Egy, a PMR piackutató csoport által végzett kutatás szerint 2006-ban a közép- és kelet európai generikumpiac forgalma csaknem 12 milliárd euró (15,14 milliárd dollár) volt, ami a teljes gyógyszerpiac több mint 50 százalékát tette ki. Összehasonlításképpen: az Európai Unióban ez a rész csak 40 százalék. Az innovatív cégek a keleti periférián viszonylag nehéz körülmények között kell helytállniuk, itt ugyanis alacsonyak az egy főre eső gyógyszerkiadások, a kormányok többsége pedig generikumpárti politikát folytat.

A generikumok a térség országai közül Ukrajnában, Oroszországban és Lengyelországban teszik ki a piac legnagyobb részét: Kijev, Moszkva és Varsó nem egykönnyen vesznek fel innovatív gyógyszereket támogatási listáikra. Ukrajnában, ahol nincsen támogatási rendszer, a betegek egyszerűen kénytelenek az olcsóbbat, azaz a generikumokat választani – ezek átlagosan 70 százalékkal olcsóbbak az originálisokénál. Az innovativ terápiák az emberek többsége számára, áruknál fogva, elérhetetlenek. A PMR szerint az ukrán cégek kutatási-fejlesztési tevékenysége ráadásul elhanyagolható, s ez ugyancsak a generikumok javára billenti a mérleget. Fontos új piaci trend azonban, úgymond, hogy a generikum-forgalmon belül nő a márkás, és csökken a névtelen termékek mennyisége.

Lengyelország: valami változik

Lengyelországban a generikum-fogyasztás Európában az egyik legmagasabb: a gyógyszerpiaci forgalom értékének 65, mennyiségének pedig 80 százalékát teszi ki – ennek oka pedig, hogy a lengyel gyógyszerpolitika a generikumokat favorizálja. A PMR „lelete" szerint ezt példázza, hogy az újabb és újabb innovatív gyógyszerekről a lengyel támogatási lista hosszú évek óta nem vett tudomást, csak 2007-ben döntött úgy a kormányzat, hogy változtat stratégiáján, és két ízben is új készítményeket vett fel a listára. Először 2007 márciusában tett így, nem kerülhette el azonban a gyógyszeripar képviselőinek kritikáját, amiért a [lehetséges] 52 originális közül mindössze kettő felelt meg a terápiával kapcsolatos [vélhetően költséghatékonysági] követelményeknek.

A második változás 2007 novemberében következett be: 57 új készítményt kezdtek használni az onkológiában, a szemészetben, a pszichiátriában, valamint az epilepszia illetve a magas vérnyomás kezelésében – továbbá koleszterinszint-csökkentésre. Mindent összevéve 2008-ig a lengyel gyógyszerpiaci növekedés leglényegesebb tételét (a főként az elsődleges ellátásban alkalmazott) generikumok tették ki. A piacot dinamizáló másik fontos tényezőt a szabadalmi oltalmat nem élvező márkás készítmények jelentették. 2008-ban a tendenciák radikálisan megváltoztak: a növekedés legnagyobb részt az innovatív szereknek volt köszönhető – a 2007-es támogatásilista-változások nyomán.

Érdemes megemlíteni – írja a PMR-felmérést ismertető Pharma Markettletter –, hogy a lengyel generikumgyártókat saját véleményük szerint diszkrimináció sújtja, rosszabb a helyzetük, úgymond, mint a külföldi cégeké. Nemrégiben felszólították az egészségügyi minisztériumot, hogy változtasson az eljáráson, amellyel a hazai gyártmányú gyógyszer-kópiákat a támogatási listákra veszi. A Lengyel Gyógyszeripari Munkaadók Társulása (PZPPF) úgy véli, hogy a jelenlegi szabályozás – amelynek értelmében a generikumgyártók nem adhatják drágábban termékeiket a legolcsóbb originálisnál –, nem vesz tudomást a honi termelés tényleges helyzetéről.

A lengyel gyártók árak tekintetében csak ritkán képesek versenyezni a nagy világcégekkel, nem részesednek ugyanis a jelentősebb piacok forgalmából. Referencia-gyógyszereik ráadásul olykor mindössze a forgalom 1 százaléknál is csekélyebb, elhanyagolható részét teszik ki. Ezek a cégek azt szeretnék, ha a minisztérium mindenestől sutba dobná a jelenlegi árverseny-mechanizmust – vagy legalább a jogi hátterét egyértelműbbé tenné. A munkaadói szervezet ezen felül átláthatóbb támogatási rendszert és döntéseket óhajt a tekintetben, ahogyan jelenleg az egyes gyógyszereket a különböző támogatási osztályokba sorolják.

Magyarország: innovatívgyógyszer-allergia?

Magyarországon a generikumok a teljes gyógyszereladások mintegy ötven százalékát teszik ki – érték és volumen tekintetében egyaránt. Ennek egyik oka, hogy átlagosan csak körülbelül 20 százalékkal kerülnek kevesebbe, mint a márkás gyógyszerek, e különbség pedig túlságosan jelentéktelennek tűnik ahhoz, hogy a betegek új készítményekre váltsanak miatta. Nincsen, ami egyértelműen arra sarkallná az orvosokat vagy a gyógyszerészeket, hogy generikumot rendeljenek az originális helyett, vagy ilyet ajánljanak annak kiváltására. A támogatási szintek alapjául rögzített díjak szolgálnak, ezért a gyógyszer ára – ahogyan a Marketletter fogalmaz – „nem számít". Ráadásul az olcsóbb generikumok kiskereskedelmi árrése szűkebb, mint a drága innovatív termékeké.

A magyarországi helyzet mindazonáltal két éve változóban van. 2006 előtt a kormány [az idézett forrás szerint] nem költségcsökkentésre törekedett, mostanában azonban mind gyakrabban folyamodott a költségvetési deficit mérsékléséhez – nem utolsó sorban a gyógyszeriparral kapcsolatos stratégiájában. Bizonyos takarékossági intézkedéseket már meg is hozott: egyes innovatív gyógyszereket levettek a támogatási listákról, a térítési kvótákat pedig lejjebb szorították.

Ráadásul – így a PRM, illetve a Pharma Marketletter –, a generikus termékek forgalomba hozatalát bizonyos újabb előírásokhoz kötötték: a gyártónak az első generikumot legalább 30 százalékkal olcsóbban kell adnia eredetijénél. A második, majd harmadik verziónak 10, és ismét csak 10 százalékkal kell olcsóbbnak lennie. Mindezen említett változások jelentős hatást gyakoroltak a magyar piacra, amelynek tavalyi 24 millió dolláros szűkülését 65 százalékban központi árcsökkentések okozták.

Forrás: Pharma Marketletter