Magyar Gyógyszerészi Kamara
értékteremtő érdekvédelem
akadálymentes verzió
Vissza az alapértelmezett verzióhoz H-1068 Budapest
Dózsa György út 86/b
Tel.: (+36-1) 351-9483
(+36-1) 413-1924
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu
Keresés RSS
Kezd?lapA KamarárólTovábbképzésekSzakmai fórumPályázati lehet?ségekKamarai tagsági információkIrattár
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó
Regisztráció
OK
GYIK
2018. 08. 30.
Tájékoztató az e-ügyintézésr?l
»
2016. 11. 23.
Tudnivalók az étrend-kiegészít?kel kapcsolatos megállapodásról
»
2014. 09. 22.
Személyi jogosok pontszám igazolása ? mgyk.hu
»
2014. 06. 10.
Ki állítja ki a gyakorlati pont igazolást? - MGYK Országos Hivatala
»
2017. 06. 20.
Az AEEK m?ködési nyilvántartással kapcsolatos tájékoztató anyagai
»
Tovább »
Gyógyszerészi Hírlap
Hírlevelek
Sajtófigyel?
2021. 10. 28.
Megoldás a háziorvoshiányra: elindult a telemedicina szolgáltatás - boon.hu
»
2021. 10. 27.
Állami kitüntetés: Dr. Hegyi Tibor Pro Sanitate-díjat vehetett át - behir.hu
»
2021. 10. 27.
Alkotmánybíróság el?tt az egészségügyi dolgozók kötelez? oltása - hirado.hu
»
2021. 10. 27.
Az id?sek mennyire kedvelik az e-recept rendszerét? - Almárium, Duna TV
»
Tovább »
Szolgáltatások
2020. 07. 21.
Együttm?ködési megállapodást kötött az MGYK és a MOK Komplex - frissítve 2020. 07. 21.
»
2020. 06. 14.
Volvo: kedvezmény kamarai tagoknak
»
2019. 08. 27.
ATASI – Adatvédelmi módszertan gyógyszertáraknak
»
2019. 01. 07.
All You Can Move (AYCM) SportPass kamarai tagoknak
»
2017. 03. 10.
Együttm?ködési szerz?dést kötött az MGYK és a Global Payments Europe
»
Tovább »

E-Papír
Bannerek


 Bannerek

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek

 

MOL-MGYK tájékoztató!

Bannerek

 

 Vodafone

Bannerek

 

 

Gyógyszerész Gondozási Bizottság

A vizitdíj-automatáktól a patikaliberalizációig - nyolc év az egészségügyben - Magyar Nemzet
2010. március 22.

Magyar Nemzet 2010. március 20.

Megígérték, nem csinálták meg

A vizitdíj-automatáktól a patikaliberalizációig - nyolc év az egészségügyben

Rendbe tesszük az egészségügyet - ígérték 2002-ben a szocialisták. Nem sikerült nekik. Mint ahogy a következ?, 2006-tól 2010-ig tartó kormányzati ciklusban sem váltották valóra a választási ígéretüket, azaz hogy végrehajtják az egészségügy teljes átalakítását. Most megint nagyszabású változtatásokat ígér az ágazatban az MSZP. Összeállításunk a koalíciós kormányprogramok és egyéb választási dokumentumok felhasználásával az elmúlt nyolc év ígéreteit és történéseit foglalja össze. Szót ejtünk azokról az intézkedésekr?l is, amelyeket a választások el?tt nem "reklámoztak" ugyan - mint például a vizitdíjat -, végül mégis bevezettek.

Rendbe tesszük az egészségügyet - szólt a szocialisták ígérete nyolc évvel ezel?tt.

Ötven százalékkal emeljük az egészségügyben dolgozók bérét és négyévenként egy teljes évi munkabérnek megfelel? h?ségjutalmat adunk az ápolóknak.

A h?ségjutalomból nem lett semmi. Az ötvenszázalékos béremelést viszont végrehajtotta a Medgyessy Péter miniszterelnök vezette kormánykoalíció, amelynek a szakmai szervezetek szerint akkor volt még némi "megtartó" ereje, igaz, leginkább a szakdolgozóknál, s nem az orvosoknál. Noha sokszor mondták, hogy ez a bérfelzárkóztatásnak csak az els? lépése, újabb már nem követte. Így mára az akkori emelést "felemésztette" az infláció. A Magyar Szakdolgozói Kamara szerint az ápolók mai bérszintje reálértéken a nyolcvanas évek végi, kilencvenes évek elejei mértékhez hasonlít.

Ingyenessé tesszük a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a csontritkulás kezelésére szolgáló gyógyszereket.

Soha nem váltak ingyenessé ezek a készítmények. 2005 közepét?l 2007 januárjáig ugyan három készítményt átmenetileg ingyenessé tettek, azaz százszázalékos tb-támogatást nyújtottak hozzá, ám ezek nem a klasszikus szívgyógyszerek - azaz vérnyomás- és koleszterinszint-csökkent?k - voltak, hanem a hirtelen szívhalál megel?zését szolgáló, speciális készítmények. Mára a szívgyógyszerek tb-támogatása az akkori kilencven százalékról nyolcvanra csökkent. A csontritkulás elleni szerek pedig soha nem váltak ingyenessé, s?t tb-támogatásuk az akkori kilencvenr?l hetven százalékra csökkent 2007-tól. A hozzáférést is nehezítették ezen készítményeknél, hetvenszázalékos támogatással már csak bizonyos szakorvosok írhatják fel, egyébként teljes árat kell értük fizetni.

A meglév?k m?ködési feltételeit is javítva 300-400 új háziorvosi és 200-300 új gyermek-háziorvosi praxis kialakítását kezdeményezzük.

Az ígéretnek éppen az ellenkez?je valósult meg. Míg 2002-ben az Országos Alapellátási Intézet 6810 praxist tartott nyilván, addig 2010 elején már csak 6750-et.

Konszolidáljuk az eladósodott egészségügyi intézményeket, felújítjuk az elavult kórházi épületeket, és megfelel? élelmezést biztosítunk.

Valóban történt intézményi konszolidáció, de ennek hárommilliárd forint körüli összege az akkori adósságállománynak csak a töredékét tette ki. Ráadásul nem minden intézmény kapott a pénzb?l, igaz, voltak olyanok is, amelyek saját döntésük alapján maradtak ki a programból. Egyesek szerint azért, mert nem akartak adatot szolgáltatni gazdasági helyzetükr?l. Hamar kiderült, hogy az adósság szinte azonnal újratermel?dik, hiszen a konszolidáció nem járt együtt a struktúra átalakításával. Néhány helyen intézményi felújítások is történtek, de nem egy nagy program részeként. Ráadásul voltak olyan kórházi egységek - például m?t?k -, amelyeket ebben az id?szakban forintmilliárdokból alakítottak ki vagy hoztak rendbe, majd néhány évvel kés?bb, a Molnár Lajos miniszter nevével fémjelzett struktúraátalakítás idején bezártak. Az élelmezés színvonala ezen id?szak alatt nem javult.

Megteremtjük a gyógyszerészek érdekeltségét a betegek költséghatékony gyógyszerelésében.

A patikai árrésrendszerben nem hozták meg azokat a változtatásokat, amelyek segítették volna a generikus programot, azaz hogy a gyógyszerész érdekelt legyen az olcsóbb, szabadalmi védettséggel már nem rendelkez?, "másolt", de helyettesítésre alkalmas medicina ajánlásában.

Az önkormányzati tulajdonnak - mint meghatározó tulajdoni formának - a fenntartása mellett anyagilag is támogatjuk, hogy az egészségügyi intézmények közhasznú társasággá, gazdasági társasággá alakuljanak.

A befektet?kre vonatkozó ágazati megkötéseket feloldjuk.

Ezen id?szak alatt folytatódott a garanciák nélküli "szabadprivatizáció", amelynek veszélyeit utóbb jól bizonyítja a Hospinvest és a Medisys Kft.-k pályája is.

Modellezzük a biztosítási reform lehetséges változatait, ezért támogatjuk és b?vítjük az irányított betegellátási kísérleteket.

- Hatalmas összeget költött az egészségügyi tárca az úgynevezett reform el?készítésére, a pénzforrások felhasználását és az azokkal való elszámolást utóbb viszont az Állami Számvev?szék is kritizálta. Kidolgoztak ugyan egy törvénytervezetet, amely piaci szerepl?ket vont volna be a rendszerbe úgynevezett ellátásszervez?ként, az ötlet végrehajtásához azonban nem volt politikai és szakmai támogatás, ezért elvetették.

100 lépés program.

Rácz Jen? miniszteri kinevezésével a rendszerszint? átalakításnak a gondolata nem került el?, sokan ezt a semmittevés id?szakának is nevezték, amikor az egyetlen cél az volt, hogy nagyobb balhék nélkül kihúzzák a 2006-os országgy?lési választásokig. Ebben az id?szakban azonban történtek olyan szükségszer? és ésszer? lépések is, amelyeket a kormány a 100 lépés programban - ebb?l huszonegy vonatkozott az egészségügyre - foglalt össze. Az egyik és talán legfontosabb a biztosítotti jogviszony ellen?rzésének elindítása volt.

2007 elején még több mint egymillió embert lehetett potyautasnak nevezni, ?k voltak azok, akiknek - a bejelentés hiányában vagy adminisztrációs hiba miatt rendezetlen volt a jogviszonyuk. Mára számuk ennek töredékére csökkent. A tervezett intézkedések között szerepelt az is, hogy 2013-ig az egészségügyi dolgozók bérét az EU-s szint hetvenöt százalékára emelik. Rácz Jen? minisztersége alatt - és utána - sem történt azonban érdemi lépés a bérfelzárkóztatásban. A gyógyszergyártókkal életbe lépett viszont egy megállapodás, amely 2006 végéig garantálta a nyugalmat ezen a piacon.

2006-ban úgy szólt a választási ígéret, hogy "az elkövetkez? négy évben átfogóan megújítjuk az egészségügyet".

Liberalizációs intézkedések a patikapiacon.

Az els? nagy ütközetet a gyógyszerpiac szerepl?i vívták az új kormánnyal. Az egyik legnagyobb vitát kiváltó módosítás a patikaalapítás korlátainak eltörlése volt, hogy a kistelepüléseken él?k is lakóhelyükön juthassanak hozzá a medicinákhoz. A helyzet azonban nemigen javult, az újonnan nyílt patikák többsége ugyanis nem kistelepülésen található. Noha az újaknak pluszszolgáltatást kellett nyújtaniuk, ezek azonban olyan jelentéktelen vállalások is lehettek - mint például internetes oldal m?ködtetése -, amelyek érdemben nem javították a hazai gyógyszerellátást. A másik érv az volt a patikaalapítás korlátainak eltörlése mellett, hogy a fiatal gyógyszerészek is vállalkozhassanak. Csakhogy nem ?k nyitották az új patikákat, hanem tovább b?vültek a patikaláncok, amelyek hátterében t?keer?s vállalkozások, legtöbbször gyógyszergyártók és nagykeresked?k állnak. Ráadásul a kis forgalmú általában kistelepülésen lév? - patikák m?ködéséhez nyújtott állami támogatás mára megsz?nt, s helyette csak a sokkal csekélyebb összeg?, úgynevezett szolidaritási díj maradt, amelyet a nagy forgalmú gyógyszertáraknak kell fizetniük. Az átlagos kiskereskedelmi árrés a 2002-es 15-16 százalékról mára 11-13 százalékra csökkent, ami több patikát is cs?d közeli helyzetbe vitt. A jövedelmez?ség csökkenésének egyebek között az is következménye lett, hogy a gyógyszertárak alig tartanak készleten orvosságot, ezért a vásárlóknak gyakran vissza kell menniük a medicináért. Nem oldódott meg az ügyelet problémája sem, azaz, hogy a szokásos nyitvatartási id? után is elegend? helyen és kulturált módon lehessen gyógyszert vásárolni. Ezt a célt szolgálta bizonyos, vény nélkül kapható orvosságok patikán kívüli árusításának lehet?vé tétele. Óriási tiltakozás övezte kezdetben ezt az intézkedést, bár a hipermarketekhez és a benzinkutakhoz kihelyezhet? medicinák forgalmának ma is csak körülbelül egy százalékát bonyolítják patikán kívül, 99 százalékát pedig továbbra is a gyógyszertárakban vásárolják meg.

A gyógyszerkiadások növekedési ütemének mérséklésére hosszú távú megállapodásra törekszünk a gyógyszergyártókkal, korszer?sítjük a gyógyszertámogatás rendszerét.

2007-tól árversenyre kényszerítették a gyógyszergyártókat, amelynek következtében a cégek számos készítménynek mérsékelték az árát. Ezzel egy id?ben viszont átlagosan ötven százalékkal csökkentették a tb-támogatási szintet, ami miatt a vásárlók számára jelent?sen drágultak a készítmények, miközben a kormány éppen azt a hamis látszatot próbálta kelteni, hogy a betegek terhe csökken.

Ám hiába voltak hangzatos bejelentések a gyógyszerárak folyamatos csökkenésér?l, a statisztika azt mutatta, hogy az emberek egyre többet fizetnek az orvosságokért. Az egészségbiztosító adataiból kiderült, hogy míg 2006-ban összesen 104,63 milliárd forintot fizettek ki a betegek a tb-támogatott gyógyszerek térítési díjára, addig 2007-ben - csökken? dobozszám mellett - már 119,2 milliárdot. Akkor átlagosan több mint 600 forintba került egy doboz medicina kiváltása, míg egy évvel korábban alig haladta meg a 460 forintot. Ez a különbség több mindennel magyarázható. Számos készítménynek csökkentették a tb-támogatását - némelyeknél meg is szüntették -, így sokszor el?fordult, hogy a gyártó levitte ugyan az árat, ám a vásárlóknak mégis többet kellett fizetniük.

Hozzájárult a betegterhek emelkedéséhez az is, hogy a száz százalékban támogatott szereknél bevezették a 300 forintos térítési díjat. Kétségtelen viszont, hogy a korábbi években épp a hatalmas állami gyógyszerkiadások miatt nem lehetett kordában tartani a tb-kasszát, s ez 2007-ben el?ször - igaz, csak egyetlen évre - sikerült. A tb-támogatás nélküli gyógyszereknél megszüntették a hatósági árrést, így ezek a termékek szabadárasak lettek.

Ennek következtében jelent?s részük köztük a fogamzásgátlók és a vitaminok drasztikusan drágultak. Noha bevezették az úgynevezett maximált ár fogalmát azaz a gyártók meghatározhatták, hogy egy-egy termékükért legfeljebb mennyit kérhet el a patikus -, ezt az intézményrendszert azonban sok szernél nem alkalmazták, s nemrég el is törölték.

Javítjuk az ellátás min?ségét, korszer?sítjük és új szolgáltatásokkal b?vítjük a fekv?- és járóbeteg-ellátást.

Talán ezt az ígéretet próbálták megvalósítani a végül balul elsült kórházi struktúraátalakítással. Az ágyszámcsökkentést és az intézménybezárásokat els?sorban azzal a torzulással indokolták, hogy sok a kihasználatlan ágy, s az országban egyenetlenül oszlanak el a kapacitások; Budapesten sok a kórház, egyes térségekben viszont kevés. Ráadásul vannak intézmények, amelyek a beavatkozások többségéb?l évente csak néhányat végeztek, miközben azokhoz nagy gyakorlatra, azaz nagy esetszámra lenne szükség. Az aktív kórházi ágyak számának csökkentése mellett az ápolási-krónikus és rehabilitációs fér?helyek növelése volt a cél. A döntéshozók azt állították, hogy ezzel is enyhítik a szociális rendszerben lév? feszültséget, hogy id?s, ápolásra szoruló hozzátartozót alig lehet megfelel? és az átlagember számára megfizethet? helyre elhelyezni. Csakhogy az átalakítást végül civil tiltakozások mellett, minden szakmai észérvet nélkülözve, pusztán a politikai és lobbiérdekekt?l vezérelve hajtották végre.

A politikai alkuk eredményeképpen végül "csak" három kórházat szüntettek meg, s további néhányban tiltották meg az aktív gyógyítást, s helyette kizárólag ápolási feladatok elvégzését, krónikus ellátást és rehabilitációt engedélyeztek. Harminckilenc kiemelt kórházat jelöltek ki a bonyolultabb és költségesebb beavatkozásokra, azonban ezeket is leginkább politikai belharcok alapján, így sokukban még az alapvet? feltételek sem álltak rendelkezésre. Ráadásul végiggondolatlanul konvertálták át a megszüntetésre ítélt aktív kórházi ágyak egy részét krónikus-ápolási-rehabilitációs fér?helyekké. Az újonnan létrejött kapacitás ugyanis akkora lett, hogy arra a kórházak szakmai alapon nem tudtak érdemlegesen reagálni. Inkább arra törekedtek, hogy az elszámolható teljesítéseket növeljék, amire pedig utóbb az lett az egészségbiztosító válasza, hogy korlátozták az elszámolható teljesítményt. Újra meg kellett határozni, hogy az ország egyes pontjain él?k különböz? betegségek esetén melyik kórházhoz tartoznak. Ebb?l hatalmas káosz lett, sokáig sem a ment?, sem a háziorvos, sem a kórházi orvos, sem pedig a beteg nem tudta, hová is tartozik. Egyes területek lakóit a 70 kilométerre lév? intézményhez sorolták, miközben a 7-8 kilométerre lév? is el tudta volna látni.

Átfogó egészségügyi humáner?forrásstratégiát dolgozunk ki, folytatjuk az egészségügyi dolgozók bérfelzárkóztatását. A többi ágazatot meghaladó mértékben növeljük az egészségügy költségvetési támogatását.

Ebben a ciklusban egyetlen lépés sem történt az ágazati dolgozók bérfelzárkóztatásáért. Kezdetben ugyan kis mértékben még emelték az alapilletményüket, de az intézmények - egyre nehezebb gazdasági helyzetük miatt - folyamatosan csökkentették a béren kívüli juttatásokat. Így az érintettek fizetése reálértéken egyre romlott. Aztán jött a bérbefagyasztás, majd a 13. havi fizetés eltörlése. Humáner?forrás-stratégia vagy életpályamodell pedig az ígéretek ellenére sem született. Pedig ezzel olyan, legtöbbször csak csekély állami forrást igényl? kedvezményeket - korkedvezményes nyugdíjat, kedvezményes hitellehet?séget vagy az ápolók munkarendjéhez igazodó bölcs?dei-óvodai ellátást - lehetett volna biztosítani, amelyek segítik a pályán tartásukat. Ez létkérdés lenne, mert egyes szakterületeken és egyes térségekben drámaian alacsony az ápolói létszám, s ma már nemcsak orvoselvándorlással kell számolni, hanem azzal is, hogy a szakdolgozók szintén egyre nagyobb számban mennek külföldre dolgozni. Az egészségügy költségvetési támogatása reálértéken nem n?tt 2006 és 2009 között, s?t a többi ágazat költségvetési támogatásának alakulásához viszonyítva mindenképpen a vesztesek közé sorolható.

Vizitdíj, kórházi napidíj és a dobozdíj bevezetése.

A 2006-os választási kampányban folyamatosan cáfolták a díjakról szóló terveket, majd mégiscsak bevezették azokat.

Bár a szolgáltatóknak - f?leg a háziorvosoknak - több bevételt jelentett, végig tiltakoztak ellene. S hiába kaptak körülbelül négymillióan mentességet a díjfizetés alól, az ellenzék és a szakma hatásosan érvelt azzal, hogy a díj a szegényeket visszatartja az orvoshoz fordulástól, s így nemcsak az indokolatlan, hanem sokszor az indokolt ellátást is csökkenti. A népszavazáson végül a választók dönt? többsége elutasította a díjakat, amelyek bevezetésük után nem sokkal meg is sz?ntek. Sok helyen a vizitdíj-automaták ma is a kórházak pincéjében porosodnak. A dobozdíj bevezetésével megszüntették a térítésmentes gyógyszer fogalmát - legfeljebb a szociális alapon m?köd? közgyógyellátásban lehet még ingyenességr?l beszélni -, hiszen a tb által száz százalékban támogatott medicinákért is 300 forintot kell fizetni. Bár az intézkedést a vizitdíjjal együtt vezették be, azzal együtt nem törölték el, így még ma is létezik.

Kötelez? kamarai tagság megszüntetése.

Nagy tiltakozás közepette fogadták el az err?l szóló jogszabályt.

Egészségbiztosítási Felügyelet.

Ezzel egy újabb szervezet jött létre a betegjogok védelme nevében. Bár sokak szerint eredményesebben m?ködik, mint a korábbi szocialista miniszter, Csehák Judit vezette Betegjogi és Ellátottjogi Közalapítvány, de nem sokkal megalakulása után egyes szocialista politikusok már megpróbálták megszüntetni. Egyel?re azonban még m?ködik.

Nagyszabású kórházfelújításokat, b?vítéseket, rekonstrukciókat hajtunk végre.

Néhány helyen kezd?dött ugyan jelent?sebb felújítás, ám ezek egyedi alapon, általában EU-s forrásból zajlottak, zajlanak.

Átalakítjuk a háziorvosi rendszert, a már bevezetett háziorvosi pótlékkal elérjük, hogy az ország hátrányos helyzet? térségeiben is megérje háziorvosnak lenni.

Nem sikerült valójában érdekeltté tenni a háziorvosokat abban, hogy a hátrányos helyzet? térségekben is m?ködtessenek praxist. Így - noha számuk csökkent valamelyest az elmúlt négy esztend?ben - továbbra is 155 körzetben nincs háziorvos.

Ösztönözzük az egészségügyi intézmények átalakulását rugalmasabb és hatékonyabb gazdálkodást lehet?vé tev? gazdasági társaságokká, és támogatjuk a magánt?ke ellen?rzött bevonását. Ennek feltétele az el?re kiszámítható, tervezhet?, stabil finanszírozás megteremtése.

Nem valósult meg a magánt?ke ellen?rzött bevonása, hiszen láthattuk, miként szállt ki az egészségügyi piacról a HospInvest és a Medisyst Kft. El?bbit?l például sok milliárd forintot követelnek a beszállítók, amelyb?l mintegy ötmilliárdnyi követelést még maga a felszámoló is jogosnak tart. Utóbbi pedig máig nem tudott maradéktalanul megegyezni az önkormányzatokkal. A finanszírozás sokféle volt, de soha nem kiszámítható. Ehhez elég csak az a tény, hogy 2009-ben háromszor alapjaiban változtatták meg a finanszírozás módszerét.

2007 végéig létrehozzuk a biztosítási alapon m?köd? egészségügy feltételeit. Ezek a változások egyben erkölcsi megújulást is kell hogy jelentsenek, ami elvezet a hálapénz, a korrupció megszüntetéséhez is. A szervezett és szabályozott piac feltételeinek kialakítását követ?en dönt a kormány az egészségbiztosítási piac több biztosító felé történ? megnyitásáról.

Kétségtelenül ez volt a legnagyobb bukás ebben a kormányzati ciklusban. Nemcsak azért, mert elmaradt a biztosítási rendszer átalakítása, s a hálapénz nem t?nt el a rendszerb?l, hanem azért is, mert a politikai belharc végül a kormánykoalíció felbomlásához vezetett. Ebben az id?szakban ugyan volt világos víziójuk a döntéshozóknak - els?sorban az SZDSZ-nek a több-biztosítós rendszer -, csak éppen nem volt hozzá sem szakmai, sem politikai támogatás. Kezdetben úgy t?nt, ezt a szabad demokraták nem bánják, mintha az ágazat szerepl?i közül nem is akartak volna senkit sem megnyerni maguknak.

Úgy gondolták, ?k tudják, mi a jó, s azt le is nyomják mindenki torkán. A végrehajtás módja viszont az ágazat összes szerepl?jét kiborította. Az MSZP nem támogatta igazán a terveket, s próbálta lassítani azok végrehajtását. Aztán eld?lt, nem valósul meg az SZDSZ által szorgalmazott több biztosítós rendszer. Helyette egy öszvérmegoldást találtak ki, amely szerint megyei illetékesség? pénztárak alakulnak, amelyekben a magánbefektet?k csak kisebbségi tulajdonosok lehetnek. Az err?l szóló törvényt el is fogadta a parlament. A váratlan fordulat az elvesztett vizitdíjas népszavazás után és a Liga, illetve az Albert házaspár egybiztosítós egészségügyet meger?sít? népszavazás-kezdeményezésének árnyékában következett be, akkor ugyanis a szocialisták kihátráltak az általuk támogatott törvény mögül, s már nem értettek egyet a magánt?ke részvételével az egészségbiztosításban.

A kórházi étkeztetés javítása, kórházi széfek.

Hangulatjavító intézkedések voltak Horváth Ágnes idejéb?l. De ezekkel csak még inkább felhergelték a szakmát, amely úgy érezte: vannak ezeknél sokkal súlyosabb gondok a rendszerben. A széfrendelet egyébként végül semmivé lett, a megvásárolt trezorok sok helyen még ma is a kórházi pincékben hevernek.

« Vissza
Betegsarok
2020. 12. 22.
Az étrend-kiegészít?kkel kapcsolatos együttm?ködéshez csatlakozó gyógyszertárak listája
»
2020. 02. 18.
Betegjogi képvisel?k elérhet?ségei
»
2020. 01. 19.
Segítség gyógyszerésznek, betegnek
»
2016. 05. 25.
Megsz?nik a „diabetikus”, „cukorbetegek is fogyaszthatják” és a narancssárga kör jelölés – ogyei.gov-hu
»
2016. 03. 11.
A tavaszi fáradtság okai – és amit ellenük tehetünk – tetplatform.hu
»
Tovább »
Eseménynaptár
«
2021 október»
hkszcspszv
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
konferencia  testületi esemény  továbbképzés  szabadid?s esemény 
Hirdet?tábla
Állás
Helyettesítés
Egyéb
Tovább »
Közös dolgaink
2019. 05. 24.
Bels? Min?ségügyi Kézikönyv III. kiadás
»
2020. 09. 07.
Elnöki beszámolók a Kamara küldöttközgy?léseire
»
2019. 03. 27.
Az MGYK XI. Vándorgy?lésér?l
»
Tovább »
Gyógyszertár-m?ködtetés
2017. 03. 09.
Pályázati lehet?ségek gyógyszertárak számára
»
2016. 03. 03.
A gyógyszertári finanszírozási el?leg alakulása 2010-t?l 2016. januárig
»
2016. 03. 03.
A gyógyszertári vállalkozások 2014. évi mérlegbeszámolóinak és pénzügyi helyzetének alakulása
»
Tovább »
Hasznos linkek
Jogszabálykereső
Kamarai tájékoztatók
2020. 03. 31.
Kórházi Min?ségirányítási Standardok
»
2016. 01. 07.
Min?ségügyi kézikönyv gyógyszertáraknak ? II. kiadás
»
2014. 06. 26.
1/2014 (VI. 19.) MGYK ELNÖKSÉGI AJÁNLÁS GYÓGYSZERTÁRI UTAZÁSI TANÁCSADÁSHOZ - MGYK
»
Tovább »
Tovább »
Archívum
A honlapon található információk célja az egészségügyi ismeretek bővítése, de ez nem helyettesíti az orvos, gyógyszerész, vagy más szakember felkeresését.
© 2008–2017 Magyar Gyógyszerészi Kamara - Minden jog fenntartva - Regisztráció a védett tartalmak eléréséhez! Hírlevélre történ? le- és feliratkozás!
Utolsó módosítás: 2021. 10. 28 csütörtök