Mivel olcsóbbak, egyre többen vásárolnak Magyarországon is hamis gyógyszereket, ezzel saját egészségüket kockáztatva. Nálunk interneten tilos gyógyszereket forgalmazni, így az illegális készítmények piaca elsősorban az utca.

Félmilliónál is többre tehető azok száma Magyarországon, akik hamis gyógyszerek használatával teszik ki magukat veszélynek. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) megbízásából tavaly készült felmérés szerint a lakosság hét százaléka hajlandó kétes eredetű pirulák és egyéb készítmények vásárlására, miközben mintegy nyolcvanezren az alacsonyabb ár miatt már vásároltak is ilyeneket vagy a közeljövőben terveznek beszerezni belőlük. A hamis gyógyszerek - amelyek elterjedtségét a rendvédelmi szervek mintegy háromszázaléknyira becsülik a teljes gyógyászati piacon - az egészségre rendkívül veszélyesek lehetnek, és amellett, hogy a feketegazdaságot és a szervezett bűnözést táplálják, a kutatás-fejlesztésre és innovációra fordítható összegeket csökkentik.

Szepezdi Zsuzsanna, az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) főigazgatója egy tegnapi rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy hazánkban a világhálón keresztül tilos gyógyszereket és gyógytermékeket forgalmazni, ezért ha az interneten találkoznánk ilyennel, biztosak lehetünk abban, hogy nem eredeti termékkel állunk szemben. Az OGYI honlapján Európában is egyedülálló módon fényképes gyógyszeradatbázist működtetnek, amelynek segítségével a vásárlók ellenőrizhetik a megvett vagy megvenni szándékozott gyógyszerek eredetiségét. "Magyarországon a gyógyszerellátási hálózat zárt, eddig még sosem fordult elő, hogy legális helyen hamis gyógyszer került volna forgalomba" - szögezte le Székely Krisztina, a HENT gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője.

Szerinte elsősorban az utca jelenti a hamis termékek piacát, azaz filmbe illő jelenetként nem ritka, hogy nejlonzacskóban, egy kapualjban kapja meg a kiválasztott terméket a vásárló. A forgalmazók ellen azonban ritkán indul bírósági eljárás, az ÁNTSZ pedig csupán ötvenezer forintos bírság kiszabására jogosult. *

Világszerte óriási feketeüzlet

Még az Egészségügyi Világszervezet (WHO) gyógyszerhamisítással foglalkozó akciócsoportjának, az IMPACT-nek is csupán becslések állnak rendelkezésére a hamis gyógyszerek elterjedtségéről. A két szervezet 2006-os állásfoglalásából kiderült, a Szovjetunió utódállamaiban húsz, a fejlődő afrikai, ázsiai és latin-amerikai országokban harminc százalékra tehető a hamis készítmények aránya. Az Európai Unióban ezt ma két-három százalékra becsülik. Egy idén publikált tanulmány szerint 77 millió európai polgár kockáztatja az életét a legális gyógyszer-értékesítési csatornákat megkerülve.