Horváth Tamás elnök az Európa Rádiónak a multik és a kispatikák között kialakult torz versenyről nyilatkozott.

 

Európa Rádió – Svédasztal

Műsorvezető: Akár monopolhelyzetbe is kerülhetnek a külföldi gyógyszertárláncok Magyarországon, és mi lesz így a hazai patikákkal, a vonal túlsó végén köszöntöm Horváth Tamást, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnökét, jó napot kívánok.

HorvĂĄth TamĂĄs: JĂł napot kĂ­vĂĄnok!

Műsorvezető: Mi a legnagyobb probléma Magyarországon, hiszen egyre több a külföldi gyógyszertár, milyen veszélyt jelent ez a hazai, főleg kis patikákra nézve, hogy látják önök?

Horváth Tamás: Egy olyan folyamat zajlik a gyógyszerforgalmazás területén, ami tulajdonképpen egyfajta verseny, ami megfelel a versenyszabályoknak, egyebeknek, de mégsem igazán a gyógyszerforgalmazás, a gyógyszerellátás területére értelmezhető. Arról van röviden szó, hogy a gyógyszer-gazdaságossági törvény a gyógyszerekhez való árengedmény adás lehetőségét kiterjesztette a támogatott gyógyszerek körére. Korábban is volt lehetőség, hogy a nem támogatott, vény nélkül megvásárolható gyógyszereket a gyógyszertár saját maga árazza be, és saját maga állapítsa meg az árát. Azonban az említett törvény óta, tehát 2007 eleje óta a támogatott, vényköteles készítményekért fizetendő összegből is van lehetőség árengedményt adni. De miért jelent ez gondot? Azért, mert ezen a területen, és még egyszer hangsúlyozom, hogy a támogatott gyógyszerekről beszélek, ezen a területen egy torz verseny alakult ki. Ez a verseny azért torz, mert először is a versenyzők lehetőségei torzak. Hiszen valójában arról van szó, hogy egy tőkeerős láncot működtető társasággal szemben egy, mondjuk tíz éve, másfél évtizede működő családi betéti társaságnak a tőkeereje nem mérhető, nem mérhető össze a beszerzési kondícióik sem, hiszen egy lánc alapvetően más kondíciókkal képes árukat beszerezni. Így aztán érthető, hogy gyakorlatilag az egyedi gyógyszertárak nem tudnak alacsonyabb árat megállapítani, hiszen ebben a gyógyszerkörben a gyógyszerforgalmazásnak az árrés-szintje most már olyan 13% körül van, ez lenen az az elméleti tartomány, amiből árengedményt lehet adni, és miután a gyógyszertárak fele gyakorlatilag nulla, vagy veszteséggel dolgozik, ebből az következik, hogy ez az árrés önmagában a gyógyszertár működtetéséhez is alig elég…

Műsorvezető: tehát magyarán: nem tudnak semmilyen kedvezményt adni, vagyis nem tudnak akkora kedvezményt adni a vásárlóknak, mint a multik.

Horváth Tamás: Igen, hát a piacra lépők ezt a kockázatot vállalják annak érdekében, hogy piacot szerezzenek, egy-két évig ők hasznot nem akarnak. Nyilvánvalón a háttérben nem a fogyasztó java, hanem gyakorlatilag ennek a tőkének a piacnyeresége van. És ez az, amiben torz a verseny, torz a céljában is, hiszen a jó versenynek a célja a fogyasztó, ezen a területen a beteg java. Tehát, hogy ő minőségibb, alacsonyabb költségű szolgáltatáshoz jusson. De láthatóan itt a fő cél nem ez, hanem a piacnyereség, hogy…

Műsorvezető: … kiszorítani a kis patikákat, a hazai patikákat a piacról…

Horváth Tamás: … pontosan …

Műsorvezető: A versenytörvény mennyiben tudja ezt szabályozni ma Magyarországon?

Horváth Tamás: Ön említette a kiszorítás kategóriáját, sajnos erre a helyzetre a kiszorítás nem igaz. Ugyanis itt a kiszorítás pl. akkor helytálló, hogyha a piacra lépését vagy a piacon maradását a versenytársaknak gátolja, de olyan eszközzel, ami a fogyasztó javát nem szolgálja. Na most, miután itt rövid távon, az orrunkig nézve valójában tényleg egy eseti árengedményt, valamilyen árengedményt ad a fogyasztónak, hiszen pl. az egyik ilyen az akciós ajánlat, hogy 100 Ft-ot visszatérítenek minden benyújtott vény után…

Műsorvezető: … ez pedig már egy kisnyugdíjasnak 4-5 vény után elég jelentős összeg egy hónapban…

Horváth Tamás: … igen, ezért mondom, hogy ez rövid távon nézve a fogyasztó javát szolgálja, de ha egy kicsit messzebb tekintünk, és a folyamat végét, vagy kifejletét nézzük, akkor viszont azt mondjuk, hogy ez itt veszteség lesz a fogyasztónak, hiszen ugyanaz a kisnyugdíjas, aki ezért a 100 forintnyi kedvezményért elmegy oda és nem az ő megszokott, mondjuk kis vidéki patikájában, vagy megszokott helyén váltja be ezért a kedvezményért, hát lehet, hogy jövőre már nem lesz az a gyógyszertár, ahová ő az elmúlt évtizedekben járt, mert olyan forgalomkoncentráció jön létre ezeken a területeken, ahol ilyen akciókat folytatnak, hogy, hát a többi az vagy megszűnik, vagy pedig hát nem képes egyszerűen működni.

Műsorvezető: Nem tudnak életben maradni.

 

Horváth Tamás: Így van.

Műsorvezető: Horváth úr, tud-e nekem arányokat mondani, hogy jelenleg ma Magyarországon milyen arányban vannak jelen a külföldi gyógyszertárláncok?

Horváth Tamás: Az elmúlt két évben közel 500 gyógyszertár létesült, ami a korábbi gyógyszertárszámnak majdnem a negyede növekményként megállapítható. Ezekben, elég nehéz gyakorlatilag nyomon követni, tehát cégadatokból, közvetlen multinacionális vagy akár off shore cég hátteret a működtetőkben is lehet találni, de viszont feltételezhetően a – hogy úgy mondjam – ártatlannak tűnő Kft-k mögött is tulajdonképpen mélyebbre ásva bizonyos közös szálakat föl lehet fedezni. Nem tudok konkrét arányt, de úgy gondolom, hogy a dolog természetéből következik, hogy jelentős számban, a létesített és a főleg, hogy hol létesítettek, ennek megfelelően úgy gondolom, hogy feltételezhető jó bizonyossággal, hogy e mögött a Magyarországon a liberalizációs törvény után lehetőséget kapott multinacionális tőke igyekszik itt tért nyerni.

Műsorvezető: Ön szerint többen vannak már, mint a hazai patikák? Tehát több a külföldi, mint a hazai patika…

Horváth Tamás: … nem, nem, ez úgy gondolom, hogy biztos hogy nincs így…

Műsorvezető: … és mit tudnak tenni annak érdekében, hogy ez ne legyen így, hogy megmaradjanak a magyarországi hazai patikák és visszaszorítani valahogy a külföldi gyógyszertárláncok terjeszkedését.

Horváth Tamás: Hát a Magyar Gyógyszerész Kamara 2007. óta, tehát a törvény hatályba lépése idején már nagyjából azokat a pontokat, amiben szükségesnek látjuk a törvénymódosítását ebből a célból, ezeket összeállítottuk, és hát ezeket folyamatosan próbáltuk a politika és a döntéshozók felé közvetíteni. Pontosan arról van szó, hogy a gyógyszertár-létesítésnek valamilyen határt és keretet szabni, hiszen azt sajnos ki kell mondanom, hogy ma a hatályos törvényi szabályozás mellett praktikusan az és ott létesít gyógyszertárat, aki akar, hiszen a törvényben ma még létező igényelt többletszolgáltatások egy létesítéshez ezek teljesen látszólagos, ezt is többször elmondtuk, igazából lakossági igényt nem elégítenek ki, papíron kipipálhatók, hogy ezeket teljesítik. Egyébként sajnos a hatályos törvény 2010-tőlpedig mindenfajta szabályozást megszüntetne a gyógyszertár létesítés terén. Tehát, ha nem történik változás, akkor még rosszabb irányba haladunk. Éppen ezért szükséges az, hogy ebben némi módosítás. És erre nézve decemberben a szocialista párt parlamenti frakciójától egy ígéretet kaptunk, hogy márciusban ismét megnyitják a gyógyszergazdaságossági törvényt, és akkor visszatérhetünk ezeknek a módosítási javaslatoknak a..

Műsorvezető: Elképzelhető, akkor egy törvénymódosítás..

HorvĂĄth TamĂĄs: RemĂŠljĂźk, ezen dolgozunk, igen.

Műsorvezető: Értem. Hogyha összefoglalná így a beszélgetés végén vázlatszerűen, hogy milyen negatív hatásai, következményei lehetnek annak, hogyha a külföldi gyógyszertárláncok behálózzák Magyarországot? Akkor mi az a néhány fontos dolog, amit kiemelne?

Horváth Tamás: Nézze, megközelítés kérdése. Ha most, úgy mondjam, nemzetgazdaság felől nézzük, akkor föl kell tennem azt a kérdést, hogy kívánja azt a magyar társadalom, hogy a nemzetgazdaságnak egy olyan szeletét, ami az elmúlt másfél évtizedben egy politikai döntés alapján, nemzeti és szakmai kézben volt, hiszen ebben ilyen gyógyszertárak működtek, ezt gyakorlatilag a külföldi tőkének kiszolgáltassuk, és ugyanazt a folyamatot lehetővé tegyük, ami a gazdaság más területén végbement? Lehet itt beszélni cukoripar, olajipar, s a többi, sorolhatnám hosszasan, hiszen ismertek az adatok, hogy milyen mértékben van a magyar gazdaság multinacionális cégek kezében. Ha most nem a nemzetet nézzük, hanem nézzük ezeket kisebb nézőpontból, akár lemenve odáig, hogy ebben az elmúlt másfél évtizedben azért körülbelül 2000 egzisztencia vállalkozás keretében ez a szakmai, nemzeti kézben való működtetés is úgy valósult meg, hogy gyógyszerész családok vagy gyógyszerész csoportok működtették ezeket a gyógyszertárakat, nyugodtan rögzíthetjük, hogy európai színvonalon szolgáltatás tekintetében, ami megtermelődött, egyrészt kitermelték a privatizációs költségeket tíz év alatt, másrészt, amint már ettől megszabadultak fölújították a gyógyszertáraikat a közjó szolgálatában, hát most akkor őnekik is gyakorlatilag ez az elmúlt másfél évtizednyi munkájuk, felhalmozott teljesítményük hát ki van szolgáltatva ezeknek a tőkeerőknek. Beteg oldalról is lehet nézni, mert tulajdonképpen arról van szó, létrejön majd egy esélyegyenlőtlenség, hiszen nem lehet azt elvárni, hogy mondjuk egy multinacionális cég abban fantáziát lásson, hogy, az ország bármely 2000 lakosú településén majd gyógyszertárat létesít. Ezek megszűnnek. Végbemehet egy olyan folyamat, mint Norvégiában, ahol három év alatt gyakorlatilag olyan csökkenés ment végbe a gyógyszertárak számában, hogy ma 15000 lakosonként van egy patika. Ma Magyarországon ez a szám valahol 3500-4000 emberre jut 1 gyógyszertár. Nem hiszem, hogy ez egy egészségpolitikai cél lehet Magyarországon. És ha nem történik ebben az irányban beavatkozás, akkor viszont ide fog vezetni ez.

Műsorvezető: A megoldás pedig csak egy törvénymódosítás lehet. Ha jól értettem.

Horváth Tamás: Így van, így van.