A Széll Kálmán-terv szigora fölveti a kérdést, miként támogathatja majd az állam kevesebb közpénzből ugyanannyi beteg orvossághoz jutását. Erről már korábban egyeztetések kezdődtek a kormányzat és a szakmai képviseletek között, újabb javaslataikat a gyógyszerészek nemrég fogalmazták meg.

A gyógyszerrendelés jelenlegi gyakorlatán a kamara például úgy változtatna, hogy az orvos a jövőben is háromhavi adagot írhatna fel, de a beteg egyszerre csak egyhavit válthatna ki.

Hankó Zoltán alelnök indoklása szerint ugyanis menet közben sok betegnél terápiát vált az orvos, így a negyedévre kiváltott készítmény, azzal együtt a köztámogatás egy része kárba vész. A gyógyszerellátás működőképességéért írt javaslat hat pontja a patikák életben maradásáról, valamint a hatékonyság növeléséről szól. Ezek egyike a patikában készülő – úgynevezett magisztrális – gyógyszerek újbóli térnyerését emeli ki.

Óvatosságra int a kamara a biológiai orvosságok támogatásánál. Hankó szerint itt is érvényesülnie kell az árversenynek, azzal a megszorítással, hogy ezeket az orvosságokat nem szabad helyettesíteni, mert az jelentős kockázattal jár a betegnek. Az új pácienseknek azonban csak az alacsonyabb áron befogadott orvosságot lehetne fölírni.

A kamara gondolkodik a szeptember 1-jétől esedékes népegészségügyi adó továbbfejlesztésében is. Fölhívják a figyelmet, hogy rengeteg az olyan termék és szolgáltatás, amely az egészség hamis ígéretével kecsegtet, hatásossága azonban nem bizonyítható. A köztestület tömegessé tenné és magasabb szintre emelné a gyógyszerészi gondozást a patikákban, a személyes tanácsadást pedig protokollok szerint végeznék a munkatársak, fokozva ezzel az információk szakmaiságát. A kamara a többi között azt reméli, javaslatai biztonságot nyújtanak a kistelepülések patikáinak is.

Niczky Emőke
Magyar Hírlap