Az MGYK XIV. Vándorgyűlésének központi gondolata a gyógyszerészi kompetenciák fejlesztése volt, amit több szempontból is körbe jártak.  A pénteki nap második blokkjában a kompetenciafejlesztés aktuális kérdéseire keresték a választ.  A blokk moderátora dr. Merczel Sára volt.

 

Dr. Bodó Gabriella előadása

Elsőként dr. Bodó Gabriella, az OKFŐ Gyógyszerészeti és Kutatáskoordinációs Főosztály vezetője „A kórházi klinikai gyógyszerészet fejlesztési célrendszere a betegbiztonság jövőképében” című előadása hangzott el.

Bevezetőjében felvázolta azokat az előttük álló feladatokat, amelyekre választ keresnek: (1) hogyan befolyásolja az egészségügyi struktúra változása kórházi klinikai gyógyszerészet fejlesztését? (2) melyek az OKFŐ Gyógyszerészeti és Kutatáskoordinációs Főosztály feladatai? (3) melyek a Gyógyszerészeti Kutatáskoordinációs Főosztály céljai és megvalósítási tervei? A továbbiakban ezeket részletezte.

Bemutatta az OKFŐ fenntartása alá tartozó intézményeket és klinikai központokat. Feladataikkal kapcsolatban elmondta, hogy a kórházi-klinikai gyógyszerészeknek a felelős készletgazdálkodás mellett biztosítaniuk kell a legmagasabb színvonalú betegellátáshoz szükséges gyógyszereket, a megfelelő információ kíséretében. A gyógyszerészi szakfeladatok kórházi integrálásával és a klinikummal együttműködve racionális módon tud a gyógyszerész segítséget nyújtani a megfelelő terápia kiválasztásában. Az OKFŐ által irányított egészségügyi intézmények gyógyszerészeti tevékenységének felügyelete keretében a gyógyszer-gazdaságossági elemzések készítése, az intézmények gyógyszer-felhasználási gyakorlatának elemzése alapján iránymutatások megfogalmazása a legfontosabb feladat. Ebben fontos a gyógyszerellátás monitorizálása, felkészülés az esetleges gyógyszerhiányok kezelésére, a gyógyszertartalék kialakításával kapcsolatos gyógyszerészeti szakmai feladatok ellátása. A Főosztály mottójáról szólva elmondta, hogy a megfelelő és racionális gyógyszerellátás kulcspontja a gyógyszerbeszerzés és gyógyszerfelhasználás összehangolása.

A továbbiakban a megvalósítás alatt álló tervekről és kezdeményezésekről ejtett szót. Feladat az egységes gyógyszertörzs kialakítása és annak egységes karbantartása, az egységes informatikai készletgazdálkodási rendszer bevezetése, hogy a termékkör megfeleljen a kompetencia szinteknek. Mottójuk között szerepel, hogy az intézeti gyógyszertártak számára az alapfeladatok mellett a szakfeladatok végzése, fenntartása biztosíthat olyan szakmai jövőképet, amelyek hosszútávon tudják garantálni a gyógyszerészek „pótolhatatlanságát”. Ezek a betegágy melletti gyógyszerészi tanácsadás, klinikai gyógyszerésziszolgálat. A klinikai gyógyszerészet egy tudásbázisú, szervezésügyi és interperszonális feladatok végzését magába foglaló szolgálat, amely a gyógyszerfelhasználás teljes vertikumára kiterjed.

A jövő egészségügyével kapcsolatban vannak elvárások – emelte ki. A megvalósítás alatt álló tervek között szerepel a klinikai szakgyógyszerészi kompetenciák jogszabályi hátterének rendezése és a klinikai gyógyszerészeti szolgálat szakma kód és szakgyógyszerészeti beavatkozási kódok létrehozása. A kórház-klinikai szakgyógyszerészi gyakorlati képzés stabilizálásához szükséges az akkreditáció „kiterjesztése”.

Új kihívás a kórházi klinikai gyógyszerészek előtt, hogy  megjelent a korábban már törvényi és végrehajtási rendeleti szinten is definiált „egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás” definíciója mellett az „intézeti gyógyszertári egységes közreműködői szolgáltatás” fogalom.  A törvényben megfogalmazott felhatalmazó rendelkezések lehetővé teszik a kórházi gyógyszertárak egyes különálló szakfeladatát képező részlegek „projekttársaság” általi működtetését. Az „intézeti gyógyszertári egységes közreműködői szolgáltatás” az intézeti gyógyszerellátás lakossági gyógyszerellátó egységét érinti, így az OKFŐ irányítás alá eső intézmények lakossági gyógyszerellátó egységeire kötelező érvényű.

 

Dr. Horváth-Sziklai Attila előadása

„A gyógyszerészi kompetenciák alakulása Európában; a TÁMOP 6.2.5 tapasztalatai” című előadásában dr. Horváth-Sziklai Attila, az MGYK hivataligazgatója nemzetközi példákból levezethető stratégiai kérdéseket vetett fel.

Elsőként az Európai Unió Gyógyszerészeti Csoportját (PGEU) mutatta be. A szervezet az európai közforgalomban dolgozó gyógyszerészeket képviseli, és célja a gyógyszerészek szerepének erősítése és a magas színvonalú gyógyszertári szolgáltatások biztosítása.

A továbbiakban a fő európai gyógyszertári szolgáltatásokat ismertette, ilyenek például az oltási szolgáltatások, a betegségmegelőzés vagy a digitális és távgyógyszertári megoldások. A gyógyszerészek egészségügyben betöltött szerepével folytatta, kiemelve a gyógyszeres terápia, vagy például a krónikus betegségek követését.

Ezt követően a hazai jövőbeli trendekkel és kihívásokkal foglalkozott. A gyógyszerészek szerepének bővítése az alapellátásban, a digitális egészségügyi technológiák növekvő alkalmazása, a gyógyszerhiány és ellátási lánc biztonságának kezelése és a gyógyszertári szolgáltatások szabályozási keretének erősítése… mind az előttük álló feladatokat jelzi.

A „gyógyszerközpontúságtól a betegközpontúság felé” problémakörét elemezve szót ejtett a Magyar Egészségügyi Ellátási Standardokmegjelenéséről, az MGYK Etikai Kódexéről, az Egészségügyi Szakmai Irányelvekről. Kiemelte, hogy az elmúlt években számos szakmai konzultációs sorozat eredménye több kormányhatározat is. Ilyen pl. a patikaalap megteremtéséről, a gyógyszertári szolgáltatási díj bevezetése végrehajtására szolgáló intézkedésekről szólók.

Az irányelvek fejlesztésekről szólva a prioritás és rétegződés kérdését vette górcső alá, majd az elmaradt standardok kapcsán a szakfelügyelet és igazgatás szerepét mutatta be. Figyelembe kell venni, hogy az egészségügyi ellátás része a gyógyszerészeti ellátás. A gyógyszerellátás a disztributív tevékenység mellett kognitív tevékenység is, amelyben az egészségügyi szükséglet mellett a vásárlói igény kielégítése fontos – emlékeztetett.

A továbbiakban betegközpontúság felé vezető út gátjairól beszélt. Ezek leküzdésére szükség van erőforrásokra, megfelelő képzésre, képességekre, szabályozási környezetre, hogy a hiányzó módszertani levelek, a hiányzó szakmai irányelvek, a hiányzó vagy „nem megengedő” jogszabályok pótolva legyenek.

Egyértelmű a gyógyszerész megkerülhetetlensége a gyógyszeres terápiában: ez nem kampány, hanem program! – zárta előadását.

 

Dr. Fang Simon előadása

Harmadikként dr. Fang Simon következett „A kompetenciafejlesztés aktuális kérdései – A gyógyszerbiztonsági validálás” című előadásával.

Bevezetésként két kérdést tett fel: egészégügyi vagy kereskedelmi értéklánc része a gyógyszerész munkája? Gyógyszerészi kompetenciakérdésként tekintünk-e az integritás-fejlesztésre, a digitalizációra? Kiemelte, a gyógyszerész személyes jelenlétével megvalósuló ellátásban van realitása a szolgáltatások fejlesztésének.

A továbbiakban az Egészségügyi Szakmai Irányelvekkel (ESZI) foglalkozott. Ismertette hátterüket, majd a szakmai előírásokkal kapcsolatos történeti áttekintése során emlékeztetett például a Gyógyszereim 5XM című komplex gyógyszertári adherencia-fejlesztő programra, ahogy a konzultatív expediáláshoz és a gyógyszerbiztonsági ellenőrzéshez kapcsolódó korábbi protokollokra is.

Bemutatta az irányelvek definícióját: „Olyan szisztematikusan kifejlesztett ajánlássorozat, amely meghatározott ellátási körülmények között az ellátandók jól körülhatárolt körére vonatkozik, ajánlásai jól azonosíthatók, tudományos bizonyítékokra, illetve valamennyi érintett szakterület szakértőinek véleményére támaszkodva, a betegek szempontjainak figyelembevételével az ellátók és ellátandók adott egészségügyi ellátással kapcsolatos megfelelő döntéseit segíti elő” (kiemelés az előadótól – a szerk.).Részletesen foglalkozott az irányelvek jogi hátterével is.

A szakmai előírásokkal kapcsolatos történeti áttekintése során több nemzetközi és hazai kiadványra is felhívta a figyelmet, majd feltette a kérdés: Ki olvasta ezeket?

A továbbiakban bemutatta az Egészségügyi Szakmai Kollégium Gyógyszerellátási Gyógyszerészet Tagozat tagjait és kitért az irányelvek paramétereire is. A gyógyszerbiztonsági validálás például 41 ajánlást és 41 irodalmi hivatkozást tartalmaz.

A megjelent ESZI ajánlás-sorozat logikai felépítésének ismertetésével folytatta, majd kitért a gyógyszertári gyógyszerbiztonsági ellenőrzésekre. Részletezte ennek lépéseit, az ellenőrzés segítségéhez készített dokumentumokat, kiemelve a SZEBB-protokollt.

Elemezte a már megjelent ESZI alkalmazhatóságának hazai feltételeit Úgy látja, egyebek mellett az érzékenyítés, ismeretterjesztés, a megfelelő dokumentáció, a központi finanszírozás növelése, illetve az interakciós adtabázis és döntés támogató szoftver kialakítása elengedhetetlen a sikerhez.

 

 Dr. Szilvay András előadása

A blokk zárásaként dr. Szilvay András a vis maior expediálás kérdéseit osztotta meg a hallgatósággal.

Beszámolóját néhány adat ismertetésével kezdte: a PGEU felmérése szerint 2020-ban 32 országban 38 gyógyszertári szolgálatatásra volt lehetőségük a betegeknek. Bemutatta továbbá az európai gyógyszertári szolgáltatás-típusokat és számukat; hazánk a középmezőnyben helyezkedik el.

A gyógyszerellátásban tapasztalható problémák – hiánycikkek száma folyamatosan nő, háziorvosok létszáma csökken, leterheltségük nő – több európai országban magukkal hozták a gyógyszerészi kompetenciák bővítését. Életmentő, vényköteles gyógyszerek vény nélküli expediálása 14 országban érhető el– hangzott el.

A vis maior expediálás célját a következőképpen határozta meg: a gyógyszerész tudjon segíteni a betegének, ha fontos gyógyszere nem beszerezhető, vagy elfogyott és kezelő orvosát nem tudja elérni, illetve sürgős, életet veszélyeztető esetben.

A továbbiakban három szempontból vizsgálta a vis maior expediálás kérdéskörét: (1) gyógyszerészetileg egyenértékű helyettesítés, (2) krónikusan használt vényköteles gyógyszerek ismételt gyógyszerészi kiadása vény nélkül, (3) vényköteles gyógyszerek sürgősségi gyógyszerészi expediálása vény nélkül.

A vis maior expediálás bevezetésével kapcsolatban megjegyezte, koncepciója még kidolgozás alatt van, sok szempontnak és igénynek kell megfelelnie a végleges változatnak. Fontos lesz a fokozatosság, a lépcsőzetesség biztosítása. Úgy látja, adatgyűjtés, elemzés, felmérések kivitelezése szükséges a folyamat során!

Összegzésként elmondta, gyógyszerellátási és egészségügyi rendszer súlyosbodó problémáival állunk szemben, amelyekre az új expediálási jogosultságok megoldást nyújthatnak több esetben. Ezeknek a sikeres bevezetése utat nyújthat a további kompetencia-fejlesztések felé.

mgyk.gyh
Fotó: Mogyoróssy Márton

Dr. Merczel Sára

 

 

 

vissza