Magyar Gyógyszerészi Kamara
értékteremtő érdekvédelem
akadálymentes verzió
Vissza az alapértelmezett verzióhoz H-1068 Budapest
Dózsa György út 86/b
Tel.: (+36-1) 351-9483
(+36-1) 413-1924
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu
Keresés RSS
Kezd?lapA KamarárólTovábbképzésekSzakmai fórumPályázati lehet?ségekKamarai tagsági információkIrattár
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó
Regisztráció
OK
GYIK
2018. 08. 30.
Tájékoztató az e-ügyintézésr?l
»
2016. 11. 23.
Tudnivalók az étrend-kiegészít?kel kapcsolatos megállapodásról
»
2014. 09. 22.
Személyi jogosok pontszám igazolása ? mgyk.hu
»
2014. 06. 10.
Ki állítja ki a gyakorlati pont igazolást? - MGYK Országos Hivatala
»
2017. 06. 20.
Az AEEK m?ködési nyilvántartással kapcsolatos tájékoztató anyagai
»
Tovább »
Gyógyszerészi Hírlap
Hírlevelek
Sajtófigyel?
2022. 01. 24.
Nem mindig vigyáznak megfelel?en a magyar orvosok a betegek adataira - infostart.hu
»
2022. 01. 21.
Az antibiotikumnak ellenálló kórokozók egyetlen év alatt 1,27 millió ember halálát okozták - hvg.hu
»
2022. 01. 20.
Gyógyszertechnológiai m?szerpark fejlesztés valósult meg a Debreceni Egyetemen - demedia.hu
»
2022. 01. 20.
Id?seknek szóló nemzeti táplálkozási ajánlást tett közzé az OGYÉI - pharmaonline.hu
»
Tovább »
Szolgáltatások
2021. 11. 09.
Együttm?ködési megállapodás az MGYK és a KOMPLEX Kamarai Pénzügyi Tanácsadó Kft. között
»
2020. 06. 14.
Volvo: kedvezmény kamarai tagoknak
»
2019. 08. 27.
ATASI – Adatvédelmi módszertan gyógyszertáraknak
»
2019. 01. 07.
All You Can Move (AYCM) SportPass kamarai tagoknak
»
2017. 03. 10.
Együttm?ködési szerz?dést kötött az MGYK és a Global Payments Europe
»
Tovább »

E-Papír
Bannerek


 Bannerek

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek

 

MOL-MGYK tájékoztató!

Bannerek

 

 Vodafone

Bannerek

 

 

Gyógyszerész Gondozási Bizottság

2008. november
2008. november 30.

2008.11.27 Patika-urbanizáció - Figyel?

Torontáli Zoltán Hamarosan falusi gyógyszertárak sora zárhat be, a városiak pedig szaporodnak. Az egyes betegek élethelyzetét?l függ, hogy a gyógyszerhez való hozzáférés javul, vagy romlik.

Mgyargencs, hétköznap délután fél kett?. Az alig 600 lakosú, apró Veszprém megyei faluban nagy a forgalom a patikában. Sorra térnek be a betegek, a kis helyiségben a kétórai zárás el?tt még egy háromf?s sor is kialakul. Ha minden nap ennyien lennének, a gyógyszertár vígan megélne. Csakhogy nincsenek. Ilyen ?nagyüzem? csupán akkor van, amikor pár házzal arrébb a háziorvos rendel, és t?le érkeznek a recepteket szorongató páciensek. Máskülönben egyre nagyobb a holtid?, amely szép lassan fel?rli a patika nyereségességét. Így Magyargencsen a gyógyszertár az év végén be is zár.

Süle Lászlóné, a patikus, már húsz éve ingázik a közeli Celldömölkr?l, köt?dik a helyhez, és a helyiek is hozzá. Két évtized alatt a falu alapvet?en megváltozott. Akkor még ezer felett volt a lakosok száma, jelent?s részük helyben dolgozott, és a kereslet például a hentes és a virágárus megélhetését is biztosította. Ma már egyik sincs, a Pápára dolgozni járók a város határában hipermarketbe ütköznek, amely a mindennapi bevásárlás kézenfekv? színhelye. Rebesgetik, hogy ott is nyílhat majd egy új patika.

Süle Lászlónénak tíz éve egyetlen szabadnapja sem volt. Egyedül van a patikában, emellett két másik közeli faluban is fenntart egy-egy fiókgyógyszertárat. ?Minimál program? ez, innen már nincs hova költséget csökkenteni. A kis vidéki patikák helyzete a falvak ?kereskedelmi kiüresedése? miatt eleve rossz, de a két éve bevezetett gyógyszer-gazdaságossági törvény ezt még súlyosbítja. ?A 2006-os évet 120 gyógyszertár zárta veszteséggel, de a modellszámításaink szerint ez év végére körülbelül 700 egység lesz a m?köd?képesség határán? ? mondja Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. ?Nem azt mondjuk, hogy patikák százai fognak azonnal cs?dbe menni, csak arra hívjuk fel a figyelmet, hogy ekkorára n?tt az a kör, amelynek súlyos gondjai vannak?? teszi hozzá.

Patikamatematika

Er?sen leegyszer?sítve a modellt, ha 2006-ban 1000 forintba került egy gyógyszer, és annak 90 százalékát az állam fizette, akkor 900 forintot az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), 100 forintot pedig a beteg állt. A patikai árrés jogszabály szerint átlagosan 15 százalék, azaz a gyógyszertárnál 150 forint bevétel keletkezett. Ám a készítmény ára 600 forintra csökkent, az állami támogatás pedig 80 százalékra mérsékl?dött, így az OEP most csak 480 forintot, a beteg viszont 120 forintot fizet. Az állam tehát sokat megtakarított az adófizet?i forintokon, de az adott beteg terhe emelkedett (és a gyógyszergyártó nagyot bukott). A patika viszont ugyanazért a munkáért ? emelked? rezsiköltségek mellett ? már csak a 600 forint 15 százalékát könyvelheti el, azaz 90 forintot. Ezt pedig nem bírják ki a kis forgalmú helyek.

DRÁGÍTÓ ÁRCSÖKKENTÉS.

A szabályozás két éve sorozatos, és gyakran drasztikus mérték? árcsökkentésre kényszeríti a gyógyszergyárakat. Ez nagyon kedvez? lenne a betegeknek, mert olcsóbban juthatnának hozzá a gyógyszereikhez, ám 2007 elején az állami támogatás mértéke is csökkent. Méghozzá annyira, hogy esetenként hiába lett olcsóbb a készítmény, a betegek nem kevesebbet, hanem még többet is fizettek a patikákban.

A kis gyógyszertárak nehéz helyzetét tehát a gyógyszergyárakra kényszerített árcsökkentés, az állami támogatás visszafogása miatt visszaes? kereslet és a városok elszívó hatása együttesen okozzák. Vagyis nem els?sorban a liberalizáció, amely csupán azt tette lehet?vé, hogy gyakorlatilag bárhol bárki új patikát nyithasson (míg korábban csak legalább 5 ezer lakosonként lehetett egy). De ki lenne az az öngyilkos vállalkozó, aki például Magyargencsen nyit még egy gyógyszertárat? Nyilvánvalóan senki, a liberalizáció hatása tehát ezeken a helyeken legfeljebb közvetett. Pápán például korábban 7 gyógyszertár volt, nemsokára azonban 13 lesz, akár hipermarketekben vagy bevásárló központban is. Egy városi lakos szempontjából tehát a liberalizáció többnyire el?nyös változásokat hozott, míg korábban országszerte 2050 egység volt, most további mintegy 350 nyílt, és szinte kizárólag városokban. A gyógyszerpiac összesített forgalma az árcsökkentések miatt esett, tehát kisebb a torta, amelyb?l egyre többen hasítanak ki egyre kisebb szeleteket. Ezt az elaprózódást nem minden egység fogja túlélni, a t?keer?sebbek kitartanak, a gyengébbek bed?lnek, beszerzési patikaláncok (Gyöngy, Szimpatika) és tulajdonosaik (Al.ma) formálódnak, mint ahogy az élelmiszeriparban is a hipermarket láncok nyertek teret a sarki boltokkal szemben.

?Egy patika forgalmának átlagosan 80 százaléka olyan gyógyszerek eladásából származik, amelyeket az állam közpénzb?l támogat. Nincs még egy olyan áru, amelynek kereskedelmében ennyi közpénz forog, ráadásul a gyógyszert az orvos, azaz egy egészségügyi közszolgáltató utalványozza? ? érvel Horváth Tamás. E közszolgálatiságot a szabályozás el is ismeri, meg nem is. A legnagyobb forgalmú patikák ugyanis bevételarányosan befizetésre kötelezettek, a pénzt pedig költségvetési forrásokkal kiegészítik, és a legkisebb forgalmúak között osztják szét, hogy azok fennmaradhassanak. Az összeg azonban nem elég az életben maradáshoz. 2006-ig a piacot azért korlátozták, hogy például Magyargencsen a helyiek az orvosi rendelés után azonnal megvehessék a gyógyszereiket két házzal arrébb. Most Pápára kell majd menniük, ahol egyébként is vásárolnak, és egyre több a patika.

2008.11.27 A gyógyszerészek szerint minden remény elveszett - Magyar Hírlap
Több tucat ajánlást nyújtottak be képvisel?k az egészségügyet érint? törvények módosítást célzó törvényjavaslathoz, az úgynevezett salátatörvényhez, amelyr?l a jöv? héten nyit részletes vitát a parlament.

A törvényhozás egészségügyi bizottsága ezeket az ajánlásokat tárgyalta tegnapi ülésén. A kormánypárti többség egyebek mellett elutasította azt az ajánlást, hogy a gyógyszertári beteggondozásért külön díjazásban részesüljenek a gyógyszerészek. Az elképzelést a szaktárca sem támogatta, mert álláspontja szerint a kérdést rendeletben kell szabályozni. Többen úgy vélték, a rendeletalkotáshoz is törvényi felhatalmazás szükséges, ám az ajánlás így is elbukott.

Horváth Tamás, a gyógyszerészkamara elnöke szerint elveszett a remény, hogy a szakma bármit is elérhessen tárgyalásos úton. A gyógyszerészek hét hónapos egyeztetésen vannak túl az egészségügyi tárcával, és több kérdésben egyet is értettek a gyógyszer-gazdaságossági törvény módosításának lehetséges irányairól. Ezek azonban nem öltenek testet a kormány salátatörvény-javaslatában, ráadásul tegnap a beteg- és gyógyszerbiztonságot jobbító ajánlások sem kaptak zöld utat. Az elnök szerint rafinált az a módszer is, hogy a kormány "salátába csomagolta" a gyógyszer-gazdaságossági törvényt, holott az korábban külön érkezett véleményezésre.

2008.11.27 A patikaliberalizáció gyászos következményei - Magyar Nemzet
A szakbolton kívüli gyógyszerforgalom el?retörésével a hamis készítmények, a gyógyszermérgezettek száma is n?ni fog ÁDÁM GYÖRGY

Miden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve. Sommásan ennyi a Gazdasági Versenyhivatal véleménye a patikaliberalizáció eredményér?l. Mi is lehetne más, hiszen a szabad verseny egyik intézményét kérdezték meg a szabad versenyr?l. Mit várnánk a vezérkartól a honvédség szükségességének firtatásakor, vagy a gyermekekt?l a csokoládéboltok tekintetében? A versenyhivatal azonban csupán csak egy néz?pontból vizsgálja a gyógyszer-kiskereskedelem helyzetét, méghozzá kereskedelmi szempontból. Sokak szerint csakis ez lehet az egyetlen aspektus. Mások ugyanakkor állítják, éppen ezt, a verseny kizárólagosságát hirdet? néz?pontot fújta el a most tomboló válság hurrikánja. Van, ami a versenynél, az olcsóságnál is fontosabb, s akit megcsapott a melaminos étel, a hamis méz, a rothadt, újracsomagolt, ám igen olcsó, az árversenyben gy?ztes hús szaga, az sejtheti, mi is lehet ez. A min?ségi élet fontossága. A világszerte járványszer?en terjed? hamis gyógyszerek (Angliában már tíz százalékra becsülik) egyel?re minket talán kevésbé zaklatnak. A szakemberek szerint csak id? kérdése és itthon is teret hódítanak a filléres, általában az interneten árult, ismer?snek t?n?, hatástalan, rosszabb esetben káros szerek. Mindezek ellenére az internetes gyógyszerrendelést tovább er?ltetik, majd a piac kisz?ri a csalókat. Most kiderült, a piac nem fogja, alkalmatlan rá. Ám a hozzáért?k nem is emiatt aggódnak els?sorban, hanem a magyar lakosság ijeszt? méreteket ölt? halálozási adatai okán. Bár a szigorúbb szabályozás, a drasztikusabb büntetések a közlekedési baleseteket jelent?sen visszaszorították, az egészségügyben éppen homlokegyenest ellenkez? módszerekkel próbálkoznak ugyanezt a célt elérni. Vajon mi lenne az utakon a KRESZ liberalizációjánál? Mindenki menjen, ahogy akar, majd id?vel az autósok alkalmazzák a helyes közlekedési morált, s nem az er?sebb kocsi gy?z? Úgy t?nik, a liberalizáció, az egészségügyb?l történ? horribilis méreteket ölt? forráskivonás jelent?sen rontja a lakosság életkilátásait. Mindez ordít az OECD születéskor várható élettartamra vonatkozó vizsgálataiból. Az utóbbi id?kben születettek már négy-öt évvel kevesebbre számíthatnak, mint pár éve világra jött társaik. Mind a patikusok, mind az orvosok hiába kiáltanak vészhelyzetet, a társadalomban mindez a sorozatos lejáratások miatt alig vált ki reakciókat. A gondokat fokozza, hogy manapság jól kivehet?en a munkaképes korú népesség halálozási adatai romlanak jelent?sen. Egyre korábban halunk, er?nk teljében. Akkor, amikor az iskolában tanultakat már jelent?s mennyiség? hasznos tapasztalat is segíti. Elmegyünk úgy, hogy az állam már oly sokat költött a taníttatásunkra, s kell?en sok kudarcunkkal mi is megfizettük a tanulópénzt. Ilyen helyzetben fokozottabban kellene vigyázni a munkaer?re, mert a szakmai jártasság megszerzése pénzben ki sem fejezhet?, s mi mindezt veszni hagyjuk. Az egészségügy a munkaer? meg?rzésével, vagy kisebb betegségek után a gyors gyógyítással ilyenformán nem kis részben járul hozzá a GDP-hez. Mi történik azonban ma a mindennapokban? Amint valamilyen tünet jelentkezik, a beteg vagy egy közeli hozzátartozója legtöbb esetben el?ször patikába megy segítségért (öngyógyszerezés). Ha nem javul, kés?bb fordul csak orvoshoz. Amennyiben már a patikában sikerülne megtalálni a legjobb gyógymódot, vagy a szükséges eseteket azonnal orvoshoz sikerül irányítani a kór el?rehaladását megel?zve, s a szöv?dmények kialakulása el?tt, akkor jelent?s költség- és id?megtakarítást lehetne elérni. Mint minden folyamatban, itt is a kezdetek kezdetén, a tervezésnél lehet a legtöbb költséget megtakarítani. Ha a hibát a tervezés során észrevesszük, az még csak 1 forint pluszköltség (radír vagy tinta kérdése), ha a kivitelezés során, akkor 10 forint, a kivitelezés után ez már 100 forint veszteséget jelent. A betegség kezelése esetén a tervezés az alkalmazandó terápia megválasztását jelenti. Így tehát az egészségügyben alapvet? fontosságú a helyes diagnózis felvétele, s az ismert protokollok, eljárásrendek alapján a terápia helyes megválasztása. Egy laikus, aki az öngyógyszerezése során önmaga diagnosztizálja magát, rendkívül sok esetben tévedhet. Egy amerikai felmérés szerint a doktorok fele rosszul diagnosztizál. Fordítva cselekszik, mint kellene. A helyes sorrend esetén számba kell venni az összes tünetet, s ezek alapján meg lehet találni a betegséget. Ám az esetek felében el?ször a betegséget rögzítették, s aztán megkeresték a betegség tüneteit a betegen. Azaz megpróbálták a beteg állapotát a betegségre illeszteni, még akkor is, ha ez nagyon nem stimmelt. Egyes - nem túl jelent?snek ítélt - tünett?l nagyvonalúan eltekintettek. Egy hétköznapi ember gyakrabban jár el így, mert a sztereotípiái ezt parancsolják, így vagyunk bedrótozva. Azokban az országokban, ahol gyógyszereket patikán kí vül is lehet árulni, mindezért tömegével jelennek meg az orvosnál a félre(ön)kezelt, azaz gyógyszermérgezett betegek. Az Egyesült Államokban a kórházban kezelt betegek mintegy húsz százaléka ilyen. Az orvosi diagnózisok felállításában ott azóta jelent?s el?relépések történtek. A patikán kívüli gyógyszerforgalom magyarországi el?retörésével várhatóan nemcsak a hamis gyógyszerek, hanem a gyógyszermérgezettek száma is jelent?s emelkedést fog mutatni. De még ez a gond is eltörpül a pénzkivonás következményei mögött. A kevesebb pénzb?l a betegeket nem tudják kell? min?ségben meggyógyítani. Ez az idejekorán hazabocsátott, a nem teljesen meggyógyított betegek számának megsokszorozódásában jelentkezik els?sorban. E betegek kis id? múlva ismét megjelennek az egészségügy valamely szintjén, s ezzel tovább csökkentik az amúgy is sz?kös forrásokat. Kevesebb pénz jut az újonnan megbetegedettekre, és így azok közül még többen maradnak betegen, a nem elegend? kezelés miatt. E spirális hatás következményeként az egészségügy lép el? betegtermel?vé. Futószalagszer?en. A betegek is érzik ezt, s egyik orvostól a másikig rohannak, hogy valaki végre gyógyítsa már meg ?ket. A kutatások szerint a gyógyulásra, vagy a lassan romló betegek - mint például a magas vérnyomásúak - életmin?ségére nagy hatással van a beteg együttm?ködése, hogy egyáltalán beszednie az orvosságot? Magyarországi kutatások szerint a betegek negyven százaléka egy év múltán nem veszi be a számára elrendelt tablettát. Csoda, hogy meghalunk? A kutatások más országokban azt is igazolják, hogy a gyógyszerészek ezt az arányt nagymértékben befolyásolják. A szakmaiság növelésével a betegek nagyobb mértékben együttm?köd?vé válnak. Nem mindegy, ki, mikor esik ki a munkából. Ezek országos léptékben, dolgozók százezreinél, millióinál összegez?dve jelent?sen befolyásolják a humán er?forrás állapotát, a munka termelékenységét. Csak összehasonlításképpen: ma Magyarországon az egy foglalkoztatottra jutó GDP az EU-átlag 53-55 százaléka körül van (GKI). Úgy gondolom, a "reform" patikákat érint? intézkedései közül egyik sem szolgálja az egészségügy e területének jobb m?ködését. Eredményeként a patikák magyar tulajdonosait lassan, de biztosan lecserélik t?keer?s külföldiekre, akik a csere idejére ilyen-olyan akciókkal csábítgatják magukhoz vev?iket. Gyakorlat a betegek villanyszámlájának kifizetése, s a havonkénti plazmatévé kisorsolása is. A piacszerzés idejének lezárultával a befektet?k nemcsak kiadásokat, költségeket kívánnak a számláikon viszontlátni, hanem hasznot is. Minél el?bb szeretnék visszakapni azt a pénzt, amelyet a nyújtott pluszszolgáltatásokkal itt elköltöttek. A hosszabbított nyitva tartás, az ügyelet, a házhoz szállítás ugyanis ma is veszteséget termel. A t?keszegény magyar patikus nem azért nem végezte, mert lusta, hanem mert nem volt rá pénze. Kétségünk ne legyen, hogy a beetetés korszakának befejeztével a befektet?k e szolgáltatások miatt kies? jövedelmükért kamatostul benyújtják a számlát. S ezt is majdan nekünk kell fizetnünk. A befektet? a haszon miatt fektet be, s nem biztos, hogy az üzletpolitikája, azaz a haszon elérésére alkalmazott eszköze a jó min?ség biztosítása. Célt érhet másképpen is. Az állam ezzel szemben az egészségügybe, az oktatásba is az állampolgárai, a jó min?ség? munkaer? miatt fektet a GDP és a termelékenység növeléséért. E változtatások tehát nem szolgálták a lakosság egészségi állapotának javítását. Pontosabban nem azt szolgálták.

A szerz? gyógyszerész, min?ségbiztosítási mérnök

 

2008.11.26 Részt kérnek a támogatásból a gyógyszerészek - Napi Gazdaság

 

Baka Zoltán Horváth Tamás szerint átlagos költségszintet figyelembe véve havi húszmillió forint feletti forgalom tudja csak biztosítani, hogy egy patika minimális nyereséggel m?ködjön. Az elnök hangsúlyozta, hogy ez abban az esetben állja meg a helyét, ha a gyógyszertár betart minden vonatkozó munkajogi és egyéb normát. A gyógyszertári piacon ugyanis jelent?s hiány van gyógyszerészekb?l, szakasszisztensekb?l, így a meglév? állománnyal kell biztosítani például az ügyeletet, túlórákat is.

A gyógyszertárak sehogy sem férnek bele a vállalkozások támogatására kiírt különböz? pályázatokba, mert olyan alapvet? feltételeket nem tudnak teljesíteni, mint az árbevétel-növekmény vagy a foglalkoztatás b?vítése - állítják a Magyar Gyógyszerész Kamaránál, ahol viszont már elkezdtek gondolkozni azon, miként lehetne a patikákat integrálni a gazdasági válság hatásainak tompítására szolgáló, b?ven ezermilliárd forint feletti állami csomagba. Az új helyzethez igazodva ugyanis a kormány lazítana a feltételeken, és bár azokat is nehezen teljesítik a patikákat tulajdonló vállalkozások, azért nem adják fel a reményt, hogy a speciális szolgáltatásokat kínáló iparág is forrásokhoz juthat.

Szakért?k szerint a gyógyszeripar kevésbé kitett a válságnak, ezzel együtt a patikák már érzékelik a kedvez?tlen hatásokat. Horváth Tamás, a kamara elnöke lapunknak elmondta, hogy több jelzés is érkezett hozzájuk, miszerint egyre nehezebb a folyószámlahitelek megújítása. Az elnök szerint csökkenti a forrásokat az is, hogy míg a gyógyszerekre lényegében változatlan összeget költött az elmúlt pár évben a gyógyszerkasszából az állam, a patikaliberalizáció eredményeképpen ugyanazon a pénzen jóval több gyógyszertárnak kell osztoznia. Míg két éve még valamivel több mint 2000 gyógyszertárat tartottak nyilván, a liberalizáció után számuk közelíti a 2500-at (további 600 helyen pedig patikán kívüli eladóegység m?ködik). Tapasztalataik szerint a növekv? patikahálózat mellett megfigyelhet? a külföldi tulajdonosok térnyerése is: Horváth Tamás szerint egy, a magyar gyógyszerpiacon évek óta jelen lév? német cég közel 20 százalékkal b?vítette 120 gyógyszertárból álló érdekeltségét. Úgy tudják továbbá, hogy az EBRD külön keretb?l finanszírozná a régióban egy több száz gyógyszertárból álló lánc létrehozását, amib?l 100 egység Magyarországon m?ködne. A kamara információi szerint több offshore (vagyis egy igen kedvez? adózású államban m?köd?, a valódi tulajdonosok kilétét elfed? szerkezet?) cég is pozíciókat szerzett már a piacon.

 

2008.11.25 Tudatosan óvjuk magunkat - Hajdú-Bihari Napló

 

Az id?sebbeknek a gyógyszerek árának csökkentése a legfontosabb szempont. Budapest (FH) - A lakosság többsége els?sorban a gyógyszerkészítmények ára és min?sége alapján ítéli meg a gyógyszergyárak szerepét, a fiatalabb korosztály szerint ugyanakkor az egészségmeg?rzés támogatása is elvárható a cégekt?l derül ki a webbeteg.hu egészségportál és a Szinapszis Kft. ezerf?s kutatásából.

Az id?sebbek úgy tartják, a támogatásra szánt pénzt inkább a gyógyszerek árának csökkentésére kellene fordítani. Fontos az ár. A válaszadók legnagyobb része, azaz csaknem 40 százalékra a kedvez? árat, 36 százaléka pedig a készítmény hatékonyságát emelte ki, amikor arról kérdezték ?ket, hogy mi alapjón ítélik meg a gyógyszergyárakat. A felmérés arra is rámutat, hogy majdnem minden negyedik lakos legf?bb elvárása a jó mellékhatás profil, míg 19 százalékuk a készítmény megbízhatóságát, 16 százalékuk pedig a részletes, jól érthet? betegtájékoztatást tartja kiemelked?en fontosnak. A gyógyszergyártóti megítélésében a szponzorációs, támogató tevékenység a lakosság 64 százalékának fontos valamilyen szinten. Az id?sebbeknél azonban magas azoknak az aránya, akik úgy vélik, hogy a támogatásra szánt pénzt sokkal inkább a gyógyszerek árának csökkentésére kellene fordítani. Programok szervezése. A támogatandó célok között egyébként szinte minden válaszadó az ingyenes sz?r?vizsgálatok szervezését, az egészségügyi ellátórendszer és egyéb, egészségügyi oktatási programok támogatását jelölte meg. A felmérés szerint a 45 év felettiek az általános közfeladatok szponzorálását is el?térbe helyezik, a 36 év alattiak jelent?s része ugyanakkor az egészségmeg?rzéshez kapcsolódó szabadtéri programok támogatását említette, mint kívánatos szerepvállalást. Elemz?k szerint ez annak a kezdeti jele, hogy a magyar társadalomban megjelent az igény a tudatos egészségmeg?rzésre.

 

2008.11.24 On-line a hamis potencianövel?k ellen - drinfo.hu

 

On-line a hamis potencianövel?k ellenÚj internetes szolgáltatás segíti a merevedési problémákkal küzd? férfiak legális potencianövel? gyógyszerekhez jutását az Egyesült Királyságban, hasonló témában hazánkban is jelent meg egy weboldal Hardboy.hu néven.

 

Angliában eddig egyedülálló, a Lloydspharmacy patikalánc által elindított szolgáltatás Online diagnózist, illetve receptküldést is kínál a honlapra látogatóknak. A kezdeményezés egyik célja, hogy visszaszorítsa a világhálón keresztül kapható hamis és illegális potencianövel?k virágzó piacát.

Andy Murdock, a Lloydspharma igazgatója úgy látja, az új lehet?ség révén a férfiak bizalommal fordulhatnak majd az internethez merevedési zavaruk kezelése céljából, ?abban a biztos tudatban, hogy megbízható forrásból eredeti gyógyszerhez jutnak majd?. Murdock azt is megjegyezte, hogy jelenleg is sok férfi igyekszik a világhálón keresztül beszerezni potencianövel? szereket, azonban ?sajnos a legtöbb online forrás nincs felügyelet alatt, így megvan a kockázata, hogy a betegek olyan hamis gyógyszerket kapnak, amelyekben kevés a hatóanyag, ha van egyáltalán.?

Kétségtelen, hogy egyes interneten keresztül elérhet? ?gyógyszerek? veszélyes, egészségre káros anyagokat tartalmazhatnak. Különösen azok a páciensek lehetnek veszélynek kitéve, akik vérnyomáscsökkent?t szednek vagy eleve alacsony vérnyomásúak, hiszen a potencianövel? szerek csökkentik a vérnyomást. Murdock szerint azonban az új szolgáltatás ?kiküszöböli ezt a problémát?.

A honlap m?ködésének lényege, hogy a látogatók ingyenes kérd?ívet tölthetnek ki, amelyet aztán egy szakorvos elemez, és adott esetben el?írja a megfelel? terápiát. A tervek szerint az év végéig a szolgáltatást igénybe vev?k szükség esetén mindhárom gyógyszerb?l kapnának mintát kipróbálásra, és maguk dönthetnék el, hogy melyik használ leginkább. Az egyszerre felírt mennyiség els?re legfeljebb 8 tabletta lehet, mivel a folyamatos terápia csak sikeres próbakezelést követ?en kezdhet? meg. A szolgáltatás díja 4 tablettánként 45 font, és a betegekkel minden esetben közlik az esetüket véleményez? szakorvos nevét. A gyógyszert a Lloydspharma ellátó rendszerén keresztül postai úton küldik ki.

A kezdeményezés létjogosultságát a Lloydspharma szerint az is alátámasztja, hogy saját kutatásaik alapján tíz férfi közül négy inkább ?csendben szenvedne?, semmint beszélne orvosával merevedési zavaráról. Becslések szerint a 40 év feletti férfiak 40%-ánál jelentkezik a probléma.

 

2008.11.22 Érkezik az elektronikus taj-kártya? - Népszava

 

L. T.?P. T. Jöv?re talán már digitális lapocskára cserélhetjük mostani taj-kártyáinkat, ám a részletekr?l és f?leg a finanszírozásról keveset tudni.

Informá­cióink szerint el?ször a budapestiek kapnak a bankkártyához hasonló plasztik azonosítót, 2010 tavaszára pedig mindenki lecserélheti kártyáját. Az új adathordozó több egyszer? betegazonosítónál: a biztosított jogviszonyának igazolásán kívül plusz információkat is tartalmaz, így a tulajdonos vércsoportját, betegségeit, akár teljes korábbi kórtörténetét is. Így kisz?rhet?k az ismételt vizsgálatok, a társadalombiztosítás pedig bármilyen egészségügyi tranzakciót azonnal el tud számolni.

Az ötlet nem új, már két éve csúszik a csipkártya hazai bevezetése, noha az EU tagállamaiban 2008-tól kötelez? az egységes betegazonosító használata. Magyarország készült is a bevezetésre, 2004-ben a Nyugat-Dunántúlon sikeres tesztelések folytak, a kabinet mégis elállt az ötlett?l. Vélhet?en az akkor 25 mil­liárd forintra becsült költségek miatt. Kökény Mihály, az Országgy?lés egészségügyi bizottságának elnöke szerint is a finanszírozás jelentett problémát.

Úgy tudjuk, a kormány a jöv? héten újra el?veszi az elektronikus betegazonosító ügyét. A közigazgatási informatikáért felel?s kormánybiztos, Baja Ferenc jegyzi a javaslatot, amelyr?l szerdán dönthet a kabinet. Arról, hogy ­milyen szolgáltatások kapcsolódjanak a kártyához, az OEP dönt. Megtudtuk: az Új Magyarország Fejlesztési Terv jöv? évi akcióprogramjában mintegy 4 milliárd forintos uniós forrás van a plasztiklap és a hozzá tartozó rendszer kiépítésére. Az OEP-nek két hete van arra, hogy benyújtsa a keret tervezett felhasználását a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez. Csakhogy értesüléseink szerint a részletekr?l nem egyeztettek sem az egészségügyi tárcával, sem az OEP-pel. Lapzártánkig egyik helyen sem tudtak érdemi információval szolgálni.

 

2008.11.22 A csempészek új slágerterméke a gyógyszer - hir6.hu

 

Csempészet, azon belül is egyre inkább a gyógyszercsempészet jellemz? ezen a határszakaszon. Err?l is és másról is nagyon sok mondanivalónk volt egymásnak - mondta péntek délel?tt Gyulán a magyar és román határmenti f?ügyészek találkozója utáni sajtótájékoztatón a házigazda, dr. Veress Gabriella Békés megyei f?ügyész.

Hagyományteremt? jelleggel ült asztalhoz csütörtökön és pénteken Gyulán három határ menti román és magyar megye ügyészségi vezet?je, hogy megvitassák és megbeszéljék, miben és hogyan tudnának a jöv?ben szorosabban együttm?ködni.

Dr. Veress Gabriella Békés megyei f?ügyészt?l megtudtuk, tavaly a legf?bb ügyész, Kovács Tamás társaságában Bukarestben és Brassóban járt, és itt fogalmazódott meg az az igény, hogy adjanak egymásnak randevút a határ két oldalán dolgozó vádhatóságok vezet?i.

A házigazda szerepét els?ként Gyula és a Békés Megyei F?ügyészség vállalta magára, s mint a kétnapos megbeszélésekr?l megtudtuk, kiderült, hogy sok megvitatandó közös téma van, amelyekben a jöv?ben el?re kell lépni. A fürd?városi találkozóra ellátogatott Kovács Tamás legf?bb ügyész is

A nagy érték, kis helyen

?A határokon átnyúló b?nözés tekintetében szükséges a szorosabb együttm?ködés, mert ha példaképp hónapokig tart, míg egy b?ncselekmény gyanúja miatt valakit a szomszédos ország hatósága kérésére le tudunk tartóztatni, akkor megvan annak a veszélye, hogy árkon-bokron is túljut" - hangsúlyozta a Békés megyei f?ügyész.

A Hír6.hu konkrétumokat firtató kérdéseire válaszolva a f?ügyész elmondta, hogy a magyar-román határszakasz jellemz? b?ncselekménye a csempészet. Ehhez hozzátette, a cigaretta után a gyógyszer az új slágertermék. Ezzel kapcsolatban arra a nehézségre hívta fel a figyelmet, hogy kis helyen elrejthet?, kis tömeg?, ugyanakkor adott esetben nagyon nagy érték? áruról van szó. Megtudtuk azt is, hogy a gyógyszert Magyarországról viszik Romániába, fordított esettel elvétve találkoznak.

A jöv?ben rendszeressé teszik a Békés, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint a túloldalon Szatmár, Bihar és Arad megye ügyészségei vezet?inek találkozóját.

 

2008.11.21 Nincs pénz a népegészségügyi program céljaira - Magyar Hírlap

 

SÁNDOR CSILLA Kevés pozitív, annál több kritikai észrevétel hangzott el a népegészségügyi program öt évét értékel? konferencián a parlamentben.

A résztvev?k többsége a források kivonását bírálta. S okat tettünk, de nem eleget a hatékony egészségmeg?rzésért - összegezte Kökény Mihály az ötéves népegészségügyi program tapasztalatait. Mikola István, a polgári kormány egészségügyi minisztere arra emlékeztetett, a 2002-ben a balliberális kormány által átkeresztelt újabb koncepció a 2001-ben elfogadott Egészséges nemzetért népegészségügyi program alapfaira épült, vagyis nem öt-, hanem hétéves évfordulót kellene értékelni. Aktív kormányzati beavatkozást sürgetett Jakab Zsuzsa, az Európai Betegségmegel?zési Központ vezet?je, mert az unió régi és újonnan csatlakozó tagországaiban él? emberek születéskor várható id?tartama közötti hatévnyi különbség nem csökkent. Székely Tamás egészségügyi miniszter a következ? években a fejlesztésre fordítható pályázati forrásokról tartott el?adást. A kormány célkit?zése, hogy 2013-ra három évvel növekedjen a születéskor várható élettartam. "A lakosság egészségügyi állapota és az ország gazdasági helyzete között szoros, egymásra ható kapcsolat van. Magyarország számára sorskérdés, hogy versenyképes legyen a magyar munkaer? a világpiacon, ehhez pedig jelent?sen javítani kellene a lakosság egészségi állapotán" - mondta Ádány Róza, a Debreceni Egyetem docense. Hozzátette, professzionális szakembergárdával, a betegségmegel?zésre összpontosító, országos monitoringrendszer felállítására lenne szükség. Ezenkívül az alapellátás tényleges reformját, egy új modell bevezetését sürgette, amelyben a háziorvos és a n?vér mellett népegészségügyi szakember, egészségpszichológus segíti az egészségmeg?rzést. A gyökeres változás alapja a finanszírozási rendszer átalakítása lehet, a fejkvóta alapú finanszírozás ugyanis nem ösztönöz min?ségi ellátásra. "Nincsenek összhangban a népegészségügyi programban rögzített célok az elért eredményekkel" - mondta Bábiné Szottfried Gabriella, Sz?dliget polgármestere. El?adásában utalt arra, hogy hazánk világviszonylatban élen áll a szív- és érrendszeri és a daganatos megbetegedések rangsorában. A sikertelenség egyik alapvet? oka, hogy a program költségvetési támogatása az indulás évében évi kétmilliárd forint volt, tavaly már csak 583 millió, vagyis reálértékében negyedére esett vissza a finanszírozás. Bábiné hozzátette, állampolgáronként éves szinten 58 forint jut az életmin?ség és az egészségfejleszt? programok támogatására. A polgármester arra figyelmeztetett, az eltér? anyagi forrásokból gazdálkodó önkormányzatok nem képesek arra, hogy egyformán magas szint? ellátást nyújtsanak lakóiknak, ez oda vezet, hogy sérül az azonos szint? egészségügyi ellátáshoz való alkotmányos jog.

 

2008.11.20 Hónapokat várnak az életment? gyógyszerre - Magyar Nemzet

 

Bár harminc nap a hivatalos elbírálási id? azoknál a gyógyszereknél, amelyekhez egyedi méltányossággal juthatnak hozzá a rákos betegek, az el?írt bonyolult adminisztráció miatt gyakran több hónapot kell várni a gyógyulást jelent?s mértékben el?segít? készítményekre - értesült lapunk. A méltányossági rendszer célja az lenne, hogy a betegek olyan korszer? onkoterápiás kezelésekhez is hozzájuthassanak, amelyek még nem kerültek be a finanszírozási rendszerbe. A kérelmeket azonban visszaküldi az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) abban az esetben, ha hiányosan kitöltött dokumentum jut el hozzájuk, vagy nem csatolják a kötelez? mellékleteket.

Több olvasónk arról tájékoztatta lapunkat, hogy nekik vagy beteg rokonaiknak hónapokat kellett várniuk, amíg megkaphatták az igényelt készítményt. Egyikük, Ujfalusy Gábor szeptember végén arra panaszkodott, hogy csak négy hónap elteltével küldték meg számára az engedélyt. A tüd?rákban szenved? férfi akkor egyenesen azt mondta, azért van szükség erre a tortúrára, mert az OEP úgy számol: a betegek egy része úgyis meghal néhány hónap alatt. Azt nem tudni, hogy rajta segített volna a gyógyszer, vagy sem, ha id?ben megkapja, de tegnap arról értesültünk a rokonoktól, hogy Ujfalusy Gábor elhunyt. Az OEP sajtóosztályán id?t kértek arra, hogy a konkrét eseteknek utánanézzenek. Az általános helyzetr?l elmondták: nem állítják, hogy minden kérelem elbírálása harminc napig tart, de "a hiánytalanul beküldött kérelemr?l beérkezését?l számított legkés?bb harminc napon belül döntés születik". Megtudtuk azt is, hogy a kérelmek közel negyven százaléka kerül hiányosan az egészségbiztosítóhoz. A Magyar Rákellenes Liga (MRL) elnöke szerint azonban gyakran "mondvacsinált indokokkal" küldik vissza a kérelmeket. Vasváry Artúrné úgy véli, ha a háttérben az húzódik meg, hogy a biztosító nem rendelkezik kell? pénzforrással, ezt nyíltan meg kellene mondania, ahelyett, hogy "különböz? kifogásokat keres a kérelem elhárítására". Strommer Szilvia, a liga lelkisegély-szolgálatának vezet?je lapunknak elmondta: rengeteg beteg fordul panasszal a szervezethez. Megtudtuk, az is el?fordult, hogy az OEP egy jelenleg érvényben lév? jogszabályra hivatkozva azért utasított vissza egy kérelmet, mert vényíró gép hiányában a receptet csak kézzel tudta kitölteni az orvos. A Rákbetegek Országos Szövetségének elnöke, Bodor Mária úgy nyilatkozott: a betegek nem kapnak kell? információt a dokumentáció kitöltéséhez, és az OEP nem teszi egyértelm?vé a kritériumokat. Hozzátette azonban, hogy úgy tapasztalta, gyakran az orvosok is hibát követnek el, mert nem tájékozódnak kell?képpen. Magyar Tamás, a Péterfy Sándor Utcai Kórház onkológus f?orvosa szerint érhetetlen, hogy miért kell ennyit várni az életment? gyógyszerekre.  Mint mondta: a for mai hiányosságok három napon belül ellen?rizhet?k, a gyors visszajelzéssel pedig heteket nyerhetnének. Felhívta a figyelmet arra, hogy komolyan veszélyeztetheti a betegek állapotát, ha egyszer megkapják a háromhavi adagot, de az új igénylést követ?en esetlegesen újra hetek vagy hónapok telnek el a következ? adag megérkezéséig.

 

2008.11.20 Újrarajzolhatja az OEP az ellátási térképet - Népszabadság

 

Egészségügyi salátatörvényt tárgyalt a parlament Danó Anna

Meglehet?s fenntartásokkal fogadta az ellenzék tegnap a parlamentben a kormánynak a gyógyszer- és a kórháztörvény javításáról szóló módosító javaslatát. Az egészségügyi salátatörvénnyel a kormány az Alkotmánybíróság által kifogásolt passzusok korrekcióját végezné el. Négy törvényt módosítana a kormány az úgynevezett egészségügyi salátatörvénnyel, amelynek a tárgyalását tegnap kezdte meg a parlament. Az Alkotmánybíróság által "javításra ítélt" reformtörvények részei a módosító csomagnak: így például újratervezték azt a rendszert, amely a kapacitások elosztását végs? soron az egészségügyi miniszter személyes döntésére bízta. Eszerint évente változhat, hogy melyik kórház mennyi és milyen tevékenységre vállalkozhat a közfinanszírozás keretében. A kormány tervei szerint a jöv?ben a biztosító tenne javaslatot a kapacitáselosztásra, ezt még módosíthatnák a regionális egészségügyi tanácsok, a végs? állapotot viszont az ÁNTSZ regionális tisztif?orvosa hagyná jóvá. Ha a javaslatot jóváhagyja az Országgy?lés, megkezd?dhetnek az újabb átcsoportosítások az egyes intézmények feladatai és kapacitásai között. Székely Tamás szakminiszter szerint a változások nyomán enyhülnek a jelenlegi finanszírozási feszültségek és újrarajzolható az ellátási térkép. Az egészségbiztosító több jogosítványt kaphat, az eddigieknél szabadabban dönthet majd arról, hogy hol, milyen és mennyi feladatot finanszíroz közpénzb?l. Min?ségi paramétereket alakítanak ki, s azokkal az intézményekkel, amelyek ezeket nem teljesítik, szerz?dést bonthatnak. Szintén e módosító csomag részeként területi ellátási kötelezettség terheli majd a szakrendel?ket. Ez azt jelenti, hogy minden biztosítottnak kijelölnek egy olyan szakrendel?t, amely nem utasíthatja el az ellátását. A Fidesz, a KDNP és az MDF a javaslatban foglaltaknál alapvet?bb változásokat vár a kormánytól, szónokaik ugyanakkor nem zárkóztak el attól, hogy támogassák a jogszabályjavaslat egyes elemeit. Soltész Miklós,a KDNP képvisel?je kifogásolta, hogy a javaslatban nincs szó a kórházi teljesítmények korlátozásának feloldásáról, a várólistákról. A képvisel? kifogásolta azt is, hogy a kormány a hazai kisvállalkozók (patikusok) helyett a multinacionális patikaláncokat védi. Bár az SZDSZ nevében B?hm András nem ígért támogatást a javaslat elfogadásához, de felhívta a teremben ül?k figyelmét arra, hogy a reform nem a patikusok, az orvosok érdekeinek megvédésér?l, hanem a betegr?l szól. Azt pedig, hogy a reform iránya jó volt, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az uniós országok egészségügyi rangsorában egy év alatt tíz helyet léptünk el?re.

 

2008.11.17 Szigorúbb ellen?rzésre számíthatnak a gyógyszercégek - Világgazdaság

 

KONTROLL. A korábbinál szigorúbb és gyakoribb ellen?rzésekre számíthatnak a gyógyszercégek ? tudtuk meg az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) illetékesét?l.

Holchacker Péter elnökhelyettes lapunknak elmondta: a felügyelet egyre nagyobb hangsúlyt fordít a gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ismertetés kontrolljára. Vizsgálatokat hajt végre ezen cégeknél, illetve a gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-gyártók, -forgalmazók által támogatott konferenciákon. A gyógyszerpiac ellen?rzésének keretében 25 esetben vizsgálódtak a helyszínen, s 59 döntést hoztak. A hatóság már több céget is megbüntetett azért, mert a szórólapjukon nem valós, vagy nem bizonyított információkat közöltek. A bírság mértéke átlagosan három-öt millió forint, ám akadt olyan meghatározó piaci szerepl? is, amelynek a büntetése meghaladta a 10 millió forintot. Holchacker Péter rámutatott: a fokozott ellen?rzésre azért van szükség, mert ez is hathatós eszköze a gyógyszerkiadás kontrolljának. Reményeik szerint az intenzív kontroll számottev? megtakarításokat is eredményezhet az Egészségbiztosítási Alapban.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületénél egyetértenek a vizsgálatokkal, ám annak végrehajtásával kapcsolatban aggályaik vannak. Székely Krisztina elnök azt mondta: az ? érdekük is, hogy szabálysért? módon egyetlen cég se szerezzen versenyel?nyt. Ám az EBF-nek figyelnie kellene az arányokra, vagyis például egy szórólap lábjegyzetében szerepl?, esetleg téves információt nem szabadna ugyanúgy megítélni, mint az orvosok tömeges, kizárólag marketingcélokat szolgáló, külföldi utaztatását.

 

2008.11.17 Két év alatt közel kétezer készítmény ára csökkent - Népszava

 

El?léptünk az uniós rangsorban Az eddigi huszonnegyedik helyr?l a tizennegyedikre ugrott hazánk a tagállamok egészségügyi rendszerének összehasonlításában. A hazai egészségügy legf?bb sikerei: két év alatt 40 százalékkal csökkentek a gyógyszerárak, s közel négyszáz új patika nyílt. A Fidesz mindennek az ellenkez?jét állítja: a patikaliberalizáció megbukott, az emberek terhe pedig folyamatosan n?.

Eddigi huszonnegyedik helyér?l hazánk tízet lépett el?re a tagállamok egészségügyi rendszerének rangsorában. Többek között ez olvasható az egészségügyi tárca legújabb tanulmányában. Az elemzésben az áll: a gyógyszer-gazdaságossági törvény versenyt teremtett a gyártók között, két év alatt közel kétezer készítmény ára csökkent majd negyven százalékkal, valamint félszáz új hatóanyag kapott állami támogatást. A gyógyszer-támogatási rendszer átalakításának legf?bb eredménye a betegek terheinek csökkenése. Idén hét százalékkal kevesebbe kerül egy-egy készítmény, másrészt csökkent a gyógyszerkassza kiadása. A minisztériumi tanulmány kitér a politikailag vitatott patikaliberalizációra is: közel négyszáz új patika kapott engedélyt, s ezzel több olyan településen oldódott meg a gyógyszerellátás, ahol eddig egyáltalán nem volt patika. A legkeresettebb gyógyszerek ára nem csökkent, a patikaliberalizáció során pedig a vidéki kisgyógyszertárak cs?dközelbe jutottak. A Fidesz ezért felszólította a kormányt: sikerpropaganda helyett hallgassa meg az emberek és a szakmai szervezetek véleményét. Csakhogy a minisztériumi elemzés a Szonda-Ipsos októberben készített, ezerötszáz f?s reprezentatív felmérésén alapul: a megkérdezettek kétharmada helyesli a patikaliberalizációt, minden negyedik ember pedig úgy gondolja: javult a gyógyszertári ellátás színvonala.

 

2008.11.15 A gyógyszerészszakma cáfolja a patikaliberalizáció hasznosságát - Magyar Hírlap

 

Összefüggésekb?l kiragadott számokkal befolyásolja a kormány a közvéleményt - véli a Magyar Gyógyszerészi Kamara az egészségügyi miniszter csütörtöki nyilatkozatával kapcsolatban.

Székely Tamás miniszter a többi közt azt mondta, hogy a gyógyszergazdaságossági törvény miatt folyamatosan csökkennek a gyógyszerárak, illetve csökkentek a betegek terhei is, úgy hogy a kezelési napok száma nem változott. A gyógyszerészeknek ett?l eltér? a tapasztalatuk. A kamara nyílt levele szerint a betegek 2007-ben a támogatott készítményekre térítési díjként tizenöt, a nem támogatottakra pedig tizenegy százalékkal fizettek többet, mint 2006-ban. Mindeközben nyolc százalékkal csökkent a fogyasztás. A testület kifogásolja, hogy az egészségügyi tárca évek óta olyan állításokat fogalmaz meg, amelyeket összefüggéseib?l kiragadott adatokra alapoz, és a folyamatok sajátos értelmezésével befolyásolja a közvéleményt. Hankó Zoltán kamarai alelnök szerint a betegterhek még mindig jóval magasabbak, mint a patikaliberalizációs törvény életbe lépése el?tt. A gyógyszertárakban ugyanakkor egyre nehezebb biztosítani a szakmailag indokolt létszámot, mert az egyre-másra nyíló patikák elszívják a szakembereket. \"Szerintem Székely Tamás pontosan látja a helyzetet, ám azt kell bizonyítania, nincs szükség a törvény módosítására, noha arról korábban már sikerült meggy?znünk a tárcát\" - mondta az alelnök.

 

2008.11.14 Fidesz: Kudarc a patikaliberalizáció - Magyar Nemzet

 

Eredményesnek véli Székely Tamás egészségügyi miniszter a patikaliberalizációt, mert a gyártók, forgalmazók körében kialakult verseny a gyógyszerárak csökkenéséhez vezetett.

Emellett 345 közforgalmú gyógyszertár kapott engedélyt. A Fidesz és a szakma viszont úgy látja: a gyógyszerek nem olcsóbbak, a vidéki kisgyógyszertárak pedig sorra cs?döt jelentenek.

 

2008.11.14 A többség elégedett a patikaliberalizációval - Népszabadság

 

Danó Anna Elégedettek az emberek a gyógyszerpiaci változásokkal - állítja egy, a kormányzat által rendelt kutatás. A kamara továbbra is szorgalmazza a gyógyszertörvény "javítását".

Elégedettek az emberek a patikaliberalizáció eredményeivel - így összegezte csütörtökön Székely Tamás egészségügyi miniszter a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából a Szonda Ipsos által készített októberi közvélemény-kutatás megállapításait.

A felmérést azért rendelték, mert a Magyar Gyógyszerész Kamara azt akarja kikényszeríteni, hogy a kormány "a betegek érdekében" enyhítsen a gyógyszertörvényen. A kamara kampányt is indított, hogy a kormány "javítson" a gyógyszerpiac liberalizálásáról szóló törvényen. A "javítás" azt jelentené, hogy a döntéshozók töröljék a két év múlva életbe lép? törvényb?l a patikai liberalizációt lehet?vé tev? passzust.

Székely Tamás elmondta: a felmérés keretében 1500 embert kérdeztek meg. Csak 29 százalékuk észlelte egyáltalán, hogy a gyógyszerek értékesítése körül "történt valami", kétharmaduk pedig kifejezetten kedvez?en ítélte meg a változásokat. Minden negyedik patikai vásárló szerint javult a gyógyszerellátás színvonala az elmúlt egy évben, s csak hat százalékuk vélte úgy, hogy az rosszabb lett. A feln?ttek 14 százaléka állította, hogy ? vagy valamelyik közvetlen rokona patikán kívül is vett orvosságot. A megkérdezettek 60 százaléka szerint az, hogy nem csak a gyógyszertárakban lehet orvossághoz jutni, érezhet?en nem változtatta meg a patikák m?ködését.

A tájékoztatón elhangzott: a Gazdasági Versenyhivatal kifejezetten kérte, hogy a kormány ne engedjen a lobbiérdekeknek, s?t a verseny er?sebb kényszerén alapuló szabályozás fenntartását szorgalmazta a patikai és a gyógyszerpiacon egyaránt. Székely Tamás elmondta, hogy mostanra egyensúlyba került a gyógyszerkassza. Mérsékl?dtek a betegterhek, és megállt a gyógyszerkiadások emelkedése. Az OEP idén három százalékkal több támogatást fizetett ki a patikai készítményekre, mint egy évvel korábban.

A Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke, Horváth Tamás kérdésünkre azt mondta, hogy véleménye szerint ezek az adatok másként is értékelhet?ek, ?ket mindenesetre nem befolyásolják abban, hogy fenntartsák követeléseiket.
2008.11.14 Vélemény - Metropol
Bodzsár Erzsébet Az elmúlt évben Szegeden tizenkét új gyógyszertár nyílt, Új-Szegeden egymás szomszédságában kett?. Állítólag kétharmaduk franchise-rendszerben m?ködik, patikalánchoz tartozik.

Annak ellenére, hogy a belváros már telített, néhányan még itt is belevágnak, többségük azonban a kiskörúton kívül próbál szerencsét. Eszközökben nem válogatnak, emblémákkal, reklámszatyrokkal, zeneszóval színezik a vásárlásunkat. Az egyik helyen az orvosság mellé ajándékba szívtonikot adnak, kell is, a meglepettségemet orvoslandó. Ezzel csábítanak, meg színes lufikkal, vázákkal, tálakkal, hátizsákokkal. Továbbá kedvezményt kapok, ha kiváltom a törzsvásárlói kártyát. Benézek a konkurenciához is, kett?jük között kétszáz méter lehet a távolság, közelharc ez a javából. A szépen felújított patikában jól látható helyen felirat: Nil nocere! azaz: Ne árts! Amit kérek, nincs, de azonnal megrendelik, majd házhoz szállítják. Tudakolják, korábban mit szedtem, a jöv?re nézvést tanácsokat adnak, és pár szelet finom csokoládét. Versenyeznek a pénzünkért. Szentmihálytelken, valamint a kistelepülések egy részén sajnos nem, több helyen ugyanis bezártak a gyógyszertárak, januártól számosan tervezik. A torta újraszeletelése tehát még tart, mi pedig ámulva nézzük a t?zijátékot. "Félreérthetetlen: teljes mellbedobással csábítanak!'

 

2008.11.13 A Miniszterelnöki Hivataltól vesznek el pénzt az egészségügyre - privatbankar.hu

 

Jöv?re a gyógyító munkára további tízmilliárd forintra lenne szükség a költségvetésben, és a közvetlenül a betegágy mellett foglalkoztatott ápolókat speciális pótlékkal kellene díjazni - mondta Kökény Mihály, az Országgy?lés Egészségügyi Bizottságának szocialista elnöke.

Abban bízom, hogy összességében a gyógyító munka költségeit még a jöv? év során egy tízmilliárd forint körüli összeggel meg tudjuk emelni - közölte a kormánypárti politikus.

Hozzátette: ebb?l a tízmilliárdból hárommilliárd átcsoportosítását támogatta az egészségügyi bizottság, egyetértésben a kormánnyal. Megjegyezte: ezt az összeget a Miniszterelnöki Hivatal költségvetéséb?l csoportosítják át a gyógyító kasszába.

Kökény Mihály azt mondta, az egészségügy m?köd?képessége szempontjából arra mindenképpen szükség lenne, hogy a közvetlenül a betegágy mellett, több m?szakban foglalkoztatott ápolóknak valamilyen támogatást, speciális pótlékot adjanak. Err?l még folyik a gondolkodás - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy mi lenne a plusz tízmilliárdos forint forrása, a bizottsági elnök kifejtette: részben átcsoportosítással oldanák meg, de szerinte az év során egyéb lehet?ségek is megnyílhatnak. Kökény Mihály kitért arra, hogy a pénzügyi válság miatt annyi változás van a korábban reálértéket tartó egészségügyi finanszírozásban, hogy nem lesz lehet?ség bérnövekedésre és a 13. havi fizetés biztosítására. Szerinte ezeket leszámítva nincs az egészségügyet érint? más elvonás.

Mint fogalmazott, a stabilitásért valamilyen áldozatot az egészségügyben is hozni kell.

Kökény Mihály elmondta, hogy a Fidesz 70 milliárd forintos módosító csomagot akart "átnyomni" a bizottságon az egészségügy számára, és az ellenzéki párt adócsökkentést is akar. A szocialista politikus szerint a hét folyamán tartott egészségügyi bizottsági üléseken az derült ki, a Fidesz a partnerséget úgy képzeli el, hogy minden javaslatot, amit tesz, azt az MSZP-nek el kell fogadnia.

 

2008.11.12 Egyre nagyobb megszorítás az egészségügyben - Magyar Hírlap

 

Súlyos visszavágásokat tervez a kormány a 2009-es költségvetés egészségügyi fejezetében ? mondta Mikola István (Fidesz) az egészségügyi bizottság ülése el?tt, amelyen meghallgatták Székely Tamás egészségügyi minisztert.

Az ellenzéki politikus azt mondta, a tárcavezet?nek választ kell adnia, mit tesznek a gazdasági-pénzügyi válsághelyzetben, amikor a társadalmi problémák az egészségügyre is ránehezednek. Az emberek egy része elszegényedik, hajléktalanná válik, elveszti a munkáját, nem tud f?teni és sokuk kórházba kerül majd. Mikola István emlékeztetett rá, hogy a Gyurcsány-kormány nagy európai forrásokat ígért, azt, hogy az egészségügy a 2009-es év nyertese lesz, most viszont t?zsdei alkufolyamatokban, egy megszorító intézkedéscsomag keretében, az alkotmányos, mindenkinek járó egészségügyi ellátást megcsonkítva a terület keretszámait folyamatosan visszavágják. Hozzátette, megkérdezik a minisztert arról is, hogyan kívánja a megszorításokkal az ágazat érdekeit képviselni, hogy néz majd a dolgozók szemébe a 13. havi bér elmaradása miatt.

 

2008.11.11 A jöv? év közepét?l m?ködnének a regionális pénztárak - Világgazdaság

 

A beteg választhat kórházat Nógrádi Tóth Erzsébet Nem érinti a beutalási rendszert, nem korlátozza a betegek intézményválasztási szabadságának a feltételeit, ha a mostani 19 megyei pénztár helyett hét regionális szervezete lesz az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) ? mondta a Világgazdaságnak Vojnik Mária, az egészségügyi tárca államtitkára annak kapcsán, hogy a kormány legutóbbi ülésén döntött a decentralizációról.

Továbbra is megmarad az egységes, szolidáris alapú társadalombiztosítás, a szervezeti változtatással csupán a biztosítási elvet er?sítenék, s a betegek jobb kiszolgálását szeretnék elérni. Ám a regionális m?ködéshez szükség van a parlament el?tt lév? egészségügyi ?salátatörvények? módosítására is. A kormány terve szerint a változások el?készítése fél évet igényel, így jöv? júliustól állna fel az új rendszer ? tette hozzá.

Akár jó is lehet a változtatás ? véli Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke ?, hiszen a regionális pénztárak szorosabb kapcsolatban lehetnek a terület kórházaival, illetve a betegellátás min?ségét felügyel? állami népegészségügyi szolgálatokkal, mint a f?városban lév? OEP-pel. Megmarad a kórházak területi ellátási kötelezettsége is, tehát elvileg mind a 128 intézmény talpon maradhat. Ám jelent?s különbség lesz, hogy megsz?nik a tb szerz?déskötési kötelezettsége az intézményekkel, az is el?fordulhat, hogy bizonyos tevékenységre egy-egy osztállyal állapodik majd meg ? értelmezi a kormány szándékát az elnök. Felel?sség terheli a hatóságokat is, hiszen ha a még elfogadható távolságon túli kórházzal köt új szerz?dést a biztosító, úgy a betegek biztonságos ellátása csorbulhat. Arra is ügyelni kell, hogy a feladatokat átvállaló kórház alkalmas-e a többletgyógyításra ? hangsúlyozta Varga. Ezt csak akkor lehet megtenni, ha rossz min?ség? ellátást tapasztal az OEP, ám ez esetben ? egyeztetve az ÁNTSZ illetékeseivel is ? a feladatot és az ellátásához szükséges pénzforrást más intézményhez rendeli ? jegyezte meg Vojnik Mária.

Kérdésünkre azt is elmondta: a hatályos jogszabályok szerint ? néhány ellátást kivéve ? ma is csak akkor térhet el a beteg a beutalási rendt?l, akkor választhat a területén kívül kórházat, ha van beutalója, illetve a fogadó intézett?l engedélye, különben maximum 100 ezer forint részleges díjat kellene fizetnie az ellátásért. Ám ez a rendelet nem vált gyakorlattá ? ismerte el.

Az OEP megbízott f?igazgatója, Rendek Vilma úgy látja: meger?södik a tb biztosítói szerepe azzal, hogy a pénzforrásokkal szabadabban gazdálkodhat. Az OEP már tervezi az egészségügyi szolgáltatók tevékenységének és az Egészségbiztosítási Alapból származó források felhasználásának fokozott ellen?rzését, valamint az ehhez szükséges informatikai rendszerek megteremtését. Megtudtuk azt is, hogy a jöv? évi költségvetési törvényjavaslatban az OEP és igazgatási szerveinek m?ködési költségvetése tartalmazza az ellen?rzési rendszerek fejlesztéséhez szükséges nyolcvanf?s többletlétszám fedezetét.
2008.11.11 Többletpénz: örülnek a patikusok, újrakezdenék a tárgyalásokat - vg.hu
Van remény arra, hogy többletpénzt kapjanak a patikusok, hiszen az OEP idei gyógyszerkasszájában tetemes megtakarítás várható. A gyógyszerészek kamarája örül és ismét tárgyalna.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara örömmel vette a Világgazdaság mai számában megjelent írást, amelyben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gyógyszerügyi f?osztályvezet?je arról számolt be, hogy év végére 27-30 milliárd forintos megtakarítás várható a gyógyszerkasszában. Molnár Márk úgy fogalmazott: a pozitív változásban a gyógyszerár csökkentések, a cégek forgalomarányos befizetései mellett szerepe van annak is, hogy a patikusok támogatták a generikus programot, s az olcsóbb készítmények vásárlására biztatták a pácienseket. Ezért a kormány mérlegeli, hogy a pénzmaradványból juttat a gyógyszerészeknek.

A kamara úgy fogalmazott: az OEP f?osztályvezet?jének véleménye visszaigazolja a kamara korábbi nyilatkozatait a patikák nehéz gazdasági helyzetére vonatkozóan. A pénzmaradvány pedig azt er?síti meg, hogy a jelenlegi helyzetben is van forrás a probléma kezelésére, a nehéz helyzetben lév? gyógyszertárak részbeni kompenzálására, ezért a lehet? legrövidebb id?n belül ebben a kérdésben a tárgyalások újrakezdését várja a kormányzattól.
2008.11.10 Pozitív a gyógyszerkassza - Világgazdaság
NÓGRÁDI TÓTH ERZSÉBET A patikusok segítettek; az árlicit bevált; új orvosságokhoz jutnak a súlyos betegek Ugyan az év els? tíz hónapjában az egészségpénztár gyógyszerkasszájának id?arányos költése hárommilliárd forinttal több volt a 250,7 milliárdos el?irányzatnál, év végére - az orvoslátogatói díj alkotmánybírósági eltörlésének ellenére is - 27-30 milliárd forint pénzmaradvány keletkezhet.

A becsült megtakarítás úgy valósul meg, hogy a biztosító ez évben - vényforgalmi szemléletben - 3 százalékkal többet költ gyógyszerekre a múlt évinél, ennek az az oka, hogy a korábban külön keretb?l finanszírozott orvosságok átkerültek a patikai gyógyszerkörbe. A kormány azt mérlegeli, hogy a megtakarításból dotálja a patikusok generikus programban való részvételét. Nekik is köszönhet?, hogy a betegek többsége áttért az olcsóbb készítmények alkalmazására - tájékoztatta a Világgazdaságot Molnár Márk, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár gyógyszerügyi f?osztályának vezet?je. A maradvány több tényez?re vezethet? vissza. A 304 milliárd forintos költségvetési el?irányzatot ugyanis 35-37 milliárddal növeli a gyógyszercégekre kivetett adó, amely nagyrészt a 12 százalékos forgalomarányos befizetésb?l áll. Emellett november elsejéig 751 készítmény ára átlagosan 15 százalékkal csökkent. Ez ? a gyógyszerpiac konszolidációjának következményeként - némileg alatta maradt a múlt évi ármérsékléseknek, akkor 959 készítmény átlagosan 23 százalékkal lett olcsóbb. A gyógyszerek tb-listára kerülésére meghirdetett árverseny eredménye, hogy számos, úgynevezett els? generikus orvosság (a lejárt szabadalmi védettség? készítmények els? másolata) támogatását kezdte meg a biztosító, amelyekhez gyorsan és igen kedvez? áron jutnak a betegek - állítja Molnár Márk. Elmondta: 2007 eleje óta az elért megtakarításoknak köszönhet?en 47 új hatóanyag került föl az egészségbiztosító listájára. El?készület alatt áll az a jogszabály, amely további nagyszámú beteget juttat hozzá a legkorszer?bb gyógyszeres kezelésekhez, így például kiegészül a mellékveserákos, a súlyos szív-ér rendszeri betegek, a veseelégtelenségben szenved?k gyógyszerpalettája. Megtudtuk azt is, a közeljöv?ben várható jogszabálymódosítás révén 2000-2500 gyulladásos bél-, ízületi és b?rbetegségben szenved? ember jut a legmodernebb terápiákhoz. Növekszik az Alzheimer-kór kezelésére szolgáló készítmények utáni támogatás is. A vényforgalom elemzéséb?l kiderült: a múlt év októberét?l enyhén emelked? a trend a tb-támogatásokban, de ez augusztusban megtört. Ennek a szezonális gyógyszerfogyasztás-csökkenés az oka Ám szeptembert?l ismét a szokásos forgalom tapasztalható, az augusztusi 14 millió doboznál kétmillióval többet váltottak ki a betegek.

TÁMOGATÁS. Megközelít?en a tavalyival azonos összeget vittek el szeptember végéig a gyógyszerártámogatások

 

2008.11.06 Kampányol a kamara - Magyar Hírlap

 

"A kormány tehetne ellene!"

A Magyar  Gyógyszerészi Kamara most induló kampánya során kártyanaptárt kapnak azok a betegek, akik például készlethiány vagy az alacsony ártámogatás miatt nem tudják kiváltani orvosságukat. A naptárakkal a testület arra hívja föl a figyelmet, hogy "a kormány tehetne ellene".

 

2008.11.06 Kampány a patikaliberalizáció ellen - Népszabadság

 

D. A. N. Kampányt indított a Magyar Gyógyszerész Kamara, hogy a kormány "javítson" a gyógyszerpiac liberalizálásáról szóló törvényen. Az akció keretében országszerte ezer patikában mindazok a betegek, akiknek nem sikerül konfliktusmentesen kiadni a gyógyszereiket - például mert az túl drága vagy épp nincs raktáron -, naptárat kapnak. A naptárak szöveget is tartalmaznak, az egyik felirat azt állítja: "Az ön gyógyszere azért nincs készleten, mert árrése nem fedezi a költségét."

 

A naptárakat szerdán eljuttatták az országgy?lési képvisel?khöz is. A döntéshozóknak szánt névre szóló borítékokat a frakciók képvisel?i - az egészségügyi reformot képvisel? és a gyógyszerészek tiltakozását kiváltó patikaliberalizációt levezényl? szabad demokraták kivételével - átvették.

A kamara október végén döntött arról, hogy kampányt indít a patikák védelmére. Azt szeretnék elérni, hogy töröljék a két év múlva életbe lép? törvényb?l a teljes patikai liberalizációt lehet?vé tev? passzust. A miniszter meggy?zésére pedig "bizonyítékokat" gy?jtenének arról, hogy nem jó a szabályozás.

 

2008.11.03 Kistelepülési patikák - KlubRádió

 

Kovács Olivér (m?sorvezet?): - Kezdjük is a patikákkal. Vendégem Hankó Zoltán a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke. Jó napot kívánok! Hankó Zoltán (Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke): - Jó napot kívánok!

M?sorvezet?: - Önök a múlt héten tartották a nagygy?lésüket. Nagyon sok érdekes dolog elhangozott ezen. Például az is, hogy átalakul és sajnos nem kívánt irányba alakul át a gyógyszerhez jutás lehet?sége Magyarországon. Én, mint nagyvárosi ember valószín?leg szerencsés helyzetben vagyok, minél kisebb településen él valaki, annál rosszabb lesz a helyzet, és ez id?vel fokozódhat.

Hankó Zoltán: - Többek között erre az anomáliára is igyekeztünk felhívni a figyelmet. Már az elmúlt hónapokban is több alkalommal - részben a különféle államigazgatási egyeztetéseken, részben pedig amikor a sajtó nagy nyilvánosságát vettük igénybe annak érdekében, hogy a problémáinkat, gondolatainkat bemutassuk mindenkinek. Itt Ön a zsákfalvakat említette, és ennek kapcsán azt, hogy a hozzáférhet?séget amennyire lehet azért jó lenne az egészségügyi szolgáltatásokban megfelel? szinten biztosítani. A másik két elemet is ehhez a gondolathoz hozzáraknék. A hozzáférhet?ség mellett nagyon lényeges az esélyegyenl?ség, és a min?ségnek a biztosítása is. ez, hogy ha lefordítom hétköznapi nyelvre, akkor valahol azt jelenti, hogy például a gyógyszerhez tudjon hozzájutni az egészen kistelepülésen él? beteg is; és tudja megvásárolni ezt a gyógyszert a nagyvárosban él? beteg is, mert hiába van gyógyszertár - most már úgy néz ki, hogy talán több is, mint amennyire szükség lenne a városban - ha drága gyógyszert nem tudja megfizetni, akkor mit sem ér vele. A harmadikként említettem a min?séget, mindehhez az is szükséges, hogy garantált gyógyszert és garantált gyógyszerészi szolgáltatásokat kapjon a beteg.

M?sorvezet?: - Mert ugye a patikában nem úgy m?ködnek a dolgok, mint mondjuk egy hentes boltban, bár sokat beszélgettek itt err?l az elmúlt évekb?l. Végül is valamiféle ilyesmi folyamatnak volt az eredménye az is, hogy liberalizálták a patikapiacot, nevezetesen azt mondták, hogy igen is lehessen patikát nyitni mondjuk egy bevásárlóközpontban is. Ami ellen ugye a gyógyszerészi kamara folyamatosan tiltakozott mondván, hogy a patikában azért többet kap az ember, mint egy gyógyszertár. Nem az történik mint egy boltban, hogy leveszi a polcról az árut, odamegy a pénztárhoz és fizet és egy jó napottal elengedik.

Hankó Zoltán: - A bevásárlóközpontokkal kapcsolatos politikai és szakmapolitikai vitákon valamennyire túl jutottunk. Tulajdonképpen itt amikor a betegnek a gyógyszertári gyógyszerhez jutását próbáljuk meg szabályozni, akkor el?bb említettem, hogy min?séget is kell tudnunk biztosítanunk. Most mib?l áll a min?ség? Egyrészt abból, hogy egy garantált min?ség? gyógyszert kap, nem lejártat, nem hamis gyógyszert. Ugye az utóbbi években egyre többet foglalkozunk vele Európa szerte és Magyarországon is. ez egyre komolyabb problémát jelent.

M?sorvezet?: - Hivatalos gyógyszerellátásba még nem jutott be hamis gyógyszer.

Hankó Zoltán: - Így van. Ott még az zárt forgalmazási rendszernek az el?nyeit élvezzük mindannyian, tehát beteg is és gyógyszerész is. tehát nem kell attól félni, hogy azok a csatornák, amelyeken a gyógyszereinket beszerezzük azok hamis gyógyszereket forgalmaznának. Tehát ett?l nem kell egyenl?re félnünk. De ugye ez a min?ség, ami a gyógyszertári szolgáltatások kapcsán igénye kell hogy legyen társadalomnak, betegnek, mindenkinek az még egyszer említem, a jó min?ség? és garantált gyógyszer mellett egy tisztességes, jó min?ség? felvilágosítást, tájékoztatást is igényel a gyógyszerész részér?l. Mert hiszen a beteg nincs abban a helyzetben általában, és az esetek jelent?s hányadában, hogy a gyógyszerének a jóságáról, az árának az értékarányos voltáról és a gyógyszernek a szükségességér?l ? meg legyen gy?z?dve.

M?sorvezet?: - Általában még a betegtájékoztatót sem szokták az emberek elolvasni.

Hankó Zoltán: - Igen, és azt sem szabad elfelejteni, mivel az esetek jó részében olyan betegségr?l van szó, ami érzelmileg ?t motiválja, vagy megviseli, ezért az érzelmi elfogódottság is adott esetben korlátozza ?t abban, hogy egy valójában racionális vásárlói döntést hozzon. Ehhez mindenképpen szükséges a szakembernek a segítsége, és hozzáteszem, hogy egy olyan szakemberé, aki szakmai döntéseit függetlenül tudja meghozni, és az etikai és a hivatás etikai szempontoknak alárendelve tudja meghozni.

M?sorvezet?: - Visszatérve a zsákfalvakra, illetve kistelepülésekre. Az Önök becslése szerint, hogy ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, nevezetesen nyilván a nagyobb teleülésen lév? patikák a betegeknek az egy részét, meg a receptek egy részét elszívják, és csak azok váltanák ki a kistelepülésen a receptjét, akik egyébkén nem járnak el nagyobb településre, és itt nyilván kevesen vannak. E miatt a patikának egyre rosszabb lenne a pénzügyi mérlege. Szóval Önök szerint körülbelül hány százalékuk t?nhet el ezeknek a kistelepülésen lév? patikáknak, illetve hány embert érinthet id?vel ez a probléma.

Hankó Zoltán: - Most egyfel?l tendenciákról tudunk beszélni, és Ön említette a városokban fokozódó verseny következtében ugye az er?söd? forgalom elszívást. Tehát a kistelepülésekr?l ugye ennek a következtében a gyógyszerforgalomnak egy része áttev?dik a nagy városokba. Nyilván ez a kistelepüléseken forgalomcsökkenést, és ezáltal bevétel kiesést okoz a gyógyszerészeknek. Ett?l függetlenül az elmúlt két évben magának az ágazatnak is egy viszonylag jelent?s összforgalom csökkenéssel kellett szembenéznie. A kett?nek az együttes hatása jelenti azt, vagy okozza azt a problémát, amire igyekeztünk felhívni a figyelmet, hogy a kis gyógyszertáraknak a m?köd?képességét biztosítani kell. Igyekszünk nagyon precízen fogalmazni, mert elég sokszor ért minket a vád az elmúlt években...

M?sorvezet?: - Hogy a pénzüket féltik.

Hankó Zoltán: - Egyrészt a pénzünket féltjük, másrészt farkast kiáltunk. Ugye üzemgazdasági értelemben, jogkövet? magatartást feltételezve durván számításaink szerint pillanatnyilag egy 700 gyógyszertárat az, amelyik nagyon kritikus helyzetben m?ködik.

M?sorvezet?: - Ez körülbelül mennyi embert szolgálhat ki?

Hankó Zoltán: - Átlagban 3 és 5000 közötti lakosság számról lehet beszélni gyógyszertáranként. Én ezt most fejben nem szeretném ezt a szorzást elvégezni, de nagyjából lehet azt mondani, hogy az ország lakosságának durván 25-30 százalékát érintheti.

M?sorvezet?: - Most arra kérem Önt és a hallgatókat, hogy hallgassuk meg együtt a közlekedési híreket, és innen folytassuk! Arról beszélgettünk az imént, hogy ha folytatódnának a tendenciák, nevezetesen az, hogy ha csökken a kistelepüléseken, a szákfalvakban lév? a patikáknak a forgalma, akkor nagyon sok ember kerülhetne veszélybe. Mi lehet a kiút ebb?l a helyzetb?l? Ugye ezen a múlt heti Magyar Gyógyszerészi Kamaragy?lésen nagyon érdekes hozzászólások hangzottak el, és minthogyha kezdene valamiféle politikai konszenzus is kialakulni.

Hankó Zoltán: - Igen, erre a nagygy?lésre, amit több gyógyszerészi szervezettel közösen hoztunk létre, meghívtuk a miniszter urat és a politikai pártoknak is az egészségpolitikusait. Miniszter úr egyrészt tájékoztatást adott arról, hogy milyen törvénymódosító javaslatokat terjesztettek be a Parlament elé. A parlamenti egészségpolitikusoknak viszont e kötetlenebb lehet?ség volt a hozzászólásra. Az volt a tapasztalatunk - és itt els?sorban a két nagy pártnak az egészségpolitikusaira utalok, tehát az MSZP-nek és a Fidesznek az egészségpolitikusaira - hogy a jelenlegi helyzet megítélésében nagyon sok közös vonás volt. Azt mondták mind a ketten, hogy a jelenlegi szabályozási rendszernek a korrekciója a közeljöv?ben elkerülhetetlen.

M?sorvezet?: - Tehát ez azt jelenti, hogy megmenekülhetnek a kistelepüléseken lév? patikák valamilyen módon?

Hankó Zoltán: - Egyfel?l remélem, hogy ezek a gyógyszertárak megmaradhatnak, más fel?l azt is remélem, hogy tudjuk egy kicsit stabilizálni az ellátásnak a min?ségét is.

M?sorvezet?: - Fogunk majd még beszélhetni err?l a témáról. Most abban a reményben búcsúzhatunk el egymástól, hogy talán itt a kistelepülésen él? embereknek a gyógyszerellátása nem kerül komolyabb veszélybe. Köszönöm szépen, hogy itt volt velünk.

Hankó Zoltán: - Én köszönöm a meghívást!
2008.11.03 Patikaliberalizáció: a betegeknek tetszik
Szükségtelen korlátozni a versenyt - vélik a az egyik oldalon, míg a kamara és a Fidesz bukásról beszél. A Népszava cikke a ?pró? oldalt er?síti.

Noha nem egyértelm?ek a patikai piacon 2007-ben kezd?dött nyitás eredményei, a Gyurcsány-kormány els? komoly reformintézkedése, a patikaliberalizáció távolról sem kudarc. A betegek több helyen és könnyebben vásárolhatnak medicinákat, b?vült az orvosságok köre és mérsékl?dnek az árak. A gyógyszerész­kamara káoszt emleget és patikaalapítási moratóriumot sürget, míg a Fidesz a ­liberalizációs törvény visszavonását is felvetette. A kormány és a szaktárca hallani sem akar ezekr?l, korlátozásra pedig a Gazdasági Versenyhivatal szerint sincs szükség.

A patikapiac 2010 januárjától válna teljesen liberalizálttá, s a kormány ebbéli szándékát a jelek szerint az sem akaszthatja meg, hogy a közelmúltban ismét összecsapott e témában az egészségügyi miniszterrel a gyógyszerészszakma. Utóbbi sikertelennek ítéli a tavaly bevezetett patikaliberalizációt, a múlt heti gyógyszerésznagygy?lésen pedig azt hangoztatták: több száz gyógyszertár bajban van, 700 ráfizetéssel m?ködik, új patikák pedig olyan helyen létesültek, ahol már nem volt rájuk szükség. A szakmai szervezetek emiatt petíciót fogalmaztak meg, melyben követelik az állami szabályozás fenntartását, a gyógyszertár-létesítés újraszabályozását, kizárva a lehet?ségb?l "a nemzetgazdasági érdekekkel ellentétes tulajdonosi köröket", s?t patikaalapítási moratórium bevezetését is sürgetik. A Fidesz is úgy ítéli meg, válsághelyzetbe kerültek a patikák, a kormány intézkedéseivel szétrombolta a korábbi gyógyszerellátási modellt, ezért az ellenzéki párt a liberalizáció visszavonását sürgeti.

Székely Tamás egészségügyi miniszter azonban azt mondta, nem függesztik fel a patikaliberalizációt, amíg nem igazolódik be, hogy az a betegeknek hátrányos. Márpedig a kormány és a szaktárca közlése szerint a Gyurcsány-kormány els? reformintézkedése bevált, a betegek jól jártak a piacnyitással, mert több helyen és könnyebben juthatnak medicinákhoz, javult a színvonal, a verseny pedig többletszolgáltatások nyújtására ösztönzi a gyógyszertárakat. Nem mellékes az sem, hogy az év els? kilenc hónapjában 746 gyógyszer ára csökkent, átlagosan 13 százalékkal.

Az Egészségügyi Minisztérium (EüM) lapunkat arról tájékoztatta: ez év októberéig 380 új gyógyszertár létesítését engedélyezték, közülük 25 van külföldi többségi tulajdonban, 70 hálózatban m?ködik, kétszázat pedig magánszemély üzemeltet. A piacnyitásnak tudható be, hogy kialakult a versenyhelyzet a régi gyógyszertáraknál is, közülük 60 meghosszabbította nyitva tartását, olyan arányban vállalnak házhozszállítást, mint az újak, vagyis érdekeltté váltak a magasabb szint? szolgáltatásban. A statisztikákból kiderül az is, hogy 70, ötezer lakosnál kisebb településen létesült új gyógyszertár, közülük 39 helyen eddig egyáltalán nem volt patika. Bár néhány megyében - például Nógrád, Somogy, Borsod -, ahol a lefedettség ritkább, a falugondnoki hálózat is részt vesz a lakosság gyógyszer-ellátásban, de összességében nincs ellátatlan terület az országban.

Egyértelm?en kedvez?ek a betegek visszajelzései a patikán kívüli gyógyszer­árusítás bevezetésér?l is. Októberre már több mint 700 helyen lehetett így országszerte bizonyos medicinákhoz jutni. A tapasztalatok szerint a benzinkutak, drogériák, posták, áruházak szívesen foglalkoznak a többletfeladattal, a patikáknál pedig nem jelentkezik drasztikus forgalomkiesés. A kezdeti félelmek nem igazolódtak be, a liberalizáció miatt eddig még senkit sem ért baj vagy mérgezés. A nem vényköteles gyógyszerek értékesítését els?ként megkezd? Mol több mint száz benzinkútjánál nagy a kereslet például a fájdalom- és lázcsillapítók iránt. Patikán kívül orvosságokat a gyógynövényüzletek és drogériák, a tölt?állomások, a posták és az élelmiszer-, illetve vegyiáru-üzletek árulnak.

Pró és kontra

Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke: A patikalétesítés minden ésszer? korlátjának feloldása, a forráskivonás, a gyógyszerek patikából történt kivitele és az olcsóbb gyógyszerrel való kötelez? helyettesítés miatt meggyengültek a dönt?en családi kisvállalkozásként m?köd? patikák. A szakmai tulajdonlást egyre inkább kiszorítja a nagyobb t?keer? és a több pénz. A gyógyszerellátásban máris hatalmas teret nyertek a külföldi patikaláncok és a multinacionális vállalkozások. Több száz patika van bajban, ráadásul olyan helyen létesültek gyógyszertárak, ahol már nem volt rájuk szükség, ezért patikaalapítási moratóriumra lenne szükség. A gyógyszerellátás és az egészségügy helyzetét a káosz jellemzi, mást mond és mást tesz a minisztérium. A tárca sorra figyelmen kívül hagyta a kamara javaslatait a gyógyszer-gazdaságossági törvény módosításánál.

Kökény Mihály, az Országgy?lés egészségügyi bizottságának elnöke: A gyógyszertárak nemcsak egészségügyi intézmények, hanem piaci szerepl?k, így helyt kell állniuk a szabadpiaci körülmények között is. Komolyan kell venni a szakmai szervezetek véleményét, de a patikaliberalizáció megállítását semmi nem indokolja, mivel itt sem célszer? meg?rizni a monopolhelyzetet. Az élet bebizonyította, hogy a patikaszabadság növelése és a gyógyszertáron kívüli árusítás javította a hozzáférhet?séget, a verseny pedig a szolgáltatás min?ségét emelte. Vannak persze nehéz helyzet? kis patikák, ezeknél meg kell nézni, miként lehet segíteni, de a gyógyszertárak jövedelmez?ségét nem lehet állami pénzb?l fenntartani. Gondjaikat azonban orvosolni lehet, ezt szolgálja a szolidaritási díj, amelyet nagyobb, nyereséges patikák nyújtanak átcsoportosítással a kisebbek javára.

GVH: Fenn kell tartani az új rendszert

Semmi nem indokolja a korábbi szabályozáshoz való visszatérést, a jelenlegi versenyhelyzet korlátozását - közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A szervezet szerint a patikai piacon 2007-ben kezd?dött nyitás kedvez? eredményekkel szolgált, lehet?vé tette a fogyasztói igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodást, ezért fenn kell tartani a liberalizáción és a verseny er?sebb kényszerén alapuló szabályozást, miközben ellen kell állni a lobbinak. A GVH kitért arra, hogy a gyógyszerek közötti versenyt er?sít? intézkedésekkel - az árlicit, a támogatási lehet?ségb?l történ? kiesés és az abból fakadó forgalom- és profitcsökkenés veszélye - tömeges árcsökkentéseket sikerült elérni. A szervezet felidézte: az Alkotmánybíróság több határozatában is foglalkozott a területet szabályozó törvényekkel, s néhány kisebb jelent?ség? hibát leszámítva alkotmányosnak és összességében fenntarthatónak nyilvánította az új modellt.

(Népszava)

« Vissza
Betegsarok
2021. 03. 19.
Az étrend-kiegészít?kkel kapcsolatos együttm?ködéshez csatlakozó gyógyszertárak listája
»
2020. 02. 18.
Betegjogi képvisel?k elérhet?ségei
»
2020. 01. 19.
Segítség gyógyszerésznek, betegnek
»
2016. 05. 25.
Megsz?nik a „diabetikus”, „cukorbetegek is fogyaszthatják” és a narancssárga kör jelölés – ogyei.gov-hu
»
2016. 03. 11.
A tavaszi fáradtság okai – és amit ellenük tehetünk – tetplatform.hu
»
Tovább »
Eseménynaptár
«
2022 január»
hkszcspszv
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31
konferencia  testületi esemény  továbbképzés  szabadid?s esemény 
Hirdet?tábla
Állás
Helyettesítés
Egyéb
Tovább »
Közös dolgaink
2019. 05. 24.
Bels? Min?ségügyi Kézikönyv III. kiadás
»
2020. 09. 07.
Elnöki beszámolók a Kamara küldöttközgy?léseire
»
2019. 03. 27.
Az MGYK XI. Vándorgy?lésér?l
»
Tovább »
Gyógyszertár-m?ködtetés
2017. 03. 09.
Pályázati lehet?ségek gyógyszertárak számára
»
2016. 03. 03.
A gyógyszertári finanszírozási el?leg alakulása 2010-t?l 2016. januárig
»
2016. 03. 03.
A gyógyszertári vállalkozások 2014. évi mérlegbeszámolóinak és pénzügyi helyzetének alakulása
»
Tovább »
Hasznos linkek
Jogszabálykereső
Kamarai tájékoztatók
2020. 03. 31.
Kórházi Min?ségirányítási Standardok
»
2016. 01. 07.
Min?ségügyi kézikönyv gyógyszertáraknak ? II. kiadás
»
2014. 06. 26.
1/2014 (VI. 19.) MGYK ELNÖKSÉGI AJÁNLÁS GYÓGYSZERTÁRI UTAZÁSI TANÁCSADÁSHOZ - MGYK
»
Tovább »
Tovább »
Archívum
A honlapon található információk célja az egészségügyi ismeretek bővítése, de ez nem helyettesíti az orvos, gyógyszerész, vagy más szakember felkeresését.
© 2008–2017 Magyar Gyógyszerészi Kamara - Minden jog fenntartva - Regisztráció a védett tartalmak eléréséhez! Hírlevélre történ? le- és feliratkozás!
Utolsó módosítás: 2022. 01. 24 hétfő