Dr. Hankó Zoltán, a Kamara elnökének vezetésével a Magyar Gyógyszerészi Kamara Országos Elnöksége 2026. október 15-én megtartotta soron következő ülését.

A testület először a tájékoztató jellegű napirendi pontokat tekintette át, amelyek keretében elhangzott az előző elnökségi ülés óta történt eseményekről és a várható programokról szóló beszámoló, valamint a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (továbbiakban: NNGYK) határozatairól szóló tájékoztatás. Ezt követően a döntéshozatalt igénylő napirendi pontok tárgyalása következett.  

Elsőként az őszi rendes Küldöttközgyűlés összehívásáról határoztak, majd az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény (továbbiakban: Ekt.) módosítását és a kapcsolódó feladatokat vitatták meg. A harmadik napirendi pontként a deregulációs javaslatcsomag megújítását tárgyalták meg, amelyet a Köztestületi Napok programjának meghatározása követett. Az elnökség emellett tárgyalta a 2027. évi Vándorgyűlés lehetséges időpontját, valamint döntött egy támogatási kérelem elbírálásáról. Az ülés hivatalos része zárt üléssel zárult, ahol a kamarai kitüntetésekről és díjakról, valamint a Galenus Kft.-vel kapcsolatos döntésekről határoztak.

Az előző ülések határozatainak áttekintése során a testület részletesen egyeztetett a tervezett kamarai bál megszervezésének aktuális helyzetéről is. Mivel a felmerülő strukturális, tulajdonosi és pénzügyi kérdésekben nem született konszenzus, a rendezvény megszervezésével kapcsolatos egyeztetések tovább folytatódnak. 

A NEAK minőségfejlesztési törekvései és kamarai feladatok

Az elnökség áttekintette az elmúlt időszak kiemelt szakmai eseményeit és rendezvényeit. Kiemelt fontosságúként értékelték a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (továbbiakban: NEAK) új vezetésének minőségfejlesztési és szakmai felügyeleti törekvéseit, amelyek a finanszírozói szerepkör mellett a biztosítói és minőségirányítási funkciók erősítését célozzák, kiemelten fókuszálva az újszerűségre, a kompetenciafejlesztésre és az egészségügyi szerep finanszírozási és törvényi stabilizálására az ágazat pusztán kereskedelmi szemléletű megközelítése helyett.  

A szakmapolitikai egyeztetések alapján elhangzott, hogy a jogalkotás jelenlegi időszaka kifejezetten nyitott a szakmai javaslatok befogadására, így a Kamara számára stratégiai fontosságú az előremutató előterjesztések és fejlesztési koncepciók kidolgozása mind a gyártói, mind a lakossági gyógyszerellátási és finanszírozási oldalon, különös tekintettel az árrésrendszereket érintő piaci tendenciákra és a szabadáras készítmények helyzetére.

Ezt követően dr. Hankó Zoltán a kamara elnöke említette a Semmelweis Egyetemen tartott díszoklevél-átadó ünnepséget, a kötelező szinten tartó továbbképzések előadói képviseletét, valamint a gyógyszertáraknak nyújtandó szervizszolgáltatások és biztosítások ügyében újraindult partneri egyeztetéseket. Kiemelt napirendi pontként tárgyalták a Területi Elnökök Értekezetének (továbbiakban: TEÉ) eredményeit, ahol a kamara hosszú távú működtetéséhez szükséges strukturális és szervezeti változásokról, a területi szintű működés hatékonyságáról, valamint az elsőfokú etikai eljárások regionális szintű összevonásáról és kétszintű, országos rendszerbe történő integrálásáról egyeztettek.

Az Informatikai Bizottság jelentése alapján a testület foglalkozott egy külső informatikai modellező és adatelemző csapattal való együttműködéssel, amelynek keretében három stratégiai terület – a közfinanszírozott gyógyszerárrés-modellezés, az ügyeleti rendszer optimalizálása, valamint a vidéki gyógyszerellátás biztonságát elemző lakossági hozzáférési modell – gyors és hatékony elemzésére alkalmas rendszert alakíthatnak ki. Az ülés a gyógyszer-szabályozási konferenciákon való részvételek értékelésével, valamint az Egis új, közép-európai logisztikai és robotizált raktárközpontjának hivatalos átadóján tapasztaltak összegzésével folytatódott. 

Tárgyalás a Gondoskodás Egészségpénztárral

A Kamara vezetői (dr. Hankó Zoltán, dr. Fang Simon és dr. Horváth-Sziklai Attila) felvették a kapcsolatot a Gondoskodás Egészségpénztár vezetőivel az Egészségpénztár által adminisztrációs díj bevezetését kezdeményező gyógyszertári szerződésmódosítások miatt.  

A tájékoztató során elhangzott, hogy a Kamara álláspontja szerint az Egészségpénztár és a tagja között jogszabály által meghatározott keretek szerint kötött megállapodásban foglaltak teljesítése érdekében köt szolgáltatási szerződést az Egészségpénztár  gyógyszertárakkal. A szerződés értelmében a gyógyszertár az Egészségpénztár tagjainak jogszabályi keretek között

meghatározott szolgáltatásokat nyújt, beleértve gyógyszerek – tagok számára kedvezményes – értékesítését. Ebből adódóan a Kamara indokolatlannak tartja, hogy a gyógyszertárak – szolgáltatóként, mint harmadik fél – költségviselők legyenek az Egészségpénztár és a tagjai közötti szerződésben foglaltak megvalósítása érdekében. Ebből adódóan nem tartja indokoltnak és nem fogadja el ún. adminisztrációs díj bevezetését, és ennek forgalmi érték szerinti százalékos meghatározását.

A tárgyalás során az Egészségpénztár képviseletében elhangzott, hogy (1) más egészségpénztárak is alkalmaznak ehhez hasonló díjtételeket, illetve (2) a szükséges informatikai fejlesztések miatt megemelkedett működési költségek részbeni fedezetét kívánja az Egészségpénztár így megteremteni. A Kamara jelezte, hogy a megkeresést írásban is benyújtja, melynek egy példányát hivatalosan is megküldi az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének, hogy az – értelmezése szerint – rendszerszintű problémára rendszerszintű megoldást találjanak. Egyben jelezte, hogy akár felügyeleti szervek bevonására is sor kerülhet.

A Gondoskodás Egészségpénztár a tárgyalást követően írásban tájékoztatta a Kamarát, hogy a Pénztár elkötelezett a hosszú távú, kiegyensúlyozott együttműködés és a pénztártagok zavartalan kiszolgálása mellett, ezért a két szervezet egyeztetést indít az új szolgáltatói szerződéses feltételekről és az adminisztrációs díj bevezetéséről. A tárgyalások időtartama alatt a korábbi szerződések változatlanul hatályban maradnak, így adminisztrációs díj nem kerül felszámításra, a gyógyszertárak pedig a megszokott módon fogadhatják el az egészségkártyákat. A megbeszélések elsődleges célja egy olyan konszenzusos megállapodás kialakítása, amely a patikák és a pénztár működési sajátosságait egyaránt figyelembe veszi, a Kamara pedig felkérést kapott a tagság pontos tájékoztatására a bizonytalanságok eloszlatása érdekében.

Az elnökség rögzítette, hogy amennyiben a tárgyalások nem vezetnek megnyugtató eredményre, a kamarának elvi szinten kell tovább lépnie és akár jogszabályi korrekciót is kérni. Nem fogadható el, hogy az egészségpénztárak és saját tagjaik közötti kétoldalú szerződés teljesítésének költségeihez egy harmadik felet, a gyógyszertárakat kötelező költségviselőként állítsanak be egyoldalú szerződésmódosítással és formanyomtatványokkal. Az elnökség jelezte, hogy a fentiek értelmében a szerződések módosításával, me újításával kapcsolatos teendőkről a továbbiakban is tájékoztatással lesznek a tagság felé.

(szerk.: Naprakész, hivatalos információkért és bővebb tájékoztatásért lépjen be a Magyar Gyógyszerészi Kamara zárt Facebook-csoportjába: https://www.facebook.com/groups/718657469025796/)

Az elnökség ezt követően beszámolót hallgatott meg a Hargita Megyei Gyógyszerész Kamara által szervezett, immár kilencedik alkalommal megrendezett Székelyudvarhelyi Gyógyszerész Napokról. A rendezvényen a magyarországi gyógyszerészi kamara delegációja is képviseltette magát. A beszámoló kiemelte az erdélyi szakmai közösség rendkívül erős összetartását és a fiatal gyógyszerészek kiemelkedően magas részvételi arányát a továbbképzéseken, amely példaértékű a hazai szakmai élet számára is.

November 1-jétől ismét önálló szervezetként működik tovább a hazai gyógyszerészeti hatóság, az Országos Gyógyszerészeti Intézet

Az elnökség áttekintette az elmúlt három hét intenzív jogszabály-előkészítési munkáját, amelynek során különböző szakmai tervezetek véleményezésére került sor. Kiemelt fontosságúként rögzítették az NNGYK-ból önállóvá váló Országos Gyógyszerészeti Intézet kiválásához kapcsolódó jogszabályi hátteret. A korábbi tervekkel ellentétben a kiválás hivatalos dátuma november 1-jére módosult.

Törvénymódosítás: tisztújítás, köztartozássá váló tagdíjak

Ezzel összefüggésben az elnökség áttekintette az egészségügyi szakmai kamarákról szóló törvénymódosítás parlamenti helyzetét is, rögzítve, hogy a második végszavazás megtörtént, és a hivatalos kihirdetés még folyamatban van. A helyzetet fokozza, hogy a kormány egy őszi salátatörvény formájában további kompetenciabővítést és hatósági feladatok átcsoportosítását tervezi, ami komoly bizonytalanságot teremt az infrastruktúra és a személyi állomány tervezésében. Emiatt az elnökség megállapította, hogy a jövő évi költségvetést felelősséggel még nem lehet megtervezni, így a keretek meghatározása később lesz lehetséges. 

A legnagyobb szakmapolitikai kihívást a tisztségviselők újraválaszthatóságának korlátozása jelenti. A törvény szerint az országos és a területi elnökök legfeljebb két teljes ciklust, illetve – az időközi megszakításokat is beszámítva – összesen maximum 10 évet tölthetnek be az adott pozícióban. Bár a köztársasági elnök hivatalos levelében kérte a szabályozás újragondolását, mondván, hogy a kamarák önkormányzatiságába való külső, célzott beavatkozásnak tekinti a döntést, a visszamenőleges hatályú intézkedés életbe lép. Ez közvetlenül érinti a kamara jövőjét, mivel a jövő évi tisztújítás során legalább 11 területi szervezetnél a jelenlegi elnökök már nem maradhatnak a pozíciójukban. 

A jogszabály ugyanakkor több ponton igyekszik rugalmasabbá és gördülékenyebbé tenni a napi működést. A korábbi merev, napra pontosan számított négyéves mandátumokat felváltja a „négyéves ciklusok” rendszere, ami lehetővé teszi, hogy az eltérő időpontban választó területi küldöttek egyszerre, azonos ritmusban mozoghassanak. Új szervezeti formaként megjelennek a Magyar Orvosi Kamara javaslatára bevezetett szakmai szervezetek, amelyek önálló tagsággal ugyan nem rendelkeznek, de hatékony szakmai érdekcsoportként működhetnek. Az adminisztráció felgyorsítása érdekében a tagsági jogviszony keletkezésével és megszüntetésével kapcsolatos döntések átruházott jogkörben közvetlenül az elnök elé utalhatók, így a jövőben nem lesz szükség minden egyes tagfelvételhez hosszas testületi jóváhagyásra.

A pénzügyi és a fegyelmi stabilitás érdekében szintén fontos intézkedések születtek. A tisztségviselők díjazására, költségtérítésére és juttatásaira vonatkozó részletes szabályokat a jövőben kizárólag az alapszabályban lehet rögzíteni, ami automatikusan felülírja és hatályon kívül helyezi az összes eddigi alacsonyabb szintű, egyedi területi szabályzatot. 

A kamarák működését megerősíti az a szigorítás, miszerint a meg nem fizetett kamarai tagdíjak a jövőben köztartozásnak minősülnek, és azokat az állami adóhatóság adók módjára fogja behajtani, amihez a három szakmai kamarának egy egységes adatszolgáltatási eljárásrendet kell kidolgoznia.

A végrehajtás érdekében az elnökség határozott a legfontosabb határidőkről és a személyi felelősökről. A törvény hivatalos megjelenését követő 48 órán belül taxatíve össze kell írni az azonnali intézkedést igénylő pontokat. Mivel az Etikai Kódex módosítása az Etikai Kollégium hatáskörébe tartozik, az elnökség egy hivatalos felkéréssel fordul a testület felé, hogy készítsék el a szükséges kódexmódosítási javaslatokat a küldöttközgyűlésre.

Köztestületi napok: 2026. november 27–28., helyszíne a budapesti D50 Rendezvényközpont

Végezetül az elnökség jóváhagyta a 2026. évi Köztestületi Napok programtervezetét, amely hamarosan elérhető lesz a kamara hivatalos oldalain. A 2027. évi Vándorgyűlés helyszínéről és időpontjáról szóló döntésről később lesz tájékoztatás, így az ülés dr. Zalai Károly támogatási kérelmének tárgyalásával folytatódott. Majd az elnökségi ülés zárt üléssel zárult, ahol a kamarai kitüntetésekről és díjakról, valamint a Galenus Kft.-vel kapcsolatos döntésekről határoztak.

vissza