Az MGYK elnöksége 2023. augusztus 2-án a Területi Elnökök Értekezletével (TEÉ) kibővítve rendkívüli ülést tartott a Kamara székházában. Az együttes ülést dr. Hankó Zoltán vezette. Az elnökség és a TEÉ tagjai végig határozatképes létszámban voltak jelen. Az ülésen állandó meghívottként részt vettek a MOSZ delegáltjai is.

Az összejövetel dr. Hankó Zoltán köszöntő szavaival vette kezdetét, majd a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv-hitelesítők és a napirend elfogadása következett. „Kicsit formabontó ez az összejövetel” – vezette be mondandóját, majd elmondta, hogy az ülés célja „Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet, valamint a közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről szóló 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet módosításáról szóló miniszteri rendelet tervezetéhez” kapcsolódó kamarai vélemény kialakítása. Az elnökség és a TEÉ tagjai korábban már megkapták az említett dokumentumot, így mindannyian ismerték azt. 

A továbbiakban az elnök felolvasta az egyes társszervezetek véleményét a tervezettel kapcsolatban. Az MGYT a Belügyminisztériumba eljutatott szakmai véleménye szerint a gyógyszerész személyes jelenléte elengedhetetlen a közforgalmú és a fiókgyógyszertárakban. A négy képzőhely dékánjai is megfogalmazták véleményüket, ugyanerre a következtetésre jutottak, a kórházi gyógyszertárak kiszervezésével kapcsolatban pedig úgy látják, hogy az biztonsági kockázatot jelent a betegellátás szempontjából. Levelüket szintén elküldték a Belügyminisztériumba. A MAGYOSZ az MGYK elnökének, dr. Hankó Zoltánnak írt levelében fejtette ki a MAGYOSZ álláspontjaként, hogy a gyógyszerészek személyes részvételére továbbra is szükség van a közforgalmú és a fiókgyógyszertárakban is.  Egyben felhatalmazta az elnököt, hogy a MAGYOSZ álláspontját a kamarai véleménnyel együtt juttassa el a jogalkotóknak.

Hozzászólásokra került sor ezt követően. Az elnökség és a TEÉ tagjai aktivitásának köszönhetően számosan emelkedtek szólásra, kivétel nélkül a rendelettervezet a gyógyszerellátás rendszerében okozott káros következményeire hívták fel a figyelmet. Ilyen volt például, hogy a tervezetben több olyan szövegfordulat is van, ami arra enged következtetni, hogy az a későbbiekben könnyen a közforgalmú gyógyszertárakra is vonatkoztatható lehet. Nincs egyértelműsítve, hogy a gyógyszerészi felügyelet hol lesz, nem okvetlenül kell az anyagyógyszertárban lennie. Voltak, akik kérdéseket fogalmaztak meg: Jó lenne tudni, ki kezdeményezte és miért ezeket a módosításokat? Kin fog ez segíteni? Milyen felmérés van mögötte? Volt, aki felhívta a figyelmet arra, hogy egy folyamat részeként kell tekinteni erre a tervezetre. Példaként az orvosi ügyeletet hozta fel, amikoris este 10 óra után mentőtiszt „ügyel”. A következményekkel kapcsolatban elhangzott olyan vélekedés is, hogy gomba módra fognak a közforgalmú gyógyszertárból fiókgyógyszertárrá „átminősített” fiókpatikák szaporodni. Volt, aki szomorúnak tartja, hogy bizonyos érdekcsoportoknak nagyobb az érdekérvényesítő ereje van, mint a Kamarának. A tervezet negatív hatásait sorolva az ellenőrzés átláthatatlansága is szóba került. Többen politikailag elhibázott döntésnek tartották a tervezett módosítást, és volt olyan hozzászóló, aki utalva a miniszterelnök politikai döntések három szintjével kapcsolatos szavaira kifejtette, hogy e döntésnek nemcsak taktikai, hanem stratégiai következményei is lehetnek. Komoly érvként hangzott el az is, hogy a tervezet több törvénynek és rendeletnek is ellentmond, amelyeket emiatt módosítani kellene.

Dr. Hankó hozzászólásában felhívta a figyelmet arra, hogy a Kamara a gyógyszerészek érdekvédelmi köztestülete és ennek a munkának képezi a részét a gyógyszertárak érdekképviselete is. „Ismét egy szigetszerű rendelkezés születik” – mondta, holott rég megérett az idő a gyógyszerellátás átfogó felülvizsgálatára, beleértve a gyógyszer-, a támogatás és az ellátáspolitikát is. A hozzászólásokra visszatérve és az írásban benyújtott véleményeket is ismertetve a rendelettervezettel kapcsolatban több anomáliát is megemlített.

A hozzászólások után döntéshozatalra került sor. A kamarai elnök által megfogalmazott három kérdésről döntöttek a részvevők, amelyek a következők:

– Elvi alapon egyet tudnak-e érteni azzal a rendeletben foglalt iránnyal, miszerint a fiókgyógyszertár gyógyszerész fizikai jelenléte nélkül működjön?

– Egyetértenek-e azzal, hogy a rendelettervezet részletes kritikáját az elhangzottak figyelembevételével leírják, beleértve a jogi, a szakmai és a szakmapolitikai problémákat?

– A megoldási javaslatot illetően visszanyúlhatnak-e a Kamara által készített 2020-as komplex javaslatukhoz, kiegészítve az online gyógyszerforgalmazás és gyógyszer-kereskedelem kérdéskörével.

Az elnökség és a TEÉ tagjai mindhárom kérdésre külön szavaztak, mindkét grémium ellenszavazat és tartózkodás nélkül nemmel szavazott az első, és igennel a második és a harmadik kérdésre. Döntés született továbbá arról is, hogy a tervezet kritikájának végleges megfogalmazásában dr. Hankó Zoltán, dr. Horváth-Sziklai Attila, dr. Bartus György, dr. Csapó Konrád és dr. Metál Gábor vesz részt, melyet augusztus 3-áig kell eljuttatni a jogalkotónak.

mgyk.gyh
Fotó: dr. Nagy Vilmos