Az állam elővásárlási joga éppen az átláthatóság megteremtését célozza, erősíti

A patikusokba mélyen beleivódtak az államosított gyógyszerellátással kapcsolatos negatív tapasztalatok – mondta lapunknak Hankó Zoltán a patikatulajdonlásba belépő állami elővásárlási jog kapcsán. A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke szerint a felvetések egy része bizalmatlan-ságból, másik része információhiányból fakad, s ezeket próbálják eloszlatni. Hankó szerint több helyen felmerült a „patikamutyi” kifejezés, ám a készülő normatív szabályozás célja éppen az átláthatóság megteremtése.

A kamarai elnök szerint az állam elővásárlási jogával kapcsolatos aggályok jelentős része egyszerűen információhiányból fakad.

A patikusokba mélyen beleivódtak az államosított gyógyszerellátással kapcsolatos negatív tapasztalatok, ám a szabályozás célja éppen a „mutyieffektus” elkerülése, és egy átlátható rendszer kialakítása – mondta lapunknak Hankó Zoltán. A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke beszélt a témában zajló országos gyógyszerészfórumról is. – Sok kérdést felvet a patikatulajdonlás szabályainak változása, a legtöbb aggály az állam elővásárlási jogának belépése miatt fogalmazó-dott meg. A Magyar Gyógyszerészi Kamara országszerte fórumot indított a témában. Mik az eddigi tapasztalatok, melyek a sarkalatos pontjai az újfajta tulajdonlási szabályoknak? 

– A patikusokba mélyen beleivódtak az államosított gyógyszerellátással kapcsolatos negatív tapasztalatok.

A legfiatalabbak kivételével mindenkinek személyes emlékei is vannak erről az időszakról, hiszen a gyógyszertári központok lebontására és a privatizációra csupán másfél évtizeddel ezelőtt került sor. A felvetések egy része bizalmatlanságból, másik része információhiányból fakad. Félnek attól, hogy az állam sok üzletben szerezhet tulajdont, a szerepvállalása tartós lesz, a patikákban átveszi a szakmai irányítást, és a többihez képest kedvezőbb szabályozási feltételeket biztosít a saját gyógyszertárainak. A fórum minden eddigi állomásán előkerült az elővásárlási jog, és Horváth Zsolt miniszteri biztos mindenütt igyekezett eloszlatni az aggályokat. Sok múlik a részlet-szabályokon, amelyeknek a kidolgozása még csak most folyik. – Felmerült a rendelet kapcsán a „patikamutyi” kifejezés, meglátása szerint van ennek bármilyen reális alapja? 

– A kormányrendelet feladata az elővásárlási jog gyakorlásával, a pályáztatással és a majdani pályázatok elbírálásával kapcsolatos eljárási szabályok megalkotása. Normatív szabályozás készül, amellyel az egyik deklarált szándék éppen az átláthatóság megteremtése, és az eddigi „mutyik” felszámolása. – Milyen pozitívumokat tudna felsorolni a patikaalap jelen feltételeiről? 

– Törvény írja elő, hogy 2017-ig a gyógyszertárakat működtető gazdasági társaságokban biztosítani kell a patikusok többségi tulajdonlását, ami szavatolja a gyógyszerellátás szakmai és egzisztenciális függetlenségét, valamint folyamatos jelenlétet a nemzeti érdekkörben. Sor került egy hitel- és egy tőkekonstrukció kidolgozására, amelyek elérhetővé teszik a szükséges forrásokat a gyógyszerészeknek.

Utóbbi nem elhanyagolható tény, hiszen a szokásos banki konstrukciók keretei között magánszemélyeknek üzletrész vásárlására nem nagyon biztosítanak kölcsönöket. A hitelprogram hosszú futamidejű, a háromszázalékos kamatmaximumot kormányrendelet rögzíti, és kezességvállalási elem is csatlakozik hozzá. Az indulást pedig a tőkeprogram önrész nélkül teszi lehetővé, a futamidő alatt a tőkealap pénzügyi befektetőként van jelen, és a végén csak annak a gyógyszerésznek értékesítheti az üzletrészt, akivel az elején megállapodott. Mindkét variáció 2016 végéig szolgálja a gyógyszerészek tulajdonszerzését. – Felmerült egy olyan aggály, hogy a patikusoknak még a kedvező hitelfeltételek ellenére sem lesz elég bevételük ahhoz, hogy tulajdonrészt vásároljanak. Önnek mi a tapasztalata, fennáll a veszélye, hogy a gyógyszertárak többsége így állami tulajdonba kerül? 

– Egy működő vállalkozás értéke nem lehet független a jövedelemtermelő képességétől. Emiatt a hitel- és a tőkeprogramba is csak reális üzleti tervvel lehet bekapcsolódni, ami feltételezi, hogy a futamidő végére a kívánt összeget a gyógyszerész kigazdálkodja.

Nem félek tehát attól, hogy egy reális áron megvásárolt patikai üzletrész vételára a gyógyszerész számára ne lenne kitermelhető. Az persze elképzelhető, hogy egyes tulajdoni hányadokat irreális áron próbálnak értékesíteni. Ilyen üzletbe tehát nem célszerű patikusként beszállni, de a jelenlegi kormányról sem feltételezhető, hogy átlagon felüli áron vásárol üzletrészeket.

 

JobbĂĄgyi ZsĂłfia

Magyar HĂ­rlap