
Â

Dr. Benyhe KĂĄlmĂĄn
(1937-2024)
MĂŠly fĂĄjdalommal tudatjuk, hogy dr. Benyhe KĂĄlmĂĄn gyĂŠmĂĄntdiplomĂĄs gyĂłgyszerĂŠsz ĂŠletĂŠnek 87. ĂŠvĂŠben elhunyt.
Dr. Benyhe KĂĄlmĂĄn 1937-ben szĂźletett Budapesten. Apja, Benyhe KĂĄlmĂĄn, HĂłdmezĹvĂĄsĂĄrhelyrĹl kerĂźlt a fĹvĂĄrosba, banktisztviselĹ, majd kĂśnyvelĹ, anyja Dobos Julianna ĂĄpolĂłnĹ ĂŠs diakonissza volt. HĂĄrom testvĂŠre kĂśzĂźl a legidĹsebbkĂŠnt lĂĄtta meg a napvilĂĄgot, hĂşga kĂŠt ĂŠvvel, urolĂłgus orvos Ăśccse nĂŠgy ĂŠvvel kĂŠsĹbb szĂźletett.
Az ĂĄltalĂĄnos iskola elsĹ nĂŠgy osztĂĄlyĂĄt Kispesten vĂŠgezte. 1947-ben a Budapesti ReformĂĄtus GimnĂĄziumban kezdte meg kĂśzĂŠpiskolai tanulmĂĄnyait, de a GimnĂĄzium megszĂźntetĂŠse ĂŠs iskolavĂĄltĂĄs miatt vĂŠgĂźl 1956-ban az Ălelmiszeripari Technikumban ĂŠrettsĂŠgizett kitĹąnĹ eredmĂŠnnyel. Egy ĂŠvet dolgozott a GyĂźmĂślcs- ĂŠs FĹzelĂŠkkonzervgyĂĄrban, majd a Budapesti OrvostudomĂĄnyi Egyetem GyĂłgyszerĂŠsz KarĂĄra jelentkezett ĂŠs nyert felvĂŠtelt. 1959-1960-ban diĂĄkkĂśrĂśs ĂŠs demonstrĂĄtor volt Dr. Clauder OttĂł professzor ĂĄltal vezetett GyĂłgyszerĂŠszi Szerves KĂŠmiai IntĂŠzetben. (ma: Szerves Vegytani IntĂŠzet)
1962-ben ĂĄllamvizsgĂĄzott, mĂĄrciusban felesĂŠgĂźl vette RagĂł ValĂŠria ĂŠvfolyamtĂĄrsĂĄt. 1963-66 kĂśzĂśtt Clauder professzor felkĂŠrĂŠsĂŠre tanĂĄrsegĂŠd lett az IntĂŠzetben, kĂśzben mellĂŠkĂĄllĂĄst vĂĄllalt fĹvĂĄrosi gyĂłgyszertĂĄrakban ĂŠs a nyĂĄri tanulmĂĄnyi szĂźnetekben vidĂŠken is. 1966 ĹszĂŠtĹl felesĂŠgĂŠvel egyĂźtt a lĂĄbatlani gyĂłgyszertĂĄrat vezettĂŠk.
A Magyar GyĂłgyszerĂŠszeti TĂĄrsasĂĄg (MGYT) KomĂĄrom megyei szervezete munkĂĄjĂĄba bekapcsolĂłdva tĂśbb alkalommal vett rĂŠszt – tĂĄrsĂĄval egyĂźtt – szakmai pĂĄlyĂĄzatokon, rendezvĂŠnyeken, Rozsnyai-versenyen. Hamarosan az MGYT megyei szervezetĂŠnek titkĂĄra lett.
1971 tavaszĂĄn visszakĂśltĂśztek Budapestre, ĂŠs felesĂŠgĂŠvel mindketten a FĹvĂĄrosi TanĂĄcs GyĂłgyszertĂĄri KĂśzpontjĂĄnĂĄl helyezkedtek el. Az OrszĂĄgos GyĂłgyszerĂŠszeti IntĂŠzetben szakfelĂźgyelĹi kĂŠpesĂtĂŠst szerzett, ezutĂĄn szakfelĂźgyelĹ gyĂłgyszerĂŠszkĂŠnt dolgozott, kĂśzben ĂĄtmenetileg az analitikai laboratĂłrium munkĂĄjĂĄban is rĂŠszt vett.
A GyĂłgyszertĂĄri KĂśzpontban RĂĄzsĂł IstvĂĄn igazgatĂł ĂŠs dr. VĂĄradi JĂłzsef fĹgyĂłgyszerĂŠsz szakmai titkĂĄra lett. Ebben a munkakĂśrben jelentĹs vĂĄllalatirĂĄnyĂtĂĄsi ĂŠs szervezĹi feladatokat lĂĄtott el. KĂŠt szakgyĂłgyszerĂŠszi kĂŠpesĂtĂŠst adĂł vizsgĂĄt tett: gyĂłgyszerellenĹrzĂŠsbĹl ĂŠs gyĂłgyszerĂźgyi szervezĂŠsbĹl, kĂŠsĹbb felsĹfokĂş munkaĂźgyi szakkĂŠpesĂtĂŠst is szerzett.
MegbĂzĂĄst kapott az MGYT megalakulĂĄsa 50. ĂŠvfordulĂłja alkalmĂĄbĂłl szervezett 1974. ĂŠvi jubileumi kongresszus titkĂĄri feladatainak ellĂĄtĂĄsĂĄra. Â A kongresszus hazai ĂŠs nemzetkĂśzi sikere eredmĂŠnyezte, hogy az MGYT az elkĂśvetkezĹ 20 ĂŠvben is megbĂzta hasonlĂł feladatokkal, Ăgy, tĂśbbek kĂśzĂśtt, az 1984. ĂŠvi budapesti FIP VilĂĄgkongresszus hĂĄzigazda szervezĹi feladataival is.
A ’80-as ĂŠvekben tagja volt az MGYT orszĂĄgos vezetĹsĂŠgĂŠnek. TevĂŠkenysĂŠgĂŠĂŠrt kĂŠt alkalommal is megkapta  Societas Pharmaceutica Hungarica emlĂŠkĂŠrmet.Â
1980. januĂĄr 1-jĂŠn a kineveztĂŠk a FĹvĂĄrosi GyĂłgyszertĂĄri KĂśzpont munkaĂźgyi osztĂĄlyvezetĹjĂŠvĂŠ. 1980 ĂŠs 1990 kĂśzĂśtti ĂŠvekben a GyĂłgyszertĂĄri KĂśzpont dinamikusan fejlĹdĂśtt: a vĂĄllalat dolgozĂłi lĂŠtszĂĄma 4500-5000 fĹ kĂśzĂśtt mozgott.
A rendszervĂĄltĂĄst megelĹzĹ 1988-89-es ĂŠvekben az MGYT orszĂĄgos vezetĹsĂŠgĂŠnek tagjakĂŠnt szorgalmazta ĂŠs szervezte a Magyar GyĂłgyszerĂŠszi Kamara megalakĂtĂĄsĂĄt, mely vĂŠgĂźl 1989. jĂşlius 15-ĂŠn teljesĂźlt is. Az MGYK elnĂśksĂŠgĂŠbe is bevĂĄlasztottĂĄk. A kĂśvetkezĹ ĂŠvekben a Kamara orszĂĄgos ĂŠs budapesti szervezetĂŠben lĂĄtott el kĂźlĂśnbĂśzĹ tisztsĂŠgeket.
1993-ban a gyĂłgyszertĂĄrak ĂŠs a FĹvĂĄrosi TanĂĄcs GyĂłgyszertĂĄri KĂśzpontja – Ăşj nevĂŠn Pharmafontana – privatizĂĄciĂłja elĹtt tĂĄvozott a cĂŠgtĹl, ĂŠs a KorĂĄnyi TBC ĂŠs PulmonolĂłgiai IntĂŠzet tulajdonĂĄban lĂŠvĹ Spiropharma Kft. ĂźgyvezetĹ igazgatĂłja lett. 1996-ban a felesĂŠge – Benyhe KĂĄlmĂĄnnĂŠ, RagĂł ValĂŠria – rĂŠsztulajdonĂĄban lĂŠvĹ Budapest belvĂĄrosi KĂgyĂł gyĂłgyszertĂĄrban dolgozott gyĂłgyszerĂŠszkĂŠnt. 1997-ben nyugdĂjba ment. RĂśvid pihenĹ ĂŠs hosszĂş utazĂĄs utĂĄn hazatĂŠrve hiĂĄnyzott a gyĂłgyszertĂĄri munka, Ăgy tovĂĄbbi nyolc ĂŠvet dolgozott az Ăłbudai Caruel – Ăjlak patika csapatĂĄban.
LĂĄnyaitĂłl nĂŠgy unokĂĄja szĂźletett, Ĺk folyamatosan biztosĂtottĂĄk nyugdĂjas korĂĄban az aktĂv nagyapai elfoglaltsĂĄgot. 1993-tĂłl tĂśbb mint hĂşsz ĂŠven keresztĂźl mĹąvelte a Balaton melletti szĹlĹjĂŠt nagy ĂśrĂśmmel ĂŠs lelkesedĂŠssel. KĂśzben folyamatosan kĂśvette szakmĂĄja ĂşjdonsĂĄgait ĂŠs a Magyar GyĂłgyszerĂŠszi Kamara helyi szervezeteiben is tovĂĄbbra is aktĂvan tevĂŠkenykedett. Â
A nyugdĂjas ĂŠvei mozgalmasan teltek, felesĂŠgĂŠvel felfedeztĂŠk MagyarorszĂĄgot ĂŠs a vilĂĄgot, mindig is szerettek utazni, mĂĄs kultĂşrĂĄkat megismerni. 2020-tĂłl tĂĄrsa egĂŠszsĂŠge megroppant, ekkortĂłl az Ĺ segĂtĂŠse ĂĄllt az ĂŠlete kĂśzĂŠppontjĂĄban egĂŠszen 2021-es halĂĄlĂĄig. EgyedĂźl maradva is aktĂv maradt, nyugdĂjas gyĂłgyszerĂŠsz kollĂŠgĂĄi kĂśrĂŠben talĂĄlt tĂĄrsasĂĄgot, szellemi, kulturĂĄlis ĂŠs fizikai feltĂśltĹdĂŠst.
HĂĄlĂĄsak vagyunk ĂŠletĂŠĂŠrt.
Benyhe