A Küttel-hagyatékból rendezett kiállítást 2018. december 17-én 17 órakor nyitották meg Kőszegen a Fekete Szerecseny Patikában, a Rákóczi utcai Küttel-házban.
A megnyitón jelen volt a család 12 generációját képviselő dr. Küttel István is, aki a tárlat összeállítója is egyben. A kiállítást megtisztelte jelenlétével a Kőszegi Városi Múzeum igazgatója, aki elmondta, hogy a patikamúzeum a városi múzeum tagintézménye. Korábban ebben az épületben eszköztörténeti kiállítás volt, és a Küttelekről egy szó sem esett, pedig 300 éves történetük van.
Az alpolgármester arról beszélt, hogy a városban a házak az ott élő családok után kapták neveiket, az épületek a polgári létről is mesélnek. Nem a világpolgárról, hanem a helyi polgárról, ami a város felé vállalást jelent, „odaszentelt érdeket”, és csak ez az „odaadott élet” hoz szép terméseket.
A Vas Megyei Gyógyszerész Kamara elnöke köszönetet mondott az EMMI-nek és a városnak az anyagi támogatásért, ami lehetővé tette a ház felújítását. Kiemelte: a Küttel-hagyaték országosan is egyedülálló, még Európában is ritkaságnak számít. A szakma büszke arra, hogy ez a dinasztia 300 éven át itt munkálkodott. Az államosítás szétverte a gyógyszerészcsaládokat, bolti eladókká degradálta a patikusokat. A magángyógyszertárak létrejötte kicsit változtatott ezen, és az is, hogy 2017-től újra gyógyszerészek kezébe kerültek a patikák.
Ezt követően dr. Küttel István röviden ismertette a 300 év történéseit. „328 évvel ezelőtt, 1690. karácsonyán, december 24-én bevándorló szülők gyermekeként Kőszegen megszületett Küttel Sámuel, aki mostohaapja példájára a gyógyszerészi pályát választotta. Tehetségével, szorgalmával alig három évtized alatt megalapozta a hét generáción keresztül ebben a házban tevékenykedő gyógyszerészdinasztiát. Ezt a több generáción átívelő szolgálatot az MGYK Vas Megyei Szervezete felterjesztésére 2017. május 27-én Vas Megyei Értékké nyilvánították. Azonban véleményem szerint a felmenőim története nem csak a patikusi tevékenység miatt, hanem az evangélikus egyháznak, a közéletnek és a hazának a szolgálata révén is kiemelt figyelmet érdemel. A házassági szerződések és örökösödési iratok tanúsága szerint a törvényesség, a jogbiztonság és a családi összefogás végigkísérte őseim történetét. Ez tette lehetővé, hogy egészen az 1950-es államosításig több generáción keresztül a patikatulajdonosok korai halála, az ezt követő anyagi nehézségek és a történelem több évszázados viharai ellenére meg tudták tartani a nem könnyű megélhetést biztosító vállalkozásukat, otthonukat. Azonban az említett sorsfordító időpont ismét válaszút elé állította őseimet, pontosabban nagyapámat és apámat. Johann Gallus Küttelhez hasonlóan ismét a menekültsorsot válasszák, és új hazát keressenek, vagy a sötét, megalázó diktatúra keretei között, tulajdonaiktól megfosztva állami alkalmazottként a megváltozott körülmények ellenére is a gyógyszerészi hivatást szolgálják. 
Ők az utóbbit választották. Sorstársaikkal együtt a hatalom utasítására megteremtették a szocialista gyógyszerellátást Magyarországon. Édesapámnak egyfajta elégtételt jelentett, amikor 1988-ban még a szocializmus keretei között egykori családi patikájukban megnyitották a polgári patikamúzeumot, azonban csalódást jelentett számára, hogy a rendszerváltás után nem kaphatta vissza az európai kultúra által évezredek alatt kialakított jogrendszernek megfelelően családi örökségét, patikaházát, pontosabban patikaházait. Igaz, Sepsey Tamás, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal egykori elnöke 1992. decemberében a kárpótlási jegyekhez mellékelt levélben megírta az okait, hogy miért nem tudják a több százezer magyar állampolgárnak visszaadni jogos tulajdonát. De akkor még nem gondoltuk, hogy a mindenkori magyar állam nem fog mindent megtenni azért, hogy ezeket a vissza nem adott, sokszor műemlék ingatlanokat megfelelően karbantartsa, szükség esetén felújítsa. Én a Küttel család nevében arra kérem egykori házunk jelenlegi tulajdonosát, használóját, illetve jövőbeli használóit, az előbb vázoltakat figyelembe véve állatorvosi nyelven szólva „a jó gazda gondosságával” lakják az épületet. Révész József múzeumigazgató évtizedek óta együttműködve a családunkkal újítja meg, bővíti a gyógyszerészet-, illetve családtörténeti kiállítást, amiért köszönetemet szeretném kifejezni a Küttel család nevében.”
A kiállításról készült fotókat az alábbi linkre kattintva lehet megtekinteni.
https://photos.google.com/share/AF1QipNwhAAQmexsfhDuNCtJmayIWxFpE0W_6f5kZeBZYAOIQJgsUL4RIjBT4b4pAqIwhw?key=MEhwYjRWeEdCQjhsMzRGT3VIMmozZU40SHJRbnJR
