Ha nem is gyógyszer, attól még okozhat gondot! A gyógyszerek esetében csak elvétve fordul el?, hogy valaki sehonnan nem informálódik a készítményr?l, azonban a különböz?, gyógyszernek nem min?sül? termékek beszerzésekor sokszor senkit nem kérdeznek meg a betegek az esetleges mellékhatásokról, használati tudnivalókról.
Kevesen tudják ugyanakkor, hogy míg a gyógyszerek esetén a forgalomba hozatalhoz szükséges vizsgálatok és a gyártó bizonyítási kötelezettsége a termék hatékonyságáról, illetve a mindenre kiterjed? betegtájékoztató védi a beteget, addig a gyógyszernek nem min?sül? készítmények esetén nincs ennyire szabályozott és hatékony rendszer. Vészes tájékozatlanság Az étrend-kiegészít?k piacra kerülésének egyetlen feltétele a regisztráció. A készítmé nyek nem mindig tartalmaznak tájékoztatót, így sok esetben hiányozhat az iránymutatás arra vonatkozóan, hogy milyen a biztonságos adagolás, milyen esetleges mellékhatások várhatók, miféle készítményekkel nem szedhet? együtt a hatóanyagok közötti esetlegesen el?forduló kölcsönhatások miatt. A világhálón forgalmazott, ismeretlen gyártók szerei esetében sokszor még a termék pontos összetételét is homály fedheti.
Az étrend- és táplálékkiegészít?kkel kapcsolatban a feln?tt magyar lakosság 37 százaléka semmilyen formában sem, vagy bizonytalan forrásból tájékozódik, holott az erre költ?k havonta átlagosan négyezer forintot adnak ki ezen készítményekre derül ki a Magyar Gyógyszerészi Kamara és a Szinapszis Kft. közös felméréséb?l. Lássuk, milyen eredményre jutottak e kutatás során! Ezresek ismeretlenre? A gyógyszernek nem min?sül? készítményekre rendszeresen költ?k közül minden negyedik ember vallotta azt, hogy semmilyen csa tornán sem informálódik a vásárolt termékr?l. Ez az arány magasnak számít, ha figyelembe vesszük, hogy havonta 2-4 ezer forint között mozog az az összeg, amit gyógynövény-, gyógyhatású-, és biotermékekre, valamint az étrendkiegészít?kre fordít a lakosság azon része, aki ebb?l a termékcsoportból vásárol. Azok, akik érdekl?dnek ezekkel a szerekkel kapcsolatban, f?ként a patikushoz fordulnak, de magasabb az interneten adatokat keres?k aránya is, mint a gyógyszerek esetében.
Az eredményeket nemek szerint vizsgálva megállapítható, hogy a férfiaknál az átlagosnál magasabb azok hányada, akik sehonnan sem informálódnak, illetve minden készítménycsoport esetén megfigyelhet?, hogy a n?knek nagyobb aránya fordul segítségért a patikushoz. A televízióból, újságokból tájékozódók aránya 10 százalék körül mozog, a természetgyógyászok véleményére adók száma csak a gyógynövény készítmények esetén éri el ezt az értéket. Te kinek hiszel? Az 1-10-ig terjed? skálán ahol a 10-es jelenti a legmegbízhatóbb információforrást a patikusok és az orvosok kapták a legjobb értékelést (átlagos pontértékük 8,2 és 8,0). ?ket követik a természetgyógyászok 6,1-es értékkel és a csak közepes min?sítést (5,0) szerz? internet. Hiába gondolják az érintettek kicsivel hitelesebbnek a természetgyógyászok tájékoztatását, mégsem fizetik ki a "biztonságosabb" tájékoztatásért járó összeget, és inkább a weben böngésznek információ után. A világhálóról tudakozók aránya minden termékcsoportnál jóval meghaladja a természetgyógyászt felkeres?két. Talán akkor teszed a lehet? legtöbbet az egészségedért, ha továbbra is követed a reklámokban elhangzó javaslatot, és megkérdezed a két legmegbízhatóbbnak ítélt, legfontosabb információforrást, akár a rendel?ben, akár a gyógyszertárban, akár az interneten keresztül. Hiszen ha valami nem min?sül gyógyszernek, attól még tartogathat veszélyeket!
