Ha tegnap született volna intézkedés, már az is késő lenne

Dr. HankĂł ZoltĂĄn elnĂśk mĂĄrcius 31-ĂŠn a Kossuth rĂĄdiĂł „JĂł reggelt MagyarorszĂĄg” cĂ­mĹą mĹąsorĂĄnak vendĂŠge volt. A Csete BeĂĄta mĹąsorvezetővel folytatott beszĂŠlgetĂŠs az alĂĄbbiakban olvashatĂł.

Csete Beáta műsorvezető: A hazai gyógyszer ellátás többpontján is ráncfelvarrást ígért Takács Péter egészségügyét felelős államtitkár, mindez pedig a Magyar Gyógyszerész Kamara vándorgyűlésén történt. Tervei szerint az alapellátáshoz igazítanák a patikák ügyeleteit is, emellett pedig felülvizsgálják a nagyértékű gyógyszerek támogatását. Aztán történik majd még itt más is. Hogyha minden igaz, erről beszélgetünk a következő percekben. Hankó Zoltánnal a Magyar Gyógyszerész Kamara elnökével jó reggelt kívánok!

HankĂł ZoltĂĄn: Kezeit csĂłkolom!

CsB: Ugye új szerepet kaphatnak majd a gyógyszertárak is. Itt az oltásokról, a vakcinázásról is beszélünk, de előtte nézzük meg azt, hogy miért is van szükség a gyógyszerellátásban, az egészségügynek ezen a területén erre az úgynevezett ráncfelvarrásra.

HZ: 2010 és 2018 között szisztematikusan, módszeresen a kormánnyal együttműködve, tehát a kormány és a kamara egy előre kidolgozott program mentén alakította ki a gyógyszerellátásnak a jelenlegi rendjét. Ez egy szabályozott piaci keretek között nyújtott egészségügyi szolgáltatás. De 2018 óta istenigazából érdemi beavatkozás ebben a rendszerben nem történt. Holott az ilyen szabályozott rendszereknél a ránc felvarrása, ahogy államtitkár úr említette, illetve az éppen aktuális szakmai és jogi szabályoknak a folyamatos felülvizsgálata és szükségszerinti korrekciója indokolt. Ez nem történt meg. Úgy tűnik, hogy a kormánnyal történt egyeztetés értelmében elindul ez a munka. Jobb később, mint soha. És bízom abban, hogy azok a feszítő gondjaink, amelyek az elmúlt néhány évben felhalmozódtak, ennek a munkának a révén, hasonlóan, mint a 2010 és 2018 közötti időszakban, szisztematikusan feldolgozhatóak kell lesznek.

CsB: Nézzük azokat az intézkedéseket, amelyekre most szükség van. Ugye itt nagyon fontos az, hogy meglegyen az egyensúly. Részben jó legyen a lakosságnak, azoknak, akik az egészségüggyel szinte napi kapcsolatban vannak, mert akár orvoshoz járnak, akár patikába járnak, hogy minél kevesebb problémával járjon ez a mindennapi akció. És hát fontos, hogy maguknak a gyógyszerészeknek is könnyű legyen, vagy ne legyen nehéz vagy nehezebb, (ne legyen) még nagyobb a teher, mert hogy azzal leterheltebbek lesznek, az pedig nem viszi előre a munkát.

HZ: Itt nemcsak a gyógyszerészekről, illetve a betegekről van szó, hanem arról a környezetről is, amelyik lehetővé teszi azt, hogy a gyógyszerészek normálisan tudják végezni a munkájukat. Ennek az egyik része, hogy az országban többé-kevésbé kiegyensúlyozottan, mindenhol legyen elérhető gyógyszertár. Ennek persze vannak feltételei. Egyrészt nyilván az, hogy legyen szakember, aki ott van és dolgozik. Másrészt ezek a gyógyszertárak, tekintettel arra, hogy vállalkozási keretek között működnek, a vállalkozás működéséhez szükséges feltételeket is tudjuk biztosítani. És itt említette Szerkesztő asszony a nagyértékű gyógyszereket. Szeretném jelezni, hogy a gyógyszertárak gazdálkodását illetően az egyik legnagyobb problémánk a nagyértékű gyógyszerekkel kapcsolatos ár- illetve árrésszabályozás. Hadd mondjak egy példát. Hogyha mondjuk egy száz vagy kétszáz vagy ötszázez forintos értékű gyógyszert kell a gyógyszertárnak értékesíteni a betegnek, ilyenek vannak és egyre több, akkor ezeknek a gyógyszereknek az árrése, tehát amit a gyógyszertár az árban érvényesíthet, a banki átutalási költséget sem fedezi. Ebből következően ilyen és ehhez hasonló problémákat kell tudnunk az elkövetkező időszakban megoldani ahhoz, hogy a gyógyszertárak működőképesek legyenek. A másik része, hogy a vidéki kistelepüléseken is meg kell tudnunk őrizni a gyógyszerellátást. Ezeken a településeken, azt kell mondanom, hogy az ott dolgozó, ott működő gyógyszertárak még nehezebb helyzetben vannak, mint a nagyvárosiak, mert az a fizetőképes kereslet a betegek részéről, illetve az a fajta igény, ami az OTC, tehát a vény nélküli gyógyszerek, étrend-kiegészítők és egyebek kapcsán jelentkezik, ezeken a kistelepüléseken lényegesen kisebb. Itt nekik a drága gyógyszereknek a veszteségét alig van lehetőségük kompenzálni. Tehát amikor államtitkár úr mondja, hogy bele kell nyúlni, bele kell avatkozni a rendszerbe, akkor ezek a gyógyszertárak, illetve az intakt gyógyszerellátásnak a jövőjét alapvetően meghatározó kérdésekké váltak az elmúlt években.

CsB: Egy másik fontos kérdés még, és nem tudom, hogy ez például a gyógyszertáraknak a helyzetét segíti, vagy inkább csak a lakosságnak, hogy Magyarországon is megnyílna vagy megnyílhatna az út a patikában beadható védőoltások előtt. Mi kell ehhez a patikában?

HZ: Hát ez egy nagyon régi történet. Emlékszem, hogy 2015-ben mentem be először a minisztériumba azzal a javaslattal, hogy a gyógyszertárakban is lehessen vakcinázni, illetve védőoltásokat beadni. Akkor azt mondta az akkori politikai vezetés, bár érzékeny volt a javaslatainkra, hogy ez most nem aktuális. Aztán jött a Covid-járvány. Akkor a politika számára is fontos lett volna, de nem voltak meg azok a jogszabályi és szakmai feltételek, amelyeknek a mentén a gyógyszertárakban lehetett volna védőoltásokat beadni. A kórházi kollégáim viszont a COVID- vakcinálásban maximálisan részt vettek, mert az összes technológiai előkészítést az oltópontokon ők csinálták.

CsB: Milyen jogszabályok kellenek ahhoz? Hát a háziorvos felírja, ugye már be se kell menni a házi orvoshoz, felkerül a felhőbe, elmegyünk a patikába kiváltani, és ezt követően elmegyünk a háziorvoshoz. Akkor nem egyszerűbb az, hogyha ott a patikus, akinek nyilván van olyan jellegű egészségügyi képzettsége, hogy be tud adni egy injekciót, meg tudja oldani? Kérdés, hogy van-e elég patikus, tehát hogy van-e mondjuk erre kapacitásuk?

HZ: Először is azt kell mondanom, hogy maga a gyógyszertár egy szabályozott tevékenységet végző egészségügyi szolgáltató. Magyarul mondva azt csinálhat, amit a jogszabály megenged. Ebből fakadóan ahhoz, hogy vakcinálni lehessen a gyógyszertárban, kell egy jogszabályi feltétel. Másfelől szükség van arra, hogy ne az officinában, tehát ahol ott van a gyógyszert kiváltó beteg, ott adjuk be ezt a védőoltást, a többi beteg előtt. Szükség van egy olyan helynek vagy olyan idősávnak a kialakítására, amikor ezt meg lehet csinálni. Harmadrészt pedig utána le kell ültetni őt, mert igaz, hogy nagyon ritkán, de van allergiára, egyéb (problémára) lehetőség, és hogyha ez előjön, akkor ott nekünk helyben kell tudni segíteni. És hát számtalan dologban edukálni kell a kollégáinkat. Vannak olyan kollégáink, akik azért nem mentek orvosnak, mert félnek a vérnek a látványától, tehát ezt a részét is meg kell oldani. De én azt gondolom, hogy a gyógyszertáraknak egy jelentős hányada erre egyrészt képes, másrészt a szándék is megvan arra, hogyha a feltételeket tudjuk biztosítani, hogy akkor a vakcinálás elinduljon.

CsB: Ugye több intézkedésről, tervezett intézkedésről beszéltünk itt az elmúlt percekben. Mikor válhatnak ezek valóra, mikor lehet ezekből cselekedet?

HZ: Hát azt kell mondanom, hogy ami az árszabályozással kapcsolatos kérdés, ott hogyha tegnap született volna intézkedés, már az is késő lenne. A vakcináció kapcsán, ahogy előbb említettem, a jogszabályi feltételektől kezdve a szakmai szempontokat is kell tudnunk biztosítani. Nagyon örülnék annak, hogy a világban mi lennénk a negyvenegyedik ország, ahol ezt el tudjuk indítani viszonylag hamar.

CsB: HankĂł ZoltĂĄn a Magyar GyĂłgyszerĂŠsz Kamara elnĂśke volt a vendĂŠgĂźnk. KĂśszĂśnjĂźk szĂŠpen!

A beszĂŠlgetĂŠs linkje itt talĂĄlhatĂł:

https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-kossuth/?date=2025-03-31_06-00-01&enddate=2025-03-31_09-10-00&ch=mr1 (6:48-tól)