A XVI. Országos Patikanap kecskeméti központi megnyitóját az adherencia program indításával foglalkozó konferencia követte.

A június 12-i, a kecskeméti Pajzs Patikában tartott patikanapi megnyitót az adherencia program indításával foglalkozó konferencia követte, amelyre a gyógyszertár szomszédságában lévő Szentgyörgyi-Albert Egészségügyi Szakközépiskolában került sor. A moderátor szerepét dr. Fang Simon, az MGYK Bács-Kiskun Megyei Szervezete elnöke töltötte be.

Az első előadó dr. Csányi Péter, az EMMI helyettes államtitkára volt, aki „A beteg-együttműködés a hatékony egészségügyi ellátás középpontjában” címmel osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. Előadása elején a magyar emberek egészségi állapotával kapcsolatos számos adatot nemzetközi kontextusban ismertetett. „Az egészségben eltöltött életévek számának növelése az Államtitkárság célja” – emelte ki. A halálozási adatokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy javulnak ugyan, de az Unióhoz képest még jelentős lemaradásunk van e téren, különösen a daganatos betegségek okozta halálozásokkal kapcsolatban. Mindezen adatok alapján is úgy látja, nagy szükség van a beteg-együttműködés erősítésére. Mint mondta, az Államtitkárságon az adherenciát szélesebb körűen értelmezik, de egyik legfőbb eleme a gyógyszeres terápiához való hűség. „Az adherencia életet menthet” – hangsúlyozta. Megállapítását több vizsgálat eredményével is alátámasztotta. Az adherencia fejlesztéséhez integrált megközelítés szükséges; ezt a kérdést a népegészségügy és az egészségfejlesztés szolgálatába szeretnék állítani. A népegészségügyi beavatkozások elsősorban három területre terjednek ki: a keringési betegségek kockázatának csökkentése, a daganatos betegségekkel kapcsolatban célzott szűrővizsgálatokra történő mozgósítás és a gyermekegészségügy (ezen belül a kövérség és a dohányzás). Kitért az adherencia szerepére életmódprogramokban is. Szólt a „Három generációval az egészségért” című pályázatról, amiben az adherencia javítása pályázati feltétel és kötelezően megvalósítandó szempont. Nemzetközi vizsgálatokat is említett arra vonatkozólag, hogy a gyógyszerészek és orvosok együttműködése előnyt jelent: javítja az ellátás minőségét, különösen a szív-érrendszeri megbetegedések terén, de a mellékhatások jelentésében is fontos előrelépés az együttműködés.

„Az adherencia fontossága a gyógyszerek alkalmazása során” című előadásával prof. dr. Szökő Éva, az MGYT elnöke következett ez után. Bevezetőjében ismertette az adherencia és a compliance fogalmát, történetét. Az adherencia erősítésének szükségességét adatokkal is alátámasztotta: ma a felmérések szerint, például magas vérnyomás esetén a betegek 70%-a nem tarja be a gyógyszeres terápiát. Hasonló a helyzet az akut betegségeknél, illetve az antibiotikum használatánál. A következőkben sorolta azokat az okokat, amelyek miatt a betegek nem tartják be az előírásokat. Részletesen foglalkozott a gyógyszerészek szerepével. Lényegesnek tartja a kommunikáció módját, de másokat is említett. Ilyen például a hiteles tájékoztatás, a gyógyszerhasználat segítése, a folyamatos támogatás. Felhívta a figyelmet arra, hogy a továbbképzéseken is foglalkozni kell a kérdéssel, de kitért a dokumentálás kérdéskörére is.

Dr. Kovács Gábor, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója „Az adherencia javításának lehetőségei obstruktív légúti megbetegedések gyógyszeres kezelése során” című előadása következett ez után. Mint mondta, több százezer COPD-s beteg él hazánkban, nagy számuk is igazolja a beteg-együttműködés erősítésének szükségességét. A cél az értelmes betegkapcsolat, illetve az értelmes beteg – orvos – gyógyszerész kapcsolat kialakítása kell, hogy legyen. Ezt követően a COPD-s megbetegedésekkel kapcsolatos epidemiológiai adatokat ismertetett. Mint mondta, létrehoztak egy COPD regisztert, 3000 beteget követtek nyomon. Vizsgálták, hogy 6, 12, 18 és 24 hónap után hány beteg jelent meg a vizsgálatokon. A számuk egyre csökkent, 24 hónap után már csak 464 – mindez jelzi az adherencia növelésének fontosságát.  Rátért a dohányzás, illetve a dohányzásról való leszoktatás kérdéskörére is. „Nem falra hányt borsó mindaz, amit ezzel kapcsolatban mondunk a betegeknek”, 12 százalékuk szokott le két év alatt az orvosok javaslatára. „A dohányzásról való leszokást indikátornak tekintem” – emelte ki. A továbbiakban az adherencia javításának lehetőségeit részletezte, felvetve a biztosítási kényszert is. Végezetül az MGYK-val kötött együttműködési megállapodás jelentőségéről beszélt.

Dr. Vajer Péter, az AEEK alapellátási igazgatója és dr. Jancsó Zoltán, a Debreceni Egyetem adjunktusa közös munkáját dr. Jancsó Zoltán adta elő „Az adherencia kiemelkedő fontossága a sztatinok alkalmazásakor” címmel. Először a kardiovaszkuláris (CV) betegségek, illetve a sztatinok alkalmazásának néhány adatát osztotta meg a hallgatósággal. Az összes halálok 37%-át ez a betegségcsoport alkotja. Kitért az LDL és a CV betegségek kapcsolatára, a sztatinok hatásmechanizmusára és terápiás jelentőségükre. Szót ejtett a SCORE kockázatbecslő táblázatról, a rizikófaktorokról és a kockázatok besorolásáról. Az adherencia szükségességét alátámasztandó, egy saját vizsgálatukat említette, amelyet 6-700 betegen végezték. A primer prevenció hatására 33 százalékuk érte el kívánt koleszterinszintet. Részletesen foglalkozott a non-adherencia kérdésével, annak okaival is. „Ha nem szándékos, akkor nem nagy a baj” – hívta fel a figyelmet. A baj ott kezdődik, ha a beteg szándékosan nem szedi a gyógyszert. A szándékos non-adherencia „kezelésére” több olyan kulcsmondatot ajánlott a gyógyszerészeknek, amelyeket a betegnek mondva, meggyőzhető a beteg.

A továbbiakban az 5XM pilotprogram tapasztalatait ismertette dr. Somogyi Orsolya a Semmelweis Egyetem Egyetemi gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet oktatója, aki egyben a Kamara Kompetenciafejlesztési Munkabizottságának is az elnöke. Előadása „Az adherencia javításának módszertani alapjai gyógyszertári vizsgálat alapján” címmel hangzott el. A lakosság és a gyógyszerészek körében is végeztek felmérést, 1082 beteg és 208 gyógyszertár vett részt a programban. Egyebek mellett rákérdeztek arra, hogy a gyógyszerek szedésével kapcsolatban mely témák érdeklik őket a legjobban. A betegek és a gyógyszerészek is gyógyszer-élelmiszer, illetve a gyógyszer-gyógyszer interakciókra voltak kíváncsiak, illetve az ezekkel kapcsolatos segédanyagokat tartották a legjobbnak. „E tapasztalatok érdemes felhasználni az induló gyógyszertári adherencia programhoz” – mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy az adherenciával kapcsolatos tudnivalóknak a graduális és a posztgraduális képzésben is meg kell jelenni. Végezetül a kiemelt gyógyszerészi kompetenciákról szólt, példákkal alátámasztva fontosságukat.

Végezetül dr. Hankó Zoltán, az MGYK elnöke „A Komplex gyógyszertári adherencia program” című előadása következett. Dr. Hankó ismertette a program létrejöttének előzményeit. Mint mondta, a Kamarában 2007-ben indították a kompetencia-rendezési programot, amelynek része volt a gyógyszerészi gondozás is. A strukturális rendszerváltás után, 2017-ben alkották meg a gyógyszerészet jövőképét és a Kamara cselekvési programját, amiben már nem a kompetencia-rendezés, hanem a kompetencia-fejlesztés az egyik fő irány, amelynek részét képezi a betegek gyógyszerhasználati adherencia-fejlesztésének gyógyszerészi menedzselése. Mint mondta, nem a gyógyszerészi gondozás helyett kezdeményezték az adherencia-program megalkotását: a gyógyszerészi gondozáshoz kapcsolódó ismereteket és gyakorlatot (mint eszközt) az adherencia-fejlesztés érdekében kell alkalmazni. Ez egy „evolúciós folyamat”, aminek érdekében több együttműködési megállapodást kötöttek. Ezt követően ismertette az eddig elvégzett feladatokat, köztük a COPD-vel kapcsolatosakat is. Szólt azokról a kezdeményezéseikről is, amelyek államigazgatási befogadása már megtörtént, és elindult a konkrét intézkedések előkészítése. A további teendőkkel kapcsolatban az adherencia-program társadalmasítását emelte ki, mert fontos, hogy a napi gyakorlat része legyen. A feladatok között említette a tevékenység eredményének mérhetővé tételét. Az eredményesség érdekében szükségesnek tartja egy operatív, szervezetközi bizottság létrehozását, valamint a finanszírozás kérdése is megoldásra vár.    

mgyk.gyh

Dr. Fang Simon