?kel kapcsolatos megállapodásról
»
2014. 09. 22.
Személyi jogosok pontszám igazolása ? mgyk.hu
»
2014. 06. 10.
Ki állítja ki a gyakorlati pont igazolást? - MGYK Országos Hivatala
»
2017. 06. 20.
Az AEEK m?ködési nyilvántartással kapcsolatos tájékoztató anyagai
»
Tovább »
Gyógyszerészi Hírlap
Hírlevelek
Sajtófigyel?
2021. 09. 27.
A gyógyszerészszakma sokszín?ségét bemutató, izgalmas portrésorozat indul - pharmaonline.hu
»
2021. 09. 24.
Elemzés készül a gyógyszertúlfogyasztásról - pharmaonline.hu
»
2021. 09. 24.
Lóféreghajtót rendelt, nem kapta meg, mégis házkutatást tartottak egy budapesti egészségügyi dolgozónál - telex.hu
»
2021. 09. 23.
Itt jelentsd be a COVID oltás utáni mellékhatásokat! - napidoktor.hu
»
Tovább »
Szolgáltatások
2020. 07. 21.
Együttm?ködési megállapodást kötött az MGYK és a MOK Komplex - frissítve 2020. 07. 21.
»
2020. 06. 14.
Volvo: kedvezmény kamarai tagoknak
»
2019. 08. 27.
ATASI – Adatvédelmi módszertan gyógyszertáraknak
»
2019. 01. 07.
All You Can Move (AYCM) SportPass kamarai tagoknak
»
2017. 03. 10.
Együttm?ködési szerz?dést kötött az MGYK és a Global Payments Europe
»
Tovább »

E-Papír

 Bannerek

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek

 

MOL-MGYK tájékoztató!

Bannerek

 

 Vodafone

Bannerek

 

 

Gyógyszerész Gondozási Bizottság

A gyógyszerészek kitartottak az MGYK mellett
2010. január 28.

A pharmanet.hu interjút készített Hankó Zoltánnal, az MGYK alelnökével az elmúlt év tapasztalatairól és a kit?zött célokról.

A gyógyszerészek kitartottak a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) mellett, annak ellenére, hogy embert próbáló viszonyok között egyre kevesebb gyógyszerésznek van lehet?sége arra, hogy közösségi munkát végezzen és tagsági díjával támogassa a kamara munkáját. Az idén is Dr. Hankó Zoltánnal, az MGYK alelnökével beszélgettünk az elmúlt év tapasztalatairól és jöv?beni céljairól.

- Ön szerint elégedett-e és kibírta a tagság a 2009-as évben a nyomáspróbát?

- Nem hiszem, hogy a kamarai tagok, illetve a kamara mint testület, vagy bármely vezet?je elégedett lehetne az elmúlt évvel. Nincs miért elégedettnek lennünk, hiszen alapvet? problémáinkat nem sikerült megoldanunk, s azok az eredmények, amelyeket elértünk, nem elégségesek ahhoz, hogy konszolidációt vizionáljunk. Azonban - a mazochistákat leszámítva - mások sem lehetnek elégedettek az elmúlt évvel. Különösen igaz ez az egészségügyben tevékenyked?kre. M?ködési feltételeink és eredményeink alakulása nem (csak) t?lünk függ, s ahogy ez decemberben az egészségügyi salátatörvény megszavazásakor ismét kiderült, a szükséges és reális változásokhoz olykor a közpolitikai érdekek, a hatékony meggy?zés, a kompromisszumkészség, s?t a döntéshozó bels? meggy?z?dése is kevés lehet. A mai Magyarországon nincs egy fix pont sem, amelyhez az elvárásainkat viszonyíthatnánk, s úgyszólván már egy állami és politikai intézmény sincs, amelynek a m?ködésében megbízhatnánk. Hiszen nem láthatók át azok az érdekviszonyok, amelyekben az egyes döntések megszületnek, vagy éppen elmaradnak. A közélet minden szintjén hiányzik a számon kérhet? felel?sség. Jelenlegi állapotunk és tevékenységünk jellemzésére és értékelésére ezért az elégedettség-elégedetlenség ellentétpárt nem tartom igazán alkalmasnak. Ilyenkor a lelkiismeret szava a dönt?, amely - megfelel?en karban tartva - alkalmas lehet arra, hogy az ember legalább a saját maga és szervezete teljesítményét mérlegre tegye, s el tudja dönteni, hogy megtett-e minden t?le telhet?t és elvárhatót vállalt feladatai és állapotbeli kötelességei teljesítése során.

A kamarai tagság évek óta hatalmas presszió alatt áll. Egzisztenciális túlélése a tét, miközben a tisztességéért és a szakmai önállóságáért is úgy kell küzdenie, hogy a gyógyszerellátásban a farkastörvények váltak uralkodóvá. Ugyanakkor a betegeit is szeretné ellátni, hiszen annak idején ez a cél vezette a gyógyszerészi pályára. Ezek között az embert próbáló viszonyok között egyre kevesebb gyógyszerésznek van lehet?sége arra, hogy közösségi munkát végezzen, vagy tagsági díjával támogassa a kamara munkáját. Folyamatos tehát a morzsolódás, ennek ellenére jóval több tagja van most a kamarának, mint ahányra a 2006-os összeomlást követ?en személy szerint számítottam. S?t egyre több olyan jelzést kapok, amely arról szól, hogy a kötelez? tagság megsz?ntetése után a kamarától eltávolodott kollégáink rendezni szeretnék tagsági viszonyukat. Tagjaink h?sége nemcsak a kamarai gondolat továbbélésének vagy a kamarai vezetéssel szembeni bizalomnak köszönhet?, hanem a közösségért vállalt felel?sség megnyilvánulásaként értékelem, amiért elismerés illeti valamennyi régi és új kamarai tagunkat. Az ? hitük és elkötelezettségük nélkül esélyünk sem lehetne arra, hogy kiálljuk a nyomáspróbát.

- Melyek voltak azok a lépések a Kamara részér?l, amelyek er?sítették a szakmai egyesületet és melyek azok lépések, amelyeket még nem tettek meg, de 2010-ben szükségesnek tartják meglépni a gyógyszerészek érdekeinek védelmében?

- A múlt év elején az egyik elnökségi ülésen részletesen végigbeszéltük a 2009-es év terveit és célkit?zéseit, s a végén elfogadtunk egy programot, melyet az év során igyekeztünk lelkiismeretesen végrehajtani. Ezek a célkit?zések illeszkedtek a kamara 2007-ben elkezdett programjához, melyben a gyógyszerészek/gyógyszertárak gazdasági, tulajdonosi pozíciójának stabilizálása, a gyógyszerészi kompetenciák rendezése és a kamara köztestületi m?ködésének az er?sítése volt a három legf?bb programelem. Az el?bb említett egyeztetésen állapodtunk meg a f?bb szakmai, szakmapolitikai és szervezeti teend?kr?l is. Ennek részeként voltunk pl. az els? félévben valamennyi megyében, ahol a kollégáinkkal fórumokon találkoztunk. Meghatároztuk a f?bb kommunikációs célokat és azokat a politikai, jogalkotási munkában képviselend? szempontokat is, amelyeket aztán a különböz? egyeztetéseken képviseltünk.

A tavalyi év értékelése még hátravan és az elnökség véleményét nem szeretném megel?legezni. Azonban azt tartanám célszer?nek, ha a kamara a jelenlegi helyzethez igazodva, a korábbi célokat is megtartva, módosítaná a stratégiai célkit?zéseit. Err?l beszéltem az MGYT kongresszusán tartott el?adásomban is, tavaly novemberben. A gazdasági világválság remélhet?en a történelem szemétdombjára taszítja a neoliberalizmust. Változnia kell az állam szerepvállalásának a közszolgáltatások szervezésében és fel kell számolni azt a nagyon súlyos morális és bizalmi válságot is, ami a politikai-társadalmi életb?l mára a gyógyszerészetbe is begy?r?zött. Az egészségügyi közszolgáltatások nyújtása során ismét a betegérdeknek kellene középpontba kerülnie. Ezek a változások magában hordozzák a változtatás lehet?ségét a gyógyszerészetben is, amire fel kell készülnünk. A jó szelet is csak az képes a vitorláiba fogni, aki tudja, hogy hová szeretne eljutni. A 2010-es év ráadásul annyival bonyolultabb az el?z?nél, hogy az idei tervek készítésekor egy hosszabb távú programot is célszer? végig gondolni, hiszen a parlamenti választásokat követ?en az új kormányprogram is több évre készül. A jelenlegi ütemezés szerint a február 19-21. között Debrecenben megrendezésre kerül? kamarai vándorgy?lésen szeretnénk véglegesíteni az új helyzethez igazodó célkit?zéseket. Várunk tehát mindenkit, aki úgy gondolja, hogy érdemben hozzá tud tenni valamit ehhez a közös gondolkodáshoz.

- A gyógyszer-gazdaságossági törvény szerint eredetileg 2010. január 1-t?l szabaddá vált volna a patikalétesítés, tehát a kormánynak és az Országgy?lésnek egyaránt megsz?nt volna minden joga arra, hogy bármilyen szabályozó elemet alkalmazzon. A Magyar Gyógyszerészi Kamara kiemelt céljának tartotta, hogy ez a rendelkezés kikerüljön a törvényb?l. A Kamara szerette volna elérni a patikalétesítés szabályainak szigorítását is, hogy csak valódi többletszolgáltatások teljesítésével lehessen új gyógyszertárat nyitni. Hogyan értékeli az egészségügyi kormányzattal folytatott tárgyalásokat ezekben a kérdésekben?

- Emlékszem, hogy már elfogadták, de még nem hirdették ki a gyógyszer-gazdaságossági törvényt, 2006 ?szén, amikor már elkezdtük a lobbizást a 2010-es határid? törvényb?l való törléséért. Akkor az egyik kormánypárti képvisel? úgy válaszolt a felvetésemre, hogy sok id? van még addig. Miután a 2008-as törvénymódosítás során is elvérzett ez a kezdeményezésünk, a kormánypárt parlamenti frakciójának társadalompolitikai kérdésekért felel?s frakcióvezet?-helyettese, a parlament jelenlegi elnöke adott "személyes garanciát" arra, hogy id?ben kikerül a törvényb?l ez a passzus, hiszen ?k is látják, hogy sokkal több kárt okozna, mint amennyi haszonnal járhat. A szaktárcával folytatott egyeztetéseken, tavaly nyár végén azonban már csak egy olyan kompromisszumról lehetett egyezségre jutni, hogy a rendelkezés törlése helyett 2013-ig kerüljön halasztásra a teljeskör? liberalizáció. Ez a változat került a parlament elé, amit a kamara részér?l támogattunk, mert aki id?t nyer, életet nyer. Aztán az egészségügyi salátatörvény tárgyalása során a módosító indítványokról való szavazások lezárását követ?en, a zárószavazás el?tt a koherencia-zavarok kisz?résére szolgáló módosítás lehet?ségével visszaélve került a parlament elé egy olyan változat, ami a 2013-as határid? helyett a "jogos piaci várakozásokra" hivatkozva, csupán 2011. január 1-ig tolja ki a patikalétesítés szabályozásának megszüntetését. Néhány hónapunk lesz tehát csak arra, hogy meggy?zzük az új kormányt: a jelenlegi szabályozás rossz, ezért változtatni kell rajta. Erre most reális esélyt látok.

A patikalétesítés szigorításáról folytatott tárgyalásokon is méltatlan, megalázó helyzetbe kerültünk. A patikalétesítés szigorítása már régóta napirenden van. Emlékszem, hogy 2008 ?szén, az akkori törvénymódosításhoz kapcsolódóan egy gyógyszerészi nagygy?lésen, a miniszter és a parlamenti pártok képvisel?inek jelenlétében, valamennyi gyógyszerészi szervezet egységesen felsorakozott a szigorítás mellett. Majd az uniós bíróság döntésének ismeretében, tavaly júniusban, az öt szervezet úgyszintén közösen kért létesítési moratóriumot. Aztán nyár végén a szaktárca képvisel?i közölték, hogy moratóriumról szó sem lehet, mert ehhez a politikai partner támogatását nem tudják megszerezni, és ?k maguk sem értenek egyet vele. A többletszolgáltatások el?írásáról azonban tárgyalhatunk. Született is egy kompromisszumos megállapodás, ami beépült a salátatörvény tervezetébe. A kormány és a kormánypárti képvisel?k mindvégig kiálltak mellette, a parlamentben és a nagynyilvánosság el?tt is. Oly mértékben kötelezte el magát valamennyi, egészségügyért felel?s pozícióban lév? politikus és kormányzati vezet?, hogy úgy éreztem, ebb?l a saját személyes hitelük lerombolása nélkül már nem lehet kitáncolni. Ez mégis megtörtént, és ezt csak karakter-öngyilkosságként tudom értelmezni. A politikai partnerük ugyanis - ki tudja hányadszor - ismét megzsarolta ?ket, holott már nincsenek is bent a koalícióban, és a kormányzás felel?ssége sem az övék. Pedig a szakminiszter szerint a liberálisok korábban írásban kötelezték el magukat a változtatás támogatása mellett. És megtörtént a fordulat, mert két nagyhatalmú gyógyszerpiaci szerepl? vezet?je is úgy gondolta, hogy kevés az a veszteség, amit a cége elszenvedett az elmúlt hónapokban, és neki az a jó, ha továbbra is megmarad a káosz. A történtek kronológiáját néhány héttel ezel?tt a kamara honlapján közzétettem, ott mindenki elolvashatja. Ezek után szánalmasnak tartom, hogy a salátatörvénnyel egy id?ben fogadott el a parlament egy olyan törvényt, ami a kormányzati munka átláthatóságát kívánja javítani, ráadásul a képvisel?k büszkék arra, hogy megint alkothattak egy korrupcióellenes törvényt.

A bizalomromboló, közpolitikai érdekeket figyelmen kívül hagyó jogszabály-alkotás példájának tartom az év utolsó el?tti napján megjelent miniszteri rendelkezést is a gyógyszer-automatákról. Néhány hónapja az egészségügyi miniszter még azt nyilatkozta, hogy a kamara álláspontját akceptálni fogja ebben a kérdésben, hiszen nem akar a szakma álláspontjával ellentétes szabályozást bevezetni, mégis bekerült a rendeletbe a gyógyszer-automaták patikai m?ködtetése. Szívb?l sajnálom ?t, hogy a szándéka és meggy?z?dése ellenére ilyen döntésekhez kellett adnia a nevét, hiszen korábban nem egyszer nyilvánította ki a gyógyszerészettel kapcsolatos támogató álláspontját. Ahogy azt korábban ígértük, ebben az ügyben az alkotmánybírósághoz fordulunk.

Mindezek ellenére a tavalyi évben is sikerült a jogalkotásban is el?re lépni. Ilyennek tartom a felemás végeredmény ellenére a 2010-es határid? módosítását, mert a legrosszabbat sikerült elkerülnünk. Január eleje óta jogszabály mondja ki, hogy a közfinanszírozott gyógyszerek térítési díjából engedmény nem adható. Mivel a gyógyszer-gazdaságossági törvénynek van egy olyan passzusa is, ami a kormány hivatalos álláspontja szerint megtiltja a gyógyszerek patikai értékesítéséhez kapcsolódóan ajándékok és bónuszok adását, most már csak rajtunk, gyógyszerészeken és a hatóságokon múlik, hogy ebben a kérdésben érvényt tudunk-e szerezni a jogszabályi el?írásoknak. Sikerült szigorítani a felel?s vezet?vel kapcsolatos szabályozást is, ami talán hozzájárul ahhoz, hogy a gyógyszertárak szakmai vezetése acélosabb legyen. Évek óta szerettük volna elérni, hogy a gyáraknak sz?njön meg a joga a fogyasztói ár meghatározására a nem támogatott gyógyszereknél, ez is sikerült. Visszakerült a rendszerbe a kisforgalmú gyógyszertárak kamatmentes támogatásel?lege, s ezt még akkor is el?relépésnek tekinthetjük, ha tudjuk, hogy ez önmagában nem elégséges az általános helyzet javítására. El?re léptünk az on-line elszámolás bevezetését célzó munkában és az extra vonalkód szabályozása is lassan a helyére kerül. Az év utolsó el?tti napján jelent meg a 41/2007. (IX. 19.) sz. EüM rendelet módosítása, amelyben az automatával kapcsolatos szerencsétlen szabályozáson túl, sok régen várt intézkedésre is sor került. Kimondatott, hogy gyógyszertár csak gyógyszerész jelenlétében m?ködhet. Jogszabály tiltja a gyógyszerek szabadpolcos értékesítését. Sok építészeti és patika-felszerelési el?írás változott, többnyire racionálisan. Az eredmények között említem a gyógyszerészi gondozás részletes szabályozásának a megjelenését is, aminek az el?készítése során szintén kellett kötnünk kompromisszumokat, azonban mindazt vállalhatónak tartom, ami leírásra került. Az új szabályozás hozzájárulhat a gondozás tömegesítéséhez és mélyítéséhez. Rajtunk múlik, hogy ezzel a lehet?séggel hogyan élünk.

- Sokat hallani arról, hogy több száz gyógyszertár ment tönkre, de a kamara kommunikációjában ez sok év óta visszatér? elem. Mi az igazság?

- Ön néhány héttel ezel?tt ebben a témában készített egy nagyszer? interjút a kamara közgazdasági szakért?jével, és azt a PharmaNet szíves engedelmével a kamara honlapja át is vette. Annak az interjúnak minden szavát érdemes lehet újra felidézni. Tény, hogy 2007-t?l évr?l-évre emelkedik az éves adóbevallásában veszteséget kimutató gyógyszertári vállalkozások száma. Hivatalos adatok szerint 2008-ban ez a szám megközelítette a 600-at, ami azt jelenti, hogy legalább ennyi gyógyszertár veszteségesen m?ködött 2008-ban. A kimutatott veszteség összértéke elérte a 6 milliárd forintot. Ezek az adatok összecsengenek azokkal, amelyeket tavaly és tavalyel?tt hangoztattunk, és semmi okunk nincs feltételezni, hogy ez a tendencia 2009-ben megváltozott volna. Az el?bb említett interjúban a közgazdasági szakért?nk arra is választ adott, hogy ezeknek a gyógyszertáraknak a többsége miért nem zárt be, illetve az elszenvedett veszteségek kezelésének milyen módját választották a patikák. Nagy a baj, és ennek a felismeréséhez minden felel?s politikai és szakmai vezet? rendelkezik a szükséges információkkal. A kamara politikai vezet?kkel és vezet? gyógyszerpiaci cégek képvisel?ivel is egyeztetéseket kezdeményezett az összehangolt válságmenedzsment megkezdéséért. Úgy t?nik azonban, hogy egyel?re nem akarja senki sem tudomásul venni, hogy a gyógyszerpiacon ma már érvényesül a közlegel?k tragédiája, ahol a rövidtávú egyéni hasznok hajszolása az összes veszteség aránytalan növekedésével jár. Nem tehetünk mást, újra és újra szólunk és kezdeményezzük az egyeztetéseket. Sajnos nem vagyunk döntési pozícióban.

- 2010 végére milyen eredménnyel lenne elégedett?

- El?bb már szóba kerültek a 2010-ben várható változások. Reálisan lehet számítani arra, hogy a parlamenti választásokat követ?en felálló új kormány foglalkozni fog a gyógyszerpiaccal, és nemcsak azért, mert az elmúlt években bizonyos irányok mellett a politikusai elkötelezték magukat, hanem a gyógyszerkassza komoly költségvetési tényez?, továbbá a gyógyszerellátás szervezésében és felügyeletében az államnak is felel?ssége van. Úgyszintén számítani lehet arra, hogy a jelenlegi kamarai szabályozást is áttekinti az új kormány. Felvettük a kapcsolatot a jelenlegi parlamenti ellenzék vezet?ivel és szeretnénk, ha ebben a munkában kifejthetnénk az álláspontunkat, s minél több beépülhetne bel?le a leend? kormányprogramba.

Aki csak egy kicsit is reálisan látja az ország jelenlegi helyzetét, nem számíthat arra, hogy az egészségügy vagy a gyógyszerügy a jelenleginél több pénzzel gazdálkodhatna. A legfontosabb egészség- illetve gyógyszerpolitikai célokra azonban az új kormánynak több figyelmet kell fordítania. S ami talán még ezeknél is fontosabb, nagyon hamar helyre kell állítani a politikai intézményrendszerbe vetett bizalmat, mert olyan körülmények között, amelyekre el?bb is utaltam, és ahol a politika nem ura a saját szavának és döntéseinek, hosszú távon nem lehet a közösségi intézményeket fenntartani.

Szeretném, ha olyan lépték? változásokat tudnánk elérni, amelyek érdemben segítik az ágazat konszolidációját, a gyógyszerészi kompetenciák meger?sítését és a kamara köztestületiségének a helyreállítását, hogy mindannyian azzal tudjunk foglalkozni, ami a gyógyszerészet társadalmi küldetése: a gyógyszer- és betegbiztonság er?sítésével, valamint a patikai szolgáltatások javításával.

- Köszönöm az interjút.

Tóth Ilona

« Vissza
Betegsarok
2020. 12. 22.
Az étrend-kiegészít?kkel kapcsolatos együttm?ködéshez csatlakozó gyógyszertárak listája
»
2020. 02. 18.
Betegjogi képvisel?k elérhet?ségei
»
2020. 01. 19.
Segítség gyógyszerésznek, betegnek
»
2016. 05. 25.
Megsz?nik a „diabetikus”, „cukorbetegek is fogyaszthatják” és a narancssárga kör jelölés – ogyei.gov-hu
»
2016. 03. 11.
A tavaszi fáradtság okai – és amit ellenük tehetünk – tetplatform.hu
»
Tovább »
Eseménynaptár
«
2021 szeptember»
hkszcspszv
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30
konferencia  testületi esemény  továbbképzés  szabadid?s esemény 
Hirdet?tábla
Állás
Helyettesítés
Egyéb
Tovább »
Közös dolgaink
2019. 05. 24.
Bels? Min?ségügyi Kézikönyv III. kiadás
»
2020. 09. 07.
Elnöki beszámolók a Kamara küldöttközgy?léseire
»
2019. 03. 27.
Az MGYK XI. Vándorgy?lésér?l
»
Tovább »
Gyógyszertár-m?ködtetés
2017. 03. 09.
Pályázati lehet?ségek gyógyszertárak számára
»
2016. 03. 03.
A gyógyszertári finanszírozási el?leg alakulása 2010-t?l 2016. januárig
»
2016. 03. 03.
A gyógyszertári vállalkozások 2014. évi mérlegbeszámolóinak és pénzügyi helyzetének alakulása
»
Tovább »
Hasznos linkek
Jogszabálykereső
Kamarai tájékoztatók
2020. 03. 31.
Kórházi Min?ségirányítási Standardok
»
2016. 01. 07.
Min?ségügyi kézikönyv gyógyszertáraknak ? II. kiadás
»
2014. 06. 26.
1/2014 (VI. 19.) MGYK ELNÖKSÉGI AJÁNLÁS GYÓGYSZERTÁRI UTAZÁSI TANÁCSADÁSHOZ - MGYK
»
Tovább »
Tovább »
Archívum
A honlapon található információk célja az egészségügyi ismeretek bővítése, de ez nem helyettesíti az orvos, gyógyszerész, vagy más szakember felkeresését.
© 2008–2017 Magyar Gyógyszerészi Kamara - Minden jog fenntartva - Regisztráció a védett tartalmak eléréséhez! Hírlevélre történ? le- és feliratkozás!
Utolsó módosítás: 2021. 09. 27 hétfő