Magyar Gyógyszerészi Kamara
értékteremtő érdekvédelem
akadálymentes verzió
Vissza az alapértelmezett verzióhoz H-1068 Budapest
Dózsa György út 86/b
Tel.: (+36-1) 351-9483
(+36-1) 413-1924
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu
Keresés RSS
Kezd?lapA KamarárólTovábbképzésekSzakmai fórumPályázati lehet?ségekKamarai tagsági információkIrattár
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó
Regisztráció
OK
GYIK
2018. 08. 30.
Tájékoztató az e-ügyintézésr?l
»
2016. 11. 23.
Tudnivalók az étrend-kiegészít?kel kapcsolatos megállapodásról
»
2014. 09. 22.
Személyi jogosok pontszám igazolása ? mgyk.hu
»
2014. 06. 10.
Ki állítja ki a gyakorlati pont igazolást? - MGYK Országos Hivatala
»
2017. 06. 20.
Az AEEK m?ködési nyilvántartással kapcsolatos tájékoztató anyagai
»
Tovább »
Gyógyszerészi Hírlap
Hírlevelek
Sajtófigyel?
2020. 10. 20.
A SEMMELWEIS EGYETEM HÁROM KLINIKÁJÁN IS ALKALMAZZÁK A MAGYAR REMDESIVIRT - semmelweis.hu
»
2020. 10. 19.
Új megállapodás a gyógyszerészképzésr?l az ELTE és a Semmelweis Egyetem között – Semmelweis Hírek
»
2020. 10. 19.
Egészségügyi szakdolgozók ezrei indulnának külföldre - infostart.hu
»
2020. 10. 19.
Új, tudományos részletek a magyar remdesivirrel kapcsolatban - infostart.hu
»
Tovább »
Szolgáltatások
2020. 07. 21.
Együttm?ködési megállapodást kötött az MGYK és a MOK Komplex - frissítve 2020. 07. 21.
»
2020. 06. 14.
Volvo: kedvezmény kamarai tagoknak
»
2019. 08. 27.
ATASI – Adatvédelmi módszertan gyógyszertáraknak
»
2019. 01. 07.
All You Can Move (AYCM) SportPass kamarai tagoknak
»
2017. 03. 10.
Együttm?ködési szerz?dést kötött az MGYK és a Global Payments Europe
»
Tovább »

E-Papír

 Bannerek

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek

 

MOL-MGYK tájékoztató!

Bannerek

 

 Vodafone

Bannerek

 

 

Gyógyszerész Gondozási Bizottság

Nagyobb felel?sség, nagyobb teher
2010. február 3.

A patikák oly mértékben leterheltek a talpon maradásért folytatott küzdelemben, hogy egyre kevesebb idejük marad arra, hogy az OTC készítmények számának növekedésével járó kihívásoknak eleget tegyenek, vagyis legyen idejük a biztonságos gyógyszerellátásra.

A rossz gyógyszerelés, az esetleges mellékhatások nem csak a betegeknek, de az egészségügyi kasszának is súlyos károkat okozhatnak. Dr. Dinya Mariannal a Gyógyszerellátási Gyógyszerészeti Szakmai Kollégium tagjával a gyógyszerészek egyre növekv? felel?sségér?l beszélgetünk.

- Mikor kezd?dött el ez a folyamat és hol tart most?

- A gyógyszerészek feladata tömören összefoglalva az, hogy a beteg a gyógyszertár ajtaján úgy lépjen ki, hogy tökéletesen tisztában legyen azzal, mit, hogyan és miért szed. Ez a valódi gyógyszerészi gondozás. Mindig is ez volt és a változó jogszabályi körülmények között is ez maradt. Az ellátórendszer túlterheltsége miatt a betegek egyre nagyobb része több orvoshoz jár, sokszor magánpraxist keres fel, és az orvosoknak legtöbbször nincs ideje megfelel? felvilágosítást adni nekik. Nemzetközi tanulmányok kimutatták, hogy átlagosan a 18. másodpercben félbeszakítják betegeiket, miközben az a panaszairól beszél. A széles OTC választék (ami azért csalóka, hiszen rengeteg az átfedés) és a patikán kívüli hozzáférés csak komplexebbé teszi a problémát. A rossz gyógyszerelés, az esetleges mellékhatások nem csak a betegeknek, de az egészségügyi kasszának is súlyos károkat, felesleges kiadásokat okozhatnak.

Nagy a felel?sség tehát a gyógyszerészeken. Nem csak expediáláskor, de szakmai vezet?ként is, akár csak egy napi m?szakot tekintve. Erre id?t, energiát és figyelmet kell szánni és ezt a befektet?, nem szakember gyógyszertár m?ködtet?knek is tudomásul kell vennie. Annál is inkább, mivel a betegek hosszabb távon egyes-egyedül a valódi odafigyelést díjazzák ragaszkodással. Márpedig a ragaszkodás teremti meg a h?séget.

Önmagukban az OTC készítmények nem okolhatók a biztonság romlásáért, sokkal inkább a profitorientált küls? t?ke megjelenése és az alacsony haszonkulcs együttesen. Ugyanis a t?ke (teljesen érthet? módon) minél nagyobb megtérülést keres és sajnos Magyarországon a tisztességes, törvényeket betartó úton erre esélye sincs. Legalábbis a gyógyszertári/egészségügyi piacon biztosan. Ezért olyan eszközökhöz kezdenek a befektet?k folyamodni a kiskapukon keresztül, melyek a betegbiztonságot veszélyeztetik, az állam kiadásait pedig gyakorlatilag jogtalanul terhelik. A szakhatóság kezét meg sokszor épp a törvények kötik meg.

- Hogyan lehetne változtatni azon, hogy a megfelel? min?ség? és színvonalú ellátás biztosítása érdekében növekedjen a patikai árrés? Mi lehetne az els? lépés annak érdekében, hogy növekedjék a patikákban a forgót?ke?

- A patikai árrés egyrészt államilag szabályozott, másrészt a gyógyszertár munkája alapján alakul ki. Ami az állami részt illeti, minél hamarabbi beavatkozást igényel. A jelenlegi árrés-sávokat az 5/2007 (I.25.) Eü.M. rendelet szabályozza.

Nagykereskedelmi ár Árrés Fogyasztói ár

(Ft) (%, Ft) (Ft)

0-500 26% 0-630

501-590 130 Ft 631-720

591-1500 22% 721-1830

1501-1737 330 Ft 1831-2067

1738-3500 19% 2068-4165

3501-3911 665 Ft 4166-4576

3912-5000 17% 4577-5850

5001- 850 Ft 5851-

(TB-támogatásban részesül?, vényköteles gyógyszerekre vonatkozó kiskereskedelmi árrés-sávok (5/2007 (I.25.) Eü.M. rendelet)

A legnagyobb baj ezzel az arányok eltolódása, hiszen tavalyi adatok alapján a 26%-os árrés-sávba a forgalom mindössze 3%-a, a másodikba is csak kb. 10 %-a tartozik. Ugyanakkor a forgalom 40-50 %-a már a 850 forintos, 2001 óta létez?, fixesített tartományba esik, aminek egyre növekv?, immár 10% fölötti részét a 100 ezer forintnál nagyobb érték? gyógyszerek teszik ki. Ezek legyenek bármilyen drágák, utánuk 850 Ft árrés érvényesíthet?. Ez azt is jelenti, hogy a forgalom legfels? 10 százalékánál mindössze 1 % alatti kiskereskedelmi árrés érvényesíthet?, ami még a rendeléssel és expediálással (banki átutalás, kártyás fizetésnél tranzakciós díj) járó költségeket sem fedezi! Tehát a gyógyszertár tulajdonosa ráfizet azért, hogy a beteg megkapja a gyógyszerét.

Az intézmények gyógyszerbeszerzési árindexe is 102,5 %, tehát a költségek emelkedése máshol is kimutatható. Kórházakban illetve közelükben (még) m?köd? gyógyszertárak átlagos árrése 6%, ami a rezsiköltségeket és a dolgozók bérét sem fedezi, nem beszélve az állandó utánpótlást igényl? árukészletr?l. Tehát a törvényalkotókban is tudatosodni kell: az árrés nem egyenl? a haszonnal! Az árrésb?l kell a m?ködést biztosítani. Márpedig ma Magyarországon nem éri meg gyógyszert tartani a gyógyszertáraknak. Ez nonszensz. Ami a gyógyszertárakat illeti, ami rajtuk múlik a forgót?ke növelése érdekében, az els?sorban a megfelel? készletezés és munkaer?-gazdálkodás. Az akciók csak nagyon nagy volumennél érik meg, a patikaláncokat leszámítva a patikák többségénél igen óvatosan lehet ezt kezelni. Tudatosan, nem az érzelmei által vezérelve kell költség-haszon elemzéseket végeznie minden tulajdonosnak és a valós szükségletek szerint alakítania a készletét. Mégis, sokszor úgy t?nik, a sok egyéb munka között pont erre marad a legkevesebb id? és figyelem.

- A gyógyszer nagykeresked?k akár naponta kétszer is szállítanak gyógyszert, mégis el?fordul, hogy hiánycikk egy-egy készítmény. A fogyasztók ilyenkor elégedetlenek. Érthet?, hogy a forgót?ke hiánya okozza ezt a problémát. Lát ebb?l valamilyen kiutat?

- Sajnos a generikus program hibái közül kiemelkedik a túlzott számú befogadás. Ez nem csak a gyógyszertárakra, de szinte minden egészségügyi szerepl?re (a gyártókra is!) fölösleges, súlyos forintokban mérhet? terheket ró. Másik probléma a három havi gyógyszeradag felírásának lehet?sége. Három hónap alatt rengeteg minden történhet a beteggel, akit egyrészt nem lát, nem vizsgál felül orvos, másrészt ki tudja, mi lesz a jó katona módjára kiváltott gyógyszerekkel? Beszedi-e egyáltalán? Egyszóval: érdemes volt-e a TB-nek ennyi támogatást kifizetni? Harmadik, hogy az esetleges gyakori ?olcsóbbra? (vagy jobban promotáltra) cserélgetés sem a szervezetnek, sem a beteg együttm?ködésnek nem tesz jót. A készletezésr?l nem is beszélve. Egyel?re a vényköteles, különösen a támogatott gyógyszerek csak problémát okoznak a gyógyszertárakban, akik az OTC és egyéb termékekb?l próbálják fenntartani magukat.

- Milyen stratégiával lehetne növelni az OTC gyógyszerek és az egyéb termékek eladását? Mennyire múlik ez a patika gazdasági m?ködését?l?

- A legjobb stratégia mindig a megfelel?en felkészült és hiteles személyzet. Ha pénzügyi oldalról közelítjük meg, akkor azt mondhatjuk, hogy ?k azok, a bármit el tudnak adni. Ha szakmailag nézzük, akkor így hangzik: ?k azok, akik minden betér? embernek, legyen az beteg vagy egészségét fenntartani kívánó, felismerik, mi a szükséglete és azt a megfelel? szerrel, termékkel és hiteles, szakszer? kommunikációval képesek kielégíteni. A készletezésnek ezt kell támogatnia és nem fordítva. Mert az szakmai hiba.

- A Gyógyszerellátási Gyógyszerészeti Szakmai Kollégium milyen álláspontot képvisel a helyzet javítása érdekében?

- A Gyógyszerellátási Gyógyszerészeti Szakmai Kollégium a mindenkori egészségügyi miniszter szakmai tanácsadó testülete. Remek, tapasztalt szakemberekb?l áll, akik szavára érdemes odafigyelni. A Szakmai Kollégium egyértelm?en a konszenzusos árrés-rendezést, valamint a gyógyszerpiac szakmai kézben való megtartását és irányítását tartja legfontosabb teend?nek. A kötelez? Kamarai tagság visszaállítása is sürget? feladat, hiszen meglehet?sen furcsa, hogy míg az állatorvosoknál kötelez?, addig az orvosoknál és gyógyszerészeknél nem. Ezzel az állam az etikai, szakmai ellen?rzését saját maga gyengíti, amivel gyakorlatilag a saját, adófizet? állampolgárai testi épségét, így a saját bevételeit veszélyezteti. A probléma megoldásához azonban a piaci szerepl?knek le kell ülnie valódi párbeszédet folytatni, és a nyugati világhoz hasonlóan nálunk is észre kell végre venni, mennyi hasznot tud hozni, mennyi terhet képes az egészségügy válláról levenni egy jól m?köd?, valódi értéket képvisel?, stabil gyógyszertári rendszer.

- Köszönöm az interjút..

Tóth Ilona

« Vissza
Betegsarok
2020. 09. 17.
Az étrend-kiegészít?kkel kapcsolatos együttm?ködéshez csatlakozó gyógyszertárak listája
»
2020. 02. 18.
Betegjogi képvisel?k elérhet?ségei
»
2020. 01. 19.
Segítség gyógyszerésznek, betegnek
»
2016. 05. 25.
Megsz?nik a „diabetikus”, „cukorbetegek is fogyaszthatják” és a narancssárga kör jelölés – ogyei.gov-hu
»
2016. 03. 11.
A tavaszi fáradtság okai – és amit ellenük tehetünk – tetplatform.hu
»
Tovább »
Eseménynaptár
«
2020 október»
hkszcspszv
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31
konferencia  testületi esemény  továbbképzés  szabadid?s esemény 
Hirdet?tábla
Állás
Helyettesítés
Egyéb
Tovább »
Közös dolgaink
2019. 05. 24.
Bels? Min?ségügyi Kézikönyv III. kiadás
»
2020. 09. 07.
Elnöki beszámolók a Kamara küldöttközgy?léseire
»
2019. 03. 27.
Az MGYK XI. Vándorgy?lésér?l
»
Tovább »
Gyógyszertár-m?ködtetés
2017. 03. 09.
Pályázati lehet?ségek gyógyszertárak számára
»
2016. 03. 03.
A gyógyszertári finanszírozási el?leg alakulása 2010-t?l 2016. januárig
»
2016. 03. 03.
A gyógyszertári vállalkozások 2014. évi mérlegbeszámolóinak és pénzügyi helyzetének alakulása
»
Tovább »
Hasznos linkek
Jogszabálykereső
Kamarai tájékoztatók
2020. 03. 31.
Kórházi Min?ségirányítási Standardok
»
2016. 01. 07.
Min?ségügyi kézikönyv gyógyszertáraknak ? II. kiadás
»
2014. 06. 26.
1/2014 (VI. 19.) MGYK ELNÖKSÉGI AJÁNLÁS GYÓGYSZERTÁRI UTAZÁSI TANÁCSADÁSHOZ - MGYK
»
Tovább »
Népegészségügyi programok
2019. 10. 16.
Az adherenciáról
»
2019. 05. 24.
Az immuno-onkológiai kezelésr?l
»
2019. 04. 02.
Az obstruktív alvási apnoe ellátása
»
Tovább »
Archívum
A honlapon található információk célja az egészségügyi ismeretek bővítése, de ez nem helyettesíti az orvos, gyógyszerész, vagy más szakember felkeresését.
© 2008–2017 Magyar Gyógyszerészi Kamara - Minden jog fenntartva - Regisztráció a védett tartalmak eléréséhez! Hírlevélre történ? le- és feliratkozás!
Utolsó módosítás: 2020. 10. 20 kedd