Másfél milliárd forint felárral passzolták tovább a tisztiorvosi szolgálat laboratóriumhálózatát, amin korábban az egészségügyi hatóság 48 millió forintért adott túl. Az állam által alkalmazott szakért?k saját üzleti köreiknek játszották át a hálózatot. Az ügyet két éve a Heti Válasz fedte fel, az egészségügyi államtitkárság most zárja le vizsgálatát.

A történet 2005 decemberéig nyúlik vissza, amikor merész hangú ajánlat érkezett az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálathoz (ÁNTSZ). A nem hatósági feladatokat ellátó laboratóriumokat akkor már másodjára hirdették meg eladásra, ám senkinek sem kellettek. A kikiáltási ár 200 millió forint volt, ezenfelül a vev?nek kellett állnia a 192 millió forintos korábbi veszteséget, és még 300 millió forintot, a feleslegessé váló dolgozók elbocsátásának költségét. Az adásvétel legkevesebb 700 millió forintba került volna a vev?nek.

Az egyetlen ajánlat, az Euro-Labor Invest Kft.-é ehhez képest pimasz volt: 48 millió forintot ígért a cégért, a korábbi veszteségek megtérítését kérte, és azt, hogy a több száz feleslegessé váló dolgozó elbocsátásának költségét az állam vállalja.

Eltitkolt rokonok Miel?tt belezavarodnánk abba, hogy ki kicsoda a történetben, tisztázzuk: a portéka a közel 30 laboratóriumból álló hálózatot tömörít? cég, az ÁNTSZ Laboratórium Kft., a vev? a frissen gründolt Euro-Labor Invest Kft., az eladó pedig maga az ÁNTSZ. A tisztiorvosi szolgálatnál ugyanakkor senki sem nézett utána, ki lehet a privatizátor. Vagy ha mégis, akkor nem emelte fel szavát az ellen, hogy az egyik leend? tulajdonos, Hampó Eleonóra rokoni kapcsolatban áll Heves Istvánnal, az ÁNTSZ projektvezet?jével. Pedig nem lett volna nehéz rájönni. Heves sosem volt az ÁNTSZ alkalmazottja, vállalkozóként a Szöv?szék Kft.-n keresztül vette fel tanácsaiért a havi 550 ezer forintot (+áfa).

Ezt a céget pedig rokona, Hampó Eleonóra, vagyis a vev? alapította. Az sem t?nt fel senkinek, hogy az üzletrész-átruházási szerz?dést az ÁNTSZ által jegyz? ügyvéd, Nemes Dénes irodája és a privatizáló cég székhelye ugyanarra a f?városi címre, a Lendvay utca 22. szám alá van bejelentve. Holott a szerz?désben el?fordul, hogy ugyanazon az oldalon ugyanaz az ingatlan egyszer az ügyvéd, egyszer a vev? címeként szerepelt.

A cím azért is árulkodó, mert az ügyvéd irodája gyakorta szolgál székhelyül más vállalkozásoknak - leginkább olyanoknak, amelyekben Heves Istvánnal és Deák Gáborral közös tulajdona van. Mire a laborhálózatról szóló adásvételi szerz?dést aláírták, "megérkezett a történetbe" Deák Gábor is, a vev?ként fellép? cég, az EuroLabor Invest Kft. egyik új tulajdonosaként.

Deák nem ismeretlen a közvélemény számára: a laborügylet után Hevessel együtt egy id?re a HospInvest Zrt. egyik tulajdonosává vált, és az egri kórházat m?ködtetésbe vev?, azóta felszámolási eljárás alatt álló HospInvestet képviselte az egymást követ? botrányok során.

Szakért? vev? Heves, a projektmenedzser, Nemes Dénes, az ügyvéd és Deák Gábor az üzleti életben együtt mozognak. 2002-ben mindhárman tulajdonosai voltak a kórházi patikákat birtokló Ispotály Kft.-nek, 2006-ban pedig - néhány hónappal a laborbiznisz után - együtt hozták létre az Ispotály Holding Kft.-t; ebben Nemes Dénes helyett élete társa, Pozsár Annamária szerepelt.

A közös cégeknek még egy visszatér? alakja van: Szabó Tamás, az Antall-kormány egykori privatizációs minisztere. ? sem marad ki a labortörténetb?l, az ÁNTSZ szakért?jeként ? készítette el? a hálózatot magánosításra. S ha azt hinnénk, hogy az ÁNTSZ egy baráti-üzleti kört szerz?dtetett szakért?nek havi 500 ezer és egymillió forint közé es? megbízási díjért, akkor nem tévedtünk nagyot. A névsorban szerepel ugyanis Várszegi József, akivel Heves István neve szintén jó egy évtizedig egybeforrt. A rendszerváltás után MDF-esként együtt vezették a zalaegerszegi kórházat, majd sikkasztásért mindkett?jüket joger?sen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.

A vev? tehát több csatornán is értesülhetett a pályázat állásáról. Hampó Eleonóra rokonán, Heves Istvánon keresztül (kés?bb maga Heves váltotta az asszonyt a privatizált társaságban), illetve az ugrásra készen álló Deák Gábor az ÁNTSZnél szakért? három üzlettársa révén (Heves, Nemes Dénes és Szabó Tamás). És ?k nemcsak abban segíthettek, mit kell a pályázatba írni. A 48 millió forintos ajánlat egy héttagú értékel?bizottság elé került; ebben Bujdosó László akkori országos tiszti f?orvos mellett az ÁNTSZ három gazdasági vezet?je vett részt, valamint a most megismert urak: Heves István, a privatizálandó cég kés?bbi tulajdonosa, Nemes Dénes ügyvéd és Várszegi József. Aligha lep?dünk meg, hogy egyöntet?en kiálltak a 48 millió forintos javaslat elfogadása mellett, a támogató nyilatkozat pedig végigfutott az államigazgatási szervezeten. Az akkori egészségügyi miniszter és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezérigazgatója is pártfogolta az eladást.

Ebben szerepe lehetett annak is, hogy Heves a korábbi hetekben több szakért?i anyagban puhította az állami vezet?ket.

November 28-án azt írta, hogy közel 200 dolgozót kell elküldeni, és ennek 300 millió forintos fedezetét az állami tartalékalapból kell megtéríteni - holott a privatizációs kiírás szerint ez a vev? feladata lett volna.

Engedni kell az árból, és a tagi kölcsönt is el kell engedni - javasolta Heves. Vagyis lényegében leírta azt, amit néhány héttel kés?bb maga a vev? ajánl, majd a szakért?i bizottság támogat.

Az állam kés?bb az eredetileg 300 millió forintra becsült helyett 532 millió forintot fizetett ki az új tulajdonosoknak a laboratóriumi dolgozók végkielégítésére. Bujdosó László országos tiszti f?orvos 2004 nyarán még arról beszélt, hogy a laborhálózat gépm?szer parkja 750 millió forintot ér, ám ennek végül még a tizedét sem kapták érte. A felkért értékbecsl?k nem vették figyelembe azt sem, hogy az új tulajdonos megörökölte az ÁNTSZ piaci szerz?désállományát is, nem is akármilyet: például a f?városban valamennyi nagyobb kórház a megrendel?jük lett. Emellett még 2004-ben országos tiszti f?orvosi utasítás rendelkezett arról, hogy az alkalmassági vizsgálatokat, a fert?z? betegek diagnosztizálását vagy a sterilizálóberendezések kötelez? ellen?rzését az egész országban az ÁNTSZ Laboratórium Kft. végzi. A magáncég emellett négy és fél éve ingyen és minden jogalap nélkül használja az ÁNTSZ nevét, és a hozzájuk fordulók nagy részének fogalma sincs arról, hogy nem az egészségügyi hatóság, hanem egy magáncég szolgáltatásait veszik igénybe. Így fordulhatott el?, hogy a 2006ban 48 millió forintért megvásárolt laborhálózat már abban az évben 1,6 milliárd forint nettó árbevételt produkált, és 13 millió forint adózott eredményt számolt el.

Titkos vételár Heves tehát 2008 júliusában Hampó Eleonórát hátravonva maga lépett fel a társaság egyik tulajdonosaként. Innent?l felpörögnek az események, és a laborhálózat még abban az évben Nyíri Viktor nagyvállalkozó cégbirodalmának részévé vált. Az új tulaj donos (a Poszterház Kft.) részenként vette meg a céget, az els? 50 százalékos üzletrészért 1,3 milliárd forintot adott. Némi bonyodalom lehetett az elszámolásnál, erre utal, hogy végül a teljes cégért nem ennek dupláját, hanem csak 1,5 milliárd forintot fizettek ki.

Ám még így is több mint harmincszoros értéknövekedés következett be két év alatt.

Az a cég, amelyr?l 2005 végén még azt állították, hogy napi egymillió forint veszteséget hoz, magántulajdonba kerülve megtáltosodott. 2007-ben már 84 millió forint adózott eredményt számolt el, vagyis máris "kitermelte" a vételárat.

Ám az igazán nagy pénz a cég eladásából származott, és itt a különbség már akkora, hogy az büntet?jogi felel?sséget is felvethet. A nyomozóhatóságoknak nem lesz könny? dolguk, mert a privatizátorok igyekeztek "láthatatlanná tenni" a pénzmozgásokat. Miel?tt a cég a Nyíri-csoporthoz került volna, közbeiktattak egy másik tulajdonost, egy ciprusi offshore céget, a Konráth Globál Corporation Limitedet.

A láthatatlansági akció azonban nem sikerült jól, és ebben szerepe lehet annak is, hogy ezen a ponton újabb érdekes személyiségre bukkanunk. A laboratóriumhálózat privatizálásánál a vev?k még a 48 millió forintos vételárral sem rendelkeztek, azt is bankkölcsönb?l fedezték, az IC Bank Rt. segítségével. A hitelígérvényt Bodáné Cser Erzsébet értékesítési és üzletfejlesztési igazgató írta alá, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának egykori titkára. A banki tisztvisel?vé lett egykori KISZ-es és a privatizátorok között ezzel nem sz?nt meg a kapcsolat: a Bodáné férje által vezetett cég (Vin-Faktor Zrt.) rövidesen tulajdonosként is megjelent a laborcégben, így juttatva anyagi forrásokhoz a privatizált hálózatot.

Ezután lépett színre a már említett ciprusi cég, és vásárolta meg a laboratóriumokat. A "szigetországbeliek" személyazonosságát azonban nem lesz nehéz visszafejteni, mert nemcsak a mikrobiológia és a kémia iránt érdekl?dtek, de bevásárolták magukat Bodáné Cser Erzsébet egyik, az offshore céggel felt?n? névrokonságban álló cégébe (Konráth Befektetési Zrt.). Emellett tulajdonosként megjelentek Heves Istvánnak a már az ÁNTSZ-nél megismert családi vállalkozásában, a Szöv?szék Kft.-ben is. A laboratóriumokat milliárdos összegért eladó ciprióta cég tehát nem független Hevest?l, legalábbis üzlettársi viszonyban vannak.

A ciprusi szerepl? közbeiktatásától ebben az esetben nemcsak adóparadicsomi el?nyöket remélhettek, hanem azt is, hogy elfedi az államnak fizetett ár és a laboratóriumokért kapott összeg közti égbekiáltó különbséget.

De miért nem indult el Nyíri Viktor, a végs? tulajdonos cégcsoportja az ÁNTSZ pályázatán, miért adott végül másfél milliárd forintot azért, amit 48 millióért is megvehetett volna? Nyíri lapunknak azt válaszolta: "A privatizáció id?pontjában nem tudtuk, mekkora összegért lehet a céget megvásárolni." Ez valóban így lehetett, hiszen fogalmuk sem lehetett róla, hogy Heves közben intézkedett a végkielégítés állami átvállalásáról. Ám amikor Nyíri Viktort arra kértük, értelmezze dodonai válaszát, kitér?en annyit közölt, hogy akkor még nem akarta megvenni a vállalkozást. A cégiratokból az is kit?nik, hogy Nyíri cégcsoportja már 2007-ben is ott volt a laborhálózat körül, 200 ezer eurós, akkori áron 50 millió forint hitelt adott nekik, amit még abban az évben elengedett.

A történet szerepl?i közül Nemes Dénes ma is az ÁNTSZ ügyvédje, havi egymillió forint (+áfa) megbízási díjért, szerz?dését hat hónapra lehet felmondani. Az ügyben érintett többi szakért? megbízatását információink szerint id?közben megszüntették. * Miért kellett eladni a laborokat? A modern technológia miatt nem volt már szükség annyi hatósági laboratóriumra, és jóval kevesebb dolgozó is elég a feladatok ellátására. Az ÁNTSZ nem bocsátotta el a feleslegessé váló munkatársait, emiatt a laborok veszteségessé váltak. Mivel a parlament óriási összegeket vont el a tisztiorvosi szolgálat költségvetését?l, megtakarítást és jelent?s bevételeket reméltek a nem hatósági laborok eladásától. Végül egyik elvárás sem teljesült.

Heti Válasz, Él? Anita cikke