Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369(fu)
Web: www.mgyk.hu
Nyomtatható változat
2010. október 29.
Árrés, láncok, marketing - Ma Reggel

 

mtv1 – Ma reggel

2010. október 29.

 

Műsorvezető: - Mi lesz a gyógyszertárakkal, erről beszélgetünk Horváth Tamással, a Gyógyszerész Kamara elnökével (…) és Kinics Lászlóval, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének alelnökével, jó reggelt kívánok.

(...)

Műsorvezető: - Kezdjük talán nagyon röviden helyzetértékeléssel, ugyanis a Gazdaságkutató Intézet Egészségügy-kutató Intézetének megjelent egy elemzése. Azt mondja, hogy a gyógyszertári vállalkozások negyede veszteséges, az összes veszteség meghaladja a 6 milliárd forintot, és az is szerepel ebben az elemzésben, hogy a láncon kívüliek növekvő versennyel, csökkenő árréssel, növekvő költségekkel szembesülhetnek, a lánchoz tartozás pedig számos előnnyel járhat, mert alacsonyabb árakat tudnak elérni a beszerzési oldalon, és ebből több és nagyobb kedvezményt tudnak aztán a fogyasztóknak is, vagy hát a betegeknek is átadni. Egyetértenek-e ezzel a helyzetelemzéssel?

Horváth Tamás: - Nagyjából igen. Valóban erről van szó. Azonban kezdjük a végén. Gyakorlatilag ennek a beszerzési árelőnynek a megszerzéséhez, ehhez nem kell gyógyszertárláncot működtetni, nem kellenek a gyógyszertárláncoknak. Elég tulajdonosként a patikában lenni, ennek megvannak a hagyományai,és a módszerei Európában, és ezt úgy hívják, hogy beszerzési társulások vagy szövetkezetek.

(...)

Horváth Tamás: - Így van. Amikor gyógyszerész-tulajdonú, független gyógyszertárak a beszerzésre gyakorlatilag társulást hoznak létre. Tehát önmagában ezért nem kell fönntartani a láncokat. Hát, hogy miért nem célszerű viszont, arról, gondolom, majd később beszéljük.

Kinics László: - Gyakorlatilag én is egyet tudok érteni, ma is működnek beszerzési láncok, de azt gondolom, hogy nem ez a központi kérdés. Valahogyan bármely működő gyógyszertárnak igyekeznie kell a minimális, nagyon alacsony árrés mellett megélnie, és teljesen racionális dolog az, hogy aki nem láncban működik, megpróbál beszerzési szövetkezetekbe tömörülni, pontosan azért, hogy ugyanazt a célt elérje vagy hasonlót.

Műsorvezető: - Jó. Akkor nézzük azt, hogy mi a legfőbb kérdés. Ki lesz a patikák tulajdonosa, és hogyan fognak a patikák megélni a jövőben?

Horváth Tamás: - Ha egy nagyon picit lehet távolabbról kezdeni, akkor engedje meg, hogy visszautaljak arra, hogy 1994-ben ebben az irányban, ebben az országban már hoztak egy döntést, és az akkor született törvény, - röviden és egyszerűen úgy szoktuk megfogalmazni - egy etikus rendszert valósított meg, ami inkább a szakmai szempontoknak az alapján szervezi meg a gyógyszerellátást. 2006-ban történt az úgynevezett liberalizáció, amikor is ehhez képest inkább a gazdasági verseny, vagy piaci szempontok alapján gondolták szervezni az egészségügyben belül a gyógyszerellátást. Annyira sikerült liberalizálni, hogy szinte már kisétált az egészségügyből a gyógyszerellátás. Tehát vissza kell helyezni. A gyógyszertár egy közegészségügyi intézmény, egy közintézmény, az ott folyó tevékenység az egy egészségügyi szolgáltatás. Ez az az alap, ahonnét el kell indulni. Ehhez még ha hozzátesszük, hogy aa szabályozás az alapvetően a betegek érdekében kell, hogy történjen, akkor fölvázoltuk nagyjából az újraszabályozásnak az alapelveit.

Kinics László: - Azt gondolom, hogy mindaz az összefoglaló, historikus összefoglaló, amit hallottunk, az teljesen így van. Az én megközelítésemben, pontosabban a Hálózati Gyógyszertárak elgondolása szerint azonban semmi köze a gyógyszertár-tulajdonlásnak a liberalizációhoz. Attól, hogy egy patika magánkézben van, tisztán gyógyszerészi tulajdonban van vagy szakmai befektető működteti, lehet etikus és azt gondolom, hogy a szakmai rend és a tulajdonosi struktúra teljesen független egymástól. A liberalizációnak azzal a szintjével, ami 2006-ban, ahogy az elnök úr mondta, megtörtént mi sem értünk egyet. Nagyon helyesnek tartjuk azt, hogy a magyar kormány ezt felismerve változtatni akar a törvényen. Nem rétünk azonban egyet…

Műsorvezető: - Bocsánat, ez magyarul azt jelenti, hogy nem lehet nyakra-főre patikát alapítani?

Kinics László: - Igen, igen, igen. Semmi értelme annak, hogy a budapesti utcák mintájára, ahogy az üzletek elnéptelenedtek, azért mert egymás után mentek tönkre patikák és menjenek tönkre… De még egyszer hangsúlyozni szeretném, hogy a tulajdonosi szerkezetnek ehhez semmi köze. Az a tulajdonosi csoport, amelyik szakmai befektetőként itt több mint 10 éve, némelyik 20 éve működik, hozzáadott értéket és szakmai értéket is a gyógyszer-kiskereskedelemhez. A mi patikáinkban ugyanolyan gyógyszerészek működnek, mint a magánpatikákban. Hovatovább lassan sértőnek érzik ezt a megkülönböztetést…

Műsorvezető: - Jó tehát, ha jól értem, akkor azt mondja, hogy teljesen mindegy, hogy ki a tulajdonos, a lényeg az, hogy gyógyszerész működtesse a gyógyszertárat.

Kinics László: - Pontosan, és az is, gyógyszerész is működteti. Egy példával szeretném ezt szemléltetni…

(...)

Kinics László: - Azt gondolom, hogy ha ez nem így lenne, akkor… azt a példát hozom fel, hogy a magánkórházak és az állami kórházak esete. A világ gazdagabbik részében a tehetősebb emberek azért választják a magánkórházakat, még akkor is, ha nem orvosok tulajdonolják azt, mert úgy gondolják, hogy ott a szakmai rend rendben van. Én azt hiszem, hogy a patikák és a kórházak között sem lehet olyan különbséget tenni, amivel megmagyarázhatnánk az ellenkezőjét.

Műsorvezető: - Horváth úr? Ez logikusnak hangzik…

Horváth Tamás: - Így van, nincs is itt ezzel különösebb probléma. Alelnök úr szeptemberben egy konferencia után is gyakorlatilag ugyanezt elmondta, hogy a gyógyszerész-tulajdonú patikai vállalkozások és a gyógyszertári láncok között is van ilyen is, olyan is. Hát a láncokkal kapcsolatban azért azt el kell mondanunk, hogy a 2006-os liberalizáció ebből a szempontból túllőtt a célon, hiszen nem csak szakmai befektetőknek engedett itt teret, hanem megjelentek azért ennél egy kicsit nagyobb körben is egyszerű pénzügyi befektetők, off-shore cégek. Ezek cégadatok, ezt, azt hiszem, a le…

Műsorvezető: - De önmagában az baj, hogy off-shore cég van egy patika mögött? Azért kérdezem ezt, mert ugye Kinics úr azt mondta, hogy ha a patikát működtető ember gyógyszerész, szakember, akkor végül is a beteg szempontjából azt észre sem veszi senki, aki bemegy egy patikába, hogy ki a tulajdonos.

Horváth Tamás: - Ez így van. Csak az a nagy kérdés, hogy ennek a gyógyszerész szakembernek a kompetenciái meddig terjednek? Amennyiben az ő tulajdonosa vagy a működtető társaság őt utasítja, hogy mit tegyen a gyógyszertárban az egészségügyi ellátó-tevékenység során, felülíratják vele a szakmai szabályokat… A legegyszerűbb példa ugye az, amikor azt mondják, hogy forgalmat kell csinálni, nekünk ez az üzleti érdekünk, mondja a működtető, és ezért azt mondja, hogy nem kell itt foglalkozni azzal, hogy egy gyógyszer vényköteles vagy nem vényköteles, add el, és akkor van forgalom.

Műsorvezető: - De ezt megteheti? A nem vényköteles gyógyszert (!) vény nélkül eladhatja?

Horváth Tamás: - Ezek szakmai hibák, szakmai szabálysértések, és az elmúlt évben ilyen és ehhez hasonló jellegű problémák csőstül, tömegével jelentek meg…… ezt kell helyretenni.

Műsorvezető: - Gondolom, hogy azzal egyetértenek, hogy ez nem helyes, ha ez így van?

Kinics László: - Maximálisan egyetértünk! Megint csak azt tudom mondani, hogy ebben a kérdésben sincs különbség magángyógyszerészek által működtetett patika és láncok által, vagy szakmai befektető által működtetett patika között. Mi, a magunk részéről elítéljük ezt a fajta magatartást, és a mi láncunkban és az általam ismert, a mi szövetségünkben lévő láncokban ez nem is a mindennapi gyakorlat. Azt szeretném, hogyha ezt a kérdést is talán egy kicsit a betegek oldalára, a betegellátások irányába fordítva tárgyalnánk meg, nem pedig a gyógyszerészek, a befektetők oldaláról. Én azt gondolom, hogy az a fajta, az új törvény végrehajtása következtében romlani fog az ellátás, szemben azzal az elvárással, hogy javulni fog az ellátás.

Műsorvezető: - Az új törvény, ami még most még csak törvényjavaslat?

Kinics László: - Igen, igen, a törvényjavaslatról beszélek, elnézést kérek. Hovatovább drágább lesz a gyógyszer a betegek számára. Ma Magyarországon a lakosság 30%-ának gondot okoz a gyógyszere megvásárlása. Egyfajta marketingtevékenység révén, a verseny révén a betegek jutnak hozzá olcsóbban gyógyszerhez. Ha a versenyt szélsőségesen kiiktatjuk a gyógyszer-kiskereskedelemben, ez a lehetőség nem adatik meg, és én azt gondolom, hogy nem azzal kellene foglalkozni, hogy az ilyenfajta tevékenységek gyógyszerforgalmat generál, mert nem generál! A gyógyszerforgalom attól függ, hogy hány receptet írnak fel, vagy betartjuk a szabályokat vagy nem. Arra kellene koncentrálni, hogy a gyógyszerészetre, a gyógyszer-kereskedelemre vonatkozó szabályokat mindenki, függetlenül a tulajdonosi szerkezettől betartsa!

Műsorvezető: - Egyetért ezzel, hogy a törvénytervet… Ugye ez a törvénytervezet azt mondaná, hogy csak gyógyszerész többségi tulajdonában létesülhet új patika, hogy off-shore cégeket kizárnák a tulajdonosi körből, a külföldi tulajdonszerzést korlátoznák. Tehát ez áremelkedést fog generálni?

Horváth Tamás: - Nem hiszem. Egyrészt arról van szó, hogy ez a szabályozás egyértelműen egy kiegyensúlyozott, fenntartható, szabályozott gyógyszertári hálózatot céloz meg. Amennyiben ezt sikerül kialakítani, akkor ennek megfelelően fog működni, ennek megfelelően csoportosulhatnak akár pénzintézeti források hozzá, ami segíthet a működésben. Lehetséges, hogy lesz egy konszolidációs átmeneti, rövid időszak, amikor ilyen problémák lesznek, de a versenyt szélsőségesen senki nem iktatja ki, ugyanis a nem támogatott készítményeknek a szabad érképzése továbbra is megmarad. Azt a fajta kereskedelmi marketinget, ettől az egészségügyi ellátástól teljesen idegen marketinget kell szabályozás alá vonni, amit meghonosítottak a gyógyszertárakban, sajnos.

Műsorvezető: - Eddig tudtunk eljutni ma, sajnálom, hogy csak eddig tudtunk eljutni, de folytassuk ezt a beszélgetést később! A törvényjavaslat megvan, a parlamentben is vitatkoznak erről, vitatkozzunk majd mi is tovább erről, uraim. Mára köszönöm, hogy a vendégeink voltak!

 

Horváth Tamás: - Köszönjük szépen!

 

Kinics László: - Köszönjük szépen a meghívást!

 

Tovább a műsorhoz >>

2018-2024 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA
hírlevél