Hogyan védenek a véd?oltások?
A fert?z? megbetegedések kiállása során a szervezetünk ?sejtes? és ?ellenanyag-közvetítette? immunitást alakít ki.
Az immunrendszerünk részét képez? falósejtek bekebelezik a kórokozókat. Megölik és feldarabolják azokat. A megfelel? darabokat, amelyeket antigéneknek és/vagy epitopoknak nevezünk, megmutatják a memória sejteknek, az ellenanyag termel? B fehérvérsejteknek valamint a segít? és végrehajtó fehérvérsejteknek (T-sejteknek). Ez az immunrendszer ?tanulásának? szakasza, ami általában 7 napot vesz igénybe. Ekkor már kialakulnak a megbetegedés kezdeti tünetei (1/A ábra).
Ezt követ?en a kórokozó antigénjét felismer? fehérvérsejtek elszaporodnak (klónokat képeznek). Közben termelik az ellenanyagokat, és az ellenanyagok megkötik, feloldják, a fehérvérsejtek pedig ölik vagy felfalják a kórokozókat, s?t a károsodott (vírushordozó) sejteket is. Ilyenkor alakulnak ki a megbetegedések jellegzetes tünetei: láz, fájdalmak, gyulladások, kiütések stb. amiket a rengeteg elpusztított kórokozó mérgei, az elpusztult beteg sejtek anyagai, a tovább szaporodó kórokozók, és a védekezés közben termelt fehérjék károsító hatása okoz (1/A ábra, 7-30 nap, els? ferde nyíl).
Egy második azonos fert?zés már csak az immunrendszer válaszát idézi el? 7 napon belül, de tünetek és betegség nélkül (1/A ábra, második ferde nyíl).
A véd?oltás azt jelenti, hogy a szervezetünk immunrendszerének megmutatjuk azokat a kórokozókat, amik kés?bb megbetegedést okozhatnak.
A véd?oltás az immunrendszer iskolája! Megtanítja a szervezetünk 1/10 részét kitev? immunrendszernek, hogy készítsen ellenanyagokat és memória sejteket az adott kórokozók ellen, mert így kés?bb, ha az adott él?, vad mikroorganizmus megjelenik a szervezetben, akkor késlekedés nélkül mozgósítani tudja az immunsejteket. Az 1/B ábra mutatja, hogy a véd?oltások után az immunrendszer már az els? fert?zéskor is ártalmatlanná teszi a kórokozókat anélkül, hogy a betegség tünetei kialakulnának, és hét napra rövidíti a hatékony védekezés kezdetét.
Mi a különbség a gyógyszerek és a véd?oltások között?
Lényeges különbség a gyógyszerek és a véd?oltások között, hogy a gyógyszerekkel szemben a kórokozók rezisztenssé válhatnak, ellenben a véd?oltás segítségével létrehozott véd?hatással szemben a kórokozók, nem tudnak ellenállóvá válni, hiszen a kórokozóval szembeni tényleges védelmet nem közvetlenül maga a véd?oltás jelenti, hanem az oltás következtében felébredt, meger?södött immunrendszer. Ezért is nem jelent a véd?oltás azonnali védelmet egy kórokozóval szemben. Az immunrendszer teljes felébredéséhez, meger?södéséhez id?re és rendszerességre van szükség.
Mi a nyájimmunitás?
A nyájimmunitás azt jelenti, hogy a népesség elég nagy hányadának beoltása védettséget biztosít a be nem oltottak számára is, hiszen nincs kit?l elkapniuk a betegséget. E jelenség komoly szerepet játszik a járványok kialakulásának megakadályozásában. Ha azonban az oltatlanok aránya egy közösségben kritikus szint alá csökken, akkor e hatás megsz?nik.
A kanyaró esetében minimum 95 százalék, a mumpsznál pedig 86 százalék oltottsági szint szükséges az oltatlan ?potyautasok? védelméhez. Az oltásellenesség egyik veszélye tehát az, hogy a helytelen döntéssel kisebb-nagyobb közösségek egészségét kockáztatjuk.
Hogyan lehet forgalomba hozni egy véd?oltást?
Az oltások (továbbá bármilyen gyógyszer) forgalomba hozatala csak úgy lehetséges, ha el?tte rendkívül szigorú klinikai kísérletsorozatot végeznek el. A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Min?ség- és Szervezetfejlesztési Intézet Országos Gyógyszerészeti Intézetének (GYEMSZI OGYI) feladata biztosítani, hogy hazánkban az egészség meg?rzéséhez és helyreállításához bizonyítottan hatásos, biztonságos és magas min?ségi követelményeknek eleget tev? gyógyszerkészítmények álljanak rendelkezésre. A hazánkban alkalmazott oltóanyagok nagy része az Európai Unió Gyógyszerügynöksége (EMA) által törzskönyvezett, engedélyezett. Ebben az engedélyezési folyamatban az Országos Epidemiológiai Központ szakhatóságként és/vagy szakért?ként vesz részt.
Az engedélyezés el?tti klinikai vizsgálatokon túl a forgalmazást követ?en is történnek ? szintén rendeletileg meghatározott módon és ideig ? vizsgálatok (post marketing vizsgálatok). Ezek egyik célja az oltást követ? nemkívánatos, ritkán el?forduló eseményekfigyelése, elemzése. A post marketing vizsgálatok eredményei ? szükség esetén ? beépülnek a kísér? iratok szövegébe (alkalmazási el?irat, betegtájékoztató). Ezek nyilvános adatként a GYEMSZI OGYI és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) honlapjain bárki számára elérhet?ek magyar nyelven is.
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat fontosnak tartja leszögezni, hogy az oltással kapcsolatos kockázatok összehasonlíthatatlanul, nagyságrendekkel kisebbek annál, mint amit a velük megel?zhet? súlyos fert?z? betegségek, a szöv?dmények jelenthetnek.
Országos Epidemiológiai Központ
ÁNTSZ Országos Tisztif?orvosi Hivatala
