Dr. Szabó Sándor, a Magyar Gyógyszerész Kamara volt elnöke, a Magyar Gyógyszerészi Kamara örökös tiszteletbeli elnöke július 22-én tölti be hetvenötödik életévét.

Szabó Sándor 1941-ben Zalaegerszegen született, Pannonhalmán érettségizett, majd 1966-ban Budapesten szerzett gyógyszerészi diplomát. Tizennégy éven át az Egis-ben, azt követően pedig 1988-ig a Medimpexnél volt különböző vezetői státuszokban. Ezután a Biopharm Kft, majd a Medipharma Kft. ügyvezető igazgatója. 1999-ben miniszteri biztos. Gyógyszerészi diplomája mellett gyógyszertechnológiai szakmérnöki diplomát szerzett, 1982-ben doktorált. Az UNIDO szakértőjeként számos európai, afrikai és latin-amerikai országban vett részt különböző gyógyszeripari fejlesztésekben.

Dr. Szabó Sándor – régi jó barátja, Dávid Ágoston professzor felkérésére – vállalta 1990-ben a Kamara elnöki jelölést, majd megválasztását követően a következő ciklus végéig, 1998-ig volt a Kamara elnöke. Elnöki tevékenysége, személyisége és stílusa sokaknak adott reményt arra, hogy sok évtizedes hányattatás után megtörténhet a gyógyszerészet szakmai, anyagi és erkölcsi rehabilitációja. Elnöki éveiben került sor az alapvető gyógyszerészeti törvények megalkotására, ekkor született meg a Kamarát köztestületi rangra emelő kamarai törvény és ez idő alatt valósult meg a gyógyszertárak privatizációja is. A Kamara Dózsa György úti székházát az ő elnöksége alatt sikerült megvásárolni és az ő kifinomult ízlését dicséri a székház gyógyszerészi hagyományokból építkező berendezése is. A második elnöki ciklus után a küldöttközgyűlés örökös tiszteletbeli elnökké választotta.

Tiszteletbeli elnök úr azóta is meghatározó személyiség a Kamara életében; a legnehezebb időszakban is részt vett a Kamara munkájában. Felkészültsége, tapasztalata, hivatásszeretete nélkülözhetetlen. Elnöki tanácsadó, a Gyógyszerészi Hírlap szerkesztő bizottságának elnöke. A Kamarát képviseli a TÉB-ben, éveken át volt a PGEU és az EuroPharm Forum magyar delegáltja.

Tiszteletbeli elnök úr lényeglátásával, humorával, veretes idézeteinek széles tárházával megbecsült személyisége közéletünknek. Nemzeti elkötelezettsége közismert. Szerteágazó baráti kapcsolataival sokak támogatását szerezte meg a gyógyszerészetnek és a Kamarának. Életéről és kamarai munkájáról e sorok írójának adott nyilatkozatot hatvanadik születésnapján, amely a Gyógyszerészetben jelent meg. Néhány évvel ezelőtt pedig „Misce fiat” című életrajzi ihletettségű könyvében mutatta be életét, küzdelmeit és eredményeit.

Jó fél évvel ezelőtt, tavaly decemberben a Köztestületi napok megnyitóján lett rosszul és hosszú hónapokon keresztül szurkoltunk felépüléséért. Ez idő alatt sokszor jutott eszünkbe Cumberland általa többször is idézett mondása, amelyet életével is követett: „jobb elkopni, mint berozsdásodni”. Nem hiába vártuk vissza: a legutóbbi elnökségi ülésen ismét ott volt közöttünk és úgy kapcsolódott be a munkába, mintha el sem ment volna.

Kedves Sándor!

Örülünk, hogy újra köztünk vagy! Azt kívánjuk Neked és a Kamara közösségének is, hogy sok-sok éven át vehess részt a Kamara életében. Isten éltessen sokáig, erőben, egészségben! A Kamara elnöksége és tagjai nevében is, szeretettel köszöntelek,

Zoli
(Dr. Hankó Zoltán)