Magyar Gygyszerszi Kamara
rtkteremt rdekvdelem
akadlymentes verzi
Vissza az alaprtelmezett verzihoz H-1068 Budapest
Dzsa Gyrgy t 86/b
Tel.: (+36-1) 351-9483
(+36-1) 413-1924
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu
Keress RSS
KezdőlapA KamarárólTovábbképzésekSzakmai fórumPályázati lehetőségekKamarai tagsági információkIrattár
Belps
Felhasznlnv:
Jelsz:
Elfelejtett jelsz
Regisztrci
OK
GYIK
2018. 08. 30.
Tájékoztató az e-ügyintézésről
»
2016. 11. 23.
Tudnivalók az étrend-kiegészítőkel kapcsolatos megállapodásról
»
2014. 09. 22.
Személyi jogosok pontszám igazolása – mgyk.hu
»
2014. 06. 10.
Ki állítja ki a gyakorlati pont igazolást? - MGYK Országos Hivatala
»
2017. 06. 20.
Az AEEK működési nyilvántartással kapcsolatos tájékoztató anyagai
»
Tovbb »
Gygyszerszi Hrlap
Hrlevelek
Sajtófigyelő
2024. 03. 28.
Körmenden 55 éve - Az Egis a város életének fontos szereplőjévé vált - vaol.hu
»
2024. 03. 28.
A klinikai gyógyszerészet jelene és jövője - pharmaonline.hu
»
2024. 03. 28.
Ma ünneplik a Kórházi Gyógyszerészet Napját - weborvos.hu
»
2024. 03. 27.
Az Egis Gyógyszergyár Zrt. kapta a 32. Innovációs Nagydíjat - magyarhirlap.hu
»
Tovbb »
Szolgáltatások
2021. 11. 09.
Együttműködési megállapodás az MGYK és a KOMPLEX Kamarai Pénzügyi Tanácsadó Kft. között
»
2020. 06. 14.
Volvo: kedvezmény kamarai tagoknak
»
2019. 08. 27.
ATASI – Adatvédelmi módszertan gyógyszertáraknak
»
2019. 01. 07.
All You Can Move (AYCM) SportPass kamarai tagoknak
»
2017. 03. 10.
Együttműködési szerződést kötött az MGYK és a Global Payments Europe
»
Tovbb »

E-Papír
Bannerek


 Bannerek

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek

 

MOL-MGYK tájékoztató!

Bannerek

 

 Vodafone

Bannerek

 

 

Gyógyszerész Gondozási Bizottság

Dr. Hankó Zoltán leköszönő elnök beszámolója a 2015. december 6-i küldöttközgyűlésre
2015. december 7.

Kedves Kolléganők!

Tisztelt Kolléga Urak!

Tisztelt Küldöttközgyűlés!

Tekintettel arra, hogy a mostani elnöki beszámoló az elmúlt négyéves kamarai ciklus utolsó beszámolója, ugyanakkor a küldöttközgyűlés mandátuma már a következő négyéves ciklusra szól, a beszámolóm két részből áll: először az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően az előző küldöttközgyűlés óta eltelt félév legfontosabb eseményeiről szeretnék tájékoztatást adni. Ugyanakkor kötelességemnek tartom, hogy ez után az elmúlt négyéves ciklust is röviden értékeljem, és néhány tapasztalatot a küldöttközgyűlés figyelmébe ajánljak.Dr. Hankó Zoltán leköszönő elnök beszámolója a 2015. december 6-i küldöttközgyűlésre

Kezdjük hát az elmúlt félév történéseinek összegzésével!

A legutóbbi küldöttközgyűlésen, május 15-én döntöttünk az alapszabály módosításáról és a választási szabályzatot is akkor fogadta el a küldöttközgyűlés. Erre elsődlegesen azért volt szükség, mert az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény utolsó módosítása ez év januárban lépett hatályba, és ez több ponton felülírta a kamarai tisztújítás feltételeit. A módosítás lehetővé tette, hogy azok, akik a most véget ért ciklusban már másodszor töltötték be ugyanazt a tisztséget, újra indulhassanak, hiszen a köztestületiség helyreállítására közvetlenül a most lezárult ciklus előtt, 2011 tavaszán került sor. Továbbá az érvényesség és eredményesség törvényi feltételeiben is változás következett be.

A területi szervezetek elnökeivel és az elnökséggel többszörösen megvitatott, konszenzusos javaslatot terjesztettünk a küldöttközgyűlés elé, amely a törvényi előírásoknál két ponton is keményebb feltételeket írt elő. Az egyik, hogy szavazni csak személyesen lehet. Így kizártuk az elektronikus szavazás lehetőségét. A másik, hogy a választói közgyűlés érvénytelen első fordulója esetén, ahol 25%-ot meghaladó részvételt ír elő a kamarai törvény, a második alkalommal összehívott választói közgyűlésen is minimum 10%-ot meghaladó részvétel kell az érvényességhez, szemben a törvény által felkínált lehetőséggel, amely szerint a második választói közgyűlés a megjelentek számától függetlenül érvényes.

A személyes részvétel előírását egyrészt az indokolta, hogy garantáljuk: a választó személyesen adja le a szavazatát, miután mérlegelte, hogy kit tart alkalmasnak a képviseletére. Másrészt pedig a kamarai közösségépítés fontos állomásaként tekintettünk a személyes jelenlétet megkívánó eljárásra. A törvényi előírásnál szigorúbb második fordulós részvételi arány előírását pedig azért tartottuk indokoltnak, hogy a megválasztott kamarai testületek erős legitimitációval rendelkezzenek. A gyógyszerészkamarának ugyanis nemcsak az államigazgatással, hanem a gyógyszerpiac és a minket körülvevő környezet legkülönfélébb aktoraival szemben is érvényesítenie kell a gyógyszerészi érdekeket. Ez pedig erős legitimációt igényel.

Az új választási szabályzatra támaszkodva az elmúlt hónapokban a területi tisztújítás folyamata rendben lezajlott. Ezt jelzi az, hogy minden területi szervezetnél határidőre megtörténtek a választások, és nincs tudomásom arról, hogy a választási bizottságoknak óvással kellett volna foglalkozniuk.

A 21 területi szervezet közül 10-nél a választói közgyűlés már első alkalommal érvényes és eredményes volt. Ez azt jelenti, hogy ezekben a megyékben a gyógyszerészek több mint egynegyede megjelent, holott sok esetben hétköznap este voltak a választói gyűlések és egyik másik megyében sok kollégánknak igen nagy utat kellett a részvételhez megtenni. 10 területi szervezetnél az ismételten összehívott választói közgyűlés eredményes volt, egy megyében pedig harmadik alkalommal is meg kellett hirdetni a választói gyűlést, igaz, hogy ekkor már 28% fölötti létszámban jelentek meg a gyógyszerészek.

A megválasztott 21 területi elnök közül nyolcan most kezdik az első ciklusukat, 13 területi szervezetnél pedig az eddigi elnököt a következő ciklusra is megválasztották. A most leköszönt elnökök döntő többsége, megfelelő előkészítés után, az utódját előre felkészítve távozott eddigi pozíciójából. A legtöbbjükkel személyesen is beszéltem: nem a kamarával szembeni elégedetlenség vagy más konfliktus miatt mondtak le, hanem elsősorban életkori megfontolások miatt, vagy azért, mert – megnövekedett munkahelyi feladataik miatt – már nem tudnák az elkövetkező időszakban is a közösség által elvárt intenzitással ellátni kamarai kötelezettségeiket. Területi szervezetük tevékenységében és az országos küldöttközgyűlés munkájában továbbra is számíthatunk rájuk. Köszönetet kell tehát mondanunk mindnyájuknak eddig elvégzett áldozatos munkájukért: nehéz időben álltak ki a kamara mellett és eredményes munkát végeztek. És ugyancsak köszönet illeti mindazokat, akik vállalták, hogy az elkövetkező négy évben akár tisztségviselőként, akár küldöttként, vagy más pozícióban a kamarai közösséget szolgálják.

Az érvényes közgyűlés megszervezése a területi szervezeteknél komoly szervező munkát igényelt. Meggyőződésem, hogy mindazok, akik részt vettek a szervezésben, és azok is, akik eljöttek a választói közgyűlésekre, sajátjukénak tekintik a kamarát, és ismét közösségre lelhetnek a megújuló kamarában. Régi tapasztalatom ugyanis, hogy a közösségért végzett eredményes munka a legjobb közösségképző erő.

Azoknak a területi szervezeteknek, amelyek közgyűlési formában működnek tovább, a magas választói részvétel jelentheti a kiindulási pontot az elkövetkező években, ahol pedig küldöttgyűlésként működik tovább a kamara, külön oda kell figyelni arra, hogy a vezetők és a tagság közötti kapcsolat tovább erősödjék.

A területi szervezetek tisztújításának eredményeit látva, több szervezetnél határozott törekvést tapasztaltam a fiatalok bevonására. Külön örömöm, hogy a Táltosképző tagjai közül, akiket a közéleti feladatok ellátására készítünk fel, öten lettek területi elnökök, további öt főt választottak meg közülük alelnöknek, és szép számmal választottak közülük a területi szervezetek vezetőségeibe, valamint a küldöttek közé is. Reménykedjünk abban, hogy ez a most elindult folyamat folytatódni és erősödni fog.

Úgyszintén a választások tanulsága, hogy oldódni látszik a hálózatos gyógyszertárakban dolgozó kollégáink idegenkedése a kamarával szemben. Az eddiginél többen vállaltak tisztséget és a küldöttek munkájában is nagyobb számban vesznek részt. Örülök, hogy ők végre elhitték: értük is dolgozik a kamara. A hálózatokat ugyan nem szeretjük és ezt soha nem rejtettem véka alá, de gyógyszerész és gyógyszerész között, a kamarán belül nem teszünk különbséget. Bízom abban, hogy az ő segítségükkel talán a tulajdonosi program kamara előtt álló feladatait is sikeresebben lehet végrehajtani. És remélem, hogy velük végre végérvényesen és teljes körűen elfogadottá válhat nemcsak a köreinkben, hanem a gyógyszerpiac különböző aktoraiban, beleértve a hálózatok tulajdonosait és vezetőit is, az az alapvetés, amely szerint a kamara a gyógyszerészeké.

Tisztelt Küldöttközgyűlés!

Az Országgyűlés a 2016-os központi költségvetést idén a szokásosnál jóval korábban tárgyalta és a június 23-i ülésén fogadta el. A gyógyszerellátással kapcsolatos legfontosabb számok ismertek. A gyógyszer-ártámogatás összege 231,4 mrdFt, ami 2015-höz képest 7 milliárdos növekményt tartalmaz. Változatlan összeggel fogadta el a parlament a generikus ösztönző 3,6 mrdFt-os értékét, a gyógyszertárak szolgáltatási díját, ami 4,5 mrdFt-ot tesz ki, a kisforgalmú gyógyszertárak működési célú (vissza nem térítendő) támogatását, aminek az értéke 700 mFt, és a kamatmentes, visszatérítendő finanszírozási előleget is, ami 1,2 Mrd Ft. A költségvetési törvény tartalmazza a Patika Hitelprogram kamattámogatását (370 mFt, úgy mint 2015-ben és 2014-ben), továbbá a Garantiqua Hitelgarancia Zrt. készfizető kezességvállalását a többségi gyógyszerészi tulajdoni hányad megszerzését szolgáló, a Patika Hitelprogram keretében létrejött hitel- vagy kölcsönszerződésekhez. A gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlására a 2015-össel és a 2014-essel azonos összeg (250 MFt) van előirányozva. A közfinanszírozott GYSE támogatás összege 2016-ban 55,2 Mrd Ft, kb. 4 Mrd Ft-tal magasabb a 2015-ös előirányzatnál. A gyártókra kivetett különadó mértéke nem csökken, sőt 2014-hez képest 2016-ra minimális emelkedést tervez a jogalkotó.

A közfinanszírozott gyógyszerek támogatására és a lakossági gyógyszerellátás kiegészítő finanszírozására előirányzott 2016-os költségvetési keretszámok egyfajta stabilizálódást mutatnak. A közfinanszírozott és nem közfinanszírozott gyógyszerek, valamint az egyéb, gyógyszertárakban forgalmazott termékek forgalmi adatainak ismeretében, az elmúlt évekre már diszkréten növekvő forgalom a jellemző a lakossági gyógyszerellátásban. Mindez – kiegészítve a gyógyszertári profilrendelet év elejei bővítésével – a stabilizálódás folytatódását vetíti előre. Míg 2010-ben a gyógyszertári vállalkozások adózott eredménye nem érte el a 8 Mrd Ft-ot, 2013-ban ez az érték már 20,9 Mrd Ft-ot, 2014-ben pedig 22,5 Mrd Ft-ot tett ki, ami lényegében azonos érték a liberalizáció előtti utolsó békeév eredményével, és a befektetett eszközök arányában nemzetgazdasági szinten kiemelkedően jó eredményességet mutat. Hasonló tendencia igazolódik vissza a veszteséges gyógyszertári vállalkozások számát illetően: míg 2010-ben 528 veszteséges gyógyszertári vállalkozás volt (600-at meghaladó számú gyógyszertárral), 2013-ban az éves mérlegbeszámolóban veszteséget kimutató vállalkozások száma 220, 2014-ben pedig 178 volt.

Az elmúlt években elindult folyamatot a 2011-es adatok alapján úgy jellemeztük, hogy akkor volt a trendforduló, a 2012-es adatok alapján azt mondtuk, hogy elindult a kilábalás a válságból. A 2013-as adatok alapján arról beszéltünk, hogy elindult a stabilizáció, a 2014-es adatok pedig – és ezeket elolvashatják a köztestületi napokra kiadott füzetben, illetve tegnap részletesen is bemutattuk ezeket az adatokat – azt mutatják, hogy ágazati szinten tovább folyik a stabilizáció. Ezen belül is folytatódik a gyógyszertári vállalkozások feltőkésítése és trendfordulót érzékelünk a gyógyszertárak készletértékeinek, valamint a személyi javadalmazásnak az adatai alapján is.

A gazdasági adatokhoz tartozik, hogy a nyári hónapokban végeztük el a gyógyszer-nagykereskedelem mérlegbeszámolóinak feldolgozását. Az elemzést a honlapon és a Gyógyszerészi Hírlapban is közzétettük. Ebből az látszik, hogy a nagykereskedelemben a konszolidáció már befejeződött. Sőt az adataik új megvilágításba helyezik az elmúlt években foganatosított intézkedéseiket és kommunikációjukat is a gyógyszertárak és a nagykereskedők forrásátcsoportosításával kapcsolatos kérdésekben.

A gazdasági jellegű jogszabályokkal kapcsolatos, hogy július második felében jelent meg az a kormányrendelet, amelyik módosítja a kamatmentes támogatás-előleg és a működési célú támogatás igénylési feltételeit.

A kamatmentes támogatás előleget 2016. január 1-től már nemcsak azok a kis forgalmú gyógyszertárak vehetik igénybe, amelyek az adott település gyógyszerellátását egyedül biztosítják, hanem a jogosultság kiterjed mindazokra a kisforgalmú gyógyszertárakra, amelyek harmadmagukkal működnek egy adott településen vagy településrészen. Emelkedik az az összeg is, amely alapján a jogosultságot megállapítják: a jogosultság feltétele, hogy a tárgyévet megelőző két év első naptári féléves közfinanszírozott árréstömegének átlaga ne haladja meg a 8 millió Ft-ot. Továbbá a kamatmentes támogatás előleg visszafizetésének kezdő időpontja is későbbre tolódik, így tovább lehet ez a pénz a gyógyszertáraknál. A módosítások célja a kisebb települések egészségpolitikailag kiemelten fontos gyógyszertárainak körében a készletgazdálkodás feltételeinek a javítása. Remélhető, hogy a változások ismeretében a költségvetési törvényben rendelkezésünkre álló összeget az eddiginél nagyobb arányban fogják igénybe venni a kollégáink.

Úgyszintén módosult a kisforgalmú gyógyszertárak vissza nem térítendő működési célú támogatásának szabályozása. A jogosultak köre és a rendelkezésre álló pénz ugyan nem változik[1], azonban azon gyógyszertárak, amelyeknek a tárgyévet megelőző év január 1-je és június 30-a közötti időszakban elszámolt gyógyszerforgalmi adataiból számított, közfinanszírozott gyógyszer forgalmazásából származó árréstömege

  •  nem haladja meg az 5 millió forintot (korábban 6 millió forintot), a felosztás tekintetében 1,5-szeres (korábban 1,25-szörös) szorzóval,
  •  az 5 millió Ft-ot eléri, de nem haladja meg a 6 millió Ft-ot, a felosztás tekintetében 1,25-szörös szorzóval,
  •  a 6 millió Ft-ot eléri, de nem haladja meg a 7,2 millió Ft-ot, szorzó nélkül (pontosabban 1-es szorzóval) kerülnek figyelembe vételre,
  •  a fiókgyógyszertárral is rendelkező jogosult gyógyszertárak pedig negyedévente fiókgyógyszertáranként a korábbi 20 ezer forint helyett havi 30 ezer forint támogatásban részesülhetnek.

A módosítás a legnehezebb helyzetben lévő, legkisebb forgalmú gyógyszertárak és a fiókgyógyszertárak működtetését az eddigieknél jobban preferálja, remélve, hogy ezzel is elősegíthető a működőképességük és a kistelepülések gyógyszerellátása. A változásokra a potenciálisan érintett gyógyszertárak személyi jogos gyógyszerészeinek a figyelmét fel kell hívnunk, és ez elsősorban a területi szervezeteknek jelenthet feladatot. Ez különösen fontos a kamatmentes támogatás-előleg esetén, ahol az elmúlt években a rendelkezésre álló összegnek nagyjából a harmadát igényelték a gyógyszertárak. Ha ebben nem lesz érdemi változás, akár már rövidebb távon is elveszíthetjük ezeket a lehetőségeket.

Tisztelt Küldöttközgyűlés!

Az elmúlt félévben egyéb változások is történtek a jogszabályi előírásokban. Ezek közül néhányat szeretnék most kiemelni.

Közforgalmú gyógyszertár csak akkor működtethető, ha az általa működtetett fiókgyógyszertár nyitva tartását is beleszámítva, legalább heti 30 órában a lakosság rendelkezésére áll. Ez a kötelezettség 2016. január 1-től kérhető számon. Az indoklás szerint a minimális nyitvatartási kötelezettség előírására konkrét gyógyszertárak lakossági igényeket figyelmen kívül hagyó nyitva tartási gyakorlata miatt van szükség.

A  népegészségügyi programokhoz kapcsolódó, valamint más egészségügyi szolgáltatás igénybevételére felhívó, azt népszerűsítő plakát, felhívás, tájékoztató anyag a gyógyszertárban ezentúl „csak a személyi jogos gyógyszerész szakmai felügyelete mellett helyezhető ki.” Az intézkedés a személyi jogos gyógyszerész felelősségét egyértelműsíti a marketinggel kapcsolatos újabb területen[2].

Úgyszintén jelentős változás, hogy a gyógyszer-gazdaságossági törvény júliusi módosítása értelmében „a gyógyszertárak létesítésére és működtetésére vonatkozó határozatokat a Magyar Gyógyszerészi Kamarával is közli a hatóság.” Az indoklás szerint „annak érdekében, hogy a Magyar Gyógyszerészi Kamara indokolt esetben meg tudja indítani az etikai eljárásait, értesülnie kell a gyógyszertárak létesítésére és működtetésére vonatkozó határozatok tartalmáról.” Ahhoz, hogy ez a változás megtörténjen, szükséges előfeltétel volt, hogy a tiszti gyógyszerészi kar az OGYÉI-be átkerüljön, az OGYÉI felső vezetése pedig a kamara vezetőiben ne „faltörő kosokat” lásson, mint ahogy ezt a tiszti gyógyszerészi kar felett álló korábbi vezető láttatta, hanem olyan potenciális együttműködő partnereket, akikkel közösen vállalható célokért együtt lehet dolgozni. Az OGYÉI-vel az eljárásrend kialakítása érdekében szükséges egyeztetéseket lefolytattuk, a kamara elnöksége ezt jóváhagyta, az eljárásrendről megállapodás született, amit a tegnapi napon dr. Pozsgay Csilla főigazgató asszonnyal itt a konferencián írtunk alá. Félreértés ne essék: ezzel még nem váltunk ügyféllé, de frontáttörésként értékelem a bekövetkezett változásokat.

Állami támogatással felsőfokú szakképzésbe (így az államilag támogatott szakgyógyszerész-képzésbe is) 2015. július 1-jét követően csak a közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, közszolgálati, kormányzati szolgálati vagy egyéb szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott jelöltek léphetnek be. Mivel a kórházi-klinikai területen működő gyógyszerészek szakgyógyszerész-képzésének finanszírozása ezzel megoldódott, megszűnt a Than Károly ösztöndíj, amely minden évben meghatározott keretszámig biztosította csak ennek a lehetőségét.

Nagy jelentőségű változás, hogy 2025. január 1-től közforgalmú, illetve intézeti gyógyszertár vezetésére az a gyógyszerész lesz jogosult, aki „rendelkezik az egészségügyért felelős miniszter rendeletében foglalt tevékenység végzése szerinti szakgyógyszerészi szakképesítéssel”. A vonatkozó rendelet megalkotására az egészségügyért felelős miniszter felhatalmazást kapott. A rendelkezés hatálya alól mentességet kapnak azok, akik 2025. január 1-ét megelőzően már betöltötték az 50. életévüket. A kapcsolódó rendeletet még meg kell alkotni. A módosítást a szakgyógyszerészi kompetenciák rendezése szempontjából tartom fontos előre lépésnek. Bizonyára sokan emlékeznek, hogy a személyi jog elnyerésének 2001-ig feltétele volt a szakgyógyszerészi képzettség, de akkor egy uniós rendelkezést félreértelmezve került törlésre ez a passzus. Tizennégy évnek kellett eltelnie, amíg ezt a jogalkotási hibát ki lehetett javítani és további 10 évig még átmeneti idővel is számolnunk kell még. de a lényeg, hogy ez a probléma is megoldódhat.

Tisztelt Küldöttközgyűlés!

Ha a jogszabályi változásokkal foglalkozó részt a képzés-szakképzés kérdéseivel zártuk, most kell szólni arról, hogy az államilag finanszírozott képzésbe felvett gyógyszerészhallgatók keretszámának korrekciójáért az MGYT-vel és a négy gyógyszerészképző hellyel közösen indított munka eredményesen zárult. Az eredeti feltételek mentén mindössze 171 hallgató felvételére kerülhetett volna sor az államilag finanszírozott helyekre, azonban a Felsőoktatási államtitkárság elfogadva az érveinket, menet közben olyan módosítást hagyott jóvá, amely az államilag finanszírozott helyekre kb. 320 hallgató felvételét tette lehetővé. Így a költségtérítéses képzésben részt vevőkkel együtt 350-nél több gyógyszerészhallgató kezdhette el idén a tanulmányait. Ez a beiskolázási arány biztosítja, hogy mind a négy képzőhelyen a továbbiakban is megfelelő anyagi feltételek álljanak rendelkezésre a képzéshez. Reményt ad arra is, hogy a gyógyszerész-képzésből megfelelő számban kikerülő, jól felkészült munkatársakkal lehessen egyre inkább ellátni azokat a feladatokat, amelyhez diplomás szakember szakértelme szükséges, és amelyek eredetileg is kizárólag gyógyszerészi diplomához kötött tevékenységek voltak. A gyógyszerészképző helyekkel és az MGYT-vel folytatott féléves közös munka és lobbizás azt is megmutatta, hogy azonos stratégiai célok esetén nincs alternatívája az érdekvédelmi munka harmonizálásának.

Ennek az utolsó mondatnak a jelentőségét növeli, hogy a képzési és kimeneti követelmények módosítása előtt állunk. Jelenleg a 2006-ban elfogadott elvárások vannak hatályban. Azóta sok változás történt és két rendszerváltást is átéltünk. A küszöbön álló módosítás ezért stratégiai jelentőségű. A módosításra a Rektori Konferencia által javaslattételre felkért bizottsággal sem a kamarának, sem a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaságnak, sem pedig az egyetemi oktatók széles körének nem volt lehetősége egyeztetni. Pedig a képzéssel kapcsolatos aktuális teendők tisztázására október elejére miniszimpóziumot is szerveztünk. Így nem volt más lehetőségünk, mint hogy a Kamara az MGYT-vel közösen kialakított álláspontját közvetlenül juttatta el az Egészségügyért és a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárságra, valamint a Rektori Konferencia elnökéhez. Ismétlem, hivatásunk jövője szempontjából stratégiai fontosságú kérdés a gyógyszerész képzés megfelelő feltételeinek és minőségének garantálása. Ennek figyelembe vételével alakítottuk ki és képviseljük a kamarai álláspontot a graduális és a posztgraduális képzéssel kapcsolatban. A témakörben a legutolsó fejlemény, hogy az MGYT elkészítette és véleményezésre a kamarának átadta a nyári és záróvizsga gyakorlatokkal kapcsolatos javaslatait. Ezt az elnökség megvitatta, a javaslatainkat is megfogalmaztuk, azonban ennek a tovább vitele már az új elnökség feladata lesz.

Az elmúlt hónapokban is folytatódott a költségracionális gyógyszertár-működtetést elősegítő programunk gondozása és fejlesztése. A csoportos élet- és balesetbiztosítást, valamint a kedvezményes vagyon- és felelősségbiztosítást csak az eddigieknél kedvezőtlenebb feltételekkel lehetett volna tovább folytatni, ha az eddigi brókercéggel újítjuk meg a szerződésünket. Hosszas egyeztetések után végül olyan megoldást sikerült találni, amely az eddigi feltételek bázisán, kibővített lehetőségekkel áll a gyógyszerészek rendelkezésére. A részletekről a péntek délutáni programban hallhattak a résztvevők tájékoztatást.

Jelentős előrelépésként értékelem, hogy szeptember elején, közel másfél éves egyeztetés-sorozat után sikerült megállapodni az OTP-vel is egy gyógyszerészeknek és gyógyszertáraknak kedvezményes banki szolgáltatásokat lehetővé tevő csomagról. Az OTP a gyógyszerészek tájékoztatását megkezdte. Az OTP-vel kötött megállapodás az UniCredit bankkal korábban kötött hasonló célú megállapodással együtt sok gyógyszerésznek és gyógyszertárnak lehet kedvező. Intenzív tárgyalásokat folytatunk mindkét bankkal annak érdekében is, hogy a patikai tulajdonrész vásárlásokhoz – természetesen az MNB által előírt kötelező banki hitelezési szabályzatok keretei között – a gyógyszerészek számára elérhető lehetőségek legyenek.

A nyári hónapokban sikerült megújítani a Belső minőségügyi kézikönyvet, melynek első kiadása 2013-ban jelent meg. A felülvizsgálat a Szakmai munkabizottság bázisán történt meg és – az OGYÉI főigazgatójával történt megállapodás értelmében – ebbe a munkába bevontuk a tiszti főgyógyszerészeket is. Álláspontunk szerint ugyanis akkor van igazán értelme a Belső minőségügyi kézikönyv gyógyszertári adaptálásnak, ha az ebben foglaltak a tiszti gyógyszerészi ellenőrzésekkel azonos szempontok szerint kerülnek rögzítésre. A felülvizsgálat és a korrekció megtörtént, a Belső minőségügyi kézikönyv 2. kiadása a honlapon elérhető és onnan – természetesen ingyenesen – letölthető.           

Az elmúlt hónapokban több híradást lehetett hallani arról, hogy elindultak az Ágazati Kollektív Szerződés megkötését előkészítő tárgyalások. Az államtitkárság által koordinált munkába augusztusban felkérésre kapcsolódtunk be. Ehhez tudni kell, hogy ágazati kollektív szerződést – a munka törvénykönyvében előírtnál kedvezőbb feltételek rögzítése érdekében megfelelő reprezentativitással rendelkező munkaadók és munkavállalói érdekképviseletek – tehát szakszervezetek – köthetnek. Ezért a kamarák részvételére csupán megfigyelőként, illetve tárgyalási joggal van lehetőség. Azzal együtt, hogy néhány alapvető kérdés egyértelmű tisztázására sem került eddig sor (és erről ismét meggyőzött a hét elején az államtitkárságon lefolytatott újabb egyeztetés), a területi szervezetek elnökei és az elnökség közös ülésén kialakítottuk a kamara által képviselt álláspontot. E szerint javasoljuk, hogy a közszférában dolgozó gyógyszerészek (elsősorban a kórházi gyógyszerészekre gondolunk) legyenek alanyai egy olyan megállapodásnak, amely a munka törvénykönyvénél kedvezőbb foglalkoztatási feltételeket biztosít, függetlenül attól, hogy ez a foglalkoztatotti jogviszony mely elemére vonatkozik majd. Ugyanakkor a lakossági gyógyszerellátás területén ma még a munka törvénykönyvének való megfelelés garanciái sem adottak. Úgy gondolom, most elég, ha csak a gyógyszertári ügyelettel kapcsolatos szabályozás jelenleg megoldatlan területeire utalok.

A gyógyszertári ügyelettel kapcsolatos kérdések a legutóbbi küldöttközgyűlésen is szóba kerültek. Akkor arról adtam tájékoztatást, hogy a kamara a legkülönbözőbb kamarai fórumok kínálta lehetőségeket felhasználva kialakította és közzétette az ügyeleti szabályozásra, az ügyelet-kijelölési gyakorlatra és a finanszírozásra vonatkozó javaslatait. Arról is beszámoltam, hogy az Egészségügyért Felelős Államtitkárságon elindultak az ezzel kapcsolatos egyeztetések, melyek folytatására lehet számítani.

A nyári hónapok történése, hogy egy panaszos beadványára, mely beadványt nem a kamara nyújtotta be és nem is a mi kezdeményezésünkre született, az emberi jogok biztosa válaszolt, és ezt megküldte a kamarának is.

A jelentés szerint

  • a gyógyszerellátás „az egészségügyi ellátás immanens részét képezi” és az „a testi és lelki egészséghez való jog” megvalósulásának egyik eszköze”,
  •  a gyógyszerellátáshoz való hozzáférés eszközének minősül „a gyógyszertárak ügyeleti illetve készenléti szolgáltatásra való kötelezése”,
  • a „testi és lelki egészséghez való jog érvényesülése érdekében szükséges” a gyógyszertári vállalkozás „szabadságának korlátozása”,
  •  az alapjog közvetlen és jelentős korlátozásához „törvény kell”, „közvetett és távoli összefüggés esetén pedig elegendő a rendeleti szint is”,
  •  ez a törvényi alap jelenleg nincs meg és emiatt a fogalomhasználat és a hatósági kötelezés garanciái is hiányoznak,
  •  az ügyeleti és készenléti gyógyszerellátás nem minősül piaci szolgáltatásnak, „így a puszta ’igényfelmérések’ nem szolgálhatnak a hatóság döntésének alapjául”,
  •  a jelenlegi szabályozás „az ügyeletet ellátó patikák eltérő teherbíró képességének és egyéb érdekeinek figyelembe vételére nem ad módot”,
  •  „a kompenzációnak szükséges legalább minimálisan igazodnia a feladattal arányos terhekhez”,
  •  „indokolt volna, ha az ügyeleti rend kialakításában a Magyar Gyógyszerészi Kamara területi szervei szerepet kaphatnának”.

A jelentésben az alapvető jogok biztosa felkéri az emberi erőforrások miniszterét, hogy a rendeleti szintű szabályozás alkotmányossági aggályainak megszüntetése, valamint törvényi szintű szabályok megalkotása érdekében – a kamarával együttműködésben – a szükséges intézkedéseket tegye meg.

Azt kell mondanom, hogy a jelentés mindenben visszaigazolta a kamara által képviselt álláspontot. Ennek tudatában folytattuk a szeptemberben újra indult egyeztetéseket, amelyekre az Államtitkárság a MOSZ-t és a HGYSZ-t is meghívta. Az elmúlt hetekben a két szervezettel két alkalommal külön egyeztetést is folytattunk, hogy az álláspontokat megpróbáljuk összehangolni.

A második félévi salátatörvény tervezetében már több olyan elem benne van, amelynek a törvényi szintű rendezését az állampolgári jogok biztosa is kezdeményezte. A tervezet részben tartalmazza a felvetéseinket, ugyanakkor a törvényszöveg módosítására és a kiegészítésére is szükség lesz. Ezt az államtitkárságnak leadtuk, a visszaigazolásuk szerint a tavaszi törvénykezési folyamatban fogják ezeket figyelembe venni. A törvényi szintű alapok lerakásával párhuzamosan elindult a rendeleti szintű szabályozás előkészítése is. A hét elején kell az – immár másik a két szervezettel is egyeztetett – álláspontunkat az államtitkárságra eljuttatni.

A rendezés folyamata tehát elindult, azonban – ahogy korábban is mondtam –, hosszadalmas, több egymást követő jogszabály-módosításra és az új előírásokhoz igazodó hatósági gyakorlat fokozatos változására számítok, míg eljuthatunk odáig, hogy a reális társadalmi igényeknek megfelelő, ugyanakkor a gyógyszerészek érdekeit is figyelembe vevő szabályozás, hatósági gyakorlat és finanszírozás kialakulhat.

Szólni kell még arról is, hogy a gyógyszertári rendszergazdák piacát alaposan felkavarta az a hír, mely szerint a Novodatát megvásárolja a Phoenix tulajdonosának tulajdonában lévő olyan informatikai szolgáltató cég, amely Magyarországon már az LX-Line-t is tulajdonolja. Az adásvétel jóváhagyása a GVH kompetenciája. Amennyiben erre sor kerül, a gyógyszertárak kb. háromnegyede ugyanazon tulajdonos rendszergazdáihoz fog tartozni. A GVH kérdéseire a kamara válaszait a területi elnökök és az elnökség zártkörű ülésén konszenzussal alakítottuk ki. Bármi lesz a GVH döntése, a gyógyszertári rendszergazdák piaca már nem lesz az, ami eddig volt. Erre a változásra a kamarának fel kell készülni. Úgyszintén fel kell készülni az e-recept bevezetésére, és néhány éven belül az egyedi dobozazonosítók alkalmazása is várhatóan előírásra kerül. Az ezekkel kapcsolatos egyeztetések az elmúlt hónapokban elindultak. Ezek a fejlemények azt igénylik, hogy a kamara ezen a területen is alkalmassá váljon nemcsak a szakmapolitikai álláspontjának a kialakítására, hanem a folyamatok menedzselésében megfelelő szakértői háttérrel is rendelkezzen.

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal napi kapcsolatban vagyunk. Több alkalommal kellett konkrét ügyekben egyeztetnünk. Volt, hogy ők kértek segítséget egy 700-nál több ápoltat befogadó pszichiátriai intézet gyógyszerellátásának biztosítása érdekében, tekintettel arra, hogy az addig az intézetet ellátó gyógyszertárakkal kirobbant vita miatt az intézet gyógyszerellátása bizonytalanná vált. És volt, hogy mi jeleztünk komoly problémákat. Az együttműködés elveit tisztáztuk, a megállapodás aláírása és az abban foglaltak érvényre juttatása már az új elnökség feladata lesz.

Komoly előkészítést követően indult el a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézettel az együttműködés. Az első program indítása a patikanaphoz kapcsolódott és az elmúlt hónapokban a NEFI logóval ellátott közlemények már ennek a keretei között jelentek meg.

Úgyszintén megindult az előkészítése egy olyan programnak, amely a NEFI-vel és az önkormányzatokkal való együttműködés keretei között, az általános iskolák végzős diákjaival igyekszik majd a felelős gyógyszerhasználat alapjait megértetni.

Tisztelt Küldöttközgyűlés!

Dióhéjban ennyit az elmúlt hónapok tevékenységéről. És most engedjék meg, hogy néhány mondatot mondjak az elmúlt évek tevékenységéről is. Persze nem gondolom, hogy az iménti részletességgel fel kellene sorolnom minden változást és minden kamarai aktivitást. Ezek jórészt ismertek.

Tevékenységünket meghatározta az alapszabály célok és feladatok című fejezete. Ezt mindenki ismeri.

Miután a liberalizáció után megfogalmazott célkitűzések többsége megvalósult, a kormánnyal megújított együttműködési megállapodáshoz kapcsolódóan megalkottuk az új 12 pontot. Ezt is mindenki ismeri.

Az elmúlt évek küldöttközgyűlésein elhangzott elnöki beszámolókat megjelentettük a Gyógyszerészi Hírlapban és a honlapon külön menüpontban is elérhetők. Ezeket elolvasva utólag is nyomon követhetőek a történések. Kollégáim unszolására idén nyáron készítettük el az elmúlt évek eredményeit összefoglaló kis füzetet „A gyógyszerészet anyagi, szakmai és erkölcsi rehabilitációja” címmel. Ezt szeptemberben minden kamarai tagnak eljuttattuk, így az ebben foglaltakat is ismertnek tekinthetjük.

Tegnap mutattuk be a 2014-es mérlegbeszámolók alapján készült elemzést, amely a gazdasági válságból kivezető utat mutatta be számokban. És a Gyógyszerészi Köztestületi Napok kiadványában jelentettük meg az elmúlt 25 év kamarai tapasztalatait összegző írást, amelynek a következtetései apránként beépültek a kamara munkájába. Javasolom minden küldöttnek, hogy szánjon egy kis időt ennek is az elolvasására.

Ami tehát szakmai és szakmapolitikai szempontból fontos történés és változás volt, ezekben a dokumentumokban elérhető. Mindezekre tekintettel, most csupán néhány olyan szempontot említek meg, amelyekről keveset beszéltünk, vagy szóba sem kerültek, de a munkánk eredményességét illetően meghatározóak voltak.

Tiszteletbeli elnök úr mindvégig részt vett a munkánkban, folyamatos támogatást és érdemi segítséget nyújtott az elnökségnek és személy szerint nekem is. Erre az együttműködésre mindketten tudatosan törekedtük, és ez így volt jó. A kamara volt elnökeivel mindketten jó kapcsolatot ápoltunk, mert mindenkit tisztelet és megbecsülés illet, aki a kamara vezetését bármikor is vállalta.

Az elnökség ugyanabban az összetételben zárta ezt a ciklust, mint ahogy elkezdte. A kamara negyedszázados történetében ez még nem fordult elő. Nyilván ehhez kellett szerencse is, de ez annál jóval többet jelez. Az elnökség és ezen belül a tisztségviselői kar értékrendben, világlátásban, szemléletben, munkastílusban és terhelhetőségben rendkívül sokszínű összetételű. Ennek a sokszínűségnek az előnyeit jól ki tudtuk használni. Különösen értékesnek tartom ezt az egységet amiatt is, mert az elmúlt években időnként a legalpáribb, személyre szóló, emberekhez méltatlan vádaskodásokkal is szembe kellett néznünk.

Az elnökségi határozatok túlnyomó többsége konszenzusos döntéssel született. Nem lett volna vállalható az elmúlt évek nagy átalakítását, kemény történéseit és a támadásokat is figyelembe véve, ha a kisebbségi véleményeket leszavazzuk, és úgy hozunk döntéseket. De a kamara szervezeti kultúrájától is távol kell álljon ez a stílus, ugyanis minden elnökségi tag önálló legitimációval rendelkezik. Ezért azokban az esetekben, amikor egy-egy napirend megtárgyalása során kiderült, hogy nem sikerül egységre jutni, inkább visszavontuk az előterjesztést és a következő elnökségi ülésre – többnyire a kisebbségi véleményt képviselők részvételével létrehozott ad hoc bizottság által előkészítve – visszahoztuk és újra tárgyaltuk az előterjesztést.

A ciklus minden elnökségi ülése határozatképes volt. Ezt szintén komoly dolognak tartom, különösen úgy, hogy a havonkénti elnökségi üléseink legalább 4-5 óra időtartamúak voltak. Az elnökségi üléseken gyakran a két elnökségi ülés közötti időszakban elvégzendő feladatok kiosztására is sor került, ami további feladatokat is rótt az elnökség tagjaira.

Minden stratégiailag fontos kérdésben egyeztettünk a területi szervezetek elnökeivel, akiknek az értekezlete szintén mindig határozatképes volt. A közös álláspont kialakítása érdekében több alkalommal összevont értekezletet tartottunk.

Valamennyi küldöttközgyűlés határozatképes volt. Az elmúlt négy év mindegyik elnöki beszámolóját ellenszavazat nélkül fogadták el a küldöttek. Túl azon, hogy ez a legnehezebb holtpontokon is segített átlendülni, ennek a legnagyobb értéke, hogy a kamara egységét demonstrálta, és ez minden döntéshozónak egyértelmű jelzés volt.    

Szakmapolitikai tevékenységünkben tudatosan vállaltuk a proaktivitást. Ennek előfeltétele volt, hogy a stratégiai tervezés szempontjait megpróbáltuk meg érvényesíteni, a különböző munkabizottságokban műhelymunka keretei között alakítottuk ki az álláspontunkat, ezt megvitattuk a döntéshozó kamarai testületekkel, majd kezdeményeztük a szükségesnek tartott változásokat. A munkabizottságokban való szakmai előkészítő munka bevált, ennek további erősítését indokoltnak tartom.

Megkezdődött a fiatalok integrálása. Ennek a munkának talán a legismertebb része a Táltosképző.  A szervezésben való aktív közreműködésért külön köszönet illeti Gutay Tibort és Fittler Andrást. A beosztottakra és alkalmazottakra még nem jutott elég energia, ez nyilván a következő időszakra ró majd feladatot. 

Úgy érzékelem – és ezt külső vélemények is alátámasztják –, hogy növekedett a kamara társadalmi respektusa. Van aki úgy fogalmaz, hogy a kamara megkerülhetetlenné vált. A minket körülvevő környezet a kamara érdekvédelmi tevékenységét professzionálisnak tartja. Jó lenne, ha szakmai önkormányzati tevékenységünk is rövidesen hasonló megítélést kaphatna.

A kamara belső kommunikációjában három csatorna, a Gyógyszerészi Hírlap, a honlap és a Hírlevél egymásra épülve áll rendelkezésre. Ennek ellenére gyakran érkezett olyan kritika, amely szerint a tagság nem tudja, hogy mit csinál a kamara. Az informáltság hiánya persze nemcsak attól függ, hogy az informáló informál-e, hanem attól is, hogy az információ címzettje nyitott-e az információ befogadására. Ezzel együtt ezen a területen jó néhány dolgot újra kell gondolni.

A megalapozatlan támadásokra sem a kamara, sem a kamara elnöke nem reagált nyilvánosan, sőt az önérzetükben is megbántott kollégáimtól konzekvensen azt kértem, hogy ők se tegyék. A vitáknak van egy olyan intellektuális és morális szintje, amely alá sem a köztestület, sem a köztestület tisztségviselője nem mehet. Ezt többnyire sikerült betartanunk. Ezzel elértük, hogy ezeket a konfliktusokat nem emeltük be az elnökség szintjére, és így maradt energiánk a feladatvégzésre.

Végezetül, itt kell köszönetet mondanom az elnökség és ezen belül a tisztségviselői kar valamennyi tagjának. Külön is szólnom kell dr. Sohajda Attila alelnök úrról, aki alelnöki feladatai mellett vitte a gazdasági munkabizottságot, figyelt a kórházi gyógyszerészek ügyeire és az államigazgatási egyeztetéseken is mindvégig számíthattam rá. Úgyszintén köszönetet kell mondanom Erős István professzor úrnak, aki nemcsak a Felügyelő Bizottság elnökeként, hanem különböző szakkérdésekben is aktív támogatója volt a kamara munkájának. Köszönöm az etikai bizottság elnökének (dr. Pintér Lászlónak) és az etikai kollégium elnökének (Kata Mihály professzor úrnak) is a precíz és áldozatos munkáját. Végül, de nem utolsó sorban meg kell említenem dr. Horváth-Sziklai Attila igazgató urat, aki nemcsak a hivatal vezetésével járó feladatokat látta el tisztességesen, hanem – Sohajda alelnök úrhoz hasonlóan – részt vett az államigazgatási egyeztetésekben és meghatározó személyiséggé nőtte ki magát a szakmapolitikai munkában is.

Köszönöm a leköszönt küldöttközgyűlés támogatását!

Kérem a küldötteket, hogy fogadják el a beszámolómat!

Budapest, 2015. december 6.

 Dr. Hankó Zoltán   

 

 



[1] Támogatásra jogosult az az igényét benyújtó gyógyszertár, amely

-         egy adott település vagy egy település közigazgatási egységéhez csatolt, de földrajzilag és építészetileg elkülönülő településrész gyógyszerellátását egyedül biztosítja,

-         a tárgyévet megelőző év január 1-je és június 30-a közötti időszakban elszámolt gyógyszerforgalmi adataiból számított, közfinanszírozott gyógyszer forgalmazásából származó árréstömege nem haladja meg a 7,2 millió forintot, és

-        legalább heti – fiókgyógyszertár üzemeltetése esetén a fiókgyógyszertár nyitvatartási idejét is figyelembe véve – 40 órában nyitva tart.

[2] Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet módosítása.

« Vissza
Betegsarok
2022. 09. 26.
Az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos együttműködéshez csatlakozó gyógyszertárak listája
»
2020. 02. 18.
Betegjogi képviselők elérhetőségei
»
2020. 01. 19.
Segítség gyógyszerésznek, betegnek
»
2016. 05. 25.
Megszűnik a „diabetikus”, „cukorbetegek is fogyaszthatják” és a narancssárga kör jelölés – ogyei.gov-hu
»
2016. 03. 11.
A tavaszi fáradtság okai – és amit ellenük tehetünk – tetplatform.hu
»
Tovbb »
Eseménynaptár
«
2024 mrcius»
hkszcspszv
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
konferencia  testületi esemény  továbbképzés  vándorgyűlés  szabadidős esemény 
Hirdetőtábla
Állás
Helyettesítés
Egyéb
Tovbb »
Közös dolgaink
2023. 03. 29.
Az MGYK XII. Vándorgyűléséről
»
2019. 05. 24.
Belső Minőségügyi Kézikönyv III. kiadás
»
2022. 12. 06.
A XI. Gyógyszerész Köztestületi Napokról
»
Tovbb »
Gyógyszertár-működtetés
2017. 03. 09.
Pályázati lehetőségek gyógyszertárak számára
»
2016. 03. 03.
A gyógyszertári finanszírozási előleg alakulása 2010-től 2016. januárig
»
2016. 03. 03.
A gyógyszertári vállalkozások 2014. évi mérlegbeszámolóinak és pénzügyi helyzetének alakulása
»
Tovbb »
Hasznos linkek
Jogszablykeres
Kamarai tájékoztatók
2020. 03. 31.
Kórházi Minőségirányítási Standardok
»
2016. 01. 07.
Minőségügyi kézikönyv gyógyszertáraknak – II. kiadás
»
2014. 06. 26.
1/2014 (VI. 19.) MGYK ELNÖKSÉGI AJÁNLÁS GYÓGYSZERTÁRI UTAZÁSI TANÁCSADÁSHOZ - MGYK
»
Tovbb »
Tovbb »
Archvum
A honlapon tallhat informcik clja az egszsggyi ismeretek bvtse, de ez nem helyettesti az orvos, gygyszersz, vagy ms szakember felkeresst.
© 20082017 Magyar Gygyszerszi Kamara - Minden jog fenntartva - Regisztráció a védett tartalmak eléréséhez! Hírlevélre történő le- és feliratkozás!
Utols mdosts: 2024. 03. 29 pntek