Válság idején a gyógyszergyártók részvényei biztos menedéket nyújtanak a befektetőknek, s ez nem lesz másképp most sem - állítják az elemzők.

Igaz, nyereségtermelő képességük valamelyest csökkenni fog, de maga az ágazat komolyabb megrázkódtatás nélkül éli túl a következő pár évet. Az alapvető élelmiszereket forgalmazó láncok és a gyógyszergyártók részvényei viszonylag stabilan ellenállnak a gazdasági válság rohamainak. A recesszióban ugyanis az autóvagy a plazmatévé-vásárlást akár évekkel is el lehet halasztani, ám a kenyérre és gyógyszerre mindig azonnal van szükség. Emiatt ajánlják az elemzők a gyógyszeripari részvényeket a pénzüket biztos helyen tudni akaró befektetők számára. Ez most sincs másképp, igaz, az óvatosság azért nem árt. Előnyben vannak a lejárt szabadalmú gyógyszerek előállítására szakosodott generikus gyártók, valamint a biotechnológiában élen járó vállalatok. Az innovatív gyógyszergyártók esetében nagyobb a kockázat, de egy-egy hatásos medicina kifejlesztésével évekre garantálható az anyagi siker is. A védettség lejárta után azonban a generikus gyártók eláraszthatják a piacot akár hetedannyiért kínált klónjaikkal.

A Reuters elemzői arra figyelmeztetnek, hogy a defenzív iparágakban dolgozó cégek forgalmukat tekintve ellenállnak ugyan a válságnak, ám nyereségüket alaposan erodálhatja a következő egy-két év. Az európai gyógyszeripari cégek sem függetleníthetik magukat a külső körülményektől - mondja Jörg de Vries-Hippen, az Allianz Global Investors befektetési igazgatója. Erre utal, hogy a DJ Stoxx 600-as irányadó tőzsdeindexben szereplő gyógyszercégek 2008-as nyeresége átlagosan 19 százalékkal esett vissza, vagyis az egyes ágazatok közül még így is a legjobb teljesítményt nyújtotta. A gyógyszeripart az élelmiszeripar és a távközlés követi 30, illetve 37 százalékos profitcsökkenéssel. Vries-Hippen szerint a nyereség további apadását okozhatja majd az állami takarékoskodás, mivel a bankmentésre és a gazdaságélénkítésre kiadott százmilliárdokkal kiköltekező kormányok azt nézik meg először, miből vehetnének aztán vissza. Ezt pedig elsőként - rendszerint a gyógyszerkassza sínyli meg.

A gyógyszertárakban értékesített medicinák összértéke még mindig emelkedik, ám egyre szerényebb mértékben. Az amerikai IMS piackutató legfrissebb felmérése szerint a novemberrel zárult 12 hónapban Európa meghatározó államaiban csupán 1 százalékkal nőtt a forgalom. A németek (35,2 milliárd dollár), a franciák (30,7), az olaszok (17,2), a britek (16,0) és a spanyolok 15,3) együttesen 114,6 milliárd dollárt hagytak a patikákban. A lakosság tehát már spórol, a kórházak gyógyszerkiadásait pedig az egészségbiztosító tartja kordában. Nem is véletlen, hogy a befektetőknek iránytűként szolgáló profit-előrejelzést egyre kevesebb tőzsdecég meri kiadni, olyannyira képlékeny a gazdasági helyzet. A nagy nevek közül a Roche, a Novartis és az AstraZeneca csak annyit közölt, hogy nehéz év elé néznek, míg a legnagyobb európai gyártó, a brit GlaxoSmithKline eleve nem adott ki profitelőjelzést 2009-re. A JP Morgan elemzői szerint az idén 25 százalékos nyereségcsökkenést szenved el a szektor, igaz, még mindig bőven a pozitív tartományban marad. Általános vélekedés szerint a Telekom-részvények azért többet fialhatnak az idén, mint a gyógyszerpapírok.

Kelet-Közép-Európában azonban a gyógyszergyártók papírjai lesznek a favoritok, egészséges kilátásaik és stabil mérlegük miatt ismét felfedezik őket a befektetők - állítja Vladimíra Urbánková. Az Erste gyógyszerpiaci elemzője szerint a válság nem rengette meg a gyógyszeripart, s a cégek árfolyama nem tükrözi valós értéküket. Javukra írja, hogy külső eladósodottságuk minimális, magas készpénztartalékaik révén bankhitelek felvétele nélkül is fedezni tudják beruházásaikat. Ráadásul az exportorientált vállalatok kezére játszik a térség valutáinak gyengülése, ugyanis külföldi partnereikkel euróban számolnak el. Válság idején az olcsóbb generikus termékek felé tolódik el a kereslet, s ebben is erősek a térség gyártói, főként a Richter, a szlovén Krka és az Egis.

A hazai gyógyszeripar két tőzsdecége egyelőre jól teljesít. A Richter-csoport tavalyi mérlegében 236,69 milliárd forint árbevétel mellett 43,44 milliárdos nyereség szerepel. Ez 5,6, illetve 30,3 százalékos előrelépés 2007-hez képest. A profitnövekedésben az árfolyamnyereség vitte a prímet, az üzemi nyereség (35,8 milliárd forint) gyakorlatilag szinten maradt. A Richter készpénztartaléka pedig eléri az 50 milliárd forintot. Ám hiába a veretes számok, Bogsch Erik pesszimistán tekint a jövőbe. A 2008-as utolsó békeév után a vezérigazgató a helyzet romlására számít, véleményét elsősorban a keleti felvevőpiacok beszűkülésével, fizetőképességének romlásával magyarázza. Csatlakozva az ágazat nagyjaihoz, ő sem adott előrejelzést az idei várható forgalomra és nyereségre vonatkozóan. A Richter exportkitettségére jellemző, hogy bevételének csupán nyolcada származik Magyarországról. A szovjet utódállamok befolyásolják leginkább a cég teljesítményét, s e téren nem rózsás a helyzet. Bogsch az első negyedévben gyenge oroszországi eladásokkal számol, s a számlák rendezését és a készletek csökkentését tartja szem előtt. Az Egis tavalyi utolsó negyedévének mérlege szerint árbevétele 16 százalékkal, 28,5 milliárd forintra nőtt, profitja pedig az egy évvel korábbihoz képest megduplázódott, s 5,63 milliárdot tett ki. A meghatározó piacon, a FÁK-országokban a forgalomnövekedés 21 százalékos volt, ám az akadozó ukrán megrendelések és a hrivnya gyengülése komoly aggodalommal töltik el az Egis vezetőit. A negyedévben a felére estek vissza a megrendelések, s a trend januárban is folytatódott - mondta Marosffy László vezérigazgató-helyettes. Az Egis ennek megfelelően módosította is kilátásait. Az ukrajnai visszaesést szerencsére kompenzálja a többi országban tapasztalható forgalombővülés és az euró erősödése, így az exportbevétel akár 20 százalékkal nőhet az idén - amennyiben az euró nem mozdul ki a 300 forint környékéről. Persze erre semmilyen garancia sincs.