Az egyik multi például minden recept után száz forint kedvezményt ad, egy nyolc receptet beváltó nyugdíjas tehát nyolcszáz forintot spórolhat náluk. Az árkedvezmények jogkövető biztosítása nem ütközik törvénybe, kérdéses viszont, hogy ennek célja a fogyasztók szolgálata, vagy a piacszerzés, a kiszorítás.

A külföldi gyógyszertárláncok monopolhelyzetbe kerülhetnek, így árban és szolgáltatásban sem lesz verseny. A lapunkat megkereső magyar  gyógyszerészek  emlékeztettek, a Molnár Lajos SZDSZ-es egészségügyi miniszter idején elkezdett patikaliberalizációt a lakosság érdekeinek szolgálatával, a jobb hozzáférhetőséggel indokolták. Ehhez képest a falvakban szinte egyetlen új patika sem létesült, nem úgy a városokban, ahol a multik a rendelőintézetek közelében úgymond rányitottak az ott már évtizedek óta működő hazai  gyógyszertárakra.  Szerintük a külföldi tulajdonú láncok célja a magyar patikák tönkretétele, amit nem szakmai alapon, hanem kizárólag a mögöttük álló, szinte korlátlan anyagi háttérrel érnek el. Az egyik multinacionális patikalánc jelenleg is zajló akciója szerint minden egyes recept után száz forint kedvezményt adnak, egy hat-nyolc receptet beváltó nyugdíjas tehát hat-nyolcszáz forintot spórolhat náluk. Egy ilyen akcióval a hazai, családi patikák képtelenek felvenni a versenyt mondják az érintettek -, hiszen jelenlegi szűkös lehetőségeik mellett nem tudják kigazdálkodni az ehhez szükséges havi átlagosan nyolcszázezer-egymillió forintot. De ha egyesek mégis képesek lennénk erre, a multik válaszként minden bizonnyal kétszáz forintra emelnék a kedvezményt. Azt a magyar gyógyszertárak is elismerik, hogy a helyzet visszás, hiszen egy ilyen akció nem ütközik a versenytörvénybe, mivel az a vásárló számára kedvező. Ha viszont a szakmaiságot nélkülöző, csak az árkedvezményen alapuló verseny folytatódik, a hazai patikák sorra tönkremennek, amivel viszont éppen a versenyhelyzet szűnik meg, ami a későbbiekben aligha szolgálja a lakosság érdekit - hangsúlyozták. Egyes láncpatikák szakmaisága, a betegekhez való hozzáállása ugyanakkor az eddigi tapasztalatok alapján kétségesnek nevezhető. Nem egyedi eset, hogy az olcsó, kevés hasznot hozó, munkát viszont igénylő úgynevezett magisztrális készítményekkel sok multinál nem szívesen foglalkoznak, azokért inkább a kispatikákba irányítják a betegeket.

Rendkívül nehéznek nevezte a helyzetet Horváth Tamás. A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke hangsúlyozta: az árkedvezmények jogkövető biztosítása nem ütközik a versenytörvénybe, kérdéses viszont, hogy ennek célja a fogyasztók javának szolgálata, vagy pusztán a piacszerzés, a kiszorítás. Ha a "játék" az utóbbiról szól, úgy valóban ellehetetlenülnek a magyar patikák. Azon túl, hogy ezzel családok, egész életen át felépített egzisztenciák mehetnek tönkre, a multinacionális patikaláncok olyan monopolhelyzetre tehetnek szert, hogy sem az árban, sem a szolgáltatásban nem kell már versenyezniük - erősítette meg Horváth Tamás a lapunknak nyilatkozó gyógyszerészek aggodalmait. Az elnök a helyzet megoldását a kamara - Molnár Lajos idején - eltörölt etikai, ellenőrzési és számonkérési jogköreinek visszaállításában látja. Szerinte a korábbi önszabályozás eszközével meg lehetne teremteni az egyensúlyt a multinacionális és a hazai cégek érdekei, a verseny és a szakmaiság között.