A Kossuth Rádión 2021. június 5-i adásában (07:52 óra) beszélgetés hangzott el Szendrei Kálmán emeritus professzorral (Szegedi Tudományegyetem).
A beszélgetés leirata itt található:
A khat növény tudatmódosítást okozó anyagát kellett azonosítania kutatómunkájában Szendrei Kálmánnak
Mv: Az ötvenes évek végén kezdődtek Szegeden a növénykémiai és farmakológiai kutatások. Többek közt a hazai rostkender fajtákat vizsgálva arra voltak kíváncsiak, hogy tartalmaznak-e pszichoaktív anyagot? Az eredmények nemzetközi ösztöndíjat hoztak, majd külföldi állást az ENSZ központi laboratóriumában az egyik tehetséges kutatónak, akinek itt, az Afrikában nagyon elterjedt és egyre több társadalmi problémát okozó khat növény tudatmódosítást okozó anyagát kellett azonosítania. Szendrei Kálmán professzor emeritust Nagy Margit kérdezte több évtizedes kutatómunkájáról.
Szendrei Kálmán, emeritus professzor, Szegedi Tudományegyetem: Ez egy cserje. Az őshaza Etiópia, aztán később az Arab-félsziget csücske, Kenya, Szomália, Etiópia, Dzsibuti, Madagaszkár. Kellemes stimuláns. Földobott lesz, beszél, nyála folyik, nem kíván aludni, nem fárad el. Például az én összes taxisofőröm az mindig kapott rágót. Sofőröm is arra volt büszke, rágja, rágja, és azt mondja, monsieur, én nem vagyok éhes egész nap. És akkor negyven néhány évesen meghalnak.
R: Ha jól tudom, ez egy közösségi esemény is.
Szendrei Kálmán: Ebéd után Jemenben körbe egy terembe leülnek, és mindenki kezébe veszi a khat csomagot, amit ebéd előtt megvásárolt jó drágán, és el kezdik a friss leveleket rágcsálni, és beszélgetnek. Engem például Jemenben a kormány meghívott ebéd után egy khat rágó partira.
R: Kipróbálta?
Szendrei Kálmán: Hát én kétszer is kipróbáltam. Hát nem lehetett visszautasítani, ilyen nincs. Rendkívül rázós a dolog, de előtte persze a belügyminiszter feltette a kérdést úgy a plénum előtt, hogy Szendrei doktor, ön csinálta a kémiáját, először is nem tudjuk, hogy miért csinálta. Nagyon nem örülünk neki, de hát, ha ön csinálta, akkor mondja meg ugye, hogy nem ártalmas a khat. És akkor ott izzadtam, hogy mit is mondjak. Én rajtam elég erőteljesen működött. Kialakul egy függőség. Az én hivatalos sofőrömnél Jemenben 11 óra tájba el kezdett ideges lenni. És ha nem kapta meg a khat csomagját délig, akkor szabályosan kitört rajta az idegesség.
R: Hogy lehetett vizsgálni a növényt? Említette, hogy friss növény kell.
Szendrei Kálmán: ’74-től ’78-ig dolgoztam ezen. Tudott volt, hogy a projektre a pénzt Szaúd-Arábia biztosítja. És az volt a projekt tetején, no limit. Tehát nincs határ. Annyit fizetnek, amennyi kell, de kikötötték, hogy négy-öt éven belül meglegyen a kémiája. Már ’75-ben megvolt a hatóanyag, ez a katinon, mert én adtam a nevét. Elfogadta a nemzetközi bizottság. És hallatlanul izgalmas Pazar játék volt, hogy hogy lehetett megtalálni ezt az anyagot, amit majdnem száz évig nem találtak meg, pedig ott volt a növényben. Erre mindenki törte a fejét, hogy na most akkor Genfben hogy szerezzünk friss khatot? Összebarátkoztam gyorsan a madagaszkári delegáció vezetőjével, Moris (…). A madagaszkári belügyminisztériumnak volt a kábítószerelleni szolgálat vezetője, és meghívott engem Madagaszkárra. Ott valahol, ahol Benyovszky is járkált. Az ENSZ-ben közöltem, hogy csak úgy megyek el, hogyha nekem egy fagyasztva szárított (…), amin egy-két kilót lehetett egyszerre föltölteni. Ha én kértem egy készüléket hatvanezer dollárért, az a következő héten ott volt. Ilyen életemben nem volt. A fagyasztva szárítás az azt jelenti, hogy fölrakja az ember a gépre, és másnap reggelre az olyan száraz, mint a liszt, úgy porzik az a levél. A katinon nem megy tönkre.
R: Szaúd-Arábiának végül is mi volt a célja?
Szendrei Kálmán: Hogy kiderüljön, hogy a Korán alá kell helyezni, tehát ellenőrzendő a khat, vagy nem? Én megtaláltam a hatóanyagot, utána készítettem belőle ötven grammot. Azt kooperáció keretében hat nagy farmakológiai labor megkapta. Megállapították, hogy a metanfetaminnal azonos nagyjából. Na, most itt jön a szociális meg a gazdasági probléma, hogy ezeket az országokat nézni, gazdaságuk tönkremegy. Hát Jemennek is a jövedelmező kávétermesztést totálisan kiirtották, khatot termesztenek.
R: A katinon 1986-ban rákerült az ENSZ drogtiltó listájára. És a katinon alapjául szolgál a mostani dizájner drogoknak.
Szendrei Kálmán: A történet iróniája, hogy a legtöbb ma kábítószerként használt anyag valamilyen módon gyógyszer volt. Az ópium, a heroin gyógyszer volt. Egész életemet reméltem, hogy azzal töltöm, hogy gyógynövényekkel foglalkozom, és hogy azokból gyógyszert is tudok produkálni. Gyógynövényekből produkáltam, nem is egyet, és egyik-másik ma is a polcokon van a patikában, de sajnos kábítószert azt sikerült csinálnom akaraton kívül, mert én elvégeztem azt a feladatot, amit rám bízott az ENSZ és a WHO.
R: Önt úgy is hívták vagy hívják a mai napig, hogy khat man?
Szendrei Kálmán: Igen, az amerikaiak neveztek el. Nagyon egyszerű molekula, ami kiválóan alkalmas arra, hogy kémiai módosításokat végezzenek rajta.
R: Ez történik most a dizájner drogokkal?
Szendrei Kálmán: Igen, hát több mint száz katinon származék van 2004-től, már egész komoly (…) volt a katinon származéknak, mert el kezdték módosítgatni, és forgalomba hozni, és fürdősó, meg mit tudom én, hogy kikerüljék az ellenőrzést.
R. Meddig dolgozott az ENSZ kábítószer laboratóriumában?
Szendrei Kálmán: 16,5-et.
R: Önön kívül dolgozott-e ebben a laborban magyar ember?
Szendrei Kálmán: Nem.
R: Ezt tartja élete főművének, a khatot, vagy valami mást?
Szendrei Kálmán: Nem. Az életem főművének az utódaimat. Egyik jobb, mint a másik. Én erre vagyok leginkább büszke, meg arra, én ha visszamegyek, 24 éve vagyok nyugdíjas, de még mindig üdvözölnek a folyosón.
