A XIV. Vándorgyűlés központi gondolata a gyógyszerészi és gyógyszertári kompetenciák fejlesztése volt, amit több szempontból is körbe jártak. A szombati plenáris ülés során az előadók a kompetenciafejlesztés politikai, hatósági és orvosszakmai aspektusait járták körbe. A moderátor dr. Hankó Zoltán és dr. Süle András voltak.

Az első előadó dr. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár volt – az előadásáról készített beszámolót külön cikkben olvashatják.

 

Dr. Szondi Zita előadása

Betegbiztonság a XXI. században – fejlesztési koncepciók a hazai egészségügyi ellátórendszerben címmel dr. Szondi Zita, az OKFŐ főigazgató-helyettese következett az egészségügyért felelős államtitkár előadása ezután.

Először az Országos Kórházi Főigazgatóságról (OKFŐ) osztott még néhány adatot. 2021-ben alakult meg, majd kialakították a vármegyei struktúrát és létrehozták a gyógyszerészeti főosztályt.Ezután négy oldalról közelítette meg a betegbiztonság, illetve az ezzel kapcsolatos fejlesztések kérdéskörét: (1) a betegbiztonság jelentősége, (2) minőségértékelés, (3) informatikai fejlesztési prioritások, (4) humán erőforrás fejlesztési prioritások.

A betegbiztonság jelentőségével kapcsolatban elmondta, a cél az egészségügyi ellátással összefüggő, akaratlan károkozás kockázatának az elfogadható minimumra csökkentése. E cél érdekében rendszer-, szervezeti és egyéni szinten is csökkenteni kell a nemkívánatos események bekövetkeztének valószínűségét, és a nemkívánatos események kialakulásának megelőzését támogató stratégiákat kell alkalmazni. Úgy látja: a betegbiztonságot a nem megfelelő szervezeti kultúra, a szűkös erőforrások, szoftverproblémák, hibás kommunikáció és a változásokkal szembeni ellenállás is csökkentheti.

A betegbiztonság minőségértékelésével kapcsolatban megjegyezte: azért dolgoznak, hogy a legnagyobb mértékben biztosítsák a biztonságot és az elégedettséget. Ismertette a minőségértékelés jogszabályi hátterét, bemutattaaz egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítását célzó törvény elemeit, az OKFŐ szervezeti és működési szabályzatát meghatározó BM utasítást, majd részletezte a Minőségirányítási Iroda feladatait.

A továbbiakban a biztonságértékelés módszertani kérdéseivel foglalkozott. Bemutatta ennek elemeit. Ezek: humán erőforrás menedzsment, gazdálkodás, munkaszervezés, klinikai audit, betegbiztonság és rizikómenedzsment, klinikai vizsgálat, a betegek és a társadalom szempontjainak érvényesülése. Megjegyezte, hogy a kórházak visszajelzést kapnak arról, hogy adott indikátor esetében saját eredményük hol helyezkedik el az adatsorban. Össze tudják hasonlítani magukat a többiekkel annak ellenére, hogy anonimizált módon lehet látni a kórház-csoport többi tagjának eredményét. Ez lehetővé teszi az intézmények számára, hogy könnyen beazonosítsák, mely indikátorokban van jelentős lemaradásuk a többiekhez képest.

Az informatikai fejlesztésekkel foglalkozott harmadikként. Ennek kapcsán kiemelte az egyes prioritásokat, az egymással automatikusan kommunikáló egészséginformatikai rendszerek, illetve a különböző egészséginformatikai rendszerekben egymásra épülő funkcionalitásoknak a fontosságát.

Az Ápolástámogató rendszer ismertetése után megjegyezte, az egységes intézményi gyógyszertári szolgáltatás a gyógyszerész szakma és a fenntartó közös célja. Ehhez az intézményi gyógyszertárakban végzett feladatok által alkotott, egymással összefüggő rendszer teljeskörű és intézményenként azonos támogatása szükséges. Ezt teszi lehetővé az egységes informatikai rendszer. A gyógyszertári készletgazdálkodás egységes hátterének megteremtése elengedhetetlen az országos szintű gyógyszerellátás adatalapú tervezéséhez, illetve az ellátásbiztonság szintjének emeléséhez, valamint az egységes rendszer segíti az azonos szakmai színvonal kialakítását, a területfüggetlen ellátási szint biztosítását. A PharMagic rendszer több kórházban biztosította a gyógyszertári készletgazdálkodás hátterét az országos bevezetést megelőzően is.

Végezetül a humánerőforrás-fejlesztési prioritásokkal foglalkozott, részletezte a szakdolgozói kompetenciák fejlesztésének kérdéseit és gyakorlati jelentőségét.

 

Pálffyné dr. Poór Rita előadása

A következő előadó Pálffyné dr. Poór Rita országos tisztifőorvos-helyettes (NNGYK) volt A gyógyszerbiztonság és betegjogok letéteményese a gyógyszerész: Gyógyszerbiztonság – a betegek jogos igényeihez igazított ellátás című előadásával.

A kompetenciafejlesztés hatósági szempontjainak ismertetésével kezdte mondandóját. Fontosnak tartotta leszögezni: A hatóság jogalkalmazó, illetve módszertani központ, valamint oktató tevékenységet is folytat a gyógyszerészet területén. Fókuszában a beteg áll, valamint a gyógyszerészek biztonságos szerepvállalása, védelme is szívügyük e kérdésben.

Sorolta a betegek betegbiztonsággal kapcsolatos jogos igényeit, majd a kutatás-fejlesztés -innováció témakörével kapcsolatban megjegyezte, hogy az elmúlt évtizedekben számos súlyos, korábban gyógyíthatatlan betegség az innovatív gyógyszereknek köszönhetően vált gyógyíthatóvá vagy hatékonyabban kezelhetővé. Mindössze tíz év alatt 1,74 évvel növekedett a várható élettartam az OECD országokban, amelyhez az innovatív gyógyszerek 73 százalékban járultak hozzá. Az Európa Parlamentnek is célkitűzése a klinikai vizsgálatok és a kapcsolódó IT fejlesztések élénkítése.

A következőkben rátért a gyógyszerengedélyezés néhány kérdésére, majd a törzskönyvezés kérdései kerültek fókuszba – munkájukat a hatásosság, biztonságosság és minőség jelszava alatt végzik.

A magisztrális gyógyszerkészítéssel kapcsolatban idézte az Európa Tanács Miniszterek Tanácsának ResAP (2016) 1. számú ajánlását : „A betegellátásban részt vevő szakembereknek együttesen kell felelősséget vállalniuk azért, hogy eldöntsék, milyen esetekben jelent előnyt, ha a gyógyszert gyógyszertárban készítik el. Figyelembe kell venniük a beteg egészségügyi szükségleteit. A gyógyszerésznek vissza kell utasítania a rendelt gyógyszer gyógyszertári elkészítését, amennyiben rendelkezésre áll a piacon gyógyszerészetileg egyenértékű gyógyszer, tájékoztatnia kell az orvost e gyógyszer létezéséről, és meg kell beszélnie vele, van-e speciális szükség magisztrális gyógyszerkészítmény kiadására.

A következőkben a megélt hiányhelyzetekből levonható tanulságok alapján sorolta azokat a teendőket, amelyek javíthatják a betegbiztonságot. Jogszabályi változtatásokra, az új kihívásokra adott gyors válaszokra van szükség. Nagyobb országos vészhelyzeti tartalékot kell képezni gyógyszerekből, ugyanakkor fontosaz előrelátás, a nemzetközi trendek figyelése. A gyártókkal való szorosabb együttműködésre is kitért.

A gyógyszerminőség biztosítása kapcsán szót ejtett a gyógyszerészi felelősségről is. Úgy látja, a gyógyszerminőség területén a magyar hatóság érdemei elismertek. Tagja vagyunk az EDQMGyógyszerkönyvi- és QWP-munkacsoportnak. A magyar soros elnökségi üléseknek is témája volt a gyógyszerminőség.

A gyógyszerészi gondozással kapcsolatban említette, hogy az NNGYK részt vesz mind a közforgalmú, mind a kórházi gyógyszerészet területére kiterjedő gyakorlati útmutatások, módszertani levelek, irányelvek összeállításában, kiadásában.

A patikák kvázi információs központok lehetnek – hangzott el, ami a betegbiztonságot növeli – erre utalnak a COVID alatti tapasztalatok is.Ki lehet használni például a digitalizáció előretörését. A betegadatokhoz szélesebb körben történő hozzáférés, a konszenzussal kialakított szakmai ajánlások is ezt a cél szolgálják. Megjegyezte, hogy a gyógyszerészi szakértői tevékenység mint új gyógyszerészi kompetencia került a jogszabályba.

 

Prof. dr. Bogos Krisztina előadása

A következő előadó Prof. dr. Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója volt. Előadásának címe: Mit tehet az orvos és a gyógyszerész az asztmás és a COPD-s betegekért?

Bevezetőjében néhány adatot osztott meg a légszervi megbetegedésekkel kapcsolatban. Világviszonylatban a legmagasabb halálozású koszorúér betegséget és stroke-ot harmadik helyen a COPD, negyediken az alsó légúti fertőzések, hatodik helyen pedig a tüdőrák követi. Hazánkban a légzőszervi betegségek 2022-ben a harmadik leggyakoribb halálokot jelentették és minden 10. halálesetért felelősek voltak.A tüdőrák mindként nemben a vezető daganatos halálok Magyarországon, férfiakban meghaladja a vastagbél + prosztatarák, nőkben az emlő + méhnyakrák okozta együttes halálozást.

A továbbiakban ismertette az obstruktív betegségek kórfejlődését, differenciáldiagosztikáját és kezelési alapelveit. Először az asztma, majd a COPD kapcsán osztott meg adatokat, bemutatta mindkét betegség előfordulásának gyakoriságát, vármegyénkénti előfordulásukat, a gondozásban lévők számát. Ezt követően részletezte az említett betegségek tüneteit, a kialakulásukat befolyásoló tényezőket, kórlefolyásukat és terápiájukat.

Ezt követően sorra vette a gyógyszerészi gondozás lehetőségeit COPD és asztma esetén. Úgy látja, a gyógyszerészek jelentős szerepet játszhatnak a COPD-s betegek felderítésében, diagnosztizálásának elősegítésében, a betegségre jellemző életkori, tüneti és kockázati tényezők felismerésével és a korán kiszűrt esetek orvoshoz irányításával.

Bemutatott egy ajánlást a beteg állapotának felmérésére és egy kérdőívet a nehézlégzés súlyosságának megállapítására. Kitért a gyógyszerész-beteg konzultációk fontosságára: ezek gyakoriságát a beteg igényeinek megfelelően kell meghatározni.Minden betegnek fel kell ajánlani a soron kívüli konzultáció lehetőségét probléma esetén. A COPD diagnózisa és komplex kezelése orvosi kompetencia, azonban a sikeres gyógyszerészi gondozási tevékenységhez szükséges ismerni a beteg állapotát és a betegségének súlyosságát jellemző paramétereket, tüneteket. Fontosnak tartja a gyógyszerészek szerepét a betegség kontrolljában is.

 

Dr. György László előadása

Utolsóként dr. György László, gazdasági stratégiákért és a Tanítsunk Magyarországért program irtányításáért felelős kormánybiztos, az ELTE adjunktusa a “Gazdaságstratégiai megfontolások a középosztályosodást segítő meritokratikus gazdaságpolitikáról – A középosztály és a gyógyszerészet viszonya” című előadása hangzott el.

A szombati előadásra a Táltosképző keretében került sor, így a vándorgyűlés hallgatóság kibővült azokkal is, akik a Táltosképzőre érkeztek.

Kezdetként feltette a kérdést: már tudjuk, mitől buknak el a nemzetek, de vajon mitől lesznek sikeresek? Egy közpolitikai döntés eredményességét három időtávon érdemes vizsgálni. Az egyik a taktikai szint, amely pár hónapos időtartamot ölel fel, másik a stratégiai, amely pár évet ölel fel, a harmadik a történelmi sík. Mondandóját több hazai és külföldi példával támasztotta alá. Előfordulhat, hogy míg az egyik szinten eredményes lehet a cselekvés, az hosszabb távon inkább hátrányos – emelte ki.

Ezután rátért arra, hogy erős középosztály nélkül nincs erős nemzet, a középosztály létrejöttében kifejezett szerepe van a gyógyszerészeknek. Példaként említette, hogy 2008-as pénzügyi válság óta az amerikai alsó középosztály lecsúszása figyelmeztető jel lehet a gyógyszerészeknek arra, hogy veszélyben lehetnek, ha nagy multinacionális vállalatok fenyegetik egzisztenciájukat. Hangsúlyozta a családi és hazai vállalkozások fontosságát  Ismertetett egy svájci példát, ahol folyamatosan ügyelnek arra, hogy minden szükséges terméket lehetőleg helyi vállalkozásoktól szerezzenek be.

Ezt követően feltette a következő kérdést: Azt már tudjuk, miért buknak el nemzetek, de mitől sikeresek? A válaszhoz kifejtette a sikeres nemzetek fejlődési útját, kétfajta elméletet, illetve gyakorlatot mutatott be. Az egyik a 2024-es közgazdasági Nobel-díjasok – Daron Acemoglu, James Robinson, Simon Johnson – tanulmánya volt. Szerintük a jó intézmények a siker tényezői, ennek elemei a verseny, az inkulzív (vagyis a gazdaság hasznát széles rétegek körében szétterítő) szakpolitikák, a jogállam, a demokrácia, a szabadság és a magántulajdon. Ezzel szemben az „embrionális fejlődés elmélete” más utat vázol fel. Szerzője, Wen Ji szerint a fejlődés olyan, mint az egyedfejlődés. Nem szervátültetéssel jön létre az egyed sem, hanem egymásra épülő folyamatok révén, az embrióból kiindulva végigmegy az egyes fejlődési állapotokon, amíg kifejlett egyeddé válik. Ebből következik, hogy a nemzetek esetén is első anemzetépítés, majd jön piacteremtés, következik az első és második ipari forradalom, végül jön a középosztályosodás és a jóléti társadalom. A bemutatott példák alapján e második út eredményesebb – fejtette ki.

mgyk.gyh
Fotó: Mogyoróssy Márton

vissza