Magyar Gyógyszerészi Kamara
értékteremtő érdekvédelem
akadálymentes verzió
Vissza az alapértelmezett verzióhoz H-1068 Budapest
Dózsa György út 86/b
Tel.: (+36-1) 351-9483
(+36-1) 413-1924
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu
Keresés RSS
Kezd?lapA KamarárólTovábbképzésekSzakmai fórumPályázati lehet?ségekKamarai tagsági információkIrattár
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó
Regisztráció
OK
GYIK
2018. 08. 30.
Tájékoztató az e-ügyintézésr?l
»
2016. 11. 23.
Tudnivalók az étrend-kiegészít?kel kapcsolatos megállapodásról
»
2014. 09. 22.
Személyi jogosok pontszám igazolása ? mgyk.hu
»
2014. 06. 10.
Ki állítja ki a gyakorlati pont igazolást? - MGYK Országos Hivatala
»
2017. 06. 20.
Az AEEK m?ködési nyilvántartással kapcsolatos tájékoztató anyagai
»
Tovább »
Gyógyszerészi Hírlap
Hírlevelek
Sajtófigyel?
2021. 09. 27.
A gyógyszerészszakma sokszín?ségét bemutató, izgalmas portrésorozat indul - pharmaonline.hu
»
2021. 09. 24.
Elemzés készül a gyógyszertúlfogyasztásról - pharmaonline.hu
»
2021. 09. 24.
Lóféreghajtót rendelt, nem kapta meg, mégis házkutatást tartottak egy budapesti egészségügyi dolgozónál - telex.hu
»
2021. 09. 23.
Itt jelentsd be a COVID oltás utáni mellékhatásokat! - napidoktor.hu
»
Tovább »
Szolgáltatások
2020. 07. 21.
Együttm?ködési megállapodást kötött az MGYK és a MOK Komplex - frissítve 2020. 07. 21.
»
2020. 06. 14.
Volvo: kedvezmény kamarai tagoknak
»
2019. 08. 27.
ATASI – Adatvédelmi módszertan gyógyszertáraknak
»
2019. 01. 07.
All You Can Move (AYCM) SportPass kamarai tagoknak
»
2017. 03. 10.
Együttm?ködési szerz?dést kötött az MGYK és a Global Payments Europe
»
Tovább »

E-Papír

 Bannerek

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek

 

MOL-MGYK tájékoztató!

Bannerek

 

 Vodafone

Bannerek

 

 

Gyógyszerész Gondozási Bizottság

Ülésezett a NEK
2009. június 20.

Az MGYK el?terjesztése a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztalnak és a június 18-án elfogadott határozat:

El?terjesztés a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal részére
az Európai Közösség Bírósága gyógyszerészettel kapcsolatos 2009. május 19-i döntései kapcsán kialakult helyzetr?l

Az Európai Közösség Bírósága 2009. május 19-én hozta meg ítéleteit a C‑531/06. sz., valamint a  C‑171/07. és C‑172/07. sz. egyesített ügyekben. A C-531/06. sz. ügyben az EK 226. cikk alapján az Európai Közösségek Bizottsága fordult a Bírósághoz 2006. december 22‑én kötelezettségszegés megállapítása iránti kérelemmel az Olasz Köztársaság ellen, a C‑171/07. és C‑172/07. sz. egyesített ügyekben a saarvidéki bíróság fordult az Európai Közösség Bíróságához az ún. DocMorris ügyben, el?zetes döntéshozatali kérelemmel.

Mindegyik ügy a gyógyszerészeti szabályozásra vonatkozott, melyek jelent?sége messze túlmutat a konkrét eseteken. Olaszországgal szemben maga az Európai Unió Bizottsága kezdeményezett eljárást, vádpontként megfogalmazva, hogy a letelepedés szabadságának és a t?ke szabad áramlásának elvét sérti az olasz szabályozás. Az olaszországi magángyógyszertárak üzemeltetésére a hatályos olasz szabályozás ugyanis csak gyógyszerészi diplomával rendelkez? magánszemélyeket, illetve kizárólag gyógyszerész tagokból álló üzemeltet? társaságokat jogosít fel, továbbá lehetetlenné teszi a gyógyszerek forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára, hogy részesedést szerezzenek az önkormányzati gyógyszertárakat üzemeltet? társaságokban (amelyeknél az olasz jog egyébként szigorú feltételek mellett engedélyezi a gazdasági társasági formában való m?ködtetést). A Bizottság az olasz ügyet minden bizonnyal precedensérték? ?próbapernek? tekintette, mert a megfogalmazott vádakkal több uniós országot is illethetett volna.

A németek esetében az elhíresült DocMorris ügy került az uniós bíróság elé, amelyet eredetileg német gyógyszerészeti szervezetek kezdeményeztek, vitatva a német állam azon döntését, hogy az internetes gyógyszerforgalmazásról elhíresült holland részvénytársaságnak Németországban patika alapítását engedélyezték, holott a németeknél a nemzeti szabályozás a gyógyszertárak tulajdonjogát és üzemeltetését jelenleg is kizárólag gyógyszerészi képesítéssel rendelkez? személyek részére tartja fenn.

A fenti ügyek általános jelent?sége abban állt, hogy a bíróság tisztázza:
-         megilleti-e az uniós tagállamokat az önálló gyógyszerészeti szabályozás joga; illetve
-         sérti-e a letelepedés szabadságának és a t?ke szabad mozgásának uniós alapelvét, ha az olaszhoz vagy a némethez hasonló piackorlátozó szabályozás van hatályban, és ha igen
-         van-e olyan szempont, amely indokolhatja ezen uniós alapelvek érvényesülésének korlátozását?

A magyar gyógyszerészetnek is több szempontból volt lényeges a bíróság döntése. Eszerint
-         segíthetett eldönteni, hogy lehetséges-e visszaút a liberalizációból és a gyógyszerészi kompetenciák amortizálásából,
-         a 2006 ?szi liberalizációs szabályozás vitájában meghatározó és visszatér? érve volt a szaktárca akkori vezet?jének az uniós elvekhez és szabályozáshoz való igazodás kényszere, valamint a Magyarországgal szembeni uniós bizottsági eljárás lebegtetése, továbbá
-         az azóta eltelt id?ben a szabályozás korrekciójára vonatkozó gyógyszerészi kezdeményezéseket rendre azzal hárították el a kormányzati oldal vezet?i, hogy ?várjuk meg az uniós bíróság döntését?.

Megítélésünk szerint a magyar egészségügy szempontjából is lényeges volt a bíróság döntése, ugyanis hosszú távon nem lehet lényeges különbség az egészségügyi szolgáltatások és a gyógyszerészeti ellátások szabályozásának alapvet? elveiben, hiszen
-         a gyógyszerpiaci liberalizáció kihatással van az egészségügy többi részének szabályozására,
-         a gyógyszerészeti szabályozás befolyásolja a finanszírozás rendszerét,
-         a gyógyszerészeti ellátások min?ségi és etikai vonatkozásai az orvosi egészségügyi szolgáltatásokat is befolyásolják, továbbá
-         a gyógyszerellátás etikai szabályozása szorosan összefügg az egészségügyi szakmai kamarák megítélésével is feladatkörének meghatározásával.

A bíróság ítéleteir?l

A bíróság elutasította az Európai Közösség Bizottságának Olaszországgal szemben benyújtott keresetét és a DocMorris ügyben is kimondta, hogy a holland részvénytársaságnak kiadott németországi patikalétesítési engedély ellentétes a német nemzeti szabályozással, amely viszont összhangban van az uniós elvekkel.

Az uniós bíróság az olasz és a német gyógyszerészeti szabályozással kapcsolatos ügyeket összevontan tárgyalta és az egy napon hozott két ítélet számos ponton átfedést mutat egymással. Ezért ezek szakmapolitikai célú összegzése viszonylag egyszer?.

1.      A letelepedés szabadságának és a t?ke szabad mozgásának uniós elvénél a bíróság szerint er?sebb érdek az élet és az egészség védelme, valamint a közegészségügyi érdek.

2.      A gyógyszerellátás szervezetének és szabályozásának kialakításában ? beleértve a támogatáspolitikát és a finanszírozást is ? az uniós tagországoknak a nemzeti szabályozás kialakítására és fenntartására joguk van (nemzeti hatáskör).

3.      A tagállamoknak joguk van arra, hogy gyógyszertár tulajdonlását és m?ködtetését akár kizárólag gyógyszerészeknek is fenntarthassák.

4.      A tagállamoknak ahhoz is joguk van, hogy a gyógyszertár tulajdonlásából és m?ködtetéséb?l a gyógyszerpiac többi szerepl?jét kizárják.

5.      A bíróság ebben az ítéletében közvetlenül nem foglalkozik a patikalétesítés (geográfiai) szabályozásával, de az indoklásból levezethet?, hogy ennek a joga is megilleti a tagállamot.

6.      A nemzeti hatáskör? szabályozás nemcsak joga a tagállamoknak, hanem a bíróság szerint közegészségügyi érdekekkel, a min?ségi gyógyszerellátás és a betegbiztonság garantálásának igényével (betegérdekkel) is indokolható.

7.      A gyógyszerellátó rendszer költségtakarékosságára ? a közösségi pénzek nagyságrendjére és a gyors ütemben növekv? kiadásokra tekintettel ? a szabályozás szintjén is oda kell figyelni. A bíróság szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyógyszertárak kizárólagos gyógyszerészi tulajdonban tartása a kiadások szempontjából megtakarításokhoz vezethet.

8.      A bíróság azt is kimondja, hogy nincs annak bizonyítéka, hogy az olaszországinál és németországinál liberálisabb szabályozások biztonságosabbak és hatékonyabbak lennének, s?t az utólagos ellen?rzésre és szankcionálásra, valamint a kötelez? biztosításra épül? és a gyógyszerészt nem preferáló liberális rendszereknél semmi garancia nincs a szabályok betartására és a hatékony m?ködtetésre.

9.      A bíróság az indoklásban kimondja, hogy
-   a gyógyszerbiztonság, ellátásbiztonság, szolgáltatásmin?ség, költséghatékonyság elvei érvényesítésének a garanciája a gyógyszerész szakmai és egzisztenciális függetlenségének a biztosítása,
-   a gyógyszerészt?l elvárható, hogy ne csak a gazdasági hasznát vegye figyelembe, hanem a felkészültsége, gyakorlata és hivatástudata révén a betegérdeket és a költségtakarékosság elvét is,
-   a gyógyszerésszel szemben hivatásetikai követelmények is támaszthatók.

10.  Az uniós bíróság lényegében az etikus modell magasabb értéke mellett kötelezte el magát a liberális modellel szemben.

11.  Az uniós bíróság döntése a politika mozgásterét jelent?sen megnövelte a változtatásra, mely kiterjedhet
-   a patikalétesítés és -m?ködtetés újraszabályozására,
-   a személyes gyógyszertár-m?ködtetési jog rendezésére,
-   az idegen tulajdonosok kizárására/szerepének korlátozására, akik között kiemelten lehet foglalkozni
o       a gyárakkal, nagykeresked?kkel,
o       az orvosokkal,
o       az off-shore cégekkel,
-   a patikaláncok korlátozására,
-   a min?ségi/etikai szabályozás helyreállítására,
-   az árszabályozás újragondolására,
-   a patikán kívüli és az internetes gyógyszerforgalmazás újragondolására és újraszabályozására.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara a bíróság ítéleteir?l

Mivel a magyarországi gyógyszerellátás rendszerében 2006 ?szén végrehajtott liberalizálás a bíróság ítéletében foglaltakkal ellentétes alapvetéseken nyugszik, kézenfekv? a kérdés: terheli-e kötelezettség a magyar államot a gyógyszerellátás szabályozásával kapcsolatban.

A bíróság döntése jogalkotási kényszert nem ró a magyar kormányra, de az uniós bíróságnak nem is lett volna joga arra, hogy bármire is kötelezze a kormányokat azok után, hogy a szabályozás nemzeti hatáskörben tartását meger?sítette. Politikai, egészségpolitikai, morális és financiális okokból azonban a korrekció indokolt. Ennek során a politikának a szakmával együttm?ködve kell kialakítani azokat a m?ködési kereteket, amelyek garantálják a közegészségügyi érdekek prioritását, a gyógyszerbiztonság, az ellátásbiztonság, a szolgáltatásmin?ség és a költséghatékonyság érvényesülését.

1.      A bíróság ítéletének meghozatalát követ?en két nappal volt a NEK jubileumi ülése, amelyen a kamara vezet?i kérték, hogy a NEK soron következ? ülésén tárgyalja meg a bírósági ítéletek kapcsán kialakult helyzetet.

2.      Május 24-én került sor a kamara küldöttközgy?lésére, amely egyhangúlag elfogadott határozattal üdvözölte a döntést, lényeges megállapításokat tett és kijelölte a kamara tevékenységének irányát is:

?A Magyar Gyógyszerészi Kamara Küldöttközgy?lése (Küldöttközgy?lés) megelégedéssel nyugtázza, hogy az Európai Unió Bírósága 2009. május 19-i határozatában kimondja: alapos közegészségügyi és finanszírozási indokai vannak annak, hogy gyógyszertár tulajdonlását és m?ködtetését a nemzeti szabályozás gyógyszerészi diplomával rendelkez? személyek számára tartsa fenn.

1. A Küldöttközgy?lés az uniós bíróság döntésével és indoklásával messzemen?en egyetért és azt az eddig is következetesen képviselt álláspontja meger?sítéseként értékeli. Az uniós bíróság ugyanis kimondja, hogy
-   a szakmailag és egzisztenciálisan független gyógyszerész a biztosítéka a közegészségügyi és betegérdekek érvényesítésének, valamint a gyógyszerellátás költség-hatékony m?ködtetésének és
-   az uniós országok kormányainak joguk van arra, hogy ezen érdekek érvényesítésére olyan piacszabályozó intézkedéseket érvényesítsenek, amelyek a gyógyszertár-létesítés és tulajdonlás szabályozásán keresztül garantálják a gyógyszerbiztonságot, a betegbiztonságot, a gyógyszertári szolgáltatások min?ségét és a rendszer költség-hatékony m?ködését.

2. Mivel
-   a jelenlegi magyarországi szabályozás a betegek és a gyógyszerellátás biztonsága helyett a befektet?i érdekek érvényesülését célozza és figyelmen kívül hagyja az uniós bíróság határozatában és indoklásában is meger?sített elveket, továbbá
-   a 2006. december 29-én hatályba lépett jelenlegi liberalizált gyógyszerellátási modell kialakításakor a Kormány és az Országgy?lés ?uniós alapelvekre? és az Európai Unió Bizottságának uniós tagországokkal szemben kezdeményezett elmarasztaló eljárására hivatkozott, valamint
-   az azóta eltelt id?ben a Magyar Gyógyszerészi Kamara korrekcióra irányuló kezdeményezéseit (a Kormány képvisel?i) több esetben azzal hárították el, hogy ?meg kell várni az uniós bíróság döntését?,
a Küldöttközgy?lés
-   követeli a gyógyszerész szakmai és egzisztenciális függetlenségét biztosító etikus modell helyreállítását,
-   követeli a gyógyszertár-létesítési engedélyek kiadásának felfüggesztését és a gyógyszertár-nyitási eljárások azonnali leállítását,
-   elvárja, hogy a Kormány haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat a Magyar Gyógyszerészi Kamarával az uniós bíróság határozatával érintett kérdésekben a gyógyszer-gazdaságossági törvény átfogó módosítására és a személyi jog intézményének helyreállítására,
-   kezdeményezi, hogy a hivatásetikai szabályozás helyreállítására és az egészségügyben m?köd? szakmai kamarákra vonatkozó szabályozás megváltoztatására valamennyi érintett bevonásával haladéktalanul induljanak tárgyalások.

3. A Küldöttközgy?lés kezdeményezi, hogy a közös gyógyszerészi álláspont kialakítása érdekében és egységes képviselete biztosítására a Kamara elnöksége hívja össze a Gyógyszerészeti Egyeztet? Fórumot.

4. A Küldöttközgy?lés felhatalmazza az országos elnökséget, hogy hozzon létre egy ad hoc bizottságot a bírósági döntésb?l ered? jogi lehet?ségek kihasználásának el?készítésére.?

3.      A kamara a küldöttközgy?lési határozatban foglaltak szerint a társzervezetekkel a legsürget?bb intézkedésekr?l közös álláspontot alakított ki, melyet június 16-án közleményben tett közzé:

?A Magyar Gyógyszerészi Kamara, a Magángyógyszerészek Országos
Szövetsége, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, a Magyar Gyógyszerész Egyesület és a Magyar Gyógyszertár-tulajdonos Gyógyszerészek Szövetsége üdvözli az Európai Közösség Bíróságának május 19-ei döntéseit, mellyel a testület meger?sítette, hogy minden uniós tagállam joga az egészségügy és ezen belül a gyógyszerészet nemzeti hatáskör? szabályozása. A Bíróság ítéletében kimondta, hogy a betegek biztonságos és min?ségi gyógyszerellátásának a szakmailag és egzisztenciálisan független gyógyszerész a letéteményese. Ennek érdekében az uniós országok kormányainak joguk van arra, hogy a gyógyszertárak tulajdonlását és m?ködtetését gyógyszerészeknek tartsák fenn.

Mindezekre tekintettel a gyógyszerészi szakmai érdekvédelmi szervezetek közösen fordulnak a kormányhoz, és kérik a gyógyszerellátó rendszer szabályozásának teljes kör? felülvizsgálatát. Mindaddig, amíg erre sor kerül a további károkozás megel?zése érdekében az alábbi területeken soron kívüli jogszabály  módosítást sürgetnek:

1.       A patikaalapítási szabályok változtatása, hogy a gyógyszerellátó rendszer teljes kör? felülvizsgálatáig az új patikák alapításának a lehet?sége a gyógyszertárral már ellátott területeken sz?njön meg.

2.       A patikalétesítés 2010. január 1-jén hatályba lép? további deregulációja kerüljön törlésre.

3.       A gyógyszertárláncok létesítését lehet?vé tev? jelenlegi szabályokat szüntessék meg, és mindaddig új fúziókra ne legyen lehet?ség, amíg az új szabályozás ebben a kérdésben végleges megoldást nem hoz.

Ennek érdekében a gyógyszerészi szervezetek soron kívüli tárgyalást kezdeményeznek az egészségügyi miniszterrel, az országgy?lés egészségügyi bizottságával, az MSZP elnökével és annak frakciójával.

4.      A törvénymódosítások elkészültek, ezekr?l sajtótájékoztatón számoltunk be. A politikai szerepl?kkel is kezdeményeztük a kapcsolatot és a korrekciókat.

Hogyan tovább?

Az Európai Közösség Bíróságának ítélete meger?sít minket abban, hogy jó ügyért harcolunk. A bíróság olyan érveket fogalmazott meg az indoklásában, melyek figyelmen kívül hagyása ? f?ként ellátási és gyógyszerbiztonsági probléma esetén ? indoklási kötelezettséget róhat a kormányra.

Az Európai Unió gyógyszerészeti modelljeit illet?en trendforduló várható. Arra joggal lehet számítani, hogy a pernyertes Olaszország (és Németország) egy ideig kormányzati eszközökkel nem fog a liberalizáció pártjára állni, hiszen ez ellentétes lenne a perben képviselt álláspontjával. Mivel az olaszok mellett a perben nyíltan felsorakozott Franciaország, Spanyolország, Görögország, Ausztria és Lettország kormánya, t?lük sem várható, hogy a közeljöv?ben kormányzati eszközökkel kezdeményezzék a gyógyszerellátó rendszer liberalizációját. Viszont az a t?keer?, amely eddig is liberalizálni akart (és a Bizottságot is rávette a perbeli szerepére), továbbra is létezik, a térségben marad és valószín?tlen, hogy hátat fordítana a gyógyszer-kiskereskedelmi piacnak. S?t a liberalizált országok fokozottabb kitettségére lehet számítani mindaddig, amíg az etikus modell helyreállítására irányuló politikai szándék egyértelm?vé nem válik.

Az Európai Közösség Bírósága nem a gyógyszerészi érdekek vagy a gyógyszerészi egzisztencia védelmét, hanem a közegészségügy és a betegek érdekeinek az érvényesítését tartotta szem el?tt, amikor az etikus gyógyszerészet mellett tört lándzsát. Ítéletei egybehangzanak a NEK gyógyszerészettel kapcsolatos korábbi állásfoglalásaival. Erre való tekintettel kérjük a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztalt: támogassa a Magyar Gyógyszerészi Kamarát abban, hogy az unió bírósága által is megfogalmazott elvek Magyarországon minél hamarabb érvényre juttathatók legyenek.


Budapest, 2009. június 18.



Dr. Horváth Tamás

elnök, MGYK

Dr. Hankó Zoltán
alelnök, MGYK

határozatok >>

« Vissza
Betegsarok
2020. 12. 22.
Az étrend-kiegészít?kkel kapcsolatos együttm?ködéshez csatlakozó gyógyszertárak listája
»
2020. 02. 18.
Betegjogi képvisel?k elérhet?ségei
»
2020. 01. 19.
Segítség gyógyszerésznek, betegnek
»
2016. 05. 25.
Megsz?nik a „diabetikus”, „cukorbetegek is fogyaszthatják” és a narancssárga kör jelölés – ogyei.gov-hu
»
2016. 03. 11.
A tavaszi fáradtság okai – és amit ellenük tehetünk – tetplatform.hu
»
Tovább »
Eseménynaptár
«
2021 szeptember»
hkszcspszv
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30
konferencia  testületi esemény  továbbképzés  szabadid?s esemény 
Hirdet?tábla
Állás
Helyettesítés
Egyéb
Tovább »
Közös dolgaink
2019. 05. 24.
Bels? Min?ségügyi Kézikönyv III. kiadás
»
2020. 09. 07.
Elnöki beszámolók a Kamara küldöttközgy?léseire
»
2019. 03. 27.
Az MGYK XI. Vándorgy?lésér?l
»
Tovább »
Gyógyszertár-m?ködtetés
2017. 03. 09.
Pályázati lehet?ségek gyógyszertárak számára
»
2016. 03. 03.
A gyógyszertári finanszírozási el?leg alakulása 2010-t?l 2016. januárig
»
2016. 03. 03.
A gyógyszertári vállalkozások 2014. évi mérlegbeszámolóinak és pénzügyi helyzetének alakulása
»
Tovább »
Hasznos linkek
Jogszabálykereső
Kamarai tájékoztatók
2020. 03. 31.
Kórházi Min?ségirányítási Standardok
»
2016. 01. 07.
Min?ségügyi kézikönyv gyógyszertáraknak ? II. kiadás
»
2014. 06. 26.
1/2014 (VI. 19.) MGYK ELNÖKSÉGI AJÁNLÁS GYÓGYSZERTÁRI UTAZÁSI TANÁCSADÁSHOZ - MGYK
»
Tovább »
Tovább »
Archívum
A honlapon található információk célja az egészségügyi ismeretek bővítése, de ez nem helyettesíti az orvos, gyógyszerész, vagy más szakember felkeresését.
© 2008–2017 Magyar Gyógyszerészi Kamara - Minden jog fenntartva - Regisztráció a védett tartalmak eléréséhez! Hírlevélre történ? le- és feliratkozás!
Utolsó módosítás: 2021. 09. 27 hétfő