Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369
Web: www.mgyk.hu
/magyargyogyszereszikamara
Nyomtatható változat
2020. november 22.
Dr. Süle András az EAHP élén

Az European Association of Hospital Pharmacists (EAHP, Kórházi Gyógyszerészek Európai Szervezete) az október 2-3. között tartott éves közgyűlését, ahol az aktuális döntést igénylő kérdések között szerepelt a szervezet következő elnökének megválasztása is. A harminchárom tagország részvételével tartott voksolás dr. Süle Andrásnak szavazott bizalmat, aki 2021 júniusáig jelölt-elnöki (president elect) tisztséget tölt be, majd ezt követően iktatják be három évre a szervezet elnökévé. Dr. Süle Andrást kérdeztük.

– Új pozíciójában mit tart legfontosabb feladatának? 

– Feladatomnak tartom, hogy kidolgozzuk a kórházi és klinikai gyógyszerészet konszenzusos, európai „definícióját”, pontosan meghatározva a hatásköröket, kompetenciákat, felelősségeket, és ennek egységes szabályozását bevezetésre ajánljuk a tagországoknak. Dr. Süle András az EAHP élénElégedett akkor lennék, ha olyan alapvetővé és közismertté válna a hivatásunk, hogy nemcsak a hatóságok, a kórházi gyógyító teamek tagjai, hanem a betegek is tisztában lennének azzal, miben tudunk segítségükre lenni, mi a szerepünk a gyógyításban. Ezen kívül számos más feladatom lesz, például közreműködés a közös szakgyógyszerész-képzési keretrendszer kialakításában, valamint az európai gyógyszerész továbbképzési akkreditáció elindításában. A hangsúly a már eddig is végzett munka folytatásán van. 

– Miképp képzeli el a hivatás jövőjét? Milyen szerepre kellene felkészülniük a gyógyszerészeknek? Több megszólalásában is kifejtette, hogy a gyógyszerészet sem vonulhat elefántcsont-toronyba a realitások elől. Ezért a termékről a betegre kell tenni a hangsúlyt. Mit ért ez alatt?

– Jócskán látjuk a világban az olyan kezdeményezéseket, amelyek mutatják az utat: a beteg felé fordulást. A krónikus betegségek hosszútávon megmutatkozó ártalmainak csökkentésére, az ilyen betegek gondozására, de a szenvedélybetegekre is gondolok. Erre, persze, fel kell készülni, és meg kell szerezni a hozzá tartozó licenszeket. Ez segít az orvosok túlterhelésén is, hiszen a gyógyszerész átveszi a terápiás döntések egy részét.

– Mennyiben érinti az új tisztség a KKTSZ-ben végzett munkáját?

– Teljes bizonyossággal mondhatom, hogy szakmánk célrendszere a földrajzi határoktól független. Ugyanazon célok, elvek vezérelnek minket. Nincsenek érdekütközések vagy etikai dilemmák a két feladat között. Az egyik célszerűen szolgálja a másikat. Azt gondolom, hogy jó, ha a hazai ügyeknek van egy olyan európai színtere, ahol hatékonyan lehet képviselni céljainkat. Bővül az az eszköztár, amely rendelkezésünkre áll, és célszerűen bővül az elérési felületünk is az egészségpolitika szereplői felé.Dr. Süle András az EAHP élén

– Vezetőként már kipróbálhatta magát az elmúlt években. Milyen módszert tart eredményesnek és célravezetőnek?

– Szerintem nincs egyetlen üdvözítő stratégia. Inkább azt mondanám, hogy én a megosztott vezetés híve vagyok. A kollégák döntéshozásba való bevonása beemeli a folyamatba a különböző szempontokat és érdekeket is, így nem utólag kell korrigálni, amikor már elkerülhetetlenek a veszteségek. A közös döntéssel könnyebb azonosulni is, ezért a végrehajtás hatásfoka is jobb. A felelősség jobban megoszlik a döntéshozó testületek tagjai között. Persze, a döntéshozás így hosszabb folyamat, több időt vesz igénybe, de van más hozadéka is, például a több információ, a nagyobb tájékozottság. A következő fél év tapasztalatai után többet mondhatok majd az európai szintű döntéshozásról is…

K. M.             

Fotó: Dr. Süle András a 2019-es GYKTN-n                 

                                                                                     

 

2018-2020 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA
hírlevél