Az emberek 25 százaléka használ rendszeresen gyógyhatású készítményeket vagy étrend-kiegészítőket, de döntő többségük azt hiszi, hogy ezek ugyanolyan szigorúan ellenőrzött termékek, mint a gyógyszerek - mondta a Szinapszis Egészségügyi Piackutató és Tanácsadó Kft. vezető elemzője.

Teljes fogalomzavar van az emberek fejében az egyes termékkategóriákat illetően: tízből hatan úgy gondolják, hogy a gyógyhatású készítmények mögött ugyanolyan kutatási háttér áll, mint a gyógyszerek mögött - ismertette az InfoRádióval a Szinapszis Egészségügyi Piackutató és Tanácsadó Kft. kutatásának eredményeit a cég vezető elemzője.

A törvényi szabályozás szigorítását sürgeti a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. Horváth Tamás szerint a felmérés ismét felhívja a figyelmet arra, hogy kevés és sokszor helytelen információkhoz jutnak a betegek, így a nem ellenőrzött termékek különösen veszélyesek.

A gyógyhatású készítményekről sokan tévesen gondolják, hogy gyártóikat folyamatosan ellenőrzik, vagy hogy a jobb szereket a gyártók saját ügynökhálózattal forgalmazzák - tette hozzá Kiss Katalin.

A lakosság negyede által rendszeresen vásárolt érend-kiegészítőkkel kapcsolatban is hasonló fogalomzavart tapasztaltak a kutatás készítői. A legnagyobb tévhit az, hogy ezeknek a szereknek a forgalomba hozatalához engedély kell.

A vény nélkül kapható készítményekről sem tudnak sokat a vásárlók: 83 százalékuk szerint a szerekhez mellékelt betegtájékoztató a biztonságos szedéshez minden információt megad. Ez viszont nem igaz - mondta Kiss Katalin -, hiszen a betegek egyéni, speciális problémáira a tájékoztatók nem adnak választ.

A vényköteles gyógyszereknél sem jobb a helyzet: tíz emberből csak kilencen tudják, hogy az ilyen készítmények kiváltásához orvosi receptre van szükség, sokan pedig úgy gondolják, hogy ezek kifejlesztése nem feltétlenül igényel sok időt - magyarázta a Szinapszis Egészségügyi Piackutató és Tanácsadó Kft. vezető elemzője.

A gyógyító, megelőző termékekkel kapcsolatos tájékoztatás társadalmi feladat, vagyis nem csak a gyógyszercégek vagy szakmai közösségek, hanem a gyógyhatású készítmények, étrend-kiegészítők forgalmazásával foglalkozók felelőssége is - hangsúlyozta Kiss Katalin.

Az elemző szerint a törvényalkotóknak is van feladatuk a kérdésben: pontosabban kellene szabályozni, milyen termékek kerülhetnek forgalomba.

Horváth Tamás: Ezeknek a termékeknek a fogalmával kapcsolatos objektív tájékoztatás, és általában a tájékozottság szintjének javítása össztársadalmi feladat. Itt ugye az előállító cégeknek, gyógyszergyáraknak, szakmai közösségeknek, tulajdonképpen ha úgy vesszük, akkor a Kamarának...

Riporter: Jellemző az, hogy a betegek mernek kérdezni a patikákban? Tehát amikor mondjuk mögöttük állnak még vagy öten a sorban. Van arra idő és energia, hogy ezt elmagyarázzák mindenkinek?

Horváth Tamás: Szeretnénk, ha mernének kérdezni. Itt utalnom kell a gyógyszerészi gondozás kezdeményezésére, a gyógyszerészi gondozás folyamatára. A jelenleg hatályos, gyógyszertárakat szabályozó rendelet egy olyan helyet rendel az officínában, ahol a tájékoztatás diszkrét körülmények között megvalósítható. Ez többé-kevésbé minden gyógyszertárban mára megvan, tehát én azt tudom javasolni valakinek, amikor ilyen helyzetben kétségtelenül van ilyen, hogy többen mögötte állnak, akkor erre hívja fel a figyelmet, jelezze, hogy ő külön kérdezni szeretne, és akkor megvan a lehetőség.

Riporter: Ön szerint szükség van-e a szabályozás módosítására? Tehát valamilyen módon szigorúbban kötelezni a cégeket a felvilágosításra. Vagy akár mondjuk valamilyen szűrőrendszert alkalmazni a készítményeknél, mielőtt bekerülnek a rendszerbe.

Horváth Tamás: Igen. Vegyük például az étrend-kiegészítők kategóriáját. Ebben a termékkategóriában – egészségügyi miniszteri rendelet szabályozza, hogy – aki ilyen terméket forgalomba hoz, annak ezt be kell jelentenie. És akkor itt lezárult gyakorlatilag a hivatalos része a dolognak. Mi azt a javaslatot tettük tavaly novemberben, a rendelet módosítására, hogy egyrészt legyen hatékony rendszere adott esetben a forgalomból kivonásnak, ugyanakkor legyen ebben a termékkörben is, az étrend-kiegészítőknél, hatékony szankcionálás ezeknek a hivataloknak a kezében. Ma azt kell mondani, hogy nincsen.

Riporter: Ez a javaslat azóta sem talált meghallgatásra?

Horváth Tamás: Nem módosult azóta a rendelet. Tehát ma is a 2004-es formájában hatályos. Szeretném megjegyezni, hogy ebben a felsorolásban, hogy gyógyszer, gyógyhatású készítmény, gyógynövénykészítmények, étrend-kiegészítők, biotermékek – ezekben a termékkategóriákban meg kell említeni külön a gyógyhatású készítményeket. Ezekkel az a helyzet, hogy 1987-ben született ennek a termékkörnek szabályozó rendelete. Közben volt egy olyan jogszabály módosítás, ami 2006-tól megszüntette volna ezt a készítménykategóriát. Aztán a gyógyszergazdaságossági törvény ezt 2011 június 30-ára tolta ki. De azt kell látni, hogy ebben a gyógyhatású készítmény kategóriában azért mégiscsak minősített gyártók és ellenőrzött termékek voltak, és mi azt javasoljuk, hogy ez a termékkör maradjon fent. Egyébként az Európai Unió is efelé halad inkább, hogy bent maradjon a gyógyhatású termékeknek a kategóriái között.