Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369(fu)
Web: www.mgyk.hu
Nyomtatható változat
2024. április 17.
A Kamara cselekvési programja II. – a vándorgyűlés péntek délutáni blokkjáról

A vándorgyűlés péntek délutáni második blokkjában folytatódtak a Kamara cselekvési programját, további feladatait érintő előadások. Mind a négy előadás a kórházi gyógyszerellátás kérdéseivel foglalkozott.

Dr. Tátrai Tibor, a budapesti Szent Margit Kórház főgyógyszerésze „Intézeti gyógyszertárak kiszervezése, felmerülő kérdések, gondolatok” címmel kezdte a délután második blokkját.A Kamara cselekvési programja II. – a vándorgyűlés péntek délutáni blokkjáról Bevezetőként az MGYK cselekvési programjából idézett a fekvőbetegek gyógyszerellátásával kapcsolatban, majd ismertette a 2023. évi LIII. törvényt, ami az állami fekvőbeteg ellátást végző intézmények számára előírta „egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatást”, amelyet egy „projekttársaság” vesz át. A 33/2024 sz. kormányrendeletből pedig megtudhatók a „projekttársaság” jogai.

Mindezek figyelembevételével „Kérdések, aggályok” alcímmel folytatta előadását. Részletezte mindazokat, amelyek az „egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás” mellett, illetve ellene szólhatnak. Úgy látja, az egységesítés, az unit dose rendszer, a stratégiai életmentő lista, valamint a finanszírozás elvileg a kiszervezés mellett szól, bár részletes elemzésükkor több kételyt is megfogalmazott.

Az egyik fő ellenérvként azt fogalmazta meg, hogy a kiszervezés szakmai célja jelenleg nem látható. A szakmai szervezetekkel nem történt egyeztetés, nem tudni, hogy készült-e hatástanulmány, továbbá nem tudni működő példáról sem, sőt! A finanszírozással kapcsolatban is több kérdés merül fel. KBT? Profitorientáció? A betegek szempontjából pedig felmerülnek a betegbiztonság, az ellátásbiztonság kérdései is. Hogyan alakul majd a klinikai gyógyszerészet helyzete? És talán a legfontosabb: várható-e a „projekttársaság” belépésével a betegellátás színvonalának emelkedése?

A második előadó dr. Gyimesi Nóra, a budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központ főgyógyszerésze volt, aki a „Kórházi-klinikai gyógyszerészi szolgálat jelene és jövője” címmel osztotta meg gondolatait.A Kamara cselekvési programja II. – a vándorgyűlés péntek délutáni blokkjáról Felhívta a figyelmet a Kórházi Gyógyszerészek Európai Szövetsége (European Association of Hospital Pharmacists, EAHP) állásfoglalására: a gyógyszerésznek részt kell vennie a betegellátás teljes vertikumában, a terápiás döntéshozatalban, beleértve a gyógyszeres kezelésre vonatkozó tanácsadást, megvalósítást és terápiaváltozás esetén annak monitorozását, teljes együttműködésben az orvosokkal, ápolókkal, betegekkel, és más egészségügyi szakemberekkel. A beteg mindenek előtt – így szól a mottójuk.

Ezt követően ismertette a kórházi gyógyszerészi feladatokat, ezek közé tartozik a formulária menedzsment, részvétel a kórházi szakmai bizottságokban, a helyi irányelv, protokoll fejlesztése, az oktatás és a kutatás is. A klinikai gyógyszerészet feladatait is ismertette, szólt a közvetlen betegellátásról, a terápiás tanácsadásról és a gyógyszeres terápia optimalizálásáról is.

A továbbiakban kitért az új(abb) kihívásaikra, illetve feladatkörük bővítésére. Célként az önálló klinikai döntéshozatal szintjeinek kialakítását jelölte meg. Kitért a klinikai gyógyszerészettel kapcsolatos hazai jogszabályi környezetre, majd említette az NNGYK módszertani levelét a klinikai gyógyszerészi szolgálatról. „A klinikai gyógyszerészi szolgálat központi eleme az optimális gyógyszeres terápia biztosítása a betegek számára” – emelte ki.

A klinikai gyógyszerészet számos területen javítja a betegellátás minőségét, hatékonyságát és biztonságát. Ilyen például az orvos- gyógyszerész-beteg közti kommunikáció javítása vagy a mellékhatás figyelés. Kitért a költséghatékonyságra is, a kórházi-klinikai gyógyszerészet a gyógyszeres terápiák hatékonyságának maximalizálásával hozzájárul a lehető legjobb egészségügyi kimenetel eléréséhez.

A klinikai gyógyszerészet jövővel kapcsolatban több célt, illetve feladatot is megjelölt. Említette a felelősségi körök jogszabályi rögzítését, a szolgálat finanszírozását. Fontosnak tartja a klinikai gyógyszerészi szemlélet kiterjesztését, a teljes betegkövetést, illetve gondozást. Említette továbbá a telemedicinát, a praxisközösségeket és népegészségügyi szerepüket is.

Végezetül kitért a kórházi gyógyszertárak kiszervezése okozta „baljós árnyakra” is: a hozzáadott érték realizálása, a munkáltatói jogkör kérdései, az ellátásbiztonság és informatikai kérdések tartoznak ide.

„Betegre szabott, automatizált gyógyszerosztás” – ez volta címe dr. Sebők Szilvia, a Semmelweis Egyetem főgyógyszerésze előadásának. Bevezetésként ismertette az otthoni gyógyszerosztási rendszereket, majd rátért a kórházi gyógyszeradagoló rendszerekre. Részletezte főbb jellemzőiket, majd a rendszer működtetésével kapcsolatos gyógyszerészi feladatokat ismertette. A Kamara cselekvési programja II. – a vándorgyűlés péntek délutáni blokkjárólA gyógyszerrendelés rögzítése, átnézése, jóváhagyása, a dozírozás, helyettesítés mind-mind a gyógyszerész feladata. Az interakciók, az ellenőrzés, álcázás, kazetták feltöltésének felügyelete stb. is mind az ő hatáskörükbe tartozik.

Előnyei között említette, hogy használatukkal a gyógyszerelés biztonsága nő, pontos gyógyszerelési dokumentáció érhető el, továbbá segíti a gyógyszerfelhasználás elemzését. A készlet racionalizálását is javíthatja, valamint a betegszintű gyógyszerköltségek kimutatását. Hátrányaként említette, hogy nincs mindenre kiterjedő elektronikus felírás, a teljes rendszernek ez csak egy kis részét képezi, valamint hiányzik az elektronikus döntéstámogatás.

A továbbiakban beszámolt a Szent Borbála Kórház vizsgálatáról, ahol a gyógyszerosztáshoz kapcsolódó hibákat mérték fel. A vizsgálat eredményéből azt a következtetést vonták le, hogy a gyógyszerészi felügyelettel történő gyógyszerosztás jelentősen tudja csökkenteni a gyógyszerosztás során előforduló hibákat. Végezetül a mindennapi kihívásaikról tett említést.

Dr. Csontos Diána, a budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet főgyógyszerésze „Akiszervezéshez kapcsolódó gondolatok – a kórházak közvetlen lakossági gyógyszerellátást biztosító tevékenységének aspektusa” című előadása zárta a pénteki napot.

Bemutatta a hazai kórházi gyógyszertárakat: összesen 79 állami és 5 magán található hazánkban. Ezek 54 városban helyezkednek el és 71 intézményt érintenek.A Kamara cselekvési programja II. – a vándorgyűlés péntek délutáni blokkjáról

A továbbiakban összehasonlította az intézeti és közforgalmú gyógyszertárakat a kiszervezéshez kapcsolódó szabályozás alapján. Úgy látja, a szabályozás a közforgalmú gyógyszertárakkal szemben diszkriminatív. Ezt követően a kiszervezés okozta kockázatokat elemezte. Úgy látja, versenyjogi értelemben aggályos a kis- és nagykereskedelem együttes folytatása, a franchise rendszerekre jellemző „egységes” arculat kialakítása, valamint az egycsatornás beszerzés. A kollegialitás sérülése is számos kérdést vet fel. Az ellátás biztonságával kapcsolatban logisztikai és a gyógyszerbiztonsággal kapcsolatos kérdéseket vetett fel. Aggályosnak tartja továbbá a projekttársaság által rendelkezésére bocsátott informatikai rendszerek kötelező használatát, ahogy a kettős felügyeleti viszonyt is. Az oktatás és a módszertani fejlesztések is több kérdést is felvetnek. „Jogos a kérdés: Miben fog fejlődni, előrelépni az ágazat, különös tekintettel az intézeti gyógyszertárakra?” – hangzott el.

B. Zs.
Fotó: Mogyoróssy Márton

 

2018-2024 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA
hírlevél