A Gyógyszerész Köztestületi Napok péntek délutáni programja „A gyógyszerészet és környezete” című szekciójában az MGYK szakmai és intézményesített partnerkapcsolatait képviselők előadásait hallhatták a résztvevők.

 

Dr. Greskovits Dávid MAGYOSZ elnök előadása

Elsőként dr. Greskovits Dávid „A gyógyszergyártás hazai helyzete és kapcsolata a gyógyszertárakkal” címmel tartott előadást. Bemutatta a hazai gyógyszergyártás globális jelentőségét, hiszen Magyarország a gyógyszeripari export terén kimagasló eredményeket ér el, de hazánk egészségügyi ellátásában is kulcsszerepet tölt be, az alapellátásban minden második beteg magyar gyógyszerrel gyógyul.

Az elöregedő társadalmak problémáját említve kiemelte, a jövőre nézve a hosszú távú egészségügyi kiadások és a gyógyszerfogyasztás egyaránt emelkedni fognak, ami kényszeríti a gyógyszeripari szereplőket a terápiás fejlesztésekre, különösen időskori betegségek kezelésére. A gyógyszeripar növekedését egyértelműen az onkológia és az elhízás elleni szerek generálják. 

De kihívások terhelik a rendszert: költségnövekedés van az egész ellátási láncban, a szabályozói szigor miatt a fejlesztések és a működés adminisztratív terhei nőnek. Előadásában kitért a gyógyszerhiány gazdasági okainak kérdésére is. Az árak problémája mindenre kihat, a túlzottan alacsony ár ösztönzi a párhuzamos exportot, de hosszabb távon készítmények tűnnek el a piacról.

Mit jelentenek nekünk a gyógyszerészek? – tette fel a kérdést. Mivel a gyógyszertárak az ipari termelés végpontjaként funkcionálnak, a lakossági ellátás közvetlen, és legutolsó állomásaként óriási a szerepük, hogy a gyógyszerellátás folyamatos és biztonságos legyen. A gyógyszerészek nem kizárólag forgalmazók: tanácsadók, a gyógyszerelési interakciók kezelésében is központi szerepük van. Ezért a gyógyszeripar oldaláról fontos, hogy az előállított készítményeket a gyógyszerészek megfelelő módon tudják kezelni és a betegekhez eljuttatni.

Ugyanakkor vannak közös kihívások is.Ide tartozik akészlethiány, az árképzés és támogatás kérdése, mely a betegellátás biztonságát is érinti. A technológiai és logisztikai kihívások is fontosak, hiszen a gyártásban, forgalmazásban bekövetkező struktúraváltások tovább gyakorolnak nyomást a patikákra, melyeknek alkalmazkodniuk kell az új termékekhez, készletpolitikához, készletkockázatokhoz.

A cél közös: a versenyképesség megtartása, az innovációs képesség erősítése és a betegellátás biztosítása. A MAGYOSZ és az MGYK közötti partnerség feladata a közös problémák feltárása és a megoldások megtalálása. A gyógyszertáraknak szélesebb szolgáltatást kell nyújtaniuk, amely azt is jelenti, hogy a gyártók-forgalmazók-patikák közötti “értéklánc” nem csak termékalapú, hanem szolgáltatás-orientált is lehet.

 

Kaló Tamás GYNSZ elnök előadása

Kaló Tamás „A gyógyszer-nagykereskedelem helyzete és kapcsolata a gyógyszertárakkal” című előadásában röviden vázolta agyógyszer-nagykereskedelem szerepét és feladatát a gyógyszerellátásban, majd kitért a legfontosabb jellemzőkre. A teljeskörű gyógyszerellátás és készlettartás a betegek igényeinek megfelel, a folyamatos gyógyszerellátás biztosítása megfelelő készletek tartásával és megfelelő szállítási gyakorisággal működik. Feladatai közé a kompetenciabővítést említette, hiszen már a korábbi tapasztalatok alapján is nyilvánvaló volt, hogy a gyártók, nagykereskedők és gyógyszertárak gazdálkodási környezete hosszútávon nem fog javulni: a költségek erősebben nőnek, mint a bevételek. A betegek/vásárlók új igényeket fogalmaznak meg a gyógyszertárak felé, illeszkedve az európai tendenciákhoz. Fókusz a biztonságon és a gyorsaságon van, tehát új szolgáltatások kellenek a gyógyszertárak részére. Ilyenek a komplex franchise vagy partnerprogramok, a gyógyszertárak felújításának támogatása, a digitális átállás: e-számla, e-dokumentum, a szakmai továbbképzések, csomagkézbesítés, irattárolás. Ugyanakkor néhány aktuális kihívás befolyásolja működésüket. Gazdasági kihívások: kórházi kintlévőségek alakulása, nagykereskedelmi árrés csökkenése, stratégiai gyógyszerlista miatt készlettartási kötelezettség. Szakmai kihívások: gyógyszerhiányok, USA gyógyszerár-csökkentés hatásai, digitalizáció/MI.

A gyógyszertári árrés növelése kapcsán elmondta, a GYNSZ tagvállalatai a napi kapcsolat okán tapasztalják a gyógyszertárak gazdasági problémáit: drága termékek alacsony árrése, kisforgalmú patikák nehézségei stb. A GYNSZ és tagvállalatai minden rendelkezésre álló fórumon hangsúlyozzák a patikai árrés növelésének a szükségességét, de a gyógyszertári árrés emelését költségvetési forrásból kell megvalósítani éves valorizációs logika beépítésével. Nem támogatják azt az elképzelést, hogy a nagykereskedelmi árrés csökkentését használják költségvetési forrás helyett a gyógyszertári árrés növelésére.    

Mivel a gyógyszer-nagykereskedelem magas hozzáadott értékkel járul hozzá a gyógyszerellátási rendszer operatív működéséhez és fejlődéséhez, szükséges az érdekképviselet és szakmai párbeszéd erősítése. A nagykereskedő közvetlen kapcsolatban van a gyártókkal, gyógyszertárakkal és kórházakkal, így közelről ismeri a gyógyszerellátással kapcsolatos kihívásokat. Feladat erősíteni a szakmai párbeszédet a gyártókkal és a gyógyszerészekkel, törekedni a közös, konszenzuson alapuló javaslatok kidolgozására. A gyógyszerellátás jövője – közös felelősségünk, ehhez kell figyelembe venni a gyógyszer-nagykereskedelem küldetését, az értékőrző, az összekötő kapocs és a változást segítő szerepet – mondta.

 

Dr. Álmos Péter MOK elnök előadása

Dr. Álmos Péter „Az orvosok és gyógyszerészek közös szakmai céljai és feladatai a MOK nézőpontjából” címmel tartott előadást. Miért aktuális a téma? tette fel a kérdést, melyre a válasz: a növekvő egészségügyi kihívások, komplexebb betegellátás, gyógyszerbiztonság, gyógyszerhiányok, technológiai változások szakterületekként adottak, de a betegek ellátása minden szakember közös felelőssége. Az előadó vázolta a MOK szerepét. Az orvosi kamarák egészségügyben betöltött szerepe országonként nagyon eltérő, hazánkban a legrosszabb: sem működési/regisztrációs, sem etikai kérdésekben nincs jogkörük, nem vesznek részt a kötelező továbbképző és a speciális képzésekben. De vannak közös szakmai célok, lehetőségek, melyek célja a betegbiztonság és gyógyszerbiztonság, a gyógyszeres kezelés optimalizálása, a nem kívánt gyógyszer-interakciók megelőzése, az adherencia. Szakmai kihívás a minőségbiztosított betegellátás, a klinikai irányelvek betartása, protokollok közös követése, melyhez folyamatos szakmai kommunikáció és információcsere, szakmai képzés és ismeretfrissítés, közös továbbképzések szükségesek. Kihívás az elektronikus betegadatok kezelése, a terápiás tervek megosztása, a folyamatos gyógyszer- és terápiafrissítések, az etikus, betegközpontú szemlélet.

A MOK számos kezdeményezést indított a közös célok támogatására. Elengedhetetlen a formális egyeztetés, de az informális kerekasztal, a közös szakmai, társasági események is segítik a célok elérését. Nagyon fontos a kommunikációs csatornák biztosítása (pl. Orvosok Lapja), mely alapot adhat a jogszabályi, etikai, szakmai iránymutatások kéréséhez a gyógyszerhasználat terén. A közeljövő fontos közös kérdései között az ipar és szakma kapcsolatát, az európai szabályozásokat (Pharma legislation, CMA, Biotech Act), ezen belül az e-PI szabályozást említette. Gyógyszerészi kapcsolatrendszerben a gyógyszerek visszavétele, recirkulációja, az EESZT fejlesztése, a digitalizáció, a prevenció, népegészségügyi szerep került górcső alá. Végezetül a két orvosi hatásköröket is érintő kérdést, a vakcinációt és a „vényírás” vs. érvényesség meghosszabbítást értékelte a MOK szemszögéből.

 

Dr. Balogh Zoltán MESZK elnök előadása

„A gyógyszerészek és az asszisztensek közös szakmai céljai és feladatai a MESZK nézőpontjából” címmeldr. Balogh Zoltán tájékoztatta a hallgatókat. Legfontosabb közös cél a jól képzett, megfelelő elméleti és gyakorlati alapokkal rendelkező pályakezdő, a növekvő kompetencia igények miatt is. Legyen megfelelő számban rendelkezésre álló munkavállaló, mert egyre nehezebb a helyzet, hiszen a gyógyszertári asszisztensi szakmai tagozat felmérése szerint a dolgozók 25%-a nyugdíjasként dolgozik. Legyen szakmai fejlődésre képes, motivált a kolléga, és legyen a munkáltatójához lojális és hűséges „családtag”. Az asszisztensek elhelyezkedésének területi megoszlása nagyon eltérő, ahogy az egy gyógyszerészre jutó asszisztens szám is. Az arány országosan 1:1,01,az egyetemi városokban 1:0,67.

Nagyon fontos a kommunikációs tevékenységük, ezt a HIVATÁSUNK című magazinnal és ennek pályaválasztási különszámával, az egészségügyi szakmákat bemutató kiadvánnyal, valamint MESZK pályaorientációs kisfilmekkel biztosítják, mely szakdolgozói pályaorientációs célt és több különböző jellegű továbbképzést is szolgál. A pályaorientációs rendezvények között a gyógyszertári asszisztensek számára is meghirdetett választható továbbképzések száma magas, éves szinten 120-125 lehetőség.

A MESZK e-továbbképzés intézeti gyógyszertári szakasszisztensek és asszisztensek szabadon választható elméleti továbbképzése. Az előadó végül utalt a GYÓGYSZERTÁRI PRACTICUM NOVUM kiadványra, melyből idézve emlékeztetett Rózsa Melinda tagozatvezető gondolatára: „Örülnék, ha minden egyes tagunk viselkedésében, gondolkodásában, hozzászólásaiban megjelenne az etikai és erkölcsi önkontroll, a saját felelősség vállalása, a kompetens személy vagy hatóság kiválasztása, és az ennek való jelzés. "...cél a hitelesség megőrzése és hivatásunk színvonalának megtartása…”.

mgyk.gyh
Fotó: dr. Nagy Vilmos, Pap Tímea

vissza