Emlékeztetünk arra, hogy az új gyógyszertárak nem ott létesültek, ahola törvényalkotó eredetileg tervezte. A többletszolgáltatások nem javítottak érdemben a gyógyszerellátás időbeli egyenetlenségein, a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazás eddigi adatai pedig azt igazolják, hogy hamis volt az az érvelés, miszerint több tízezer vállalkozás és a magyar lakosság tömegei követelik gyógyszerek gyógyszertáron kívüli forgalmazását.

A gyógyszertárak tulajdonosai között növekvő mértékben jelennek meg külföldi befektetők, off shore cégek és olyan nagyvállalkozók, akik az általuk létrehozott gyógyszertárláncokat és a felvásárolt gyógyszertárakat elsődlegesen profit- és piacszerzési céllal működtetik. Ebben a gyógyszerellátó struktúrában másodlagossá válik a betegek jogos érdeke. Másrészt a gyógyszerellátó rendszerből folyamatosan szorulnak ki a gyógyszerészek és családi vállalkozások által működtetett, szakmai és nemzeti kézben lévő gyógyszertárak. A kialakulóban lévő torz tulajdonosi struktúra negatív gyógyszer-szakmai, finanszírozási és társadalompolitikai következményeivel egyre inkább számolni kell, és ezért az elsődleges felelősség a kormányt terheli.

A liberalizáció a gyógyszerészi szakmai kompetenciák megnyírbálását, az állam szabályozó szerepének leépítését, az állam és a
gyógyszerész közötti feladat- és felelősségmegosztás korábban kialakult rendjének megbontását jelentette. Felrúgta a gyógyszerforgalmazás szakmai és etikai szabályait, és olyan változásokat generált, amelyek a gyógyszerbiztonság és az ellátásbiztonság elvének csorbulását, az etikai normák fellazulását okozzák, valamint súlyosan veszélyeztetik a szakma szabályainak érvényesülését és a minőségi gyógyszerellátást.

A liberalizációval egyidejűleg végrehajtott forráskivonás a gyógyszerellátás valamennyi szereplőjének súlyos károkat okozott, és a
betegek terheit is jelentősen megnövelte. A betegterhek növekedése a gyógyszerfogyasztás olyan mértékű csökkenését okozta, melynek orvos- és gyógyszerész-szakmai indoka nincs és hátterében a fizetőképes kereslet drámai csökkenése húzódik meg.

Mindezek miatt a Magyar Gyógyszerészi Kamara hónapokkal ezelőtt hivatalosan kezdeményezte a gyógyszer-gazdaságossági és a kamarai törvény módosítását, de ezekről eddig részletekbe menő érdemi egyeztetés nem történt, bár az új egészségügyi vezetés eddig több ízben nyilvánította ki a szakmával kialakítandó konszenzus iránti elkötelezettségét.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara továbbá felhívja a figyelmet arra, hogy a kormány a márciusi népszavazást követően visszakozott az egészségügy neoliberális átalakításától, azonban a gyógyszerpiac ezen elvek szerint kikényszerített átalakításáról a liberális párt kormányból való kilépését követően sem változtatta meg az álláspontját.

Magyar Gyógyszerészi Kamara