A XIV. Vándorgyűlés központi gondolata a gyógyszerészi és gyógyszertári kompetenciák fejlesztése volt, amit több szempontból is körbe jártak. Cikkünkben a pénteki nap harmadik blokkját foglaltuk össze, ahol a kompetenciafejlesztés képzési és egészségipari aspektusait elemezték. A szekció moderátora dr. Tátrai Tibor volt.

 

Prof. dr. Szökő Éva előadása

Elsőként prof. dr. Szökő Éva MGYT elnökmutatta be „A képzési reform célkitűzései” című előadását, amelyet egy kérdéssel kezdett: Milyen területekre kell a képzésnek felkészítenie? Válaszából kiderült, hogy a közvetlen lakossági, a kórházi-klinikai gyógyszerellátás, a gyógyszeripar, a szakigazgatás és a gyógyszerkutatás számára szükséges a szakemberképzés. Ehhez olyan elvárt tanulási eredmények szükségesek, mint tudás, képesség, attitűd, autonómia és felelősség.

A továbbiakban visszatekintett a képzés –1985, az ötéves képzés bevezetése óta történt – átfogó reformjára. A múlt század kilencvenes évei óta vannak folyamatos változások. Ilyen pl.  a tematikák korszerűsítése, új ismeretek beemelése – hangzott el. Ezt követően a 2022. utáni curriculum-reformokkal foglalkozott, amelyek célja az átfogó korszerűsítés, a gyógyszerészi szakterületek változó igényeinek való jobb megfelelés. Mindezeket a közvetlen lakossági és kórházi-klinikai gyógyszerellátás, valamint a gyógyszeripar szempontjából vette górcső alá.

A gyógyszerészképzés reformja a betegközpontúság felé való elmozdulást igényét mutatja a gyógyszerellátás területén. Továbbra is magas a kontakt óraszám, a lexikális tudás számonkérése dominál, gyenge a megszerzett tudás gyakorlati alkalmazásának elsajátítása, hiányos a gyógyszerészi irányelvek, protokollok kidolgozása és megismertetése. Hiányzik az önállóság a projektfeladatoknál és a szakirodalom feldolgozásánál.

Ezt követően nemzetközi példákon bemutatta a gyógyszerészképzés porosz és angolszász modelljeit, megjegyezve, hogy a hazai a porosz modellt követi. A XXI. századi követelményeknek való megfelelés szempontjából azonban az angolszász irányzat ígéretesebb a rugalmassága, az innovációs képessége és a betegközpontú megközelítés miatt.

Kitért a korábbi hazai törekvések, így a gyógyszerészi szolgáltatások fejlesztésére is, példaként említette a metabolikus szindróma gyógyszerészi gondozási program kidolgozását, a Bella projektet, a Begónia programot a SZEBB programot. Mondandóját egy 2019-2020 között végzett pilot eredményeivel támasztotta alá.

A gyógyszerészi szolgáltatások jelenlegi fejlesztési lehetőségeinek ismertetésével folytatta előadását, bemutatva a gyógyszeralkalmazás áttekintésének egyes szintjeit. Úgy látja, a képzés és a gyógyszerészi szolgáltatások fejlesztésére a graduális képzés, a szakképzés, a továbbképzés és mikrotanúsítványok szintjén is szükség van. Előadását a gyógyszerészképzés SWOT-analízisének a bemutatásával zárta.

 

Dr. Fittler András előadása

„Mikrotanúsítványok – Gyors, célzott tudásbővítés és kompetenciafejlesztés lehetőségei a gyógyszerészetben” címmel dr. Fittler András, a PTE GYTK dékánja következett ezután.

Mondandóját három témakör köré csoportosította. Elsőként a „Mi a mikrotanúsítvány” kérdést járta körbe. A Nemzeti Felsőoktatási törvényt idézve válaszában elmondta, hogy „Tárgyleírást és kreditértéket is tartalmazó olyan igazolás, amely a felsőoktatási intézmény valamely kurzusának, moduljának elvégzése révén megszerzett tanulási eredményt igazoló közokirat.” Úgy látja, amikrotanúsítványok lehetővé teszik a folyamatos, élethosszig tartó tanulást, ami elengedhetetlen a gyorsan változó munkaerőpiacon.Célja – azEurópai Tanács 2022. évi ajánlása alapján – az egész életen át tartó tanulás támogatása, továbbá, hogykis tanulási egységek igazolják a megszerzett ismereteket, továbbá, hogyolyan speciális tudással, készségekkel és kompetenciákkal lássák el, amelyek megfelelnek a társadalmi, személyes, kulturális vagy munkaerőpiaci igényeknek.

Másodikként bemutatta a PTE GYTK „Gyógyszeralkalmazás áttekintése” című mikrotanúsítványt adó blended learning kurzusukat, amit gyógyszerészek számára dolgoztak ki. Ennek célja, hogy a közforgalmú és intézeti gyógyszerellátásban résztvevő gyógyszerészek számára átfogó ismereteket nyújtson a gyógyszeres terápia menedzselésének és optimalizálásának folyamatáról, továbbá „jó gyakorlat" mintákkal segítse a hatékony és hiteles gyógyszerészi tanácsadást. Ennek elemei között a legjobb szakmai gyakorlatok, szakmai protokollok és irányelvek integrálását, terápiabiztonságának és hatékonyságának növelését és kompetenciák fejlesztését említette.

A PTE „mikrotanúsítvány” programjának bemutatása során emlékeztetett arra, hogy 2024 júniusában megjelent a Belügyminisztérium egészségügyi szakmai irányelve a közvetlen lakossági gyógyszerellátás részeként gyógyszertárakban végzett gyógyszerbiztonsági ellenőrzésről. Programjuk során az irányelvben szereplő kérdéseket járják körbe. Miért lesz érdemes ezen a képzésen részt venni? – tette fel a kérdést, amit meg is válaszolt: mert az irányelv a hivatásuk kognitív komponensét erősítő és a betegek bizalmát fokozó szolgáltatásokat ír le. Biztonságot ad, a képzés „lefordítja” hétköznapi nyelvre és gyakorlati példákkal teszi „aha” élménnyé a benne foglaltakat, valamint biztonságos környezetben gyakorolhatja alkalmazásukat a résztvevő.

Előadása harmadik részében a mikrotanúsítvány kompetenciafejlesztéshez való kapcsolódásának kérdését járta körbe. Úgy látja, a rendszer alkalmas lehet a hamarosan megjelenő betegségspecifikus irányelvek képzésére és országos szinten kiterjeszthető a hazai képzőhelyen megvalósuló gyakorlati tréningek formájában. Alkalmas lehet továbbá a fenntartható (blended learning) továbbtanulásra, valamint új kognitív szolgáltatások idő- és költséghatékony bevezetésére (pl. vakcináció).

 

Dr. Kovács-Borbás Veronika előadása

“Innováció és paradigmaváltás a gyógyszeriparban – Kihívások és lehetőségek” című előadásával az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete nevében Kovács-Borbás Veronika market access menedzser következett ezután.

Az előadás bevezetéseként a gyógyszeripar átalakulásának folyamatát elemezte, illetve ismertette azokat a kihívásokat, amelyek a gyógyszeripar előtt állnak. Példaként említette, hogy a “blockbuster" korszak véget ért, “niche” területek kerültek fókuszba, illetve az új molekulák 80%-át startup cégek regisztrálják.

A továbbiakban a hazai gyógyszeriparról osztott meg adatokat: Magyarországnakhagyományosan erős a gyógyszeripari jelenléte – mondta.  Egy PWC által 2024-ben készített gyógyszeripari felmérés szerint hazánk 3,7 Mrd Euróval járul hozzá az ország bevételeihez és 55 ezer munkavállalónak ad munkalehetőséget.  A cél az, hogy ezt meg lehessen tartani. Ehhez képzett ésmotivált gyógyszerészekre is szükség van.

A gyógyszerészek gyógyszerfejlesztésben betöltött szerepét vizsgálta a továbbiakban. Úgy látja, a 90-es években a marketing és sales dominált, ma a cégek egyre szűkösebb piacon, egyre nagyobb versenyben vannak. „Ma az igazi perspektíva a kutatás-fejlesztésben és innovációban van” – hangzott el.

A versenyhelyzetet és a kihívásokat tovább elemezve elmondta, hogy számos innovatív vállalat kutatás-fejlesztési részleget tart fenn Magyarországon, ugyanakkor megfigyelhető, hogy ezek a kutatási központok koncentrálódnak a világban és a régióban. Tekintettel a kedvezőtlen gazdasági környezetre a régióban és hazánkban is, egyre veszítünk a versenyképességünkből, nem hoznak ide kutatás-fejlesztési központokat.

„Mit tehetünk ezek ellen?” – kérdezte. Ahhoz, hogy paradigmaváltásra kerüljön sor, arra is szükség van, hogy a lakosság jobban lássa, a gyógyszer érték, és hogy milyen esélyeket nyújt számára egy új gyógyszer kifejlesztése. Éppen ezért a lakosság és az egészségügyi szakma edukációja is kiemelten fontos. Ehhez a gyógyszerészeti szervezeteknek a gyógyszeripari vállalatokkal és a kormányzattal együtt kell működni – hangsúlyozta.

Végezetül a hazai klinikai vizsgálatokról ejtett szót.

mgyk.gyh
Fotó: Mogyoróssy Márton

 Dr. Tátrai Tibor

 

vissza