Magyar Gyógyszerészi Kamara
értékteremtő érdekvédelem
akadálymentes verzió
Vissza az alapértelmezett verzióhoz H-1068 Budapest
Dózsa György út 86/b
Tel.: (+36-1) 351-9483
(+36-1) 413-1924
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu
Keresés RSS
Kezd?lapA KamarárólTovábbképzésekSzakmai fórumPályázati lehet?ségekKamarai tagsági információkIrattár
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó
Regisztráció
OK
GYIK
2018. 08. 30.
Tájékoztató az e-ügyintézésr?l
»
2016. 11. 23.
Tudnivalók az étrend-kiegészít?kel kapcsolatos megállapodásról
»
2014. 09. 22.
Személyi jogosok pontszám igazolása ? mgyk.hu
»
2014. 06. 10.
Ki állítja ki a gyakorlati pont igazolást? - MGYK Országos Hivatala
»
2017. 06. 20.
Az AEEK m?ködési nyilvántartással kapcsolatos tájékoztató anyagai
»
Tovább »
Gyógyszerészi Hírlap
Hírlevelek
Sajtófigyel?
2023. 06. 03.
Drasztikusan emeli az Orbán-kormány a gyógyszeradót, egyes készítmények akár el is t?nhetnek a patikák polcairól - nepszava.hu
»
2023. 06. 02.
MI-munkacsoport m?ködik a Belügyminisztériumban - Medical Tribune
»
2023. 06. 01.
Fogyasztói bizalom, hiteles reklám: mi mondható el az étrend-kiegészít?kr?l? - egeszsegkalauz.hu
»
2023. 05. 31.
Egyre több magyar fordít hátat az állami egészségügynek: inkább fizetnek, csak ne kelljen várni - penzcentrum.hu
»
Tovább »
Szolgáltatások
2021. 11. 09.
Együttm?ködési megállapodás az MGYK és a KOMPLEX Kamarai Pénzügyi Tanácsadó Kft. között
»
2020. 06. 14.
Volvo: kedvezmény kamarai tagoknak
»
2019. 08. 27.
ATASI – Adatvédelmi módszertan gyógyszertáraknak
»
2019. 01. 07.
All You Can Move (AYCM) SportPass kamarai tagoknak
»
2017. 03. 10.
Együttm?ködési szerz?dést kötött az MGYK és a Global Payments Europe
»
Tovább »

E-Papír
Bannerek


 Bannerek

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek

 

MOL-MGYK tájékoztató!

Bannerek

 

 Vodafone

Bannerek

 

 

Gyógyszerész Gondozási Bizottság

Mellékhatás
2010. augusztus 31.

 

Honlapunk sajtószemle rovatában több cikk is foglalkozik a témával. A szerz? szerint a bejelentések nem azért maradnak el, mert nálunk kevesebb ilyen eset fordul el?, hanem mert nem m?ködik a rendszer: sem a terméket forgalmazó gyógyszercég, sem az orvos, sem a gyógyszerész nem tesz eleget kötelezettségének. Egy felmérés szerint valóban ez a helyzet. Vajon miért?

Alig jelentik a gyógyszerek mellékhatását

Az Európai Unióban évente kétszázezer haláleset hozható összefüggésbe a medicinák nem kívánt hatásaival

Zivkovics Natália

 

Nem m?ködik megfelel?en hazánkban a gyógyszermellékhatások jelentése. Míg Magyarországon átlagosan egymillió lakosonként 70-80 bejelentés érkezik évente a hatósághoz, addig más fejlett országokban ennek a többszöröse, Új-Zélandon például 800 - derül ki egy nemrég megjelent tanulmányból. Pedig ez rendkívül fontos volna, mert becslések szerint a kórházba kerül? betegek öt százalékát gyógyszermellékhatás miatt kell kezelni. Az EU-ban egyébként ez az ötödik leggyakoribb halálok, évente csaknem 200 ezer haláleset hozható összefüggésbe a medicinák nem kívánt hatásaival.

Noha az elmúlt években emelkedett a gyógyszermellékhatásra vonatkozó bejelentések száma Magyarországon, a fejl?dés csak önmagunkhoz képest jelent?s. Míg a fejlett országokban egymillió lakosonként 200-500 jelzést tartanak ideálisnak és reálisnak, addig hazánkban ez a szám csak 70-80 körül mozog - hívta fel a figyelmet több szakember a Gyógyszerészet cím? szaklapban megjelent tanulmányban.

Nem azért, mert nálunk kevesebb gyógyszert szednek a betegek, vagy ritkábban okoznak mellékhatást a készítmények, hanem azért, mert egyel?re nem m?ködik megfelel?en a rendszer. Nem jelentik, vagy esetleg fel sem ismerik a problémát, akiknek ez a feladatuk volna. Törvényi kötelezettsége egyébként a terméket forgalmazó gyógyszercégnek, az orvosnak és a gyógyszerésznek is megtenni a bejelentést, ha megbizonyosodik - vagy akár csak igen valószín?nek tartja -, hogy az orvosság okozta a beteg nemkívánatos tünetét.

A szerz?k emlékeztetnek egy gyógyszercég által végzett felmérésre is, amelyb?l kiderül: az orvosok és a gyógyszerészek még nem érzik fontosnak a mellékhatások bejelentését hazánkban. A megkérdezettek 95,5 százaléka arról számolt be, hogy észlelt már valamilyen mellékhatást, de - szakterülett?l függ?en - 50-80 százalékuk még soha nem jelentette azt. 54 százalékuk egyébként nem is tartotta fontosnak, hogy ezt megtegye - állapították meg.

A legtöbb mellékhatást egyébként a medicinák gyártói jelentik. A második helyen a kórházi orvosok állnak, feltehet?leg azért, mert közülük sokan részt vesznek klinikai vizsgálatokban, és nagyobb rutinjuk van a nem kívánt hatások felismerésében. Másrészt gyakrabban találkoznak súlyosabb tünetekkel, amelyekr?l könnyebb eldönteni, hogy az lehet-e egy gyógyszer mellékhatása. Utánuk következnek csak a háziorvosok - noha "els? sz?r?ként" kellene m?ködniük, hiszen els?sorban ?k kerülnek kapcsolatba a betegekkel. Ugyanilyen fontos lenne a gyógyszerészek feladata, az általuk és a betegek által tett bejelentések száma azonban elenyész? - olvasható a tanulmányban.

Pedig nagyon fontos feladat ez. Ennek alátámasztására a szakemberek különféle nemzetközi adatokat említenek: például azt, hogy a kezelt betegek 5-10 százalékánál jelentkezik valamilyen gyógyszermellékhatás, s ez indokolja a kórházi felvételek öt százalékát is. vagy azt, hogy az EU-ban ez az ötödik leggyakoribb halálok, évente csaknem 200 ezer haláleset hozható összefüggésbe a mellékhatásokkal, az ezek miatt keletkez? többletköltség pedig évente mintegy nyolcvanmilliárd euróra becsülhet? az EU-ban. Az elmúlt húsz évben egyébként a gyógyszerek négy százalékát mellékhatások miatt vonták ki a forgalomból.

A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy csak a mellékhatás-bejelentésekkel biztosítható az egyre b?vül? gyógyszerkincs biztonságos alkalmazása.

A nemzeti hatóságok feladata egyébként kiépíteni és fenntartani a saját jelentési és elemzési rendszerüket. Biztosítaniuk kell továbbá a beérkez? információk elbírálását, s adott esetben a szükséges lépések meghozatalát. Akár sz?kíthetik azon betegségek körét, amelyeknél egy adott készítmény alkalmazható, vagy szigoríthatják a szerek felhasználásának feltételeit, például vénykötelessé teheti azokat. végs? esetben pedig ki is vonhatják a medicinát a forgalomból.

BOTRÁNYKRÓNIKA. A gyógyszerekkel kapcsolatos mellékhatások kivizsgálása és bejelentése a XTX. század vége felé kezdett fontossá válni: 1870 és 1890 között például bizottságok alakultak a kloroformos altatás közben elhalálozott betegek ügyének kivizsgálására. 1937 is fontos mérföldk?nek tekinthet?, hiszen abban az évben az Egyesült Államokban 107-en haltak meg igazoltan egy elixír miatt. A XX. század legnagyobb gyógyszermellékhatás-botránya a Conterganügy volt. Az idegnyugtató szert 1957-ben egy német gyógyszergyár dobta piacra, ám alkalmasságát nem próbálták ki megfelel?en a terhességgel összefüggésben. Csak a szülések után derült ki, hogy magzatfejl?dési rendellenességet okoz: a gyermekek torz fejl?dés után jöttek világra. Szellemileg ugyan nem károsodtak, de sokszor végtag nélkül, a páros végtagból eggyel, vagy különböz? méret? végtagokkal jöttek világra. Ez volt Nyugat-Európában az els? nagy horderej?, gyógyszermellékhatás miatt indított kártérítési ügycsoport is. Amerika "katasztrófatörténelmébe" is bevonul egy hatvanas évekbeli gyógyszerügy, az úgynevezett DES-ügy. A szer egy ösztrogént er?sít? preparátum volt, amely az ezzel kezelt terhes n?k leányutódainak daganatos - adenocarcinomás - megbetegedéséhez vezetett.

 

 

« Vissza
Betegsarok
2022. 09. 26.
Az étrend-kiegészít?kkel kapcsolatos együttm?ködéshez csatlakozó gyógyszertárak listája
»
2020. 02. 18.
Betegjogi képvisel?k elérhet?ségei
»
2020. 01. 19.
Segítség gyógyszerésznek, betegnek
»
2016. 05. 25.
Megsz?nik a „diabetikus”, „cukorbetegek is fogyaszthatják” és a narancssárga kör jelölés – ogyei.gov-hu
»
2016. 03. 11.
A tavaszi fáradtság okai – és amit ellenük tehetünk – tetplatform.hu
»
Tovább »
Eseménynaptár
«
2023 június»
hkszcspszv
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30
konferencia  testületi esemény  továbbképzés  vándorgy?lés  szabadid?s esemény 
Hirdet?tábla
Állás
Helyettesítés
Egyéb
Tovább »
Közös dolgaink
2023. 03. 29.
Az MGYK XII. Vándorgy?lésér?l
»
2019. 05. 24.
Bels? Min?ségügyi Kézikönyv III. kiadás
»
2022. 12. 06.
A XI. Gyógyszerész Köztestületi Napokról
»
Tovább »
Gyógyszertár-m?ködtetés
2017. 03. 09.
Pályázati lehet?ségek gyógyszertárak számára
»
2016. 03. 03.
A gyógyszertári finanszírozási el?leg alakulása 2010-t?l 2016. januárig
»
2016. 03. 03.
A gyógyszertári vállalkozások 2014. évi mérlegbeszámolóinak és pénzügyi helyzetének alakulása
»
Tovább »
Hasznos linkek
Jogszabálykereső
Kamarai tájékoztatók
2020. 03. 31.
Kórházi Min?ségirányítási Standardok
»
2016. 01. 07.
Min?ségügyi kézikönyv gyógyszertáraknak ? II. kiadás
»
2014. 06. 26.
1/2014 (VI. 19.) MGYK ELNÖKSÉGI AJÁNLÁS GYÓGYSZERTÁRI UTAZÁSI TANÁCSADÁSHOZ - MGYK
»
Tovább »
Tovább »
Archívum
A honlapon található információk célja az egészségügyi ismeretek bővítése, de ez nem helyettesíti az orvos, gyógyszerész, vagy más szakember felkeresését.
© 2008–2017 Magyar Gyógyszerészi Kamara - Minden jog fenntartva - Regisztráció a védett tartalmak eléréséhez! Hírlevélre történ? le- és feliratkozás!
Utolsó módosítás: 2023. 06. 03 szombat