Magyar Gyógyszerészi Kamara
értékteremtő érdekvédelem
akadálymentes verzió
Vissza az alapértelmezett verzióhoz H-1068 Budapest
Dózsa György út 86/b
Tel.: (+36-1) 351-9483
(+36-1) 413-1924
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu
Keresés RSS
Kezd?lapA KamarárólTovábbképzésekSzakmai fórumPályázati lehet?ségekKamarai tagsági információkIrattár
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó
Regisztráció
OK
GYIK
2018. 08. 30.
Tájékoztató az e-ügyintézésr?l
»
2016. 11. 23.
Tudnivalók az étrend-kiegészít?kel kapcsolatos megállapodásról
»
2014. 09. 22.
Személyi jogosok pontszám igazolása ? mgyk.hu
»
2014. 06. 10.
Ki állítja ki a gyakorlati pont igazolást? - MGYK Országos Hivatala
»
2017. 06. 20.
Az AEEK m?ködési nyilvántartással kapcsolatos tájékoztató anyagai
»
Tovább »
Gyógyszerészi Hírlap
Hírlevelek
Sajtófigyel?
2022. 09. 27.
Figyelem: októbert?l csak patikákban lesz kapható antigén gyorsteszt - infostart.hu
»
2022. 09. 26.
Gyógyszerészek egy egészségesebb világért - pharmaonline.hu
»
2022. 09. 23.
Utcát neveztek el Richter Gedeonról születésének 150. évfordulóján - magyarnemzet.hu
»
2022. 09. 22.
Gyógyszerészek a betegágy mellett - hirek.unideb.hu
»
Tovább »
Szolgáltatások
2021. 11. 09.
Együttm?ködési megállapodás az MGYK és a KOMPLEX Kamarai Pénzügyi Tanácsadó Kft. között
»
2020. 06. 14.
Volvo: kedvezmény kamarai tagoknak
»
2019. 08. 27.
ATASI – Adatvédelmi módszertan gyógyszertáraknak
»
2019. 01. 07.
All You Can Move (AYCM) SportPass kamarai tagoknak
»
2017. 03. 10.
Együttm?ködési szerz?dést kötött az MGYK és a Global Payments Europe
»
Tovább »

E-Papír
Bannerek


 Bannerek

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek

 

MOL-MGYK tájékoztató!

Bannerek

 

 Vodafone

Bannerek

 

 

Gyógyszerész Gondozási Bizottság

2008. október
2010. február 16.

2008.10.29 Nem figyelnek a patikusok javaslataira - Magyar Hírlap

A patikaliberalizáció moratóriumát, a gyógyszerészi szakma presztízsének és a betegellátás biztonságának helyreállítását kérik a gyógyszerészek a kormánytól.

A több száz gyógyszerész részvételével megrendezett tegnapi nagygy?lés el?tt a szakmában m?köd? öt szervezet képvisel?je tájékoztatta a nyilvánosságot azokról a két év óta tapasztalható gondokról, amelyek mára válságot okoztak. Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke elmondta: a testület tavasz óta folyamatosan tárgyalt a szaktárcával, a szakmát érint? törvények módosításának lehetséges irányairól, de egyetlen érdemi javaslatukat sem látják viszont a tervezetben. Egyebek mellett nem esik szó a benyújtandó módosításban arról sem, hogy az új patikák létesítését valódi többletszolgáltatáshoz, folyamatos nyitva tartáshoz kell kötni.

Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszertár-tulajdonos Gyógyszerészek Szövetségének elnöke azt mondta lapunknak, hogy az összefogás azt is célozza, ne egy pénzügyi befektet? diktáljon arról, mi történjen a patikában.

A nagygy?lésen részt vett Székely Tamás egészségügyi miniszter, az orvosi, valamint a szakdolgozói kamara elnöke is. Az SZDSZ kivételével minden parlamenti párt képviseltette magát szakpolitikusával.

 

2008.10.29 A liberálisok foglya a kormány - Magyar Nemzet

Mizsei Bernadett A gyógyszerészek felháborodtak Székely Tamás sikerpropagandáján

A kormány neoliberális politikája eredményezte azt, hogy válsághelyzet alakult ki a gyógyszerészetben - jelentette ki Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke a szakma tegnapi nagygy?lésén. Székely Tamás egészségügyi miniszter és a pártok is képviseltethették magukat, ám a patikaliberalizáció élharcosa, az SZDSZ nem kapott meghívást. A rendezvényen, ahol több százan gy?ltek össze, a szakma kinyilvánította: a patikaliberalizáció a hamis nyilatkozatokkal ellentétben nem vált be, hiszen mind a betegjogok, mind a gyógyszerészi kompetenciák sérültek. Hiába létesültek új patikák, azokat nem az elmaradt falvakban, hanem a nagyvárosokban nyitották meg, ahol ugyanakkor veszélybe kerültek az általában családi vállalkozásban m?köd? gyógyszertárak . Er?s István, a Magyar Gyógyszerész-tudományi Társaság elnöke felszólalásában rávilágított: a változtatások bevezetésekor nem voltak meg a megfelel? személyi feltételek. A piacon megjelen? multinacionális cégek ugyanis szakasszisztenseket vagy pályakezd?ket állítottak a pultok mögé, akik alacsonyabb végzettségük révén nem képeseket átadni a betegek számára szükséges információkat. - Nem akarjuk a multinacionális cégek láncait felépíteni - jelentette ki Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszertár -tulajdonos Gyógyszerészek Szövetségének elnöke. Hozzátette: "amit ma látunk, az csak a kezdet, hiszen a kis láncok készítik el? a nagyobbak bevonulását." Az elnök szerint néhány éven belül 3-4 nagybefektet? fogja ellátni a magyar gyógyszerpiacot. Hávelné úgy látja, a kormány "fogolyként verg?dik a liberálisok csapdájában, és elengedte mind a gyógyszerészek, mind az egész magyar egészségügy kezét". Székely Tamás minisztert megszólítva kijelentette, lejárt a liberalizmus ideje. Székely hangzatos számadatokkal próbálta alátámasztani a kormány álláspontját, miszerint a patikaliberalizáció sikeres volt, ám felszólalásának hitelességét bekiabálásokkal és általános felháborodással min?sítették a szakma megjelent képvisel?i.

KEVÉS A SZAKÁPOLÓ. Nincs elég szakápoló Magyarországon, ezért az id?s betegek ápolásának feltételei nem mindenhol megfelel?k mondta Papp Zoltán, a Nemzeti Egészségügyi Tanács elnöke. A testület az Id?sügyi Tanáccsal együtt hozott állásfoglalásában leszögezte: e téren az egészségügyi és a szociális tárcának a mostaninál jobban kellene együttm?ködnie. Falus Ferencországos tiszti f?orvos úgy véli, mintegy 15 százalékkal javulna az ellátás hatékonysága, ha a rendelkezésre álló eszközöket a két tárca közösen használná fel. (Z. N.)

FELFÜGGESZTÉST KÖVETELNEK. Az egri kórház átadási-átvételi folyamatának felfüggesztésére szólítják fel az egészségügyi minisztert az egri kórházvéd?k - közölte Pócs Alfréd, a bizottság tagja. Információik szerint nem áll a HospInvest rendelkezésére az intézmény m?ködtetéséhez szükséges gyógyítói létszám. - Egy virtuális, csonka kórház jönne létre, és egyetlen osztályon sem lesz ügyeleti és készenléti beosztás az átadás tervezett id?pontjától mondta a kórházvéd?. Kosztura László, a HospInvest Zrt. régióigazgatója viszont állítja: a HospInvest rendelkezik a szükséges személyi feltételekkel, ezért november 1-jén átveszi az egri súlyponti kórház üzemeltetését. Elmondása szerint a személyi állománya természetesen létez? személyekb?l áll.

 

2008.10.29 Még mindig keser? a pirula a patikusoknak - Napi Gazdaság


Szigeti Ildikó Míg a legnagyobb ellenzéki párt aggódik a gyógyszerellátás miatt, a szaktárca szerint a múlt év eleje óta hatályos törvény megnyugtatóan rendezte mind a patikusok, mind a betegek helyzetét

Megszakadtak az egyeztetések a kamara és a tárca között, közben véglegesítik a javaslatot

A Fidesz egyetért a Magyar Gyógyszerészi Kamarával abban, hogy a kormány maga okozta a gyógyszerellátás gondjait, alkalmatlan politikájának következtében nemcsak a patikák kerültek válsághelyzetbe, hanem szétrombolták a korábban jól m?köd? etikus gyógyszerellátási modellt és a szakmai és hivatásbeli értékrendet is. A válság nemcsak a patikusok egzisztenciáját, hanem a betegek gyógyszerhez való hozzáférését is veszélyezteti - olvasható a Fidesz népjóléti kabinetjének közleményében.

A legnagyobb ellenzéki párt jelezte: a gyógyszer-gazdaságossági törvény hamarosan sorra kerül? módosításakor a Fidesz módosító javaslatok benyújtásával támogatja a Magyar Gyógyszerészi Kamara szándékait. Mint írják, közösen kell fellépni a kormány azon szándéka ellen, amellyel el akarja venni a kamaráktól azt a jogot, hogy etikai ügyekben döntéseket hozzon. Ezt a hatáskört egy, a kormányzat által felállított testületnek adná - jegyzik meg a közleményben.

A Fidesz álláspontja szerint a hivatásrendi Magyar Gyógyszerészi Kamarának vissza kell kapnia mindazon jogosítványait, amelyeket az MSZP-SZDSZ kormányok elvettek. Ezen jogosítványok gyakorlásához szükséges a kötelez? kamarai tagság, annak érdekében, hogy a gyógyszerellátás etikai kontrollja a szakma kezébe kerüljön vissza - olvasható a közleményben.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara - megköszönve a Fidesz támogatását - úgy fogalmaz: a köztestület tovább tárgyal a párttal annak érdekében, hogy a gyógyszer-gazdaságossági törvény módosításakor a jogszabályba beépüljenek azok a kamarai javaslatok, amelyeket az egészségügyi tárca - korábbi ígéretei dacára - nem vett figyelembe.

A kamara ugyanakkor kész arra, hogy folytassa az Egészségügyi Minisztériummal azokat a tárgyalásokat, amelyeket a tárca szeptemberben egyoldalúan szakított meg. A kamara várja a minisztérium javaslatát az egyeztetés konkrét id?pontjára vonatkozóan.

Az Egészségügyi Minisztérium közleményben tudatta: komolyan veszi a kamara véleményét és a gyógyszerellátás kérdéseit. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátásról szóló törvényjavaslatot elküldte a kamarának, amelyr?l jelenleg is aktív egyeztetések folynak. A szaktárca az etikai hatáskörök átalakításának szándékától épp a kamara javaslata miatt állt el, így a végs? törvénytervezetben ez már nem szerepel.

A minisztérium álláspontja szerint a patikák számának növekedése megkérd?jelezhetetlenül a jobb gyógyszerellátást és a jobb hozzáférést teszi lehet?vé. A patikaalapítás szükségtelenül korlátozó szabályai feloldásának köszönhet?en 279 közforgalmú gyógyszertár kapott engedélyt 2008 júliusáig. Olyan településeken, ahol egyáltalán nincs vagy nem volt folyamatos gyógyszerellátás, összesen 27 fiók- és 10 kézi gyógyszertár létesült. A lakosság gyógyszerhez jutását tovább segíti, hogy 702 kiskereskedelmi árusítóhelyen vált lehet?vé 407 gyógyszer (fájdalomcsillapítók, vitaminok, savleköt?k) közvetlen, gyógyszertáron kívüli elérhet?sége.

Míg tavaly összesen 959 készítmény ára csökkent átlagosan 23 százalékkal, 2008 els? kilenc hónapjában 746 gyógyszert érintett az átlagosan 13 százalékos árcsökkenés. A betegek tehát jól jártak, mivel 2008-ban átlagosan 5-7 százalékkal kevesebbet fognak gyógyszerre költeni, mint 2007-ben.

A tárca felhívja a figyelmet arra is, hogy a törvény rendelkezéseinek eredményeképpen több új hatóanyag finanszírozására nyílt lehet?ség. Az elmúlt másfél évben több mint 47 új hatóanyag támogatását tudták megkezdeni, amelyek olyan betegeknek nyújtanak esélyt a sikeres kezelésre, akik számára a korábbiakban semmilyen más alternatíva nem állt rendelkezésre.

2008.10.29 Doktori cím a patikusoknak - Világgazdaság
Rugalmasabbá válik és a megváltozott betegigényekhez jobban igazodik a jöv?ben az egészségügyi ellátórendszer.

Ezt reméli Székely Tamás szakminiszter az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésér?l szóló törvény módosításától, amelyet hamarosan tárgyal az Országgy?lés. A tegnapi kormányszóviv?i tájékoztatón azt is elmondta: a jöv?ben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) év közben is módosíthatná a kórházakkal kötött finanszírozási szerz?déseket, s a regionális állami tisztiorvosi szolgálatok bevonásával más intézménynek adhatná át a betegellátási feladatot. Erre akkor kerülhetne sor, ha például az adott intézmény nem az el?írt orvosi protokolloknak megfelel?en látná el a betegeket. A kihasználatlan kapacitásokat is a páciensek szükségletének megfelel?en más súlyponti vagy országos intézménynek adnák át, a teljesítményvolumen-korlátot kényszerb?l túllép?k veszteségét elkerülend?.

A kormány négy egészségügyi tárgyú törvény módosítását javasolja. Ezek között van a gyógyszer-gazdaságossági is. Mivel az Alkotmánybíróság (AB) technikai okok miatt júniusban megsemmisítette a gyógyszercégek orvoslátogatói után fizetend? évi 5 millió s a gyógyászati segédeszközöket gyártók orvoslátogatói után fizetend? évi egymillió forintos díjfizetést, éves szinten 10 milliárd forinttól esik el a tb-kassza. Ezért ? az AB döntését figyelembe véve ? a szaktárca átalakítaná a díj befizetésére vonatkozó szabályokat. Mentesülnének a befizetés alól a betegszabadságon, a gyesen, a táppénzen lév?k vagy más ok miatt tartósan nem dolgozó orvoslátogatók.

A miniszter azt is javasolja, hogy a gyógyszerészeknek is biztosítsák a doktori cím használatát, így is elismerve a betegellátásban végzett tevékenységüket. A megváltozott körülményekhez igazítva kisebb módosítás várható az egészségügyr?l és a kötelez? egészségbiztosításról szóló 1997. évi törvényekben is.

2008.10.18 Csalódtak a kormányban a patikusok - Magyar Nemzet
Mizsei Bernadett A gyógyszerellátás biztonságát, a kamarák etikai jogkörét és a kisebb patikák érvényesülését félti a Magyar Gyógyszerész Kamara, mivel korábban elkészített tízpontos javaslatukból csupán egyet épített be a kormány a gyógyszer-gazdaságossági törvény módosító tervezetébe.

A Fidesz egyetértését fejezte ki, és módosító javaslatok benyújtásával támogatja a szervezet szándékait. Csalódását fejezte ki a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK), miután tíz javaslatukból csak egyet épített be a kormány a jöv? évre szóló tervezetébe. A szervezet tagjai többek között azt kezdeményezték, hogy valódi többletszolgáltatáshoz kössék a patikalétesítés engedélyezését, szigorítsák a tulajdonosi kört, vagyis például zárják ki az off-shore cégeket. Korábban beszámoltunk arról, hogy az MGYK szerint a két éve elfogadott, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-

ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló jogszabály több törvényt durván megsért. A leginkább családi vállalkozásban m?köd? patikák nagy része a cs?d szélére került, mert képtelenek érvényesülni az egyre intenzívebben terjeszked? gyógyszertárláncok mellett. Egyre nehezebb fenntartani a kisebb patikákat, ezért tulajdonosaik félnek a készletfelhalmozástól, így kevesebb gyógyszerhez jutnak hozzá a vásárlók. A kormány - mint egyre több esetben - most is a világgazdasági válság mögé bújva akar kihátrálni kötelezettségei alól. A kamara viszont kategorikusan kijelenti: "a gyógyszerellátás gondjai nem a nagyvilágból gy?r?ztek be, azokat a kormány maga okozta". Annak érdekében, hogy a jelenlegi kritikus helyzetr?l nyíltan tárgyalhassanak, október 28-ra nagygy?lést szerveztek, amelyre a szakma képvisel?i mellett Székely Tamás egészségügyi miniszter is meghívást kapott. Emellett kampányt indítanak, hogy szórólapok formájában közvetlenül tájékoztassák a lakosságot az ?ket érint? helyzetr?l. - Javaslataink a törvény alkalmazhatóságát segítették el?, és stabilizálták a gyógyszerellátás helyzetét - jelentette ki Horváth Tamás, a MOK elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján. A kamarák jogkörének elfojtásával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: ha egyes etikai kérdéseket olyan szervezet vizsgál a jöv?ben, amely állami irányítás alatt áll, a politikai befolyásolás elkerülhetetlenné válik. A Fidesz módosító javaslatok benyújtásával támogatja az MGYK szándékait, és egyetért a szervezettel abban, hogy a kormány maga okozta a gyógyszerellátás gondjait.

 

2008.10.18 EüM: komolyan vesszük a gyógyszerészeket - orientpress.hu

 

Az Egészségügyi Minisztérium komolyan veszi a Magyar Gyógyszerészi Kamara véleményét és a gyógyszerellátás kérdéseit.

Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátásról szóló törvényjavaslatot elküldtük a kamarának, melyr?l jelenleg is aktív egyeztetések folynak. Az Egészségügyi Minisztérium az etikai hatáskörök átalakításának szándékától épp a kamara javaslata miatt állt el, így a végs? törvénytervezetben ez már nem szerepel - tudatta a szakminisztérium.

Az Egészségügyi Minisztérium véleménye szerint a patikák számának növekedése megkérd?jelezhetetlenül a jobb gyógyszerellátást és a jobb hozzáférést teszi lehet?vé. A patikaalapítás szükségtelenül korlátozó szabályai feloldásának köszönhet?en 279 közforgalmú gyógyszertár engedélyezésére került sor 2008. júliusáig. Olyan településeken, ahol egyáltalán nem, vagy nem volt folyamatos gyógyszerellátás, összesen 27 fiók- és 10 kézi gyógyszertár létesült. A lakosság gyógyszerhez jutását tovább segíti, hogy 702 kiskereskedelmi árusítóhelyen vált lehet?vé 407 gyógyszer (fájdalomcsillapítók, vitaminok, savleköt?k) közvetlen, gyógyszertáron kívüli elérhet?sége.

2007-ben 959 készítmény ára csökkent átlagosan 23 százalékkal, 2008. els? kilenc hónapjában 746 gyógyszert érintett, ami közel 13 százalékos ármérsékl?dést jelent.

A betegek tehát jól jártak, mivel 2008-ban átlagosan 5-7%-kal kevesebbet fognak gyógyszerre költeni, mint 2007-ben.

A gyógyszer-gazdaságossági törvény rendelkezéseinek eredményeképpen több új hatóanyag finanszírozására nyílt lehet?ség. Így az elmúlt másfél évben több mint 47 új hatóanyag támogatását tudtuk megkezdeni, amelyek olyan betegeknek nyújtanak esélyt a sikeres kezelésre, akik számára a korábbiakban semmilyen más alternatíva nem állt rendelkezésre.

A Magyar Gyógyszerészeti Kamara észrevételeire továbbra is számítunk és a partnerség jegyében továbbra is nyitottak vagyunk az egyeztetésekre.

2008.10.18 A Fidesz a gyógyszerészek mellé áll - orientpress.hu
A Fidesz egyetért a Magyar Gyógyszerészi Kamarával abban, hogy a kormány maga okozta a gyógyszerellátás gondjait - áll a Fidesz Népjóléti kabinetjének pénteki közleményében.

A Fidesz egyetért a Magyar Gyógyszerészi Kamarával abban, hogy a kormány maga okozta a gyógyszerellátás gondjait, alkalmatlan politikájának következtében nem csak a patikák kerültek válsághelyzetbe, hanem szétrombolták a korábban jól m?köd? etikus gyógyszerellátási modellt, és a szakmai és hivatásbeli értékrendet is. A válság nemcsak a patikusok egzisztenciáját, hanem a betegek gyógyszerhez való hozzáférését is veszélyezteti - olvasható a Fidesz Népjóléti kabinetjének közleményében.

Mint a közleményben áll, a gyógyszer-gazdaságossági törvény hamarosan sorra kerül? módosításakor a Fidesz módosító javaslatok benyújtásával támogatja a Magyar Gyógyszerészi Kamara szándékait.

'Ennek érdekében folytatjuk a tárgyalásokat a Magyar Gyógyszerészi Kamara képvisel?ivel. Közösen kell fellépnünk a kormánynak azon szándéka ellen, mellyel el kívánja venni a kamaráktól azt a jogot, hogy etikai ügyekben döntéseket hozzon. Ezt a hatáskört egy, a kormányzat által felállított testületnek adná' - szögezi le a közlemény.

A Fidesz álláspontja szerint a hivatásrendi Magyar Gyógyszerészi Kamarának vissza kell kapnia mind azon jogosítványait, melyet az MSZP-SZDSZ kormányok elvettek. Ezen jogosítványok gyakorlásához szükséges a kötelez? kamarai tagság, annak érdekében, hogy a gyógyszerellátás etikai kontrollja a szakma kezébe kerüljön vissza - olvasható a közleményben.
2008.10.13 Az orvosi kamara szerint valósággá vált az egészségügyben a rabszolgaság - Magyar Hírlap
Niczky Em?ke Nem döntöttek az alapellátásban dolgozó orvosok az érdekérvényesítés újabb akciójáról a szombati nagygy?lésen, ahol az Egészségügyi Minisztérium nem képviseltette magát. A jelenlév?k az ágazat egyre siralmasabb helyzetét tárgyalták.

Tízezer helyett néhány száz, de igen lelkes alapellátó orvos részvételével tartotta meg nagygy?lését a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szombaton. Éger István elnök elmondta: "Noha a népszavazás eltörölte a vizitdíjat ? s ezzel sírt ásott a több-biztosítós rendszernek is ?, a kormány kompenzáció címen adott többletjuttatása csupán a praxisok fennmaradásához elegend?. Az egészségügyben dolgozók számára most valósággá vált a rabszolgaság." A testület azt gondolta, hogy a tavasszal, az új egészségügyi miniszter kinevezésével békésebb id?k jönnek, ám most "csendesebben, de talán még er?szakosabban folytatódik a korábbi gyakorlat". Ezt azzal az egészségügyet érint? jogszabálytervezettel példázta a MOK-elnök, amelyet a kamara a napokban kapott a tárcától véleményezésre. Éger kijelentette: ebben nyoma sincs azoknak a testületi javaslatoknak, amelyeket augusztusban fogalmaztak meg, és "tálcán nyújtottak át" Székely Tamás miniszternek.

Ezzel szemben a tervezet megvonja az els?fokú etikai ítélkezés jogát a kamarától, ami azért is sérelmes, mert Éger szerint a miniszter a kisebbségi kormányzásra hivatkozva azt mondta nemrég: ne kérjék t?le a törvények megnyitását. Egy új jogszabállyal ráadásul megpróbálják helyhez kötni a kezd? orvosokat, úgy, hogy el?írnák: négy évig abban a kórházban kell dolgozniuk, ahol gyakorló éveiket töltötték, s ennek tömeges külföldre vándorlás lenne a vége.

A MOK változatlanul kéri az orvosi életpályamodell bevezetését, az eszközpótlási átalány visszaállítását a finanszírozásban, a m?ködtetési jog rendezését és az ágazatban dolgozók jövedelmének harmincszázalékos emelését 2009-t?l. (A tárca a hét végén közleményben hozta nyilvánosságra álláspontját: most, a gazdasági válságban nincs mód béremelésre.)

Gerle János MOK-alelnök szerint a válságért azok a felel?sek, akik az egészségügyb?l közgazdaságtant csináltak. A megalázó fizetésekr?l szólva megemlítette, hogy egy megyei kórházban óránként kétszáz forintért ügyelnek a belgyógyászok, és az alapellátásban dolgozó fogorvosok is hasonló cip?ben járnak. Horváth Tamás, a gyógyszerészi kamara elnöke kijelentette: olyan rombolás történik az ágazatban, amelyre az ország újkori történelmében még nem volt példa. Az egyik hozzászóló hungarikumnak nevezte a háziorvosi szolgálatot, mert, mint mondta, egy átlagos praxis havi bruttó hétszázezer forintból m?ködik, abból fizeti az orvost, az asszisztenst, a takarítót és a rezsit.

November 8-án újabb nagygy?lést tart a Magyar Orvosi Kamara, ahová a járó- és fekv?beteg-ellátásban dolgozó huszonötezer gyógyítót várják. Az összejövetelen akár munkabeszüntetésr?l is dönthetnek. Az alapellátásban dolgozók tömeges szerz?désbontásával kapcsolatban Éger István azt mondta, hogy 2009. január 1-jéig négyezer, ezt célzó orvosi nyilatkozatnak kell összegy?lnie ahhoz, hogy lépni tudjanak.

 

2008.10.13 Pszichiátriai vészhelyzet? - Népszabadság

 

Az egészségügyi világszervezet vizsgálata lesújtó Kun J. Viktória Pszichiátriai vészhelyzetet jósol Magyarországon a WHO. A most bemutatott felmérése szerint súlyos ellátási és létszámhiánnyal m?ködik az ellátórendszer, leginkább a betegek utógondozásával van gond.

 

A tárca szerint is az összeroppanás fenyeget.

"A feln?tt pszichiátriai ágyak száma a 2006. év szeptemberi állapothoz képest 22 százalékkal, 870-nel csökkent. A tízezer lakosra jutó pszichiátriai ágyak száma ma már abszolút számban is kevés. Ezen a területen nem történt meg a területi egyenl?tlenségek csökkentése, a pszichiátriai ágyak számának csökkentése mellett a szociális ellátóhelyek száma nem n?tt megfelel?en, így az ellátórendszerben korábban is meglév? jelent?s ?r még tovább növekedett. A pszichiátriai betegek száma összességében nem csökkent, több területen jelent?sen n?tt. Akárcsak az igény a különféle pszichiátriai járóbeteg-ellátási formák iránt. Ezek fejlesztése azonban nem történt meg kell?en. A pszichiátriai járóbeteg-ellátás nem vette át a feladatokat. A pszichiátriai gondozók jelenleg is nagy fokban túlterheltek, komoly fejlesztések nélkül az ellátás öszszeroppanása fenyeget. Hasonlóan túlterheltek a gyermek- és ifjúságpszichiátriai gondozók és szakrendel?k is" - összegez az Egészségügyi Minisztérium honlapjára szombaton felkerült Lelki egészség országos programjának tervezete. Az anyag egyebek mellett kitér arra is: elengedhetetlen lenne, hogy a pszichiátriai osztályok infrastruktúrájukban, egyszer?en fizikai adottságaikban elérjék a többi osztály színvonalát. A jelenlegi, sok helyen elhasználtnak, s?t helyenként egyenesen lepusztultnak min?síthet? állapotok nemcsak a stigmatizációt fokozzák, hanem a betegek és a személyzet diszkriminációjának tekinthet?k. Mindezekkel lényegében elismerik: az átalakulás ezen a területen nem sikerült. A több tíz oldalas vitaanyagról a következ? két hétben várják az észrevételeket.

A napokban az egészségügyi világszervezet, a WHO is bemutatta a magyarországi pszichiátriai ellátás helyzetének vizsgálati eredményét. E szerint, ha nem történik változás, vészhelyzetbe kerül a magyar pszichiátria. Az anyagot dr. Matt Muijen, a WHO európai regionális tanácsadója mutatta be, és egyben ajánlásokat is adott. Szerinte a legéget?bb gond, hogy nincs meg a szociális és rehabilitációs ellátórendszer, ahová a súlyos betegek az akut baj után kerülhetnének. Hiányzik a háziorvosok érdekeltsége és kompetenciája a betegség felismerésében. A WHO felmérése szerint is kevés a kórházi ágy, de még drámaibb a helyzet az ápolói létszám terén. A kutatás rámutatott, hogy a pszichiátriai gyógyszerek forgalmának növekedése nem hoz egyértelm? javulást az ellátásban, s?t, egyre inkább a közösségi szolgáltatásokban, a betegek rehabilitációjában, a stigmák visszaszorításában látják a szakemberek a helyzet javításának kulcsát.

 

 

2008.10.11 Kézi vezérlés? gyógyszerészek - Magyar Hírlap

 

Niczky Em?ke Nem hajlandó szakítani a szocialista egészségügyi kormányzat a korábbi liberális gyakorlattal a gyógyszerészek szerint. Sérelmezik, hogy a tárca a törvény küszöbönálló módosításánál figyelmen kívül hagyta a szakma lényeges javaslatait.

Több sérelmük is van a gyógyszerészeknek az egészségügyet érint? törvények módosításával kapcsolatban. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke szerint a kormány az etikai szabályozás módosításával végzetesen hibás útra tévedt. Mint mondta: a tervezet elvonja a kamaráktól az etikai normaalkotás és ítélkezés jogát, ehelyett miniszteri rendelettel szabályozza a gyógyszerészi hivatás etikai rendjét. Ráadásul olyan testület kezébe adja az etikátlan magatartás elbírálásának és büntetésének jogát, amelyet a miniszter hoz létre. Hankó Zoltán szerint semmi biztosítéka annak, hogy az els? fokon ítélkez? testületekben csak a szakma képvisel?i vegyenek részt. "Ha az etikai szabályokat nem a köztestületi kamara alkotja meg, fél?, hogy közvetlen politikai szempontok is érvényre juthatnak a szabályozásban" ? mondta. Az egyre súlyosabbá váló etikai gondok az alelnök szerint akkor oldódnának meg, ha a gyógyszerészek doktorátusának lehet?vé tétele mellett a kormány visszaállítaná a Molnár Lajos liberális miniszter által eltörölt kötelez? kamarai tagságot, és felhatalmazná a kamarát az etikai normaállításra, a vétségek szankcionálására.

Sérelmezi az MGYK azt is, hogy a gyógyszer-gazdaságossági törvényhez benyújtott módosító javaslatai hiányoznak a jelenlegi tervezetb?l. Nem szerepel benne például az sem, hogy az államnak 2010 után is legyen joga a patikalétesítés szabályozására. A kamara még a tavasszal javasolta, hogy minden új gyógyszertár vállaljon folyamatos nyitva tartást vagy ügyeletet. "Különösen érthetetlen a kormány visszalépése, hiszen ezekben a kérdésekben korábban már egyezségre jutottunk, és err?l a minisztérium a nyilvánosságot is tájékoztatta" ? mondta Hankó Zoltán. A kamara nem hajlandó lemondani a módosításokról, ezért eddig még nem alkalmazott lépésekre kényszerül. Ezek el?készítése megkezd?dött.

Vihar az ortopédus körül

A HospInvest gyöngyösi kórházában vállalna munkát az egri kórházvéd?k egyik legradikálisabb aktivistája ? áll a cég közleményében. Pócs Alfréd ortopédus egri kórházi állása mellett tavaly december 31-ig szakrendelést folytatott Gyöngyösön, de határozott idej? szerz?dését nem hosszabbította meg a HospInvest. Az orvos eljárást kezdeményezett az Egyenl? Bánásmód Hatóságnál, és úgy nyilatkozott, hogy a jöv?ben is a gyöngyösi kórházban kíván dolgozni. Kollányi Gábor elnök szerint az orvos megtévesztette a HospInvest ellen küzd? egri kórház dolgozóit. Pócs Alfréd azt mondta lapunknak, hogy az eredeti állapot helyreállításáért és azért harcol, hogy a hatóság mondja ki: a zrt. jogtalanságot követett el, mert egyedül neki nem hosszabbították meg szerz?dését, és ezt nem is indokolták. Szerinte egri szakszervezeti munkája miatt támadta ?t a cég. Az orvos tudomása szerint nem m?ködik ortopédiai szakrendelés Gyöngyösön.
2008.10.10 Injekció ötezer forintért - Magyar Nemzet
ZIVKOVICS NATÁLIA A háziorvoson múlik, hogy kell-e fizetni az oltás beadásáért Sok esetben továbbra is a háziorvoson múlik, hogy a páciensnek kell-e fizetnie, és mennyit a nem kötelez? véd?oltás beadásáért.

Van olyan praxis, ahol nem kérnek pénzt, míg máshol több ezer forintot kell fizetni ugyanannak az injekciónak a beadásáért. Egy nemrég módosított kormányrendelet szerint az egészségügyi szolgáltató maga dönthet, hogy kér-e a pénzt a nem kötelez? vakcina beadásáért. A jogszabály csak annyit mond ki, hogy az összeg nem lehet több annál, amennyit a páciens az oltóanyagért fizetett a patikában . A téma azért került ismét a figyelem középpontjába, mert most indult a pneumococcus elleni államilag támogatott véd?oltás országszerte. Mint ismert: a szül? kérésére minden két éven aluli gyermek térítésmentesen kaphatja meg a fels? légúti betegségeket, torok- vagy mandulagyulladást, s?t akár tüd?-, illetve agyhártyagyulladást is okozó pneumococcus elleni oltóanyagot. Esetükben tehát a vakcina beadásáért sem kell fizetni. A kett?-öt éves korosztályból a veszélyeztetettnek min?sített kisgyermekeknek hetvenszázalékos tb-támogatás jár, így esetükben már a háziorvos dönt, hogy kér-e pénzt a szül?kt?l az injekció beadásáért. Az er?teljesebb védettséget egy több oltásból álló sorozat biztosítja. Hetvenszázalékos tb-támogatás mellett alkalmanként 4-5 ezer forintot kell fizetni a patikákban az oltóanyagért, a háziorvos is maximum ennyit kérhet el annak beadásért. Huszár András, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke elmondta: pontos felmérés nincs, de szerinte kollégáinak legalább a háromnegyede térítésmentesen végzi ezt a munkát.

2008.10.10 Haldoklik az egészségügy - Magyar Hírlap
Humanitárius katasztrófa fenyeget a Fidesz szerint Niczky Em?ke

További súlyos milliárdokat vonnak ki az egészségügyb?l ? figyelmeztet a Fidesz. Pesti Imre, a párt szakpolitikusa nem tudja elfogadni, hogy a 13. havi bért a kormány a kórházakból akarja kisajtolni.

Levette a lélegeztet?gépr?l, s ezzel halálra ítélte a kormány az egészségügyet a Fidesz szerint. Pesti Imre, a párt szakpolitikusa úgy látja, hogy az egészségügy liberális vezetésének két éve után a kisebbségi kormánynak nem áll szándékában orvosolni az ágazat betegségeit. A törvényhozás egészségügyi bizottságának tagja szerint a jöv? évi költségvetésb?l látszik: a kormány 40?50 milliárd forintot von ki az ellátásból, ezenfelül hat-hét százalékkal csökkenti a kórházak finanszírozását, ráadásul a járulékok egy részét szociális ellátásokra fordítják.

Elfogadhatatlannak tartja a politikus, hogy a kormány a kórházakból próbálja "kisajtolni" a dolgozók 13. havi fizetését, bár cs?dközeli helyzetük miatt erre képtelenek az intézmények. A várólisták, a kórházi teljesítménykorlát után a dolgozók fizetését is elveszik. Pesti Imre emlékeztetett rá, hogy Gyurcsány Ferenc kormányf? korábban azt ígérte, az egészségügy megtakarításait kizárólag az ágazat fejlesztésére fordítják majd, ám a jöv? évi költségvetési javaslatban százmilliárdos lépték? elvonás szerepel, és az Egészségbiztosítási Alap hatvanmilliárdos többletének is csupán az egytizedét fordították az ellátás javítására az elmúlt id?szakban. A politikus szerint humanitárius katasztrófa fenyeget.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár várható átalakításával kapcsolatban Pesti Imre azt mondta lapunknak, hogy a helyi sajátosságokat egy helyi pénztár talán jobban tudja kezelni, ám a hét kis hivatalra bontott OEP gondolatát azért nem tudja elfogadni, mert Magyarországon nem volt közigazgatási reform, nem sz?nt meg a megyerendszer. Emellett a szakpolitikus szerint a betegellátás biztosítására kötelezett önkormányzatok jogosítványait is sérthetik a régiós pénztárak tervezett feladatai, hogyha a pénztár kedvére válogathat, melyik kórháztól vásárol szolgáltatást. Azt pedig, hogy az etikai ítélkezést kivonják a kamarák hatásköréb?l, Pesti Imre a reformokat bíráló testületek ellen korábban indított támadás folytatásaként értékelte.

Mozaiksztrájkkal folytatták

Részleges sztrájk váltotta föl a hétf?n meghirdetett általános munkabeszüntetést az egri Markhot Ferenc Kórházban. A szakszervezetek azt követelik, a megye bontsa föl a kórház-m?ködtet?i szerz?dést a HospInvest Zrt.-vel. Hegyaljai Judit, az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének helyi vezet?je lapunknak elmondta: minden osztályon sztrájkol egy-egy dolgozó, s a többiek dolgoznak helyette is. A kórházvéd?k úgy tudják, hogy végrehajtási eljárás kezd?dött a HospInvest gyöngyösi kórházi kft.-je ellen. A cég közölte: hivatalos igazolása van arról, hogy nincs adótartozása. (MH)
2008.10.09 Szombaton orvos-nagygy?lés: ez csak a kezdet? - Weborvos
Elvennék a szakmai kamaráktól az etikai ügyekben való ítélkezés jogát.

Hidegzuhanyként érte a Magyar Orvosi Kamara vezetését annak a törvénycsomagnak a tartalma, melyet két nappal ezel?tt kaptak meg véleményezésre. Nem csak az keltett döbbenetet, hogy a miniszter által korábban kért vagy éppen t?le függetlenül kidolgozott szakmai anyagok, javaslatok, követelések halvány szándékként sem lelhet?k fel a hamarosan parlament elé kerül?, az egészségügyet érint? törvényjavaslatokban.

Az is meglep?, hogy a mindenfajta szakmai egyeztetés nélkül született módosító anyagok a korábban a kamarával megkötött, kompromisszumos megegyezéseknek éppúgy ellentmondanak, mint a szaktárca saját, Biztonság és Partnerség néven futó programjának, így még az sem jelenik meg bennük, amiben egyetértettünk ? mondta el mai sajtótájékoztatóján Éger István kamarai elnök.

A részletekre térve kiemelte: a kamara 30 százalékos béremelési és törvényben garantált bérfelzárkóztatási követelésével szemben 2009-re alig 8-10 százalékos béremelkedés várható az ágazatban, ami nem tartja a pályán vagy az országban az orvosokat, szakdolgozókat, de akadályozza az érdemi utánpótlást is. Ez nem lehet célja annak az egészségügyi kormányzatnak, amelyik a humáner?forrás hiányát tartja a legéget?bb problémának, s amelyik kérésére olyan kodifikált joganyagot készítettek a kamara szakért?i az alapellátás orvosutánpótlásának lehet?ségeir?l, amelynek megvalósítása pénzbe nem kerül, ám nyugalmat hozna, s amelyek a törvénycsomagból szintén hiányoznak.

Azt azonban már közbotránynak nevezte Éger István, hogy a kamarai törvény tervezett módosítása szerint elvonnák a kamaráktól az etikai ügyekben való ítélkezés jogát, s azt egy hatósághoz, az Országos Etikai Tanácshoz rendelnék, melynek tagjai közül csak egyetlen egy képviseli az adott szakmát, azaz egy orvos vagy gyógyszerész, illetve szakdolgozó kapna benne helyet a szakhatóság és az intézménytulajdonos képvisel?je mellett. Fiatal kora ellenére Égert ez a legsötétebb ötvenes évek Állami Rendtartási Hatóságra emlékezteti, akkor ítélkeztek szakmaetikai kérdésekben kívülállók a mostani, csaknem 20 éves gyakorlattal szemben, amikor a hivatásrendi köztestület a maga által kidolgozott, kötelez? etikai normák alapján, de a szaktudás birtokában bírálta el a tagjai ellen benyújtott kifogásokat.

Az elnök úgy ítélte meg, hogy a javaslatok nyomán várható felháborodás miatt az október 11-én és november 4-én a Körcsarnokban 10.30-kor kezd?d? országos orvos-nagygy?léseken döntés születhet az érdekérvényesítés komolyabb eszközeinek bevetésér?l.

Forrás: Weborvos - kávé

2008.10.08 Gazdasági er?fölénnyel való visszaélésnek min?sül a párhuzamos export akadályozása - Napi Gazdaság
Németh Géza Egy angol gyártó gyógyszereket exportált Görögországba, majd amikor rájött, hogy az ottani nagykeresked?k a gyógyszer egy részét tovább exportálják olyan országokba, ahol drágábban tudják eladni, korlátozta a kiszolgálásukat.

Az Európai Bíróság el?zetes döntéshozatali eljárás keretében szeptember 16-án hozott döntésében a római szerz?dés gazdasági er?fölénnyel való visszaélést tiltó 82. cikkének értelmezésével kapcsolatban kimondta, hogy visszaél a gazdasági er?fölényével az a vállalat, amely a párhuzamos export megakadályozása érdekében megtagadja a nagykeresked?k szokványos megrendeléseinek teljesítését.

Az alapügy - nem is olyan egyszer? - tényállása a következ?. Az Egyesült Királyság területén székhellyel rendelkez?, gyógyszerkészítmények kutatásával és gyártásával foglalkozó GlaxoSmithKline plc (GSK plc) görögországi leányvállalata, a GSK AEVE tevékenysége körébe tartozik a GSK-csoport által szállított gyógyszerkészítmények görögországi importja, tárolása és forgalmazása. Görögországban a GSK AEVE rendelkezik többek között a Görögországban vényköteles, a fejfájást csillapító Imigran, az epilepszia-gyógyszer Lamictal és az asztma kezelése szolgáló Serevent termékek forgalomba hozatali engedélyével. Az 1316/1983. sz. görög törvény 29. cikkének rendelkezései szerint mindenki, aki gyógyszerkészítmények forgalomba hozatali engedélyével rendelkezik, köteles a piacot rendszeresen ellátni az általa el?állított vagy importált termékkel. A GSK AEVE a nevezett gyógyszerek forgalmazására több gyógyszer-nagykeresked?vel kötött szerz?dést. Az érintett gyógyszer-nagykeresked?k aztán ezeket a gyógyszereket szabadon forgalmazták mind a görög, mind pedig más uniós tagállamok piacain. A GSK AEVE 2000 októberének vége felé a szóban forgó gyógyszereknek a hazai piacon - az önhibáján kívüli okból - fellépett hiányára hivatkozva jelezte, hogy átalakítja értékesítési rendszerét. Azon év november 6-ától kezd?d?en nem teljesítette a nagykeresked?k megrendeléseit, hanem saját maga kezdte értékesíteni a gyógyszereket a görög kórházaknak és gyógyszertáraknak a Farmacenter AE társaság közvetítésével.

A GSK AEVE 2000 decemberében nemleges megállapítás iránti eljárást indított a görög versenybizottságnál (Epitropi Antagonismou) annak érdekében, hogy a versenybizottság kimondja: az új közvetlen értékesítési politikája - amelynek jegyében közvetlenül értékesíti a gyógyszereket a görög kórházaknak és gyógyszertáraknak - nem sérti a római szerz?dés 82. cikke rendelkezéseinek megfelel?, a monopóliumok és oligopóliumok ellen?rzésér?l, valamint a szabad verseny védelmér?l szóló 703/1977. görög törvény 2. cikkét. Valamivel kés?bb, 2001 februárjában - úgy ítélve meg, hogy a görög piac gyógyszerellátása bizonyos mértékben normalizálódott -, a kórházak és a gyógyszertárak készleteit ismét feltöltötték, a GSK AEVE ismét szállítani kezdett az érintett gyógyszerekb?l a korábbi gyógyszer-nagykeresked?knek, és röviddel ezután a Farmacenterrel folytatott együttm?ködést is beszüntette. Ezt követ?en a GSK AEVE visszavonta a nemleges megállapításra irányuló kérelmét, viszont 2001 februárjában újabb ilyen nemleges megállapítás iránti kérelmet nyújtott be értékesítési politikáját illet?en, amit 2001 decemberében újabb ilyen tárgyú kérelemmel cserélt fel.

A versenybizottsággal folytatott tárgyalásokat követ?en a GSK AEVE beleegyezett, hogy korlátozott - a tagállami fogyasztást 18 százalékkal meghaladó - mértékben továbbra is szállít a gyógyszer-nagykeresked?knek. Mindeközben a korábban a GSK AEVE-vel szerz?désben álló, illetve más gyógyszer-nagykeresked?k, valamint egyes görög gyógyszerész- és nagykeresked? egyesületek eljárást indítottak GSK AEVE-vel szemben a görög versenybizottságnál. Azt kérték, hogy állapítsa meg, a GSK AEVE és a GSK plc által a szóban forgó gyógyszerekkel kapcsolatosan alkalmazott értékesítési politika a már említett 703/1977. törvény 2. cikke és az római szerz?dés 82. cikkének értelmében vett er?fölénnyel való visszaélésnek min?sül. A versenybizottsági eljárással párhuzamosan - 2001 áprilisa és 2002 novembere között - az érintett és egyéb gyógyszer-nagykeresked?k számos keresetet nyújtottak be az athéni els?fokú bírósághoz, arra hivatkozva, hogy a gyógyszerellátás GSK AEVE általi megszakítása, valamint a Farmacenter közvetítésével történ? forgalmazás tisztességtelen és versenyellenes piaci magatartásnak és a GSK AEVE szóban forgó gyógyszerek piacán fennálló er?fölényével való visszaélésnek min?sül. Kereseteikben a felperesek azt kérték, hogy a bíróság a GSK AEVE-t kötelezze egyrészt arra, hogy lássa el ?ket a 2000. január 1-jét?l október 31-éig terjed? id?szak havi átlagának megfelel? gyógyszermennyiséggel havonta, másrészt pedig hogy fizessen nekik - a kamatokat és az elmaradt hasznot is magába foglaló - kártérítést. Egyes keresked?k még azt is kérték, hogy a GSK AEVE a jöv?ben az említett id?szak havi átlagánál bizonyos százalékkal nagyobb gyógyszermennyiséget szállítson.

A bíróság 2003 januárja és októbere között a kereseteket - az elmaradt haszon megtérítésére irányuló kérelmet leszámítva - elfogadhatónak nyilvánította, azonban azokat mint megalapozatlanokat elutasította, arra hivatkozva, hogy a szállítás GSK AEVE általi megtagadása nem volt indokolatlan, ezért nem min?sülhet er?fölénnyel való visszaélésnek.

A nagykeresked?k az ítéletek ellen fellebbezést nyújtottak be az athéni fellebbviteli bírósághoz. A fellebbviteli bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy mivel a római szerz?dés 82. cikke értelmezésének kérdése merült fel, el?zetes döntéshozatal céljából az Európai Bírósághoz fordul. A görög bíróság arra volt kíváncsi, hogy a római szerz?dés 82. cikke által tiltott gazdasági er?fölénnyel való visszaélésnek min?sül-e, ha egy - bizonyos gyógyszerek nemzeti piacán er?fölényben lev? - gyógyszeripari vállalat megtagadja a gyógyszer-nagykeresked?k által hozzá intézett megrendelések teljesítését amiatt, hogy ez utóbbiak egyéb tagállamokba irányuló párhuzamos exportot folytatnak.

2008.10.08 Hazánkban az Országos Gyógyszerészeti Intézet engedélyezi a klinikai vizsgálatokat - Világgazdaság
Szigorúan szabályoznak Az új gyógyszerek klinikai vizsgálatához még ma is az Amerikai Egyesült Államokból kerül ki a legtöbb beteg ? kivéve, ha olyan indikációról van szó, amely náluk nincs ?, ám a vizsgálatok egyre inkább globalizálódnak ? mondta Dennis Gillings, a vizsgálatokat szervez? észak-karolinai központú Quintiles cég elnök-vezérigazgatója annak kapcsán, hogy a témában a napokban Budapesten tanácskoztak a szakemberek.

A vállalat világszerte számos terápiás területen szervez klinikai kutatásokat a gyógyszercégek számára. Ezek közül kiemelkedik a szív- és érrendszerre, a pszichiátriai, az onkológiai, a központi idegrendszer betegségeire kifejlesztett készítmények és az oltóanyagok klinikai vizsgálata. Ám a szakma szabályai szerint a gyógyszercégekr?l soha nem adnak ki információkat a vizsgálatokat öszszefogó társaságok. Azt azonban elmondta az elnök: 2007-ben a cég részt vett a harminc legnagyobb forgalmat produkáló medicina, illetve a tíz legjelent?sebb biotechnológiai gyógyszer közül kilenc fejlesztésében.

Az új molekulák kifejlesztése id?igényes és költséges, és drága azok állatkísérletekben, valamint a betegekkel történ? klinikai vizsgálatokban való tesztelése is, amelyet szigorú protokollok szabályoznak. Ha a gyógyszergyártó által benyújtottak megfelelnek ezeknek a protokolloknak, azt követ?en kerülhet csak sor arra, hogy az adott országok illetékes hatóságától engedélyt kérjenek e vizsgálatokra. Magyarországon ezt az Országos Gyógyszerészeti Intézet engedélyezi.

Megjegyzésünkre, miszerint többször hallani: a multinacionális gyógyszercégek szívesebben választják a kevésbé fejlett országokat e vizsgálatokra, mivel az számukra lényegesen olcsóbb a fejlettekhez képest, Dennis Gillings azt válaszolta: a klinikai vizsgálatok díját egyfajta komplex mátrix alapján döntik el, amelyet ? annak bonyolultságától függ?en ? globálisan határoznak meg a gyártók. Ezt a díjat az országok közötti fejlettségbeli eltérés csupán nagyon kis mértékben változtathatja. A költségeket egyébként a gyógyszerek klinikai vizsgálatát kér? cégek fizetik, egyetlen ország biztosítója sem finanszírozza azokat. A vizsgálat költségének 35-40 százaléka az abban részt vev? intézményeké, 60-65 százaléka pedig a globálisan megszervezett kutatási költség.

Hazánk kiemelked? helyet foglal el a nemzetközi gyógyszervizsgálatokban. A Quintiles magyar leányvállalata a kelet-közép-európai régióban folyó kutatások központja is egyben, és ez az ország számára nagy elismerés. A hazai cég 130 munkatársának 94 százaléka fels?fokú végzettség?, 14-en PhD-fokozatot szereztek, és 30 orvos van közöttük. Az egészségügyi intézményekben pedig sok olyan orvos dolgozik, akiket szívesen fogadnak a nemzetközi klinikai vizsgálatokban, hiszen nagy tudásúak, korábban számos tapasztalatot szereztek e területen.

Magyarországon egyébként azért könny? bevonni a betegeket a klinikai vizsgálatokba, mert jók a klinikus orvosok, akik gyakran saját betegeiknek ajánlják fel a részvétel lehet?ségét, és ezt ? amennyiben megfelelnek a vizsgálatok szigorú feltételeinek ? önkéntes alapon vállalják.
2008.10.08 Megkezdték a kórházak és rendel?k online összekapcsolását ? nem a betegek, a leletek utaznak - Világgazdaság
IT az egészségügyben: jól vizsgázott

Befejez?dött az a 3,6 milliárd forint érték? egészségügyi informatikai mintaprojekt, amelyet a Nemzeti fejlesztési terv részeként az ország három elmaradottnak tartott régiójában két év alatt valósítottak meg. A következ? hetekben bírálják el azt a további 8 milliárd forintos uniós pályázatot, amelyet a kórházak és rendel?intézetek fejlesztésére, benne az informatika korszer?sítésére fordíthatnak a tulajdonosok ? tudtuk meg Burány Sándortól, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkárától.

A három régió informatikai beruházásáról tegnap adtak számot a projektek irányítói. Csiba Gábor, a Borsod megyei kórház f?igazgató f?orvosa a Világgazdaság kérdésére elmondta: a fejlesztés eredményeként Észak-Magyarország térségében az egészségügyi intézmények 85 százalékában már nem a beteget, hanem a diagnosztikai leleteket ?utaztatják?, a rendszer segítségével a lakosság 80 százaléka bekapcsolódott az online egészségügyi adatszolgáltatásba, a távol maradó intézményeknél az önkormányzat nem vállalta a beruházáshoz szükséges önrész kifizetését. A rendszer m?ködtetésére közhasznú társaságot alapítottak, amely a vele szerz?dött kórházaknak és rendel?knek online szolgáltatja a kért betegadatokat, a kht. éves m?ködési költsége 35 millió, ezt a tulajdonos gyógyító intézetek a náluk végrehajtott fejlesztések arányában adják össze. Lehet?ség van rá, hogy a rendszerbe bekapcsolódott falusi háziorvosok az interneten kérjenek például szakrendel?i id?pontot betegüknek.

Az Észak-Alföld kórházaiban tízéves múltja van az információtechnológia alkalmazásának, amellyel professzionálisabb lett a betegellátás ? mondta Udvardy Miklós, a debreceni egyetem professzora. Azzal, hogy összekapcsolták az intézetek informatikai rendszereit, a nemzetközi színvonalhoz közelítették a napi betegellátást. A diagnózishoz, a beteg kórtörténetéhez való gyors hozzájutással javult és költséghatékonyabb lett a gyógyító munka. Hasonlóan fogalmazott Kollár Lajos, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának igazgatója is. A dél-dunántúli kórházakban most szeretnék bekapcsolni a rendszerbe a háziorvosokat és a véd?n?i szolgálatot is.

 

 

2008.10.08 Hír TV ? A magyar beteg

 

2008. október 7.

19:30

M?sorvezet?: Pataky Enik?

M?sorvezet?: Átalakuló patikapiac. Láncosodás. 250, de inkább 300 új gyógyszertár az országban. Sok száz veszélyben. Általánosan 10-15 %-os árrés, ami egyébként az egyik legalacsonyabb Európában. Piacosítás pro és kontra. No és a legfrissebb költségvetési el?irányzati számok. Jó estét kívánok kedves néz?ink! Els? témánk kulcsszavai ezek. Következzenek a részletek!

A stúdióban a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke, Horváth Tamás. Jó estét kívánok elnök úr! Na hát a legfrissebb. Megvannak a jöv? évi költségvetési irányszámok. Az egészségügyet érintik talán ? szakért?k megfogalmazása szerint ? a legfájóbban, a legfájdalmasabban a büdzsé számai. Gyógyszertámogatásra 300 milliárd forint a 2009-es el?irányzat, ami valamennyivel kevesebb, mint a tavalyi volt. A gyártók és a forgalmazók nadrágszíján is húz egyet a kormány:? 1 milliárddal többet kell fizetniük a kasszába. Miel?tt belemegyünk a patikapiaci általános helyzetelemzésbe, mi a véleménye ezekr?l a számokról?

Horváth Tamás: Valóban. Tehát azt lehet látni ? ha röviden kéne fogalmazni -, hogy a 2009-es költségvetésnél a 2008-ast kopírozták le egészen pici eltérésekkel. És ha azt is figyelembe vesszük, hogy a 2008-as terv az a 2007-es ténnyel azonos ? a számok -, akkor azt kell mondani, hogy úgy gondolja a kormány, hogy három éven keresztül ugyanazokkal a számokkal lehet számolni. Hol van például az infláció? Hogy mélyebben ne is menjünk bele, de hol van például az infláció?

M?sorvezet?: Gyakorlatilag pénzkivonást jelentene az ágazatból? Az Ön kollégája, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, Éger István fogalmazott úgy, hogy kétségbeejt? a költségvetés.

Horváth Tamás: Ezt meg tudom er?síteni. Én azt gondolom, hogy a mi részünkr?l, tehát a gyógyszertárak helyzete valamelyest b?vülést kellett volna hogy indokoljon. Látnunk kéne a költségvetésben azt, hogy mi az az eszköz, vagy pénzben, vagy technikában, amivel annak a 700 gyógyszertárnak a helyzetét javítja a kormány, amely jelenleg állami támogatást igényel és kap.

M?sorvezet?: Önök semmit nem látnak ebb?l?

Horváth Tamás: Én nem látom ebben a költségvetésben. Hát hiszen, arról beszélünk, hogy ugyanazok a számok. Akkor mi változott?

M?sorvezet?: Szó szerint? Tehát ezek, amikor azt mondja, hogy kopírozva látja ezeket a számokat.

Horváth Tamás: 1-2 milliárdos eltéréssel. Gyakorlatilag a teljes E-alap, de a gyógyszer el?irányzatra teljesen ugyanaz. 300 milliárd, 9 milliárd a külön keret, 4 és fél milliárd a méltányosság, és az úgynevezett, tehát 35 és fél milliárd az pedig a gyártói befizetések, a céltartalék képzés gyakorlatilag.

M?sorvezet?: Ez véletlenül alakulhatott így, kérdezhetem álnaivan?

Horváth Tamás: Hogy ezek a számok kerültek a költségvetésbe? Szerintem a József nádor téren tudják megválaszolni, én csak azt tudom, hogy ez így nem jó.

M?sorvezet?: Miközben azt sem érhetjük itt sokan, hogy, hát nyereséggel zárt az OEP

Horváth Tamás: ?masszív nyereséggel?

M?sorvezet?: ? masszív nyereséggel, eközben deficitessé válik.

Horváth Tamás: Hát igen, és, hogy, már elnézést, de hát itt egy 70-80 milliárdot sikerült megspórolni, ráadásul egy konvergenciakeretben megállapított tervhez képest volt ilyen megtakarítás?

M?sorvezet?: Mi történt a felhalmozódott többlettel?

Horváth Tamás: Lehet, hogy ez is a József nádor téren tudják megválaszolni, én megint csak a mi részünkr?l mondom, én azt gondolom, hogy akik ebben részt vettek, akik ebben tulajdonképpen közrem?ködtek, és ráadásul bajban vannak, joggal támasztják azt az igényt, hogy hát valamit ebb?l kérnénk visszapótolni, egész egyszer?en, hogy m?ködjön a rendszer a továbbiakban is.

M?sorvezet?: Na, most akkor ez a keret, ez a költségvetési keret milyen helyzetben találja most, promt az egyébként átalakuló félben lév? patikapiacot?

Horváth Tamás: Sokszor elmondtuk, hogy 2007-2008 egy olyan változást indított be, amely gyakorlatilag 20%-ot meghaladó forráskiesést okozott. Forgalomcsökkenés volt ?

M?sorvezet?: ?mekkora?

Horváth Tamás: 16%-nál nagyobb. Ugyanakkor, az általános forgalomcsökkenés mellett a gyógyszertárak száma megn?tt, több mint 15%-kal. A bevezet?ben említett gyógyszertárszám igaz, csak én 350-re korrigálom. Tehát a klasszikus eset állt el?, kisebb a torta és több szeletre próbáljuk osztani.

M?sorvezet?: Ez baj?

Horváth Tamás: Ez nagyon nagy baj. Ez azért nagy baj, mert két évvel ezel?tt is, ha feltételezzük, hogy volt egy egyensúlyi állapot, amely egyensúlyi állapotban jelent?s számú gyógyszertár éppen, hogy el tudta látnia feladatát, gazdaságilag, és éppen, hogy m?ködött, akkor egy ilyen változás gyakorlatilag több száz gyógyszertárat hoz olyan helyzetbe, hogy a m?ködésképesség határára kerül.

M?sorvezet?: De ez csak a piac korrigálását jelenti. Olvastam valahol, a GFK gyógyszer- és egészségügyi divíziójának vezet?je mondja, hogy egy polarizált patikapiac alakul majd ki a liberalizáció eredményeként. A legnagyobb piaci szerepl?knek jó üzlet lesz a gyógyszer, az alsóbb 10-20%-nyi kis patika pedig a lehet? legkisebb raktárkészlettel, személyzettel ás infrastruktúrával a minimális szolgáltatásokat fogja majd nyújtani.

Horváth Tamás: Jó, én erre azt mondom, hogy mondjuk a lehet? legkisebb patikák pl. vidéken vannak. Ezek a patikák biztosítják a vidék ellátását. Ezeknek a patikáknak általában van fiókgyógyszertáruk, legalább egy, de lehet, hogy kett?, s?t, olyan is van, amelyik még három helyen folytat gyógyszerellátást. Magyarul, nem tudja a készleteit csökkenteni. Nem tudja a költségeit tovább csökkenteni. Nem is értem, amir?l beszél ez a megközelítés, komolyan mondom. El kéne már felejteni, el kéne felejteni, hogy innét közelítjük meg az egészet, hogy makroszámokba azt mondjuk, hogy polarizálódik.  De kérdezem én, a vidéket ki fogja ellátni, eben a polarizálódott rendszerben?

M?sorvezet?: Ezek az összefogó, vagy egységesült multik, patikaláncok erre nem kínálnak megoldást? Kínálhatnak megoldást?

Horváth Tamás: Nézze, én azt látom, hogy a gyógyszertár-létesítések jellemz?en, elmondtuk sokszor, nagy forgalmú helyeken van. Mi történik? Azokon a helyeken létesítenek gyógyszertárat, ahol nagy a forgalom, én úgy gondolom, hogy ez össztársadalmi szinten, ennek a hasznossága nem létezik, szükségtelen, egyrészt. Másrészt pedig a létesített gyógyszertáraknak egy jó része, az gyakorlatilag ezeknek a nagy forgalmúaknak az önkonkurenciája, saját maga nyit saját magára, hogy biztosítsa a további forgalmi pozícióját. Gyakorlatilag vidéki ellátást nem fejlesztettek, sokszor elmondtuk, hogy nem igaz, hogy a gyógyszer-gazdaságossági törvény ezt a helyzetet, hogy a vidéki ellátást, a hozzáférést javítaná, nem tudta teljesíteni.

M?sorvezet?: na, de hát mégis, európai példák is vannak arra, hogy ez nem ördögt?l való?

Horváth Tamás: Már micsodára?

M?sorvezet?: Már pl. az, hogy, hát a piacnyitásról beszélünk most, hogy beengedjünk multi-láncokat, most hogy az külföldi tulajdonú vagy magyar tulajdonú, arról is beszélhetünk, de kiírtam itt, Norvégiában pl. három tulajdonos kezében van az összes közforgalmi gyógyszertár, vagy Nagy-Britanniában vannak láncok 1200-1300 gyógyszertárral, ma már minden tizedik gyógyszertár az Európai Unióban egy lánchoz tartozik.

Horváth Tamás: Jó. De az szeretném elmondani, nem erre indultunk el, rendszerváltás után.

Mv.: Ez tény. S?t, más ígéreteket is kaptak.

Horváth Tamás: Azért rögzítsük: 1994-ben egy olyan törvényi szabályozást alkotott a magyar országgy?lés egyhangú döntéssel, ami nem ebbe az irányba vitte. Nagyon egyszer? oka volt. Hogyha röviden kellene megfogalmaznom, azt tudom mondani, amit annakidején ugye ezzel kapcsolatban mondtunk, hogy mindenki számára, a beteg számára, az állam számára, a gyógyszerkassza számára az a legolcsóbb, hogyha a tulajdonos és m?ködtet? ugyanaz, mert hogyha van tulajdonos, aki ebb?l az egészb?l pénzt akar kivonni, profitot akar kivonni, márpedig a láncok jellemz?en így m?ködnek, akkor ez összességében drágább lesz. Valakinek ezt meg kell fizetni..

Mv.: Az egyéni gyógyszerész is így m?ködik..

Horváth Tamás: Hogy?

Mv.: Az egyéni gyógyszerész is, tehát az alanyi jogon gyógyszerész is így m?ködik, hát ? is a profitért dolgozik, nem? Mindenki a pénzért dolgozik.

Horváth Tamás: Nézze, ma volt a parlament egészségügyi bizottságában a magánt?ke szerepvállalásának a tapasztalatairól egy napirendi pont. És ebben ugye egyértelm?en ott volt, hogy a ?90-es években az úgynevezett egzisztenciavállalkozások irányába indult az egészségügy, ezen belül jellemz?en a gyógyszertárak. Itt azt jelenti, hogy aki ezt a tevékenységet végzi, az a tudását viszi ebbe az egészbe, és jellemz?en nem von ki bel?le profitot, hanem valószín?leg a vállalkozásába forgatja vissza. Ezzel szemben a befektetési célú magánbefektet? az nyilvánvalóan a befektetésért valamit látni akar. Az, hogy most nem lát..

Mv.: De eközben szolgáltat is.

Horváth Tamás: Természetesen. Ez..

Mv.: Akkor mi ezzel a baj?

Horváth Tamás: Hát nézze, még egyszer mondom, nem erre indultunk el. Tehát, és ha már egyszer nem erre indultunk el, akkor azt is el kell mondanom, hogy azért itt mégiscsak mondjuk 2000 olyan vállalkozás jött létre, amelyik akárhogy is, de nemzeti és szakmai kézben van. Jellemz?en olyan betéti társaságok m?ködtették a gyógyszertárakat, amelyek vagy gyógyszerász, vagy gyógyszerész családok, vagy pedig több gyógyszerész állt össze benne. A láncok nem így m?ködnek. Még egyszer mondom, ott van egy pénzügyi befektet? a háttérben, aki szeretné látni az ? befektetésének a hasznait és szeretné kivinni onnét.

Mv.: Gyógyszer-gazdaságossági törvény. Több ízben lobbiztak a miniszter úrral. Hol tartanak most?

Horváth Tamás: Hát ma egy furcsa nap van. Mondom, említettem ezt a bizottsági ülést és délután háromnegyed ötkor megérkezett a minisztériumból a kamarához véleményezésre a gyógyszer-gazdaságossági törvény módosításának a tervezete. Legnagyobb megrökönyödésemre, mindazokból, amit az elmúlt hónapokban tárgyaltunk, amit a minisztériummal egyeztetetünk, gyakorlatilag lényegi pontot nem tartalmaz. Összesen három ponton érint minket ez a módosítási javaslat. Az egyik az úgynevezett szolidaritási díj, ami azt jelenti, hogy a nagy forgalmú gyógyszertáraktól elvonás, ez polarizáltabb lett. A maximált árral kapcsolatos problémánál egy kis kiegészítés történik, ami nem fogja egyébként megoldani a problémát. Biztos tudja, hogy itt fogyasztóvédelem a gyógyszertárakat masszívan büntette, hiszen nem volt szabályozva eljárás rendje, hogy a gyártó által meghatározott maximált ár, mint információ, hogy jut el a patikához. Erre most az van, hogy majd az ÁNTSZ a honlapján közzé teszi..

Mv.: Az az ÁNTSZ, amelyik egyébként jelent?sen megcsorbított vagy megkurtított..

Horváth Tamás: Igen..

Mv.: ..eszközökkel bír jelenleg.

Horváth Tamás: Így van. És a harmadik pedig gyakorlatilag, jeleztük ugye, hogy nekünk 2007-ben 2 milliárd forintnyi készletleértékel?dési veszteségünk keletkezett abból, hogy az akkori támogatásfixesítések miatt gyakorlatilag bent ragadtak készleteink. Talán ezen enyhíteni tud az a módosítás, ami szintén ebben a tervezetben van, ami azt, több változat van, de körülbelül 60-90 nappal kés?bb lépne hatályba egy fixesítés..

Mv.: Pénz nyernek, gondolom...

Horváth Tamás: Pénzt nem nyerünk, elnézést. Egy pici mozgásterünk marad arra, hogy a készletekkel hozzáigazodjunk a változáshoz. Tehát ezért mondom, hogy megvan az esély rá, hogy a készletleértékelési veszteségeinket csökkentsük. De kérdezem én, hogy mindaz, amir?l beszéltünk, amivel stabilizálni lehetne ezt a nyilvánvalóan problémás ágazatot, tehát a gyógyszertár létesítés, a tulajdonlás és a gyógyszerészi szakmai kompetenciáknak, ezekr?l szóló javaslataink, semmi nincs benne. Márpedig ez így nem m?ködik.

Mv.: És akkor most mi lesz? Tehát tárgyaltak és ennek ez az eredménye..

Horváth Tamás: Hát, ma egy válságnap van, tehát..

Mv.: Ez az érdekvédelem válsága? Mégiscsak Önök a legnagyobb szakmai érdekképviseleti képviselete a gyógyszerészeknek.

Horváth Tamás: Nem mondanám, helyesebben, lehet mondani, válságot még lehet kezelni, hogyha az ember megtalálja rá az eszközt. Tehát most arról van szó, hogy társszervezetekkel leültünk gyakorlatilag október 28-ára egy gyógyszerész nagygy?lést hívunk össze, ahol hát ebben a helyzetben, amit, még egyszer mondom, nyilvánvalóan az ígéreteket nem tartották be, azt, amir?l egyeztettünk, nem szándékozik a kormány megvalósítani, meg kell találnunk ebben a helyzetben a cselekv?képességünket, hogy mit tegyünk

Mv.: A teljes szakma összefog.

Horváth Tamás: Így van. Itt teljes egység van, teljes egység.

Mv.: Köszönöm szépen, hogy ezt elmondta. Ott leszünk mi is. Köszönöm, hogy eljött. És folytatjuk.

Horváth Tamás: Köszönöm szépen.

 

 

2008.10.06 Elvonási tünetek - Magyar Nemzet

 

Megszorítás várhat jöv?re az egészségügyre Hiába terhelte a kormány az egészségügyet megszorító intézkedésekkel, a megtakarított pénzt ígérete ellenére nem forgatja vissza az ágazatba.

A 2009-es költségvetés tervezetében reálértékben 40-50 milliárd forinttal csökken az egészségügy finanszírozása. Az orvosi kamara elnöke szerint ez cs?dhelyzetet idézhet el?. Ismét az egészségügy esik áldozatul a költségvetési terveknek. A számos megszorító intézkedést követ?en ugyanis jöv?re nemhogy javul, rosszabbra fordul az ágazat helyzete. Ígéretei ellenére a kisebbségi kormány elvonja az egészségügyt?l a reformokkal megtakarított milliárdokat. A reálértékben 40-50 milliárd forinttal csökken? finanszírozás mellett az Egészségbiztosítási Alap 5,2 milliárd forintos hiánnyal zár. A tervek szerint a reformok hozta pénzb?l a négyszázalékos járulékcsökkentés költségeit finanszírozná a kormány. A háziorvosi ellátás kerete kétmilliárd forinttal csökken. Fogászatra százmillióval, gyógyszertámogatásra pedig negyvenmillió forinttal jut kevesebb az idei évinél. Bár kórházaink nagy része csak nehézségek árán tud m?köd?képes maradni, jöv?re 6-7 százalékos megszorítás vár rájuk. Az Országos Ment?szolgálatnak is szembe kell néznie az újabb elvonással, mert költségvetésüket a kormány a 2007-es szinten fagyasztja be, vagyis csupán egy százalékkal, 230 millió forinttal kap többet a szolgálat a két évvel ez el?ttihez képest. - Totális cs?dhelyzet alakulhat ki, ha ilyen mérv? elvonást hajtanak végre az egészségügyön. Az alapellátást és a kórházi szakellátást komoly veszély fenyegeti, a ment?szolgálat pedig m?ködésképtelenné válhat - mutatott rá Éger István.A Magyar Orvosi Kamara elnöke emlékeztetett arra, hogy ha nem kapnak fizetésemelést az orvosok, 2009. január elsejét?l a tömeges szerz?désbontások miatt összeomolhat az alapellátás. A Magyar Kórházszövetség elnöke nem akart nyilatkozni addig, amíg nincs hivatalos testületi álláspont. Varga Ferenc annyit azonban elárult: ilyen finanszírozási tervek mellett aggályosnak látja a kormány Biztonság és partnerség névre keresztelt egészségügyi programjának megvalósulását.

 

 

2008.10.04 Jöv?re újra deficitbe fordul az egészségkassza - Népszabadság

 

Danó Anna Az alap terhére csökkentik a járulékot Nominálisan ugyan nem, de reálértéken durván csökken jöv?re az egészségügyi kassza.

Az ideinél néhány milliárddal kevesebb jut a háziorvosoknak, a kórházaknak. A kormányzat ugyanis nem akarja pótolni az összességében négyszázalékos járulékcsökkentést, valamint több, eddig állami kiadást is a járulékfizet?kkel akar finanszíroztatni. Elolvadt az egészségügyi reform pénzügyi sikere 2009-re, a potyautasok kisz?résével több tízmilliárdos többletbevételhez jutó Egészségbiztosítási Alap jöv?re 5,2 milliárdos hiánnyal zár. Ennek az a magyarázata, hogy a Molnár Lajos-féle egészségügyi reformtörvények sikeréb?l, a többletb?l finanszírozza a kormány a minimálbér kétszeresénél kevesebbet keres?k és munkáltatóik összesen 4 százalékos járulékcsökkentését. (Jöv? év április elsejét?l a minimálbér kétszeresénél kevesebbet keres?k az eddigi 29 százalékos társadalombiztosítási járulék helyett 26,5 százalékot, míg a munkaadóik az eddigi 3 százalékos egészségbiztosítási járulék helyett 1,5 százalékot fizetnek.) Az el?terjeszt?k tovább sz?kítették a költségvetési kiadásokat is. Bár ténylegesen 1449,9 milliárdot költhet az ágazat a gyógyításra, a gyógyszerre mint az idén, nominálisan csökkent az összeg. A gyógyításra költhet? keret egy százalékkal kevesebb lesz, mint az 2008-ban. Ezen belül körülbelül kétmilliárd forinttal csökken a háziorvosi keret, százmilliót lecsíptek a fogászatból. A kórházak sem járnak jól, ?k reálértékben 6-7 százalékos veszteséggel számolhatnak. Számukra mindez azért is rossz hír, mert a kiadásaik egy része már így is fedezetnélküli költség, hiszen az energiaköltségek állandó növekedését eddig sem kompenzálták az ellátásért kapott díjak. S?t az OEP információ szerint kötelez? közalkalmazotti béremeléseket sem kapta meg valamennyi intézmény. (A 2008-as 5 százalékos béremelés fedezete a tulajdonos önkormányzatok számláján jelent meg, s volt aki nem adta át az összeget a kórházának vagy szakrendel?jének a járandóságot.) A gyógyszerkiadásokra lényegében majdnem ugyanannyi költhet?, mint az idei mintegy 340 milliárdos keret. Újdonság, hogy ezt az összeget megosztották a havi finanszírozásban elkölthet? 300 milliárdra, további mintegy 35,7 milliárdot úgynevezett céltartalék alapba címkéztek az el?terjeszt?k. Hasonló módon "tettek félre" egy másik összeget a kórházi gyógyításra költhet? keretb?l, 27 milliárdot bérpolitikai intézkedésekre. Ezen összegek felhasználhatóságát er?s kormányzati kontroll köti. Reálértéken 40-50 milliárddal jut kevesebb jöv?re az egészségügynek - állítja a költségvetési tervezetr?l Sinkó Eszter közgazdász. Sajnálatos az is - mondta lapunknak a szakember, hogy a kormány az Egészségbiztosítási Alapból, a járulékfizet?kkel fizetteti meg az idei évt?l a gyedkiadások felét. Ez a tétel korábban teljes egészében az állami költségvetést terhelte. Ha ez 45 milliárdos gyedfinanszírozás nem lenne, akkor az egészségügyi kasszát jöv?re a reálértéket megközelít? keretek között lehetne finanszírozni. A szakember szerint az egészségügy már eddig is nehezen viselte az évek óta tartó megszorításokat, az ellátórendszer mára minden tartalékát felélte, így megjósolhatatlan, mit hozhat az ágazatnak ez a költségvetés. Hasonlóan szkeptikusan értékelte a javaslatot a HealthCapital egészségügyi tanácsadó cég. Közleményük figyelmezteti a döntéshozókat arra a korábbi kormányzati ígéretre, miszerint a reform által megtakarított forintokat nem vonják el, hanem az egészségügyre fordítják. Mindez azért is fontos, mert a m?köd?képesség meg?rzésének feltétele az orvosok megtartása, ehhez pedig európai bérekre lenne szükség. Az elemz?k szerint az államnak pótolnia kellene a járulékcsökkentéssel járó bevételkiesést. A közlemény jelzi azt is, hogy az egészségügyi közkiadásokat a konvergenciaprogram eddig is jelent?sen mérsékelte, további pénzkivonás már szakmailag sem vállalható.

 

 

2008.10.03 Egy hét múlva a patikákban az új influenzavakcina - mr1

 

Hétf?n kezdik el kiszállítani az orvosi rendel?kbe az újfajta influenza elleni oltást, amelyet egy hét múlva már a gyógyszertárakban is lehet majd kapni - írja a Magyar Nemzet.

Az ÁNTSZ 1,3 millió vakcinát rendelt. Bár az oltást az id?sek és a veszélyeztetettek ingyen kaphatják meg, kevesen élnek ezzel a lehet?séggel - írja a lap. Az influenza elleni oltás hatóanyagának három összetev?jét is megváltoztatta az idén az Egészségügyi Világszervezet. Azután döntöttek így, hogy kutatók bejelentették: súlyos influenzajárvány fenyeget, mert a vírusnak új típusa jelent meg.

 

 

2008.10.03 Visszatérhet az orvoslátogatói díj - hirsarok.hu

 

Esély van arra, hogy néhány hónap kihagyás után a gyógyszergyártóknak mégis regisztrációs díjat kell fizetniük az orvoslátogatóik után. Az érintett cégek nem lep?dtek meg az újramelegített kormányzati szándék hallatán, s?t a gyártók vetették fel a témát a miniszterrel folytatott egyeztetésen.

A minisztérium közlése szerint májusban egyeztet? fórumot hívtak életre, amelyen a gyógyszerpiac szerepl?ivel folyamatosan egyeztetik az aktuális kérdéseket.

Az Alkotmánybíróság júniusban döntött a személyenként és évente fizetend? 5 millió forintos díj eltörlésér?l.

Kökény Mihály, az Országgy?lés szakbizottságának elnöke az Alkotmánybíróság döntését követ?en leszögezte: nem mondhat le az ágazat a díjból befolyó többmilliárdos bevételr?l, így a befizetési kötelezettség várhatóan ?sszel visszakerülhet a gyógyszertörvénybe. Az alkotmányossági követelményekkel kiegészített új szabályozást az országgy?lés ?szi ülésszakára tervezik benyújtani.

Vegyes a szabályozás megítélése

A gyógyszergyártók meglehet?sen vegyesen kommentálták a díj újbóli bevezetésének hírét. A sanofi-aventis/Chinoinnál - miközben értik a célját - ellenzik. A cég illetékesei azt mondják: az intézkedés hatékonysága több szempontból megkérd?jelezhet? volt, s?t valószín?leg az Európai Unió releváns szervei is elmarasztalóan nyilatkoznának róla.

A Pfizernél árnyaltabban fogalmaznak

Mario Gattino, a Pfizer magyarországi leányvállalatának ügyvezet? igazgatója azt mondta: ez a "hungarikum" jelent?sen befolyásolja a társaság fels? vezetésének a magyarországi üzleti környezetr?l kialakított véleményét. Szerinte nyilvánvaló, hogy a kabinet ezt a bevételi forrást a jöv?ben is megtartaná, ám olyan megoldást kell találni, ami minden érintett számára elfogadható. Elfogadhatónak tartana egy, a mostaninál jóval alacsonyabb összeg? díjat, amelyet fokozatosan - a gazdaság talpra állásáig - néhány éven belül nullára lehetne csökkenteni. A díj kirovásával párhuzamosan a gyártók számára kedvezményeket kellene adni a kutatás-fejlesztési beruházásokhoz, így támogatni a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést.

A vizitdíj sem t?nt el végleg

Az eredetileg 300 forintos önrészt - szintén más csomagolásban - ismét bevezetné az egészségügyi kabinet. A díjat a márciusi népszavazás hatására törölte el a parlament április elsejét?l. Az ismételt megjelenés egyik oka, hogy a vizit- és kórházi napidíjból jelent?s, csaknem 7 milliárd forintos bevételre számítottak idén az E-Alapban. A másik érv, hogy - szemben az orvoslátogatói díjjal - az egészségügyi önrész Európa-szerte elterjedt formája az egyéni felel?sségvállalásnak.
2008.10.03 Szétdarabolják az országos egészségbiztosítót - napi.hu
Az OEP jelenlegi feladatainak oroszlánrészét hét regionális pénztár venné át a jöv?ben.

Az Egészségügyi Minisztérium a lapunk által közölt cikk nyomán cáfolta, hogy visszaállítaná a vizitdíj intézményét. Mint írja, a márciusi népszavazáson az állampolgárok a vizitdíj eltörlése mellett foglaltak állást. Ám arról nem szólt a tárca, hogy más formában sem hozná vissza a díjat.

A lapunk által megkérdezett szakért?k úgy vélik, nem véletlen, hogy eredménytelenül zárult az OEP f?igazgatói pályázata, amelynek alapján szeptember 18-án kellett volna a kormányf?nek kineveznie az új f?igazgatót. Lapunk úgy tudja, Székely Tamás a miniszteri feladatok ellátását csak azzal a feltétellel vállalta, hogy - a koncepció eredményes kidolgozását követ?en - visszatérhet korábbi munkahelyére, az OEP élére.

Bár még nem fogadták el az egészségügyi koncepciót, lapunk úgy tudja, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP) már megkezdték a javaslatban szerepl? tervek némelyikének megvalósítását. A Napi információi szerint az OEP megbízott f?igazgatója elindította a koncepcióban tervezett szervezeti és m?ködési változtatások el?készítését.

A hamarosan a kormány elé kerül? dokumentum alapján a kötelez? egészségbiztosítás szervezetét decentralizálnák és az OEP jelenlegi feladatainak oroszlánrészét hét regionális pénztár venné át a jöv?ben. A központi szervezet tevékenysége az E-Alap kezelésére és folyamatos monitorozására, a nyilvántartási rendszer m?ködtetésére és az új egészségügyi technológiák, gyógyszerek befogadására korlátozódna. A regionális pénztárak - a területi kirendeltségeik útján - közvetlenül dönthetnének a szolgáltatásvásárlás és a finanszírozási szerz?dések ügyében.

Az Egészségügyi Minisztérium közölte: mivel az OEP f?igazgatói posztjára kiírt pályázat eredménytelenül zárult, a megbízott f?igazgatóként dolgozó Rendek Vilma a továbbiakban is ellátja feladatát. A pénztár regionalizációs átalakításának befejezéséig a tárca nem tervezi pályázat kiírását. A minisztérium a Biztonság és Partnerség cím? programjában meghirdette, hogy az egészségügyi reform részeként szükséges a kötelez? egészségbiztosítás biztosítói szerepének meger?sítése, a forrásokkal való gazdálkodás és szolgáltatásvásárlás felel?sségének és szabadságának kiterjesztése.

A szaktárcánál elmondták: a koncepcióban meghatározott célok megvalósítása érdekében át kell alakítani az egészségbiztosító szervezetét, így decentralizálásra, a regionalitás kialakítására van szükség. Hangsúlyozták azt is, hogy a biztosítói szerep és a szolgáltatásvásárlás követelményrendszerének er?sítésével jobb ellátáshoz jut a lakosság. A jogszabályok módosításának el?készítése - amiben az egészségbiztosító is részt vesz - jelenleg is zajlik.

« Vissza
Betegsarok
2022. 09. 26.
Az étrend-kiegészít?kkel kapcsolatos együttm?ködéshez csatlakozó gyógyszertárak listája
»
2020. 02. 18.
Betegjogi képvisel?k elérhet?ségei
»
2020. 01. 19.
Segítség gyógyszerésznek, betegnek
»
2016. 05. 25.
Megsz?nik a „diabetikus”, „cukorbetegek is fogyaszthatják” és a narancssárga kör jelölés – ogyei.gov-hu
»
2016. 03. 11.
A tavaszi fáradtság okai – és amit ellenük tehetünk – tetplatform.hu
»
Tovább »
Eseménynaptár
«
2022 szeptember»
hkszcspszv
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30
konferencia  testületi esemény  továbbképzés  szabadid?s esemény 
Hirdet?tábla
Állás
Helyettesítés
Egyéb
Tovább »
Közös dolgaink
2019. 05. 24.
Bels? Min?ségügyi Kézikönyv III. kiadás
»
2022. 08. 29.
Elnöki beszámolók a Kamara küldöttközgy?léseire
»
2019. 03. 27.
Az MGYK XI. Vándorgy?lésér?l
»
Tovább »
Gyógyszertár-m?ködtetés
2017. 03. 09.
Pályázati lehet?ségek gyógyszertárak számára
»
2016. 03. 03.
A gyógyszertári finanszírozási el?leg alakulása 2010-t?l 2016. januárig
»
2016. 03. 03.
A gyógyszertári vállalkozások 2014. évi mérlegbeszámolóinak és pénzügyi helyzetének alakulása
»
Tovább »
Hasznos linkek
Jogszabálykereső
Kamarai tájékoztatók
2020. 03. 31.
Kórházi Min?ségirányítási Standardok
»
2016. 01. 07.
Min?ségügyi kézikönyv gyógyszertáraknak ? II. kiadás
»
2014. 06. 26.
1/2014 (VI. 19.) MGYK ELNÖKSÉGI AJÁNLÁS GYÓGYSZERTÁRI UTAZÁSI TANÁCSADÁSHOZ - MGYK
»
Tovább »
Tovább »
Archívum
A honlapon található információk célja az egészségügyi ismeretek bővítése, de ez nem helyettesíti az orvos, gyógyszerész, vagy más szakember felkeresését.
© 2008–2017 Magyar Gyógyszerészi Kamara - Minden jog fenntartva - Regisztráció a védett tartalmak eléréséhez! Hírlevélre történ? le- és feliratkozás!
Utolsó módosítás: 2022. 09. 27 kedd