Megszűnne az Egészségbiztosítási Felügyelet, ismét kötelező lenne a kamarai tagság, és ezentúl nem lehetne szabadon gyógyszertárat alapítani a kormány egészségügyi tervei szerint. Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára új stílust, egyeztetéseket és partnerséget ígért.

Cserbenhagyásos gázolás áldozatává vált, súlyos sérüléseket szenvedett beteghez hasonlította a mai egészség ügyi helyzetet Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a Világgazdaság konferenciáján. Az összeomlás határára jutott rendszernek ezért most elsősorban stabilizációra van szüksége, a helyreállító műtét azután jöhet.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára előadásában egyebek mellett a betegek fokozódó kiszolgáltatottságáról, a fejlesztésre fordítható uniós források rossz hasznosulásáról, a népegészségügy kríziséről és az orvoshiányról beszélt. Mint mondta, kiemelt ágazatként kívánják kezelni az egészségügyet, amelynek akciótervét Orbán Viktor kormányfő gazdasági akciótervének értelmezése után készítik el. Az ismertetett stratégiai pontok között szerepel egyebek mellett a korrupció felszámolása, az egészségturizmus, a népegészségügyi program és a markáns állami felelősségvállalás. Szócska Miklós átláthatóságot, szakmai partnerséget és új stílus ígért az irányításban.

Az államtitkár az azonnali teendők között említette azt a javaslatot, miszerint szeptembertől megszűnne a szolgáltatókat "ütő-verő" Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF), egyúttal kialakítanák a betegjogok képviseletének szervezeti kereteit. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egyébként évente kétszázmillió forint felügyeleti díjat fizetett az EBF-nek, az államtitkár szerint a pénznek sokkal hatékonyabb fölhasználása lehet a továbbiakban.

A szabad patikaalapítás lehetőségének befagyasztása mellett fölfüggesztik majd a júliustól hatályos, úgynevezett minimumrendeletnek azokat az elemeit is, amelyek kockáztatják az egészségügyi szolgáltatók működőképességét, és ösztönzőket vezetnek be az orvosgyakornoki rendszerben, hogy a fiataloknak megérje itthon maradni. A további javaslatok között szerepel a kötelező kamarai tagság visszaállítása, az ápolói jogosultságok felülvizsgálata és az orvosok adminisztrációs terheinek csökkentése is.

Az ágazat honlapjára tegnap már fölkerültek a kasszák költéseivel kapcsolatos adatok öt évre visszamenőleg, és további adatok, szerződések is nyilvánosak lesznek majd, részben az átláthatóság miatt is.

Rendszerváltás-értékűnek nevez te a kötelező kamarai tagság visszaállítására, valamint a patikaliberalizáció felfüggesztésére vonatkozó bejelentést a Magyar Gyógyszerészi Kamara. Hankó Zoltán alelnök szerint most végre lezárható az neoliberális korszak, amelyet a testületek meggyöngítése és a gyógyszerellátás ésszerűtlen piaci alapokra helyezése jellemzett, s amelyre a szociálliberális kormányzatnak sem politikai, sem társadalmi felhatalmazása nem volt.

A patikanyitás befagyasztása a további károkozás lehetőségének állja azonnal útját, de a gyógyszerellátás hosszabb távú újraszabályozásához további jogalkotásra van szükség.

Hankó Zoltán szerint az intézkedések "most megállították a forgalommal szemben haladó autót, de annak helyes irányba fordítása több időt vesz igénybe".

Hosszú évek után először bizakodók az orvosgyakornokok. Papp Magor, a Magyar Rezidensszövetség elnöke szerint adott a lehetőség, hogy idővel rendeződik a kezdő orvosok helyzete.

Mint lapunk többször megírta, a végzős orvosok közül egyre többen kezdik a munkát külföldön a kedvezőtlen hazai jogszabályok miatt. Papp Magor úgy látja, a most államvizsgázók egyharmada már csomagol, a többiek pedig jobb feltételekre, egyebek mellett méltányosabb bérezésre és munkakörülményekre várnak. A szövetség készen áll arra, hogy a fölvetődő kérdésekben partnere legyen az ágazat vezetésének, s észrevételekkel, probléma fölvetésekkel segítse az egészségügy irányítását.