Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369
Web: www.mgyk.hu
/magyargyogyszereszikamara
Nyomtatható változat
2021. május 09.
Esetismertetés XX.

Az elmúlt években többször tettünk közzé esetismertetést. Ilyenkor mindig valamilyen anomáliát mutattunk be, amellyel célunk a normakövetés elősegítése és rendezett viszonyok teremtése.

A virtuális valóság világa

Az egyik nagyvárosban meglátogattunk egy közforgalmú gyógyszertárat. A „Gyógyszertár” felirat messziről jól látszik. A hajdanában tulajdonosi struktúrája miatt láncnak nevezett, ma franchise rendszerként ismert hálózat emblémája kissé megkopott, de még jól felismerhető. A gyógyszertárhoz közelítve egyre több a furcsaság. A bejárati ajtó mellett feltűnő hirdetmény biztatja arra a kedves vevőt, hogy ne itt, hanem egy másik, közeli gyógyszertárban vásároljon. Egy plakát arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyógyszertárban nem lehet dohányozni. Egy másik szerint „a gyógyszertárban egyszerre 1 vásárló tartózkodhat”, egy harmadik pedig a város e havi (2021. májusi) ügyeleti beosztásáról tájékoztat. Kiragasztott felirat hirdeti, hogy a gyógyszertár vasárnap zárva tart, de a többi nap rubrikái üresek. Mellette egy másik tájékoztató, amelyik szerint a gyógyszertár hétfőtől péntekig tart nyitva. A betegbejárati ajtón belül egy székre helyezett papírról az olvasható, hogy a személyzet pillanatnyilag nem tartózkodik a gyógyszertárban: „Rögtön jövök!”. Benézve az üvegen a táraasztalok üresek (még egy pénztárgép-monitornak sincs nyoma), a polcok szintén ürességtől konganak: egy doboz gyógyszer sincs rajtuk (pontosabban a legfelső polcon pár doboz Imodium, Nizoral, Nicorette és Visine). A magi laborban 2 patendula, 1 dörzsmozsár, egy nyitott vizsgálati napló, de magisztrális gyógyszernek vagy alapanyagnak nyoma sincs. 

A látvány felkeltette az érdeklődésünket. Az OGYÉI hivatalos adatbázisa szerint a gyógyszertár sok év óta működik és jelenleg is hatályos működési engedéllyel rendelkezik. Van személyi jogos gyógyszerésze is. Nyitvatartási ideje az OGYÉI adatbázis szerint heti 30 óra, hétfőtől péntekig egyenletesen elosztva. A publikus adatbázisok alapján azonban ebben a gyógyszertárban 2017. január 1. és 2021. március között egyetlen támogatott vényt sem váltottak be (az azóta eltelt egy hónapra vonatkozóan adattal még nem rendelkezünk)! A gyógyszertárat működtető vállalkozás értékesítési bevétele 2017-ben 2,8 millió Ft, 2018-ban 4000 Ft, 2019-ben 357 ezer Ft volt. Fordulónapi készlete 2016 legvégén 1.780 ezer Ft, majd az azt követő 3 évben egységesen 0 Ft. Létszáma a 2017-es 1 főről 2019-re 0-ra csökkent. Üzemi eredménye minden évben negatív, 2017-2019 között összesítve meghaladja a 11 millió Ft-ot.

A helyzet egyértelmű: a gyógyszertárnak van érvényes működési engedélye, de legalább 4 éve nem működik. Viszont a működés látszatát fenntartja.

A vállalkozást a cégadatok szerint három gyógyszerész birtokolja. Egyikük – akinek az 50%-ot meghaladja a tulajdoni hányada – épp annak a közelben lévő gyógyszertárnak a személyi jogosa, amelyik ugyanennek a hálózatnak a tagja, és amelyikbe átirányítják a „vásárlókat”.

A gyógyszertárat „működtető” vállalkozásnak két ügyvezetője van. Egyikük a gyógyszertár személyi jogos gyógyszerésze. Ő 2019. tavasz óta „jogosultja” a személyi jognak. A másik ügyvezető nem gyógyszerész és nem (szak)asszisztens. A nyilvános dokumentumok szerint nincs a tulajdonosok között, és – feltehetően – munkaviszonyban sem áll a gyógyszertárral, hiszen a vállalkozás foglalkoztatotti létszáma nulla. Ugyanakkor ismert név a szakmában: az utóbbi években is dinamikusan növekvő gyógyszertárláncát a szakmai közbeszéd az ő nevével azonosítja. További 15 másik cégben ügyvezető, ebből 7-ben a társasági szerződések szerint is bevallottan tulajdonos. Ez a 15 vállalkozás összesen 18 gyógyszertárat működtet.

Több, tisztázandó kérdés is akad:

– Ha a nemgyógyszerész ügyvezető hivatalosan nem tulajdonos és nem is alkalmazott a vállalkozásban (és további 8-ban sem), tehát a nyilvános papírok szerint semmilyen köze nincs sem a gyógyszertárhoz, sem a vállalkozáshoz, hogyan és milyen célból lett mégis ügyvezető?

– Ha a gyógyszertár évek óta „Patyomkin falu” módjára működik – tehát nem működik –, miért nem tűnik fel a NEAK-nak, hogy egyik szerződött partnere legalább négy éve egyetlen doboz támogatott gyógyszer elszámolását sem nyújtja be?

– Van-e a gyógyszertárnak valamelyik rendszergazdával hatályos szerződése? Van-e élő EESZT és NAV-kapcsolata? Szerződött-e a szerializációs kötelezettségek teljesítésére? S ha igen, hogy nem tűnik fel sem az EESZT-nek, sem a HUMVO-nak, hogy egyetlen doboz gyógyszert nem expediált és nem is jelentett még ki?

– A gyógyszertár de facto folyamatosan zárva tart, és nem csak a jogszabály által évenként engedélyezett 21 napig. Ez nem tűnt fel az egészségügyi államigazgatási szervnek? Hogyan ellenőrzik pl. a szolgálati rendnek való megfelelést, a raktározás, az expediálás vagy a magisztrális gyógyszerkészítés szabályszerűségét?

– S ha a patika évek óta bizonyíthatóan nem működik, miért adja ehhez a személyét és szakmáját is megalázó helyzethez a nevét a személyi jogos gyógyszerész? Mi késztette arra, hogy egy bevétel nélküli gyógyszertárban személyi jogot szerezzen (és ehhez tulajdoni hányadot „vásároljon”), majd a hibernált állapotot változatlanul fenntartsa?  Vajon miért felel és mit csinál? Miért és honnan kap díjazást?

Ez egy abnormális helyzet, amit ok és cél nélkül sem előidézni, sem fenntartani nem szoktak. Bizonyára meg lehet magyarázni, de a gyógyszertár működésének bármilyen okból történő ellehetetlenülése esetén a gyógyszer-gazdaságossági törvény 53/A § (6) bekezdése – egyéves határidővel – egyértelmű eligazítást ad.

Nem a mi tisztünk eldönteni, hogy ez a gyógyszertár jogszabályt sért vagy sem, de a helyzet (beleértve a lánc egészének működési és tulajdonosi-irányítási kereteit) egyértelműen a Gyftv. 53/D. § alkalmazásáért kiált!

***

Mivel nem írói munkásságunk része az esetismertetések közzététele, igyekszünk követni a feltárt esetek sorsát. A tavaly november 19-én közzétett XVIII. és az idén április 18-án megjelentetett XIX. esetismertetésünk kapcsán eddig egyetlen hivatalosság sem kért részletesebb tájékoztatást. Ennek lehetséges oka, hogy ismerik a feltárt helyzetet (...?), de az sem lehetetlen, hogy elengedték a fülük mellett.

Mi továbbra is fontosnak tartjuk, hogy a jogszabályok szellemisége és előírásai a napi gyakorlatban érvényesüljenek. Nem azért állt ki egy emberként a Kamara a liberalizáció leállításáért, és nem azért vállalta a Magyar Kormány éveken át a kötelezettségszegési eljárást Brüsszelben, hogy tétlenül nézzük: hogyan porlad szét mindaz az eredmény, amire 2010 és 2018 között olyan büszkék lehettünk. Ezért – bár álláspontunk szerint a jelenlegi szabályok szerint is megállapítható a XVIII. és XIX. esetismertetéssel feltárt ügyekben a jogsértés –, hivatalosan is kezdeményeztük (immár nem is először, konkrét normaszöveg javaslattal megerősítve) a szükséges törvénymódosítást.

 

Budapest, 2021. május 9.

Dr. Hankó Zoltán és dr. Torma Ádám

2018-2021 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA
hírlevél